Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

Csipkebetéttel Horgolt blúz Bármilyen vékony fonalból meghorgolhatjuk, a megfele­lő vastagságú tűvel ezt a ked­ves csipke betétes blúzt. A mé­reteknek megfelelő kezdő láncszemsort laza horgolással készítsük. Behorgoljuk egyrá- hajtásos pálcával. A pálcákat megszámolva állítjuk be a mintát. A középső pálcát meg­jelöljük, s ettől balra és jobb­ra is a 12-ik pálcát ismét meg­jelöljük, majd pedig ettől a 18-ik pálcát jelöljük meg. Ez­után kezdjük a mintás hor­golást. 1. sor: A szélétől az első je­lölésig egyráhajtásos pálcákat horgolunk, a 18-ik pálcára is egyet, 2 láncszem után rövid­pálcával öltünk a 3-ik egyrá­hajtásos pálcára. Újabb 2 láncszem, s a következő 3-ik pálcára egy rövidpálca, 8 láncszem után rövidpálcával öltünk a 6-ik pálcára, 2 lánc­szem után rövidpálca a 3-ik pálcára, újabb 2 láncszem és a harmadik pálcától 25 egyrá­hajtásos pálcát' horgolunk 25 .pálcára. Ismételjük az előző részt és a maradékot az olda­lig behorgoljuk egyráhajtásos pálcával. 2. sor: 3 láncszemmel fordu­lunk, az egyráhajtásos pál­cákra ismét egyráhajtásos pál­ca kerül. A mintás rész: 2 láncszem után a második 2 láncszemes ívbe rövidpálcáva) leöltj ük, a 6 láncszemes ívbe 12 egyráhajtásos pálcát hor­golunk, rövidpálcával leöltünk az első 2 láncszemes ívbe, egyráhajtásos pálcák a pálcák­ra. A mintás részre ismétel­jük a mintát, a továbbiakban tehát, csak a mintás részt kö­zöljük. A mintás részeken kí­vül ugyanis mindig egyráhaj- tásos pálcákat horgolunk. 3. sor: 2 láncszem, a 12 pál­cára 10 egyráhajtásos pálca, az első és utolsó elmarad, 2 láncszem. 4. sor: 2 láncszem, 10 rövid­pálca, 2 láncszem. 5. sor: 2 láncszem, 4 rövid­pálca, 3 láncszem, 2 rövidpál­ca, 3 láncszem, 4 rövidpálca. 2 láncszem. 6. sor: 2 láncszem, 1 rövid­pálca az első rövidpálcára, 2 láncszem és rövidpálca a 4-ik rövidpálcára, 6 láncszem után rövidpálca az elsőre, 2 lánc­szem és rövidpálca a 4-ikre. 2 láncszem. Innen a 2—6 sorig ismételjük a mintát annyi­szor, amilyen hosszú blúzt akarunk. Az utolsó minta be­fejező hatodik sorát azonban az egyráhajtásos pálcákra is kiterjesztjük. A rajz szerint a blúz felső részén a középső pálcasorokra két minta, mind­két oldalon pedig 1—1 minta­sor készül a leírás alapján. A két minta találkozásánál a középső ívbe öltünk le rövid­pálcával. Az ujjak közepére egy mintás csíkot horgolha­tunk, a hátát végig egyráhaj­tásos pálcával készíthetjük. Az enyhén átgőzölt, össze­állított blúz nyakkivágását és ujját rövidpálcával és pikóval körülhorgoljuk. A blúz aljára a második minta (legyező­minta) 4 első sorát horgoljuk. Szegedy Béláné Hódít a faház A tv-antennákról Hiába vesszük meg a leg­drágább tv-készüléket, rosszul méretezett vagy hibásan el­helyezett antennával nem érhetünk el jó vételt. Sokan azt hiszik, hdfey a televízió üzembe helyezésénél is épp olyan egyszerű a helyzet mint a rádió esetében, mely „ma­gától”, antenna nélkül is meg­szólaltatja az egyes állomáso­kat (ha nem is mindig a leg­jobb szelektivitással). A televíziós műsorszóráshoz világszerte ultrarövid hullá­mokat használnak, melyeknek terjedése hasonlít a fénysu­garakéhoz, vagyis közelítően egyenes vonalú. Az útjukba eső akadályokon nem képesek átjutni, visszaverődnek róluk, illetve megtörnek rajtuk. A legkedvezőbb vételre tehát ak­kor számíthatunk, ha a vevő­antenna közvetlenül „rálát” az adótoronyra. A vétel általában annál jobb, minél nagyobb az an­tenna révén nyert ún. jelfe­szültség. Az adóállomás által létesített elektromágneses erőtér hat, hogy a legjobb vételt ép­pen elfordított, a szabályostól eltérően elhelyezett antenná­val kapjuk. Ilyen esetben a szoba faláról sokszorosan visszaverődő hang- és kép­hordozó hullámok befolyásol­ják a vételi feltételeket. Legegyszerűbb tv-antenna az ún. botantenna (ezt alkalmaz­zák a hordozható vevőkészü­lékeken), amelynek hossza a venni kívánt hullámhossz ne­gyede kell, hogy legyen. Egy­szerű és olcsó a szalaqkábel-ontenna is, mely úgy fogható fel, mint­ha két botantenna lenne, en­nek megfelelően a hosszának a venni kívánt hullámhossz felé­vel kell egyenlőnek lennie. Sokkal megbízhatóbbak a kü­lönböző típusú, ipari gyártmá­nyú, teleszkópos stb. kivitel­ben — amelyek a vevőkészü­lékre helyezve könnyen elfor- díthatók, irányíthatók. Az a jó, ha a szárhossz és a szárak közötti nyílásszög változtatha­tó, így mód nyílik a legjobb iállítás kikísérletezésére. A tetőre legmegfelelőbb a többnyire egyszerű vagy haj­lított dipólantenna Az utóbbi egy önmagával pár­huzamosan visszahajlított alu­míniumcső, amelynek hossza szintén a vett hullámhossz fe­lével egyenlő. A dipólantennát úgy lehet nagyobb teljesít­ményre „serkenteni”, ha mö­götte párhuzamosan — meg­felelő távolságra —, egy to­vábbi elemet helyezünk el (az ún. reflektort) és előtte egy hasonló kiképzésű elemet, az ún. direktort. A reflektor hossza valamivel nagyobb, a direktoré pedig valamivel kis- sebb mint a dipólé. Azokat a sokelemes — sok­szor 8—9 direktort és reflek­tort is tartalmazó — antenná­kat, amelyeket a vételi minő­ségre nagyon kényes tv-tulaj- donosok szereltetnek fel a háztetőre, Yagi-antennáknak is nevezik. Kétségtelen, hogy sokkal jobb képet és hangot biztosítanak, mint az egysze­rű antennák, különösen az adóállomástól távol eső terü­leteken szembetűnő a minősé­gi különbség. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ RIMBAUD az adóantennától távolodva csökken. A Föld görbületét fi­gyelembe véve, megbízható vételre sík terepen 80—120 km távolságig számíthatunk. Igaz ugyan, hogy — az adó telje­sítményétől függően —, még több száz kilométeres távol­ságban is kimutatható a szórt elektromágneses erőtér, azon­ban a térerősség már olyan kicsi, hogy aligha „áll össze” élvezhető kép a vevőkészülék ernyőjén. Városunkban azonban az erőtér változása nem csak a távolság függvénye. Sűrűn la­kott helyeken, nagy épületek, háztömbök „árnyékában” a térerősség az adóállomáshoz közel is nagy különbségeket mutathat. Ez abból adódik, hogy a közvetlenül vett és az épületekről visszavert hullá­mok „lerontják”, illetve „fel­javítják” egymást. Ilyenkor gyakori a szellemkép, mely a főképtől jobbra eltolva je­lentkezik. Az egyes országok televízió­adó-tornyai többnyire vízszin­tes síkú hullámokat sugároz­nak ki. Erre való tekintettel a maximális jelerősséget akkor kapjuk, ha a vevőantenna sík­ja is vízszintes. Elvileg az len­ne a szabály, hogy az anten­nát az adóállomás irányába mutató képzeletbeli egyenesre merőlegesen kell elhelyezni, de ez nem mindig eredményez ki­fogástalan vételt, mivel az ultrarövid hullámok terjedését számos tényező — domborzat, talaj minősége, levegő hőmér­séklete és páratartalma stb. — befolyásolja. Szobaantenna használata esetében előfordul­A 115 éve született kitűnő francia költő, Rimbaud írta „A részeg hajó” című versé­ben: Szállottam szabadon ibolya­színű ködbe, s a mennyet fúrtam át, e bíborló falat. .. (Folytatása a vízszintes 1. és a függőleges 13. számú so­rokban). VÍZSZINTES: 13. Bérbeve­hető. 14. Méhlakás. 15. Dél­ausztráliai öböl. 16. Automa­ta rakodó. 18. Kerek szám. 19. Női név. 20. Régi súly­mérték. 22. Művészet, franciá­ul. 24. Sziget a Csendes­óceánon. 26. Sebkötöző. 27. Személyes névmás. 28. Só­hajtás. 29. Nemesfém. 31. Ügy mint. 33. Szovjet repülő- géptípus. 34. Nyugat-ma­gyarországi vidék. 37. Női be­cenév, 38. Orosz férfinév. 40. Ordít. 42. Indonéziai vá­ros (Szumátrán). 43. Japán város. 44. Balkon. 45. Visz- sza: ajándékoz-é? 46. Argon jele. 47. Sír. 48. Kevert TÁP 49. Üres kút! 50. Olasz fo­lyó. 52. Igekötő. 54. Rang­jelző. 55. Ránc. 57. Pénz, né­metül. 59. Autóbuszmárka. 62. Beleszúr. 64. Aki bizonyít. 65. Törés. 67. Ilyen kanál is van. 68. Némán korog! 69. Peru autójelzése. 71. Sze­szes ital. 72. Mint vízszintes 47. számú. 74. Időjárási jelen­ség. 75. . . .acta. 76. Párnatöl­telék. 78. Lég. görögül. 80. Körülbelül. 81. Jövetel. 84. Fen-e? FÜGGŐLEGES: 2. EAK- félsziget. 3. Harapott. 4. Ne ide! 5. Vissza: ilyen hordó is régen. 6. Képzőművészeti al- el. kotás. 7. Gyermeteg. 8. Kár­tyafigura (—’). 10. Féltve (—’). 11. Ami hallható. 12. Tanácskozás. 17. Időjelző. 19 Nagy költőnk. 21. Görög vá­ros régi neve. 23. Három, oroszul. 24. Iraki város. 25. Rejtőzik. 28. Japán város. 30. Női hang. 32. Kanadai város (+’). 35. Ijedt. 36. Afrikai állam (fonetikusan). 38. Név- érték. 39. Pohárnak is van. 41. Csille, németül. 42. Bíró­sági ügye. 50. Dél-amerikai állam. 51. Üreg. 52. Talál. 53 Zseblámpába való. 55. Rang. 56. Évszak. 57. Hangnév. 58. Vissza: nap neve. 60. Vágó­fegyver. 61. Morajlik. 62. Ré­gi magyar főrang. 63. El nem múló. 66. Autómárka. 69. Vers, angolul. 70. Női név. 72. Zátony, angolul. 73. Al­bert ..Pest megyei község. 76. Vissza: mint függőleges 6. számú. 77. Folyadékot. 78. ,.A” paripa. 79. Olaj, ango­lul. 82. Némán ráz! 83. Étel­ízesítő (—’). 84. Napszak. 85. Kétszer: bányaváros. Beküldendő: a víz­szintes 1. és a függőleges 13 számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: szep­tember 11. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Szőlő Parázsló pa­radicsom. Dinnye. Mákgubók. Boldog szekér. Garai Gábor. Nyárvég. Könyvjutalmat nyertek: Su­lyok Istvánné Nagybátony. Gőz Béla Salgótarján, Tóth Miklós Karancsalja. A könyveket postán küldjük LfeBtilö — 30 óra alatt A faházépítészet reneszán­szát éli. Szerte a viágon az ipar és mezőgazdasági célo­kat szolgáló korszerű faépü­letek mellett újabban a csa­ládi házak is faszerkezetek­kel készülnek. S Magyaror­szágon ? Kérdésünkre az ÉR­DÉRT Vállalatnál kerestünk es kaptunk választ. — Építőelemeink külső bo­rítóanyagául a természetes fát vettük igénybe, amelynek tartósságát nemcsak a tudo­mányos kutatás vizsgálatai, hanem évszázadok óta álló faépületek is bizonyítják. Csupán egy példa elképzelé­seink igazolására: egy sport­egyesület 144 m2 alapterüle­tű, ftideg-meleg vizes, cso­portos zuhanyozóból álló, távfűtésre kapcsolt épülete 5 éve javításmentesen folyama­tosan használatban van. Az építőelemek alapanyag­bázisa, lombosfaanyagok, az import rönkfaanyag mellék- termékéből elsőrendű anyag­gá kialakított kéregtelenített deszka, továbbá forgácslap és farostlemez és bizonyos mennyiségű fenyőfűrészáru. Épülettípusainkat ez idő sze­rint 6 faházgyár állítja elő. — Hogyan viszonylanak a faépületek a szokásos más szerkezeti anyagokból épült házakhoz? A vizsgálati bizonyítvány szerint: nyaralóház famodul- építőelemeink 77 cm vastag téglafal hőszigetelő értékével azonosak, szerkezeti megoldá­suk pedig egyszerű és szel­lemes. A csomóponti megol­dások többszörös biztonságot nyújtanak a behatoló vízzel szemben. Karbantartásuk igen egyszerű. A családi lakóház fala hő- technikailag 84 cm-es tégla- falvastagsággal egyenértékű. A szendvicsszerkezet belső rétegei sorozatgyártás esetén kívánság szerint változtatha­tók. A termékben a műszaki fejlődés korszerű anyagait, szigetelőanyagokat ‘használ­nak fel: pl. az almatárolás céljait szolgáló csarnok épí­tőeleme 193 cm téglafal szi­getelő értékével azonos. A belső felület védelmére a legegyszerűbb Wallkyd- és Emfix-festéstől kezdve, a víz­záró bevonatokon keresztül a tapétáig, számtalan anyag ve­hető Igénybe. — S az építés időtartama? Különleges előny, hogy a törvényes szavatossági köve­telményeknek megfelelő épí­tőelemeink rendkívül gyor­san összeszerelhetők! Elma­radnak a nagymennyiségű és nehezen fuvarozható építő­ipari anyagok beszerzésével járó nehézségek. Említésre méltó, hogy egy 16 m2-es épület három fővel 30 óra alatt, a 24 m2-es nyaralóház 4 fővel 80 óra alatt, a 32 m2-es másfél szobás nyaraló­ház pedig 4 fővel összesen 100 óra alatt szerelhető ösz- sze, az előre elkészített ala­pokon. A nagyobb épületek ösz- szeszerelési idejéről fogalmat adhat a Balaton menti Fo- nyód-Bélatelepen létesített Camping Hotel, ahol 1460 m2-es 13 db ikerépület teljes felállítását alig két hónap alatt végezte el a 8 tagú épí­tőbrigád. — Sokan egyéni igényeket szeretnek érvényesíteni... Épületelemeinkből a meg­rendelő önállóan tervezhet, vagy tervezőintézetekkel ter­veztetheti az épületeket, de a megvásárolt elemeket önál­lóan is alkalmazhatja. Az építőelemek minőségének megóvása és továbbfejleszté­se mellett elsőrendű feladat­nak tekintettük az esztétikai igények messzemenő kielé- ■ gítését is. Épületelemeink természete­sen nemcsak nyaralóházak céljaira alkalmasak. Ez évben készülnek el egyebek között a Beremendi Cementművek munkásszállásai és irodahá­zai ÉRDÉRT építőelemekből, valamint irodaépületek, to­vábbá bányászati üdülők Haj­dúnánáson, Jósvafőn, a Ma­gyar Tudományos Akadémia gyermeküdülője Balatonvilá- goson stb. l “ 3 4 j T 0 7 8 P 9 10 11 12 XjlX •db x.x U XjlX t®, xTx 15 10 3 "Í8 19 20 j ü 23*1 Zj 24 Ü 20 27 2S K 29 30 p xYx 31 33 3-1 33 30 I — XiX XTX 38 39*“ 40 41 M 43 y 44 : 7:> 4« 47 m 48 4Ö x*x XTX 50 *1 pj 1 »♦mi 3“ 53 WSi Etű 54 R X^C 55 50 57 58 XJJC A Tő 00 61 m 62 63 04 XTX 05 66 XJ£X 67 GS ...... 70 M 71 x*x *©* XtX 72 ü 74 75 ! 1 70 }$* 1 78 *1 80 81 83 XiX *©• xSe ,84 85 ‘ ___ S _ NÓGRÁD - 1969. szeptember 7., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents