Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

Tw-eiőzef es

Illyés Gyula: Kegy ene

(Kedd, 20.25). A kétrészes dráma közvetítése a Madách Színház előadásában, felvételről. Illyés 1961-ben fejezte be művét, amelyet Teleki László eszméi és drámája nyomán írt. Illyés maga írta a műről: Teleki drámája olyan, mintha lenne egy lámpánk, amelynek üvege nem ereszti át a fényt. Tehát „letörölte” a port a lámpa üvegéről, a valóságban azonban sokkal többet tett, újraformálta a drámát, amely a hatalom szolgálata, a zsarnokkal való kiegyezés, illetőleg ennek tilalma, az emberi méltóság meg- gyalázása kérdései körül forog, az ókori Római Birodalomra helyezett cselekményével: Valentiánus császár és udvaronca, Petroxius Maximus történeteként. A mű kicsengése elárulja azt a szándékot, amit az író ki akart fejezni vele, s amit el is mondott drámájáról, embertelen módon szent ügyet sem lehet szolgálni, az önkényuralmat meg kell bélyegezni. A főszerepeket Gábor Miklós és Men- sáros László alakítják.

Ki volt dr. Sorge? (Szerda, 20.20). Olasz—francia—japán film. 1964-ben mutatták be filmszínházaink a több mint 2 órás filmet, amelyben az alkotók a legendás hírszerzőnek, dr. Sorgenak és társainak állítottak emléket. A magyar- országi bemutató a kommunista szovjet hírszerzőtiszt halálának (japán fasiszták végezték ki nem sokkal a háború vége előtt) két évtizedes évfordulójával esett egybe. S ettől kezdve dr. Sorge neve idehaza is fogalommá vált. Miért? Sorge éveken át az egyik legjobban álcázott szovjet hírszerző volt: a tokiói német követség vezető munkatársainak bizalmasa; s így igen fontos információk birtokába kerülhetett, amelyeket a Szovjetunió számára tett hasznossá. Értesülései felbecsülhetetlenek voltak.

Zenei Figyelő (Csütörtök. 19.30). A Tv Zenei Újságja. A műsor vendége a Magyar Állami Operaház igazgatója. Lukács Miklós, ö számol be a nézőknek az Opera jövő évadi terveiről, így Petrovics Emil új magyar operájának,

a Bűn és bűnhődésnek — az első őszi operapremier — operaházi próbáiról, amelynek illusztrálására néhány részlet is elhangzik a műsorban. A külföldi vendégművészek közül a világhírű Renata Scottot egy régebbi felvételének sugárzásával örvendeztetik meg a zenebarátokat. A Zenei világ hírei után újabb interjúra kerül sor: a filharmónia művészeti vezetője, Kovács János a hazánkba látogató együttesekről és művészekről szól. A jövő évadban a többi között hallhatjuk az I Musiei di Roma együttest — a Figyelő keretében felvételről egy Vivaldi-művet közvetítenek előadásukban —, s még bensőségesebb kapcsolatot teremthetünk Lovro von Matacic karnaggyal és a világhírű olasz dirigenssel, Claudio Abbadoval is. S egy csemege: a zenei hetek eseménysorozatára hazánkba látogató bécsi filharmonikusok zenekara Carl Böhm vezetésével; s elöljáróban egy Schubert-művet hallhatunk tőlük: a VII. szimfóniát.

A. Gy.

A feleségem így szólt hozzam.

— A meghatalmazást sürgősen alá kell íratnod Feri bácsival, mert holnap korán reggel jönnek érte. Ott van a kredencen, vidd el a kórházba. Első emelet tizenhetes.

Az utcán jutott eszembe, hogy kedd van, és tudvalévőén csak szerdán, pénteken és vasárnap van látogatás. Hogyan jutok be? Igaz, minden trükköt ismernek, de bíztam leleményességemben. Eszemöe jutott, hogy a gégeosztályon Beleznai az alorvos.

Erélyes léptekkel siettem be a kapun:

— Beleznai doktorhoz medvék — szóltam magabiztosan a portáshoz, és hozzátettem: — Var engem...

A portás elém állt:

— Az alorvosúr csak holnap jön meg vidékről. Valami tévedés lesz a dologban.

Megszégyenülten somfor- dáltam el. Ha nem teszem Hozzá, hogy Beleznai „vár engem”, akkor talán bejutok a helyetteshez, de így nyilvánvaló volt, hogy trükkel „dolgoztam".

Bementem a közeli presz- *zóba. és kávét rendeltem. Megpillantott az egyik barátom és átült hozzám. Hosszasan elbeszélgettünk, és amikor fizettem, akkor vettem észre, hogy öt óra van. BizoTURBÁNBAN

nyár a már másik portás lesz szolgálatban is talán köny- nyebben megy. A presszóból felhívtam a kórház sebészeti osztályát és a jelentkező ápolónőtől megkérdeztem:

— Bocsánat, Elekes doktas ür az tnspekctos?

— Nálunk nincs Elekes. Forgács doktor úr az inspek- ctos.

— Bocsánat! — mondtam, és letettem a kagylót. Szóval Forgácsra kell hivatkoznom. Vettem egy borítékot, leragasztottam, és amikor a kórházba értem, felmutattam a portásnak.

*- Lelet Forgács doktor úr részére — szóltam magabiztosan, és tovább akartam menni.

— Tesék csak itt hagyni. Majd odaadjuk az ápolónőnek.

Megint nem sikerült... Röltexben vettem egy fehér törülközőt, azután a papírboltban vörös tintát vásároltam. Kalapomat betettem a presszó ruhatárába. A közeli kapu alatt ráöntöttem egy kis tintát a törülközőre, azután becsavartam a fejem. A kirakatok tükrében szemlét tartottam: szánalomra méltó sebesültnek néztem ki, a kinek

vére átüt a kötésen. A portái kalapban látott — gondoltam —, alig pillantott rám, nem ismerhet meg a nagy turbánban.

— Ambulancia — mondtam, és a kapu alatt meggyorsítottam léptéimét.

A portás bólintott. Végre sikerült! Büszkeség töltött el. A fordulóban levettem a törülközőt a fejemről, és a kerten keresztül akartam sietni a bácsikámhoz. A kertben azonban szembe találkoztam vele. Sétált a derült időben. Üdvözöltem, érdeklődtem hogyléte felől, azután aláírattam vele a meghatalmazást. Egy kicsit beszélgettünk, azután elbúcsúztam. Kifelé menet csodálkoztam, hogy egy- re-másra érkeznek a látogatók, és irigykedve gondoltam arra, hogy biztosan jobb trükkel jöttek be, mint én.

A kapuban a portás megállított:

— Tessék mondani, miért tette a fejére a vörös tintás törülközőt?

— Hát észrevette, és mégis beengedett

— Miért ne? Hisz’ szerda van, látogatási nap. Mindenki bejöhet, akár kalap, akár törülköző van a fején.

Palásti László

4 vásárlók érdekében

Tartósnak ígérkezik...?

Tartósnak ígérkezik, vagy csak átmeneti állapotról van szó — kérdezték többen is, amikor lapunkban a mosószeres piperecikk-ellátásról szóló riportjainkat olvasták. Ennek nyomán ismét útra keltünk, hogy a megye más részében is meggyőződjünk: egyedi

vagy általános jelenségről van szó.

1.

Balassagyarmaton a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat 319-es számú háztartási boltjában éppen árut vettek át. Goldmann Imre boltvezető, szakított időt a beszélgetésre. Így kezdte:

— A Biopon kivételével minden fajta hazai mosószer kapható, sőt az NDK gyártmányú Wok-ot és a Fevát is árusítjuk. Mindezek jól kiegészítik az amúgy is elég bőséges választékot. Amint látja — mutat a polcokra — jelenleg 18 fajta mosópor között válogathatnak a kedves vevők. Nálunk az Optima és a Luna ’68 vezet, de csak azért, mert az utóbbi szállításnál nem kaptunk Biopont. A folyékony mosószerek közül Szuper Mos-6 és az Álba Regia, valamint az Azúr szerepel még cikklistánkon, a kétfajta Ultra mosópaszta mellett. Mindegyik minősége kifogástalan. Csupán az okoz gondot, hogy a műanyag fiaskókra rányomott használati utasítást nehezen tudják elolvasni. Be kell vallanom: a folyékony mosószerek megszerettetésére propagandánk még csak a kezdeti lépéseket tette meg. Pedig nem kell egyikből sem sok, egytől- egyig jó hatásfokkal dolgozik, akár az Unimóról, akár az Azúrról, vagy a Komfortról van szó. Egyébként a gyárak olyan gyorsan produkálják az új gyártmányokat, hogy a vevőknek nincs idejük megállapodni sem az egyiknél, sem a másiknál, eldönteni, hogy melyik a jó, illetve a jobb. A mosószerek előtérbe kerülése következtében ma már a hagyományos mosószappanból csak elvétve adunk el.

Érsekvadkert és Vidéke ÁFÉSZ 2. sz. boltjának vezetője. Valóban a mosószereket és piperecikkeket árusító polcok tömve vannak áruval. Az ellátás egy jól működő ABC- áruháznak is becsületére válna.

— Minden új mosóport megkaphatnak a vásárlók — folytatta a boltvezető. Van Bioponunk is. Azt hallottam, hogy továbbra is az Optima és a Luna ’68 vezet. Kellemes illata miatt kedvelik még a Tomi családot (príma, szuper és extra), valamint az NDK gyártmányú Wok-ot. Nemrégen jött ki az Ideál ’69. Jól bevált, megszerették a háziasszonyok. Keresik még az új köntösben újra megjelent Ra- pidot. Csökkentett habzóképessége miatt vásárolják a Gém mosóport. Az asszonyok szerint nem hagy szennyeződést a mosógépben.

— Nem panaszkodhatunk a pipereszappan-ellátásra sem. Tizenhatféle között , válogathatnak a fogyasztók. Küuöl- di árut sajnos nem kapunk, pedig biztos volna rá vevő. A hazai gyártmányúak közül legtöbbet a Cameából és a Kék-vörösből adunk el. Az érzékeny bőrűek és a kisgyerekek a babaszappant vásárolják.

3.

Matuz Béláné, a Rétsági ÁFÉSZ 103. számú vegyesboltjának helyettes vezetője a következőket mondja:

— Két héttel ezelőtt kaptunk árut a vegyinagykertől. A megrendelt cikkeknek 9Ö százalékát leszállították. Nálunk a vásárlók általában az újfajta mosóporokat keresik.

2.

— Igen kényesek vagyunk a választékra — kezdte az eszmecserét Honti János, az

N. GNIGYUK:

Fordította SÁRKÖZI GYULA

Riportregény

22.

Másnap Borisszái együtt berendeltek minket a törzshöz.

— Szeszt ittak tegnap? — kérdezte fenyegető hangon Medvegyev.

— Igen, parancsnok elvtárs — feleltük egyszerre.

— Tudják, mivel végződhetett volna? Nem ismerik törvényeinket, vagy úgy gondolják, hogy az olyanok számára, mint Gnigyuk, kiváltságok léteznek? Tíz nap fogda. Fegyvereket leadni!

Szigorú büntetés volt. De tudjuk, hogy megérdemeltük és a parancsnok nem tehetett mást: nem lazíthatta a követelményeket, az osztagban vasfegyelemnek kellett lennie.

— Hibáztunk, parancsnok elvtárs! Többé nem tesz- szük!

Leadtuk a fegyvereket, s átmentünk a géhás részleghez, hogy letöltsük a büntetést.

A „lecsukás”-nak osztagunknál következményei voltak. A büntetetteknek csökkentették a fejadagját, különféle fizikai munkát kellet végezniük. Minden este, s amikor szabad idejük volt, népnevelők látogatták meg, s „nevelésben”, leckéztetésben részesítették őket, elmagyarázták, hogyan kell viselkedni és így tovább.

Malomkövekkel kellett gabonát ' őrölnünk. Addig, amíg nem áristomoztak be bennünket, ennek a munkának nem volt normája, de amikor Szuhenkóval molnárok lettünk, a parancsnok elrendelte, hogy minden fogdásnak egy nap alatt fél mázsa lisztet kellett őrölnie.

— 64 —

De a kis norma miatt méginkább elromlott a hangulatunk. A Szuhenkó és Gnigyuk büntetéséről szóló napiparancsot kihirdették minden alegységnél, ez szenzációként érte a partizánokat és mindegyik kíváncsi lett, hogyan viseljük el a büntetést. Egyesek együttérzésből, mások pedig, hogy kinevessék magukat. Mi meg szégyenkeztünk előttük. Különösen pedig a lányok előtt, akik állandóan ott. tébláboltak körülöttünk és tréfálkoztak.

Én nem forgattam mind a tíz napon át a malomkövet, mivel sürgősen a városba kellett utaznom. A parancsnok kihirdette az amnesztiát, és felmentett az „áris- tom” alól. De Szuhenkónak teljesítenie kellett összes normáját.

Vili. Eg-y fénykép története

Paul Siebert főhadnagy megismerkedése Rudolf Schloss, wing SS-strumbannführerrel egészen véletlenül történt, 1943 elején. Négytagú társaságunk: Kuznyecov, Sev- csuk, Sztrutyinszkij és én Iván Prohigykó lakásán jöttünk össze. Az asztal körül ültünk, s a következő napok akciótervét beszéltük meg. A háziasszony, Szófia a konyhában tett-vett, készítette a reggelinket. Egyszerre halljuk, hogy harangoznak.

— Mi van ma, hogy így harangoznak? — kérdezte Kuznyecov Prihogykótól.

— Keresztelő Szent János napja van.

— Akkor hát nem ártana elmenni a templomba — mondta tréfásan Kuznyecov.

Ebben a pillanatban kopogtatás nélkül tárult az ajtó, és a küszöbön ott állt egy reverendás pap egy jelentéktelen külsejű diakónussal. A tisztelendő urak, amikor megpillantották a német tisztet, háromszoros .„Heil Hitler !”-t kiáltottak és hozzáfogtak Prihogyko lakásának szertartásos beszenteléséhez. A pópa atyuska néhányszor elgajdolta, hogy „sokáig éljen e ház és a világ minden lakója”, aztán mindnyájunkat meghintett „szentelt vízzel” és indult kifelé. Ám Kuznyecov elállta útját, és „bitte schön” szavakkal asztalhoz invitálta őket, amelyre a háziasszony akkorára már letette a forró húsos-derelyés tálat, a fagyasztott szalonnát, kolbászt, párolt káposztát és még jó néhány fajta ételt. Prihogykó pedig behozott a konyhából egy kukoricacsutkával bedugaszolt fiaskót. A tisztelendő urak nem kínáltatták magukat. Pillanatra megfeledkeztek isten iránti kötelességükről, sarokba állították kegyszereiket és letelepedtek a lócára. Kuznye— 65 —

A Biopont, • a Tomi családot és a Luna ’68-at. Mindegyiknek nagy a fehérítő hatása. A Biopon pedig az áztatási idő alatt még a különböző foltokat is kiveszi. Utána alig kell mosni a ruhát. Az NDK gyártmányú Wok-ot a pelenkák és az ágyneműk főzéséhez használják, mert szép fehér szint ad. Az Ideál ’69 jó tulajdonságait a rádió reklámműsora állandóan közli. Kedvelt mosópor még az NDK gyártmányú Feva. Panaszunk? Van! Nylonfehérítőből egyszer kaptunk, annak már két hónapja, azóta se láttuk. Kérdésünkre instruktorunk azt válaszolta: van a raktárban. Mi megrendeltük, de még azóta sem kaptuk meg. Hasonló a helyzet a Super- Flóra áztatónál. Három hónapja színét sem láttuk, pedig nagyon kedvelik a vásárlók.

— Pipereszappanból minden fajta magyar gyártmányú

kapható. Legtöbbet a Cameából és az Operából adunk el, a rangsorban ezután következik a Caola és a Kékvörös. Külföldiek közül finom illata és jó minősége miatt az NDK gyártmányú Liliom-tejet nagyon megkedvelték. Tavasz óta ebből sem kaptunk újabb szállítmányt. Ugyanez a helyzet a glicerinszappannál, pedig ezt is nagyon keresik.

Néhány kivételtől eltekintve úgy látszik, hogy a mosószerek és a piperecikkek ellátása tartósnak ígérkezik. Az azonban már • most látszik. Bioponból és még néhány új, nagy hatású mosóporból a kereslet igen megnőtt, igyekezni kell a kielégítésével.

Venesz Károly

Négy telek elkelt

Az idén — a bekötőút elkészülte, s a villany kivezetése után — ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a Balassagyarmattól három kilométerre fekvő nyírj es tó- rendszer iránt. A fenyő- és lomboserdőktől körülvett tavak, melyek közül a legnagyobb kiválóan alkalmas fürdőzésre, csónakázásra, vasárnaponként több száz látogatót vonzottak.

A tavak mellett ebben az évben kétszáz forintos négyszögölenkénti áron telkek parcellázása kezdődött meg. A tizenhárom magán- és tizenkilenc közületi célra szánt telek nagysága átlagosan 56 négyszögöl. Négy földterület már gazdára talált, s a többi iránt is nagy az érdeklődés, mert a kifizetésnél az OTP kedvezményt ad — az ár húsz százalékát kell csak először, egy összegben kifizetni. A tervek szerint jövőre az ivóvizet is kivezetik az üdülőtelepre.

cov pénzt vett elő, s átnyújtott mindegyiknek öt márkát A papok nagyon megörültek, dicsőíteni kezdték a német hadsereget, annak vezérét, Hitler Adolfot, valamint a bő' kezű oberleutnantot, amiért „felszabadították őket < bolsevista iga alól”.

Miután a pópa jóllakott, invitálni kezdte Kuznyeco- vot meg valamennyiünket magához. Kuznyecov sokáig kérette magát, de a tisztelendő úr olyan kitartóan talp- nyalóskodott, hogy mindnyájunknak át kellett mennünk a paphoz ebédre.

Üt közben így szólt a pópa:

— Uraim, bemutatom önöknek Schlosswing sturm- bannführert. Nagyszerű ember! Egész csapattestével együtt a frontra megy és csak néhány napra maradt vissza Rovnóban. Átadtam neki egyik szobámat, most ép. pen otthon van. Mindig hazajön ebédelni. No, itt is van a házikóm. — E szavak után Anyikij atya benyitott egy földszintes ház ajtaján.

— Anyukám, gyere, üdvözölni a jó embereket.

Anyuka, egy bájos arcú, pirospozsgás menyecske, csillogó szemének mohó pillantásával végigmérte a csinos, elegáns főhadnagyot, s olyan kapkodásba kezdett előtte, mintha nem is egyszerű német tiszt, hanem maga az úristen lett volna.

— Schlosswing úr itthon van? — kérdezte tőle a pópa.

— Igen.

— Akkor hívd át és gyorsan terítsd meg az asztalt.

A menyecske átment a szomszéd szobába, de hamarosan visszajött.

— A tiszt úr rögtön jön. Csak befejezi a borotválkozást. — És teríteni kezdett.

Öt perc múlva nyílt az ajtó, és belépett a papék albérlője.

— Kihez van szerencsém? — kérdezte Kuznyecovtól, aki felemelkedett a székéről.

— Oberleutnant Paul Siebert, Kitzinger törzsétől — felelte Kuznyecov.

— Ó, nagyon örvendek! — a tiszt kezét nyújtotta. — Rudolf Schlosswing SS-strumbannführer. Tegnap éppen az ön törzsénél jártam. Kértem, segítsenek ki egy kis benzinnel, de egyelőre még semmi jóval nem biztatnak. így hát itt kell toporognom a hátországban ahelyett, hogy a fronton lennék.

(Folytatjuk)

— 66 —