Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-06 / 206. szám
Keserű a tálát „Vidám falatozó” — hirdeti a felirat Herencsény egyik legszebb épületén. A hosszú útról ide érkező már a felirattól felvillanyozódva tér be, hogy harapjon valamit, s le? Község a Cserhát alján A Cserhát hegység nyúlványai alatt, a t'eüeie.iz-patak menten terül el kertes, szép házaival Hereacsény. Környezetét és pusztáit régebbi idő óta nyilvántartják mint a községet. Kutaeopusz- ta például — amint a levéltári adatokból tudjuk — már 1265-ben a Rátót nemzetség birtoka volt és az ágasvári uradalomhoz tartozott. He- rencsényről azonban csak a XV. századból szerezhetjük első értesülésünket: 1484-ben ugyanis a Rhédei család birtokában állott. A törökvész Herencsényt sem kerülhette el. 1638-tól két esztendőn át a váci na- hiie községei között tartották nyilván. négy adóköteles házzal. Már a XIX. században gőzmalma, mezőgazdasági szeszgyára és kőszénbányája is volt a községnek, azonkívül tégla- és cserépverőt is nyilvántartottak. A felszabadulás Herencsény életében is rendkívüli változásokat hozott. Sok minden eltűnt a múltból, még több új épült. Hiába is keresnénk ma már a Schoenberg testvérek kőszénbányáiát. de még a oserépverőt is. Ezzel szemben jelentős fejlődésen esett át a mezőgazdaság, változó eredményekkel. hosz- szabb idő óta működik a Lenin Hagvatéka Tsz Az 1338 lakosból csaknem ötszázan a mezőgazdaságban találnak megélhetést. A népszámlálás legutóbbi adatai szerint a 433 kereső férfi közül 248, a 223 kereső közül 208 a mező- gazdaságban dolgozik Igaz ugyan, hogy a férfiak egy jelentős része az iparban helyezkedett el: mintegy 80 az építőiparban, 36 a gyárakban és üzemekben, 18 a közlekedésben, 25 a kereskedelemben és 28 az egyéb i népgazdaság5 ágakban foglalkoztatottak száma- Természetesen ezek a statisztikai adatok évről évre formálódnak, változnak mim ahogy a község arculata és az emberek életfelfogása is szinte naponta fejlődik, változik. Éppen erről igyekeztünk értesüléseket szerezni és beszámolni olvasóinknak Egyesítik az erejüket A herenesényi Szűz Mária Aminek az elkészülését oly nagyon várja négy pedagógus: ha késve is, de épülnek a lakások, Remélhetőleg beköltözhet mindenki a télvíz beállta előtt. Beszélgetünk az autóbusz- ban, szóba kerül film, nő és politika, amikor egyszercsak utitársaim egyike kétkedve, a következőképpen reagál egy lódító kijelentésre: — No, ez csak úgy igaz, mint a herenesényi Szűz Mária! Minthogy régen tudott dologi hogy a szállóigék így születnek, nem is csodálkozom nagyon, éppen csak az érdekel, honnan is származik ez a mondás. Savát már ismerem, tehát a magját keresem. Vitatjuk, kerülgetjük, honnan is ered a herenesényi Szűz Mária hasonlata, s tovább alig jutunk, mint annak konstatálására, hogy valami nagy svindli, szélhámosság lehetett körülötte. Végre egy kedves asszonyka siet segítségünkre. — Egyszerű története van annak — mondja. — Az történt ugyanis, hogy Heren- csényben megjelent a Szűz Mária. De nemcsak megjelent, hanem időnként nagy fényesség vonta be a fejét. Árnyékban állt és a fény rázáporozott. Terjedt a csoda híre messzi határba, már Nógrád megyén túl is beszéltek a fényességes herenesényi Szűz Máriáról, amikor egy napon kiderült a csalás. A Szűz Mária csak egy kép volt vagy szobor, a fényt pedig, amely glóriával övezte fejét, egyszerűen tükörrel vetítették rá. Azóta mondják a hamis, hazug dolgokra, hogy úgy igaz, mint a herenesényi Szűz Mária. Az autóbusz megy tovább. Megköszönjük a tájékoztatást, s akkor a társaság egyik férfi tagja így szól: — Én Békésben hallottam ilyen históriát! Mire a másik. — Egy szabolcsi faluban meséltek hasonlót! S végül is abban egyezünk meg, hogy a kapitalizmus nyomorúságos, létbizonytalan körülményei közt érthető volt, hogy időnként megjelentek a szentek és a Szűz Mária. Az emberek reménytelen helyzetükben csak csodákban bíztak. Megjavult az emberek élete, reményteljesebb a jövő, — mostanában már nem jelennek meg a Szűz Máriák! De talán sikere sem lenne ma már efféle szélhámosságnak! Csaknem hatmillió forint értékű beruházást valósít meg az idén a helybeli termelőszövetkezet. Saját épitöbrigádjuknak jut a legnagyobb szerep az építkezések során. Egyelőre azonban sok gondot és akadályt jelent az anyaghiány. Képünkön: Készül a 132 férőhelyes növendékmarha-.istállú, amely sokat segít majd a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében Lelkes pedagógusok A községben két iskola- épület is van, de csak négy tanterem. Tavaly még két- műszakos volt a tanítás, azonban szeptember elsejétől körzetesítették az iskolát, s a felső négy osztály tanulói átjárnak reggelente Cserhát- surányba. Itt maradt 73 tanuló s négy pedagógus, Széles Erzsébet vezetésével. A megbízott vezető, s kollégái, Goldperger Zsuzsa, Kőhalmi Ildikó, s Kovács Ákos igen lelkes fiatalok. Nem rettentek meg a nyári tatarozással, átalakításokkal járó felfordulástól, hanem lendületesen, fáradságot nem kímélve igyekeztek rendbe hozni az osztálytermeket, tanári szobát a tanítás kezdetére. Nem rajtuk múlik, hogy még nincs rend, hiszen a munkások még dolgoznak az iskola körül. foglalkozásokat A művelődési otthon a múlt évben lépett a klubkönyvtá- rak sorába. Akkor a tanács toldaléképítéssel sietett lehetőséget teremteni a kulturált szórakozáshoz. A klub vezetését Bata Mihály vállalta el, de más elfoglaltságai miatt nem folytatta a megkezdett munkát. így a tél folyamán a tanács által szervezett 6—8 ismeretterjesztő előadáson kívül más rendezvénnyel nem dicsekedhetnek a községben. A kölcsönzött könyvek száma azonban arra enged következtetni, hogy sokan és szívesen olvasnak. A fiatalság és a tanács vezetői szeretnék, ha lenne vállalkozó pedagógus, akinek vezetése, irányítása alatt többet tudnának produkálni a jelenleginél. Mintegy 500 ezer forintos beruházással, a múlt évben fürdőt, valamint orvosi rendelőt és várót építettek. Erre a fejleszési alapbo. biztosított a tanács pénzt. A fürdő még a mai napig sem üzemel. A községben levő víz rossz minősége miatt — amely az ivóvíz ellátását is szolgálja — a KÖJÁL nem engedélyezte a fürdő üzembe helyezését. Az orvosi rendelő is orvosra vár. Magyarnándor körzetéhez tartozik Herencsény is, de jelenleg egyik helyen sincs rendelés. A szépen berendezett rendelőben jelenleg, hetenként egyszer, ápoló- és védőnő lát el tanácsadói munkát. Ez is csak a kisgyermekes anyákra és gyermekeikre, illetve a leendő kismamák körére terjed ki. öblítse utána jófajta hárslevelűvel. Ám, az üzletvezető, Pszota József tüstént kedvét szegi. Közli, hogy sajnos, itt falatozni nem lehet. Nincs harapnivaló, esetleg nyers töltelékáru, amelyből egyszer hetente, akkor is keveset hoznak. De talán ha többet szállítana a húsipar, az is baj lenne, mert kicsi a hűtőszekrény. Nincs hely a villanytűzhelynek, a nyersanyagraktár szűk, mint ahogyan a hatalmas pince is hiábavaló, mert munkavédelmi szempontból használhatatlan. Különben a belső berendezés ízléses, jól lehetne itt szórakozni. De mit ér a forma, ha a tartalom hiányos? Rendszeres klubA háromezer holdasnál nagyobb területű termelőszövetkezetben azzal fogadnak bennünket, hogy miért npm jöttünk el az eljegyzésre? Hamar kiderül, hogy nem személyekről van szó, hanem a helybeli és a szomszédos cserhátsurányi közös gazdaságról. Nemrégiben tartották meg ugyanis az egyesülést kimondó közös közgyűlést. Létrehoztak egy közös bizottságot is, amelynek az a feladata, hogy az őszi munkákat már az új helyzetnek megfelelően készítse elő. A jövő évi felvásárlási szerződéskötéseket is már az egyesülés tényének megfelelően készítik el. A herepcsényi termelőszövetkezetben a féléves felmérés igen jó eredményeket mutatott. Nem sokkal később azonban a gabonafélékből mintegy 23—25 vagon terméskiesés keletkezett. A gazdaság nagy területe — — ebből 425 hold volt a kalászos — huszonöt fokon felüli meredek lejtőkön fekszik. Ezek a területek pedig köztudottan csupán legelő- gazdálkodásra alkalmasak. Ezért is tervezik a herencsé- nyiek, hogy az egyesülés első évében művelési ágváltoztatást kérnek ezekre a területekre, s * egyidejűleg fejlesztik a juhtenyésztést. Elsősorban a hízómarhaterv túlteljesítésével szeretnék ellensúlyozni a kieséseket. Nemcsak úgy, hogy több jószágot adnak el, hanem a Itt sincs — ott sincs minőségi mutatók javítása által is. Jó a sertéstenyésztés is a gazdaságban. Korábban hizlaltak is, azonban amióta csatlakoztak a balassagyarmati sertéshizlaló társuláshoz, csak tenyésztenek, illetve hízóalapanyagot állítanak elő. Az idén kétszáz 20—30 kilagrammos malacot adnak a társulásnak, de jövőre szeretnék a jelenlegi 31-ről az anyakocák számát százra növelni. Érdekes, hasznos, kiegészítő tevékenységet folytatnak a helybeli termelőszövetkezetben: furnérlemez-alapanyagot Készítenek, bútorgyártás céljaira. A hét taggal működő lemez- készítő üzem évente csaknem 300 ezer négyzetméter alapanyagot állít elő, általában tölgy-, cseresznye-, kőris- és diófából. Termékeiket a balassagyarmati Ipoly Bútorgyárnak szállítják Nevelik az utánpótlást A herenesényi közös gazdaságban példásan törődnek a szakmunkás- . és szakemberutánpótlással. A fő üzemágakban számos fiatal már megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt, s évente három— négy újabb fiatallal kötnek szerződést a vezetők. A rendelkezésekben előírt anyagi juttatáson kívül a szövetkezet saját erőből havonta százötven forint külön ösztöndíjat nyújt a szakmunkástanulóknak. A leendő szakemberek képzésére is gondot fordítanak. Egy mezőgazdasági szakközépiskolás fiatalnak hatszázötven forint ösztöndíjat adnak. Két felsőfokú technikusnak és egy főiskolásnak is elősegítik a tanulmányait ösztöndíj nyújtásával. Ezen a héten a balassagyarmati járás egyik érdekes községébe, Herencsénybe látogatott el brigádunk, hogy megismerkedjék lakóinak változatos életével. Az ö Örömeikről, gondjaikról írt beszámolót Tóth Lajosné, Pádár András és Lakos György, s készített felvételeket Koppány György. Legközelebb a rétsági járásba, Alsópeténybe látogatunk el, ahol délelőtt tíz órától 12 óráig egyik munkatársunk fogadja az érdeklődőket vagy panaszttevőket.
