Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

Sokoldalú munka , Heressük a% ú jai Eredményesen dolgoznak a a robbanóbiztos víllamosgé- Nógrádi Szénbányák nagy- pék javításával, munkavéde- időközben bátonyi gépüzemében a fia- lemmel és természetesen ak­tái műszakiak, közgazdászok tuális politikai kérdésekkel is Ev elején, felszabadulásunk foglalkoznak majd Eddig —- eves évfordulója tiszteié- főleg technikusok és .szocia- tere, versenyre szólították fei lista brigádvezetők jelent- a mizserfai bányaüzem fia- keztek erre a tanfolyamra, tál ^műszakiak, közgazdászok amelynek előadói a fiatal tanácsát. A vállalatnál az műszakiak, közgazdászok ta­nácsának tagjai lesznek. de egy sor részfeladatot már is megvalósítottak. Kisterenyén korábban az új gyártócsarnok technoló­giájának kidolgozása és az üzem betelepítése, a munka megszervezése ugyancsak az FMKT nevéhez fűződik. utóbbi időben jelentősen meg­változott a termelés struktú­rája. Egy egész sor új dolog gyártását kezdték meg. Sza­porodott a létszám is. első­sorban a bányáknál felsza­baduló dolgozók kerültek át a gépüzemhez. A fiatal mű­szakiak, közgazdászok taná­csa éppen ezeket a körülmé­nyeket vette figyelembe. Ma már 30-an vesznek részt renszeresen a fiatal műszakiak és közgazdászok Több esetben tartottak már tanácsának munkájában és többen szakdolgozatot készí­tenek. amelyekkel egy-egy üzemi probléma megoldását segítik elő, illetve a terme­lés korszerűsítését szolgál­ják. előadásokat a szocialista bri gádvezetők. illetve tagok szá­mára. Legutóbb például a gépműhelyben az acélszerke­zeti elemek gyártása és he­gesztési ismeretek szerepel­tek az előadás témakörében. Fazekas Miklós mérnök. amikor éves feladattervét ki- az FMKT vezetőjének irá­dolgozta. nyitásával rövidesen megva­Nagy segítséget adnak el- lósul a hidraulikus csilleto- sősorban az új dolgozók át- vábbító berendezés tökélete­képzóséhez, illetve továbbkép- sitese. zéséhez. Rövidesen meg- A vállalati belső anyag­kezdődik az a hatvanórás mozgatás tökéletesítését előadássorozat amelyen mé- feladatul szabták meg rés technikával, üzemszerve- elején. Kidolgozás alatt van tett ígéretet maradéktalanul zéssel, gyártástechnológiával, az üzem rendjének a terve, teljesíteni tudják. A fiatal mérnökök, techni­kusok segítik az újítókat Is. minden esetben, amikor hoz­zájuk fordulnak tanácsért, szakrajzok elkészítéséért. Legutóbb értékelték a vég­zett munkát, kicserélték ta­pasztalataikat és meghatá- ís rozták a soron következő ten- év nivalókat. hogy az év elején Tanácstalan a mozdony fü Kiosztják a csöppnyi aszta- mást. Még a kedvenc játékot is a gondozónőnek, egész nap lókra az evőeszközöket és is odaadják egymásnak — nem csinál semmit, csak a szalvétákat, majd mindenki lQaz, hogy csak felszólításra gyerekek között ül. Nagyon megkapja ebédjét. Precíz a és később élelmesen vissza is távol áll ez a valóságtól. Ktj­kiszolgálás, a kis Nándor meg szerzik —, közös játékokat moly nevelőmunkát kell itt is iegyzi a mellette ülő fiú- eszelnek ki. A reggel torna- végezni, szüntelenül foglal­nak- ~ val kezdődik, az egyszerű kozni a kicsikkel, beszélni gyakorlatokat rendkívüli mó- hozzájuk, beszéltetni őket, — Látod, újiembejek va- dón élvezik. Aztán mesehall- nyesegetni a vadhajtásokat, gyünk! gatás — kizárólag önkéntes íz irigységei, az önzést és ki­. „ , . alapon. Még komoly foglalko- fejieszieni a jót. A gondozó­A gondozonok jót nevetnek zásra is sor kerül, ám ez leg- ... ........ a felnőttesen elégedett kije- feljebb tíz percig tart. Tud- nok nemcsak etetik, ellátják, tentésen. Az „úriemberek” nak már mondókákat, rövid tisztán tartják őket, hanem egyike sem haladja meg verseket, a házi ünnepsége- egy kis társadalmat alakita­ugyanis a 3 esztendős kort. ken még énekelnek is. jy a gyerekek felhőtlen, A nagyok — 3 éves korig gondtalan közösségét. Ez pe- — már csaknem teljesen ön- dig alapos felkészültség, rá- állóak. Maguk esznek, evés termettség és hivatásszeretet m előtt és után — külön felszo- Lkül <• ittás nélkül! — kezet mosnak A legnagyobb csend éppen ? . P*r™Vi mosdóknál, sőt lep- a legkisebbeknél van. A né. ‘^U,í tIoa” °““l hány hónapos gyerekek ki- fc ' nrk/3frf VeS<csak győz- Az udvaron már nagy a válóan elszórakoztatják ma- g* ^ral ceruzával!^zsivaj, éppen vonatoznak. Nn-r/W»?2 ítthntnnn néni nn/it- im(i-dják az állatmeséket, a Szöszi kisfiú a mozdony, pö­karoval, láthatóan nem unat- képeskönyveket és halálos az igazi. koznak. Futó Katit meg csctk komolysággal beleélik magú- ’ .. második napja hozzak a „bol- ^ a maguk kreálta játékok- A vagonok zakatolnak, majd csibe”, de máris otthonosan ^Az összetolt kisszékeket sivítva fékeznek. A szerel- érzi magát. Amikor Halasz autóbusznak nevezik ki, s vény legvégét játszó kislány Gyorgyné, Rózsika nem a azon utaznak a nagymama- x bölcsőde vezetője föléje ha- hoz papas-mamásl, boltosdit S,atan“í me9alL Eddl0 folva becézgeti, boldogan mu. játszanak, élethűen, ahogyan vot a mozdony füstje, lógatja fogatlan ínyét, huncu ’ ' Bölcsődések, a salgótarjáni Lovász József úti bölcsőde kis lakói. látják. Ha jó idő van, az ud- tul arcára húzza a takarót, varra vonulnak hancúrozni. alóla nevet fel. Fehér Gyű- csakhát... rika a rácsos ágyba kapasz­kodva szemlélődik, őt sem — Csakhát az udvar na­kell biztatni a vidámságra. gyón kicsi — mondja a böl­csőde vezetőnője. — Arra jój A szomszédos helyiség a hogy napon, friss levegőn le- nagyobbak birodalma, itt már gyertek a gyerekek, de sza- 10 hónapos kis emberkék is ladgálni itt nemigen lehet, vannak. Nagy az izgalom a Megoldhatatlan gondunk ez, tágas járókában, az előrelá- sajnos terjeszkedésre is alig tők a rács körül tömörülnek. van lehetőség. Ez a bölcső- Margit néni álmát hámoz . a ^Le egyetlen szépséghibája, kisasztalon, finom almare- különben tágas, világos az szelék lesz a tízórai. Péczeli épület, igazán nem lehet pa- Andrea nagyokat nyel. is el- nasz rá. bűvölten figyeli, amint az al­ma héja a tálcára hull. O a — Milyenek a gyerekek? harmadik gyerek a Péczeli családból, aki a bölcsődében — Igényesek, érdeklődők, nevelkedik Bátyja palacsinta okosak es szeretik a kozosse- szeretetével tette nevezetessé óét. A nevelő szó termékeny magát, még most is úgy em- tulajba hull. ennek nap mint tegetik öt: a kis Palacsintás, nap tanúi vagyunk. Volt egy kislányunk, aki az ebeajet, Rózsika néni egy barna für- mert nem szerette, egyszerű- tű kislányt vesz a karjába: en lesöpörte az asztalról. A De vajon mit csináljon füst, ha a vonat megáll? Szendi Márta Miért kedvelik a „gebines” megoldást? Hivatalos körökben a sajtó hasábjain és a lakosság kö­zött sok szó esik a szolgálta­tásokról. A beszélgetők leg­többször azzal zárják a té­mát: sok utánjárásba kerül, sokszor kell reklamálni és vá­rakozni mire elkészül a mé­retes ruha, a cipő. megjavít­ják a televíziót, mosógépet, porszívót vagy egyéb más háztartási gépet. Az igazság az, hogy a szolgáltatást vég­ző vállalatok. szövetkezetek nehezen tudnak lépést tarta­ni a lakosság egyre növekvő szükségleteinek kielégítésével. Kevés a szolgáltatási felvevő­hálózat, a meglevők többsé­ge is korszerűsítésre, fel- frissítésre, állandó bővítés­re szorul. Jelentős összeg beruházásokra A hálózatfejlesztés jelentős befektetéseket igényel, ugyan­akkor nem minden szolgálta­tás végezhető jövedelmezően. A felsoroltakból is látszik, hogy főleg a sűrűbben lakott, népesebb települések — va fosok, nagyobb községek — lakóinak szolgáltatási ellá­tottsága javult, s ennek főleg gazdasági okai vannak. Uj megoldást keresni A szolgálta tások többsége idényjellegű, a javítási igé­nyek rendszertelenül jelent­keznek, viszont az ezzel fog­lalkozó nagy szakképzettsé­get igénylő szakmunkásokat rendszeresen, egész éven át kell foglalkoztatni. Az ellent­mondásokat csak ott lehet feloldani, ahol ezt az idény­jelleget át lehet hidalni a né­pesség, illetve a tartós fo­gyasztási cikkek számától függő gyakori javítással, az ezzel párhuzamos, folyamatos munkaellátottsággal. Kis lét­számú településeken ezt ne­hezen lehet megvalósítani, pedig az ott lakók igényei összegű munkabérben része* sedik a dolgozó. Ezt sem fo­lyósítja a szövetkezet, . csu­pán a bérjegyzéken szerepel­teti. A tag a neki járó ösz- szeget kiveheti a bevételből. Ezenkívül részesül minden olyan juttatásban, amely nem szerepel a borítékban. így táppénzben, nyereségrészese­désben stb. A gebinesnek csupán azokat a költségeket kell befizetnie a szövetkezet­nek, amelyet a szövetkezel helyette visel: a munkabért terhelő járulékokat, közterhe­ket, a használatra kapott esz­közök amortizációját, eszköz­lekötési járulékát, valamint a haszon összegét. Üzemi dolgozóknak is Az utóbbi időben több kis­ipari szövetkezet létesített ge­bines részleget, köztük a salgótarjáni Szolgáltató Ktsz, a salgótarjáni Cipész Ktsz, a sem maradnak el a városla­kói- váiiuiat„=t kétől, sőt a falusi lakosság salgótarjáni, balassagyarmati o„i' .. életszínvonala is állandóan és es a rétsági járásban. A ci­gyors ütemben növekszik. nek a szolgáltatások bővíté­sére irányuló beruházásai hosz- szú időn keresztül térülnek csak meg. Azt is el kell mondani, hogy a jelenleg ér­vényben levő gazdasági sza­bályozók sem ösztönzik kel­lőképpen a gazdálkodó szer­veket a szolgáltatási tevé­kenység bővítésére. Ennek ellenére megyénk kisipari szövetkezetei a gaz­daságirányítás új rendjében sem hanyagolták el a lakos­sági szolgáltatási hálózat fej­lesztését. Az e tevékenységet végző szocialista szektorok közül — minisztériumi, taná­csi és szövetkezeti — a leg­több beruházást a szövetke­zeti ipar végzett a cél érde­kében. A múlt évben került át­adásra a megyeszékhelyen, a Pécskő Üzletházban a mo­dem fodrászkombinát és kozmetikai szalon, illetve a Pécskő utcai méretes ruháza­ti és cipőszalon. A megye másik városában megépült az ifjúsági lakótelepi szolgáltató ház, bár ebben csak a ci­pészjavító részleg üzemel. Két másik, korszerű fodrász­részleggel gyarapodott Balas­sagyarmat a Bajcsy-Zsilinszky és a Rákóczi úton. Átadás előtt van Szécsényben á hely­beli szövetkezet szolgáltató háza, amely nemcsak a köz­ségi. hanem a járási igénye­ket is kielégíti. Ebben az év­ben korszerűsítik a nagybáto- nyi Vegyes Ktsz autószervi­zét, Kálló községben pedig „kisszolgáltató” ház épül. A falusi lakosság ellátását más, egyszerűbb szolgáltatási formával kell kielégíteni. A kisipari szövetkezetek ebben is keresik az újat. A falun gazdaságtalanul működő egy­két tagú részlegek szoros el­pész, a férfi-, női fodrász, a rádió- és televíziójavító szak­emberek kedvelik ezt a for­mát, akárcsak a szolgáltatást igénylők. A szövetkezetek foglalkoznak azzal, hogy a főállás mellett, falvakban élő üzemi dolgozók részére is ad­nak ki működési engedélyt. számolását megszüntetjük és hogy ily módon is javítsák átalakítjuk úgynevezett áta- a falusi lakosság ellátását. lánybefizetéses, „gebines” szolgáltatási egységekké. Lé­nyege abban van, hogy a be­vételekkel a részlegvezetőnek nem kell elszámolni. A szö­vetkezettel a tag az átlagos árbevétel elérésére köthet szerződést. Ily módon meg­szűnik a túlzott, az árbevé­tel bizonyítására szolgáló ad­minisztráció, amely annyi bosszúságot okozott és az ál­landó reklamációk elindító­ja volt. Az árbevétel arányában fix Remélhetőleg a lakossági szolgáltatások támogatására a közeljövőben sok születik olyan kormányintézkedés, amely érdekeltté teszi a szol­gáltatást végző szerveket a javítások végzésében. Ily mó­don tovább szűkül a pana­szok köre és a panaszosok száma. Kanyó Ferenc a Kisipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetségének megbízott elnökhelyettese \a<>y blokkos épületelem kohósalakból A hajónévadókhoz hason­latos pezsgős épületavatás volt a minap Balassagyarma­ton. A Magyar Kábelmű­vek telephelyén öltöző építése Ebből egy szint magasság­hoz egy, is elegendő. Készítését a közelmúltban kezdték meg. A kohóhabsalakból gyártott kezdődött meg. öltözőt gyak- épületelemek országszerte is­ran építenek — a pezsgős ün­neplés nem is ennek a tény nek, hanem az építés miként­mertek. A Balassagyarmaton elsőként alkalmazott nagy­blokk súlya 13 mázsa, kazán­"nek szólt: Magyarországon való ^állítása az itt alkalmaztak eloszor ka- építőipari váUaiatnak lénye­zánsalakból készült blokkos épületelemet. nagy­gesen kifizetődőbb, mint ha kohóhabsalakból készítenék. — Hogy Anikó? hívnak engem, kislány gondozónőnek azonban nem kellett figyelmeztetni őt, mert a többiek egészen felhábo­rodtak, és „Nem szégyelled gondolkozik, magad?’’ felkiáltással maguk szidták meg a kis rakoncát­lant. majd diadalmasan kivágja: — Apu! — Dehogyis úgy, apu most dolgozik — magyarázza Ró­zsika néni. Anikó megint csak gondolkozik és most már nem is téved: — Rózsika néni! — Hol van Margit néni? zjFTJrSZ hámozó gondozónőre mutal. nőnek is gyermekké kell vál­.. , . nia, nagy örömet szerez a ki­A jarokaban 20 aprosag .. . - . fc , játszik, kiabál, húzza-vonja a cslKnek, ha o is komolyan földön a nagy párnál és beleéli magát játékaikba. So- mgyszerűen megérti egy- kan úgy képzelik: milyen jó — És milyen a jó gondozó­nő? — Mindig vidám es gond­talan — summáz a vezetőnő. — Az otthoni bajokat nem szabad elhozni ide, a szomo­rúságot megérzik a gyerekek, még a legkisebbek is, s ez tönkretenné valamennyiük jo flognvilt a Budapesti Őszi Vásár Pénteken reggel 9, órakor ünnepélyesen megnyílt a má­sodik Budapesti őszi Vásár A megnyitó ünnepségen meg­jelent Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Bondor József építésügyi és városfejlesztési, dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari. Nagy Józsefné könnyűipari, Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter Sarlós István, a fővá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, továbbá a politikai, gazdasági és társa­dalmi élet számos vezetője. Ott voltak a Budapestre akk­reditált kereskedelmi taná­csosok, illetve attasék. A vendégeket Kristóf László, a HUNGEXPO vezérigazgató­helyettese és dr. Vitéz And­rás vásárigazgató fogadta. A himnusz elhangzása után Szurdi István mondotta el megnyitó beszédét, amelyben méltatta a vásár jelentőségét. Koppány György felvételr A kormány tagjai a vásár megtekintésére indulnak

Next

/
Thumbnails
Contents