Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

8 altiról falura Segítsenek magukon, az öilam mär segített Több mint egy éve Bár- nán kezdtük el a NÖGRÁD- napokat. Az első község volt ez a megyeszékhelyhez közel­eső település, ahol részleteseb­ben vizsgálódtunk, kerestük az itt élők örömét, gondjait. Érthető kíváncsisággal keres­tem fel a napokban ismét a községet, hogy megnézzem, mennyit haladtak a bárnaiak az utóbbi hónapok során. A Bárnára érkezőt sürgés­forgás fogadja. Építkeznek, patakot szabályoznak a köz­ségben. S ami nemcsak a szemnek tetsző látvány, az emberek dolgoznak, nem áll­nak tétlenül, mint számos munkahelyen tapasztalni. A tanácsházát hiába kerestem, lebontották a régi, roskatag épületet. Érdeklődésemre az iskolához irányítottak, ahol ideiglenesen ütötte fel szál­láshelyét az államhatalom he­lyi szerve. Az idős bácsi azon­ban még utánam szólt: „Nem kár a rozoga házért, hiszen valamikor még ide jártam is­kolába” Ezzel a megjegyzés­sel mintha azt akarta volna bizonyítani, milyen fontos, hogy végre tisztességes épü­letbe kerüljön a tanács is. A dicséret elmaradt Az iskola igazgatói irodájá­ban találom Czikora József- nét, a bárnai tanács végre­hajtó bizottságának titkárát. Lobogó szemű fiatalasszony. Ám a tüzelő szempárt fáradt arc keretezi. Tanácselnök már hónapok óta nincs, mert az előző lemondott tisztségéről, s azóta nem találtak megfelelő jelöltet. Beszélgetésünk során kide­rül, hogy a látszatra mutatós sürgölődés az építkezések tá­jékán, nem jelenti a munkák gyorsabb menetét. A tanács­házának is és az óvodának is — amelyet a leendő tanácshá­zához közel építenek — az idén el kellene készülni. Erre azonban nem sok remény van Az épületeken nagyon sok még a munka ahhoz, hogy betart­hassák az átadási határidőket. A bárnaiak pedig nagyon sze­rettek volna dicsérőleg szólni a járási tanács községgazdál­kodási vállalatáról, amelynek a székhelye Nagybátonyban van. Erre a dicséretre azon­ban nem hiszem, hogy sor ke­rül. Rendezik a patakot Egy évvel ezelőtt Sokan pa­naszolták Bárnán, hogy a község évek hosszú során át nem kapott megfelelő anyagi támogatást gondjai megoldá­sához. Pedig ezekből bőséggel akad ebben a hegyek közé szorított községben. Most vi­szont azt hallani, hogy végre Bárna is kapott pénzt, még­pedig szép összeget. lg^ azu­tán felépíthetik az új ovodát, amelyre ugyancsak nagy szük­ség van, mert az óvodásokat egyéb lehetőség hiányában a parókia épületében helyezték el annak idején. Ennek az óvo­dának az építése azonban mégiscsak hálátlan feladat. Ugyanis nem ott építik fel, ahol ehhez a környezet is megfelelő, s a távlati rendezési terv is előírja, mivel ehhez nem kap­tak kielégítő anyagi támoga­tást. így kénytelenek voltak megalkudni a helyzettel. A ré­gi pedagóguslakásokból alakí­tották ki az óvodai épületet. Egyetlen dologgal elégedet­tek a bárnaiak. A Bárna-pa- tak rendezésére kaptak egy­millió forintot. A munkát a Felsőzagyvai Vízügyi Társulat végzi — közmegelégedésre. Er­re már a tanácstitkárnő is ki­jelenti, hogy az október 31­re vállalt határidőt biztos be­tartják. Ügy tűnik, végre megnyugtatóan rendeződik a községet átszelő pataknak a sorsa, s ezzel több mint húsz­éves gond oldódik meg. A vízrendezésnek azonban hiányosságai is vannak. A főbefogadó szabályozása, ki­kövezése nagy segítséget je­lent. De a nagyobb mellék­ágak — a Bányász, Iskola és Tó úti — rendezetlensége már­is károkat okoz. Mivel nem komplexen folyik a munka, meglehet, hogy rövid időn be­lül kárbavész a befektetett pénz. Az utcák rendezése is emiatt halad vontatottan. Időközben módosult a ha­tározat egykilométeres útsza­kaszra, ám a kiutalt pénz ugyanannyi maradt. Ezzel újabb gond tornyosul a ta­nács fölött. Rövidesen érkez­nek az útépítők, hogy meg­kezdjék a Bányász út készíté­sét, viszont az utat többször keresztező mellékág rendezet­lensége akadályozza a munkát. A számítások szerint csupán a patak mellékágának rendezé­se felemészt négyszázezer fo­rintot. S miből épül meg az útszakasz? Késik az összefogás Kétségtelen, hogy segítene a helyzet megoldásában egy nagyszabású társadalmi mun­kaakció. A tanácsházán nyil­vántartanak százötvenezer fo­rint értékű vállalást, azonban az eddigi teljesítés igen sze­rény, csupán harmincezer fo­rint. Ügy látszik a bárnaiak nem szívesen emelik meg a lapátot az időközönként pusz­tító árvizek elhárítása, há­zuk tája nyugalmának érdeké­ben. Pedig a közös összefogás­sal sok forintot lehetne pó­tolni ... Pádár András Többet kell törődni a munkásfiatalokkal A rra a kérdésre kerestem a választ a napokban, hogy milyen sajátos gondjaik vannak a fiataloknak az Or­szágos Bányagépgyártó Válla­lat Salgótarjáni Bányagép­gyárában, s hamarosan — Zsidói Imre KISZ-titkár, He­gedűs Margó minőségi ellenőr. Hanuska Pál lakatos és Kör- möczi Iván alapszervezeti tit­kár jóvoltából — a vezetőségi ülések hangulatát idéző esz­mecsere kerekedett közöttünk — Csaknem kilencven tag­ja van az üzemi KlSZ-szerve­gondjuk ide vezethető vissza vagy legalábbis összefüggés­ben van ezzel. Ez az állapot azonban re­mélhetőleg nem tart már so­káig. A fiatalok ígéretet kap­tak rá, hogy rövidesen felsza­badul két helyiség, amit át­adnak nekik, ezzel — ha ideiglenesen is — helyiség­gondjuk egy időre megoldódik. Az üzem rekonstrukciója so­rán pedig előreláthatóan vég­leges otthonra lelnek a fiatal szakmunkások és műszakiak. — A mostoha körülmények nyagépgyárhoz, de átigazolása azóta sem történt meg. Talán hamarabb megkereshette volna a közösséghez vezető utat, s a közösség is korábban kinyújthatta volna felé a kar­ját... A kérdésre Hanuska Pali nagyon röviden, de kétségte­lenül találó szavakkal vála­szolt: — Mindenkinek tartozni kell valahova ... A fiatalok többsége — hoz­zá hasonlóan — tudja, hogy valóban tartozni kell valaho­zetnek, amelynek két alapszer­vezete van — tájékoztatott Zsidai Imre — viszont klub­szobánk, KlSZ-helyiségünk, vagy nevezzük akárminek, ami a szervezeti élet keretéül szol­gálhatna, jelenleg egyetlen egy sincsen... Ez a móndat, más és más megfogalmazásban, mintegy vezérfonalként, a beszélgeté­sünk alatt többször vissza­visszatért. így nem volt nehéz azt a következtetést levonni, hogy ez a bányagépgyári fia­talok egyik legnagyobb gond­ja, ami sokszor napirendre ke­rül, tárgyalják, vitatják, időn­ként még talán takaróznak is vele... M ert mi is történhet, ha egy kezdeményezés si­kertelennek bizonyul, vagy esetleg már terv formájában „elhalálozik”? Gyorsan meg­születik a túlságosan is egy­szerű magyarázat: „Kérem, még klubszobánk sincsen!” Félreértés ne essék: a tárgyi feltételek hiánya, akárhogyan is vesszük, mindenképpen gondja a bányagépgyári fiata­loknak, de ettől — emellett, vagy ennek ellenére? — lehet­ne eredményes és vonzó a szervezeti élet, azt hiszem, ezt senki sem vonhatja kétségbe. Nem is törekedett arra Zsidai Imre, hogy erre „kenje” prob­lémáikat, a hangsúly inkább azon volt, — ha akarják, ha nem — szinte valamennyi ellenére igyekszünk változatos programot összeállítani a fia­taloknak — mondta Zsidai Imre. — Különösen a tömeg­sportban értünk el szép ered­ményeket. Beneveztünk a Fel- szabadulási Kupába, szerez­tünk egy első helyezést aszta­liteniszben, de az összesített pontversenyben is előkelő he­lyet küzdöttünk ki. — Időnként házibajnokságo­kat rendezünk, a fiatalok asz­taliteniszben és sakkban mé­rik össze az erejüket. Rend­szeresen tartunk lövészverse­nyeket, persze az MHSZ-szel közösen. Ezt a sportot sokan kedvelik, gyakran 120—140 lö­vész vonul ki a lőtérre. No, és a közös kirándulásokról se feledkezzünk meg, amit min­den évben megszervezünk. H anuska Pál lakatos most kérte felvételét, vagy helyesebben fogalmazva: át­igazolását a bányagépgyári KISZ-szervezetbe. Mi késztet­te erre a lépésre? — kérdez­tem. — Megtudtam tőle, hogy korábban, ipari tanuló ideje alatt, már KISZ-tag volt, egy évvel ezelőtt került a Bá­va, de az első lépést sokszor mégis nehezen teszik meg, Szükség van arra, hogy a kö­zösséghez vezető első tétova lépéseikre idejében felfigyel­jenek és eléjük menjenek. Margó mondta el, hogy meg­győző, hívó szavukra sokszor vállrándítás a válasz. Ha így is van, s ha húsz fiatal kö­zül mindössze kettő akad akik várják, hogy közeledjenek hozzájuk, már akkor is érde­mes volt, a fáradság nem voll hiábavaló. P ontos számadatokat nem jegyeztem fel, de körül­belül 50—55 ifjúmunkás és 30— 35 műszaki beosztásban dolgozó fiatal tartozik a Salgótarjáni Bányagépgyár KlSZ-szerveze- tébe, holott nyilvánvaló, hogy nem másfél, kétszer annyi fiatal szakmunkás dolgozik az üzemben, mint műszaki, ha­nem ennél jóval több. Talán a KISZ-tagok összetételének jelenlegi aránytalanságán is lehetne változtatni, ha az a bizonyos törődés valamivel ha­tékonyabb és következetesebb lenne. K. S. Készülődés a bányásznapra Szellemi vetélkedő megtesznek a vetélkedő si­keréért. Meggyőződésünk: a Nógrád megye mezőgazdasá­gának állami szektoraiban dolgozó szocialista brigádok felszaba Amennyi szocialista brigád- veltségi szintű t szocialista valóban nagyszerű eredmé- tag részt vehet-e, kikből te- brigádtagok más-más felké- nyékét érnek el. A fáradsá- dulása 25. évfordulójának vődik össze a zsűri, a fel- szítást, és differenciált se- íiszteletére a MEDOSZ el- készüléshez szükséges iro- gítséget igényelnek. Az alap- nöksége, a KISZ KB, a dalrnat hol tudják beszerez- szervi vetélkedőket 1969. szep- MÉK és az OVH a mezőgaz- ni stb. A választ is megkap- tember 1. és december 31. daság állami üzemeiben dől- ták: az üzemi vetélkedőn között kell lebonyolítani és HAZANK gos munka, úgy mint a ko­rábbi években, most is meg­hozza a maga gyümölcsét, és jó termelési eredmények szü­_ w létnek, egyidejűleg gyarap­g ozo szocialista brigádok minden brigádtag versenyez- ezt követően 1970. február szik szellemi tudásuk. így részére felszabadulási széllé- heti de a megyei elődöntőn 1-ig megyei döntőre, majd formálódnak majd igazán mi vetélkedőt hirdetett. egy-egy kollektíva csak öt márciusban körzeti vetélke­A verseny célja, hogy a taggal lehet képviselve. A ve- döre kerül sor. szocialista emberré és ünne­pelhetik méltóan hazánk fel- szabadulásának negyedszá­fordulóját. Jobbágy Gusztáv JAVÍTÁS A BÁNYÁBAN szociálist,, kollektívák teve- télkedőn nemcsak azok ve- I i,™,..., / ,, , szabac SÄtaSS?ÍNKSi *».. 1__Bl/I NkJ •“»•T ”*»• n“y «-“•w év g azdaságok, gépjavító álló- cim birtokosai, hanem a szakszervezeti. gazdasági, mások, az erdőgazdaság és *s’. ak^k a Szocialista műszaki vezetők . mindent a vízügyi szervek előtt álló brigád cím elnyerését tűz- termélési feladatok eredmé- tek ma8uk elé. nyes . teljesítését, s köz?s Az üzemi zsűri elnökét a munkájukkal jobban érve- szakszervezet megyei bizott- nyesuljon az alkoto cselek- sága nevezl ki> a tagokat pe- ves, es tovább gyarapodjék g, az üzem dolgozóinak a dolgozok politikai, szak- véleményét meghallgatva, a mai, általános műveltsége. helyi gazdasági és mozgalmi A felhívás a mezőgazda- vezetők jelölik ki. A szüksé- sági dolgozók körében élénk ges irodalom biztosítása a visszhangra talált, A szocia- szakszervezeti bizottságok lista brigádok között min- feladata. Az üzemi, járási, dennapi beszédtéma, hogy a megyei könyvtárakban is mozgalom hármas jelszavá- élénk a mozgás, hogy á nö- nak — szocialista módon vekvő könyv- és szaklap­dolgozni, tanulni, élni —ma- igényt kielégítsék, gasabb szintű egységes tel­jesítésére mindannyiunkat kötelezi népünk nagy ünne­pe. A nagy évfordulóra te­kintettel, kiemelkedő mun­kasikerekkel kívánnak emlé­kezni. A hagyományokhoz híven az idén is gazdag program­mal készülődnek a XIX. bá­nyásznap megünneplésére a nógrádi szénmedencében. Szombaton valamennyi akna­üzemnél rövid röpgyűlések keretében emlékeznek meg az 1919. szeptember 6-i tatabá­nyai csendőrsortűz félévszá­zados évfordulójáról. Dél­után koszorúzási ünnepséget rendeznek Salgótarjánban, Nagybátonyban, Mátranová- kon, Jánosaknán, Mátrasze- lén, Kazáron. Rákóczi-búnya- telepen, Forgács- és Salgó- bányatelepev. Vasárnap reggel zenés éb­resztővel kezdődik a nap. A A VETÉLKEDŐ A SZELLEMI vetélke­cél­kdtűzése, valamint a ver­senyzők nagy száma indo­kolttá teszi, hogy a brigá­dok felkészítésében moz­galmi aktivisták, gazdasági szakemberek, kultúrmunká­_____________________ sok, könyvtárosok tevékenyen d őre valamennyi mezőgazda- részt vegyenek. Tudott do- sági üzemből 64 szocialista log. hogy a felszabadulási műhely, brigád jelentette be szellemi vetélkedő alkalmat részvételét. Á Mátraaljai, a ad a szocialista brigádok Sziráki és a Magyarnándori tagjainak, hogy az irodal- Állami Gazdaságokból, a. mi, történelmi, gazdaságpo- Cserháti Állami Erdőgazda- litikai és szakmai, kérdések- ságtól. valamint a Kistere- ben emeljék tájékozottsá- nyei Gépjavító Állomástól gukat, de tulajdonosi szem- vailamennyi szocialista bri- mel értékeljék az üzemi tér- gádtag részt vesz e nemes melési feladatokat, azok mi­mozgalomban. nőségi mutatóit is. A szellemi vetélkedő elő- A vetélkedő kérdéseit a készületeit az üzemi szak- MEDOSZ-központ állítja szervezeti szervek megkezd- össze és küldi meg az üzemi ték. Jelenleg folynak a szó- zsűriknek. Az egyes téma- cfalista brigádvezetők tanács- körökhöz megadott irodalom kozásai. Ezeken számos tisz- beszerzése és tanulmányozá- tázatlan kérdés vetődött fel. sa ma még több helyen gondot Pl. az üzemi versenyen va- okoz, mert a különböző mű­Menkes-aknaban a föld alatt létesítettek egy TH-javító műhelyt. A használt biztosító eszközöket, ha meghibásodnak, deformálódnak, ma már a helyszínen újra hengerük és visszaadják a munkahelyekre. A föld alatti hengerlő berendezés igen jelentős szállítási költ­ségektől mentesíti az tizemet, hiszen nem kell kiszállítani az elromlott elemekei. Ezen­kívül gyorsabb is így a javítás. Nem véletlen tehát, hogy az első félévben új helyett, nagy mennyiségű, egyszer már használt TH-bizlosito szerkezetet építettek be bányász fúvószenekarok kö­szöntik a bányászokat. Az idén két helyen — Mizserfá-n és Nagybátonyban — tarta­nak ünnepi nagygyűlést, amely mindkét helyen déle­lőtt 10 órakor kezdődik. Előtte a bányászzenékarok adnak térzetén. Nagybátony­ban Jedlicska Gyula elvtárs. a megyei pártbizottság első titkára, IVIizserfán pedig Szoo Béla elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára tart ünne­pi beszédet. Az ünnepség ke­retében adják ót több bá­nyásznak a miniszteri kitün­tetést. Gazdag kultúr- és sport­műsor ígérkezik délutánra is. Mizseríán a szabadtéri szín­padon. illetve a kultúrott- ■ honban magyarnóta-délutánt tartanak, ezt követően pedig bányászbált. A dolgozók Mi- zserfára, illetve hazaszállítá­sát — az előzetes jelentkezések alapján — külön autóbuszok­kal oldják meg. Nagybátony­ban délután négy órakor kez­dődik a sportműsor, a sport- • telepen. A bányász művelő­dési ház kerthelyiségében a ikisterenyei fmsz zenekara és szólistái adnak műsort Itt is bányászbállal zárják a napot. A kereskedelem is gazdag áruválasztékkal vonul ki a bányásznapon. Külön sátra­kat állít fel az ünnepség szín­helyén, amelyekben enni-inni való lesz elegendő. Lengyel hányas; küldött ség érkezett megyénkbe Nem újkeletű, de igen gyü­mölcsöző kapcsolatot tart fenn a Nógrádi Szénbányák és a lengyelországi Thorez- bányaüzem Walbzych-ból szerdán megérkezett a len­gyel bányászok 6-tagú kül­döttsége, köztük Biskorski Balicki, a körzet párttitkára. A lengyel bányászok részt, vesznek a XIX. bányásznapi ünnepségeken és több üzem­ben látogatást tesznek. Rajtuk kívül csehszlovák bányászokat is várnak a nóg­rádi szénmedencébe, a bá- -nyásznapi ünnepségekre.

Next

/
Thumbnails
Contents