Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-04 / 204. szám
Bemutatjuk a Növényvédő Állomást A tétovázás csak \z SZMT-elnöksége egyik ülésén a fogyasztói árak alakulását vizsgálva vetődött fel a kérdés: szükség van-e az áruellenőrző bizottságokra, el tudják-e látni azt a feladatukat, amelyeket célul tűzött eléjük a SZOT eme határozata. Jobb lenne ezt a feladatot a kereskedelmi felügyelőség és a vállalatokat ellenőrző felsőbb szervek árosztályainak kezébe adni. Mások viszont úgy vélekedtek: korai volna eltemetni ezt a bizottságot, amelyet sok üzemben, vállalatnál, kereskedelmi egységben még létre sem hoztak, holott rég elmúlt ennek határideje. Voltak akik azt hangoztatták: az árellenőrző bizottságok tevékenysége elsősorban a szakszervezeti bizottságok bátorságától és hozzáértésétől függ. Azt hiszem, itt kell keresni a megoldást. A SZOT-ha- tározat a munkások érdekében hozta létre az árellenőrző bizottságokat. Több célt kívánt ezzel elérni: társadalmi ellenőrzéssel vegyék eljét az üzemekben, a gyárakban a munkanélküli nyereség megszerzésének, vessenek gátat a nem kívánatos áremelkedéseknek, állítsák jobban a közvélemény reflektorfényébe a különböző gazdasági posztokon dolgozók tevékenységét. iyi i tagadás, az eddigi próbálkozások jórészt sikertelenek maradtak. Erre utal a KPVDSZ Nógrád megyei Bizottságának első félévi áruellátásról szóló jelentése. Az árpolitika területén észlelt hiányosságok kiküszöbölése érdekében megyebizottságunk közreműködésével az alapszervek, elsősorban a nagyobb vállalatoknál, több észrevételt, javaslatot tettek a gazdasági vezetésnek. Ezek azonban kevésbé érvényesültek, mert az árfelelősök, az árcsoportok tagjai nem rendelkeznek azzal a felkészültséggel, hogy ezekben a bonyolult kérdésekben megfelelő partnerei, társai tudjanak lenni a gazdasági vezetésnek. Őket és a szakszervezeti bizottságokat is zavarja a kettős érdek — a vállalati és fogyasztói — összhangjának megteremtése. Gazdasági érdekeltségüknél fogva hajlamosak a vezetők álláspontját a nagyobb haszon reményében elfogadni. Ugyanezek a megállapítások vonatkoznak az üzemekben, gyárakban. vállalatokban tevékenykedő árellenőrző bizottságokra. Nem gondolnák arra, hogy tulajdonképpen saját maguk ellen vétenek. Ha netán mégis előfordul, hogy egyikmásik árellenőrző bizottság kardoskodik álláspontjának helyessége mellett, hamar megkapja a gazdasági vezetőtől: — maguknak nem érdekük, hogy társaik több nyereségrészesedést, több bért, több szociális juttatást '•lapjainak, hogy több pénz jusson a különböző beruházásokra. Hallgatnak viszont arról, hogy nemcsak áremeléssel. hanem elsősorban a termelés növelésével, új termékek előállításával, a termelékenység emelésével kellene a hasznot növelni. De miért válasszák a nehezebbet, amikor a könnyebb kényelmesebb?. .. \ ztán valljuk be őszin- " tén: sok igazgató nem Is veszi komolyan a munkásoknak ezt az új, társadalmi ellenőrző szervét. Kimondva, vagy kimondatlanul feA plazma „Az atomenergiai pavilonban” új ITEF—20M típusú fémvágás céljaira készüli ívhegesztő gépet mutattak be, amelyet az Elméleti és Gyakorlati Kísérleti Fizikai Intézetben dolgoztak ki. A gép üzemanyaga nitrogén, hidrogén és levegő. A hatalmas elektronos ív ionizálja a porlasztón áthaladó gázokat és 15—20 000 fokra melegíti fel ezeket. Ilyen árthat lesleges tehertételnek tekinti. Ezen nem is lehet csodálkozni! Ha valóban funkcionálnának, akkor alaposan bepillanthatnának a gyár ár- kalkulációs, sokszor nem éppen elismerésre méltó játékszabályaiba. Ki akarja ezt? Ettől félnek a gazdasági vezetők! Vajon mivel indokolják az állami építőipar vezetői, az egyik építkezésnél elért 48 százalékos nyereséget? Mit mutat ez? H°gy majdnem minden gazdasági-termelő egységünk vezetése a nagyobb nyereséget csak a jó árkalkulációval képzeli el. Olyan tartós eredményt hozó, közismert tennivalók, mint a jobb üzem- és mún- kaszervezés, a gépál láeok csökkentése, a gyorsabb ütemű műszaki technológiai fejlesztés, a szigorúbb munkafegyelem, fellépés az igazolatlan mulasztók ellen — mintha lekerültek volna a napi munkaprogramból. Pedig ebben az évben is számtalan tény bizonyította: csak a konjunkturális helyzetre építeni ingatag dolog. Igaz ez még akkor is. ha a jelenlegi közgazdasági szabályozók nem éppen ebben az irányban hatnak. Aki előre néz, gondol a holnappal, már látja, hogy a jövőben tovább szűkülnek a konjunkturális lehetőségek, nyereséget pedig csak a jól szervezett, hatékony munka biztosít. Van aki azt mondja: az akkor lesz, most meg ez van, ezt kell szeretni. Egy vezető, aki felelősséget érez több száz, több ezer ember sorsáért, életszínvonalának alakulásáért, az nem gondolkodhat így. TV agy óbb hatáskört ad1 ’ junk az árellenőrző bizottságoknak? Korai lenne, hiszen ami van, azzal sem élnek. Hagyjunk nekik egy kis kifutási időt, aztán tanácskozzunk a hogyan to- vábbról. Az már most látszik, hogy sok feladat vár a szakszervezeti bizottságokra, sok függ bátorságuktól, s attól, milyen gyakorlati segítséget adnak a bizottságok napi munkájához. Sokat tehetnek a pártszervezetek, ha értésére adják a makacsko- dóknak, hogy az árellenőrző bizottságokra szükség van az új mechanizmus helyes árpolitikájának megvalósítása, a vállalat tevékenységének helyes társadalmi megítélése szempontjából. A jelenlegi szituációban látszólag a gazdasági vezetők vannak előnyben. Ha árpolitikájukkal szemben lépnek fel, könnyen azt mondhatják a dolgozóknak: — Többet is kaphattunk volna, de a szakszervezet képviseletében tevékenykedő árellenőrző bizottságok nem engedték. Akaratlanul is kikívánkozik a rákérdezés: ha az árak emelkedése nagyobb lesz mint a termelés üteme, a termelékenység, annak ki vallja a kárát? A válasz félreérthetetlen: a dolgozók, a munkásemberek, a kiskeresetű nagycsaládosok és az alkalmazottak. A vitatkozóknak abban viszont igazuk van, hogy az árellenőrzést egyszerre kell megkezdeni, nem pedig arra várni, hogy mit tesz a másik vállalat árellenőrző bizottsága. Joggal mondta az SZMT elnöksége, hogy mindenféle tétovázás csak árthat. Tegyünk hát ellene, közösen összefogva. Venesz Karoly fémet vág hőmérséklet mellett a plazma könnyen vág bármilyen fémet, melynek vastagsága 220, sőt még ennél is több mm. A rozsdaálló acéllemezt, melynek vastagsága 30 mm volt, hosszúsága pedig 35 m, plazma segítségével 1 óra alatt lehet szétvágni. Ugyanezt a munkát autogénhegesztő segítségével 2 óra alatt tudják elvégezni. A védekezéstől a szaktanácsadásig A Balassagyarmaton épített új. korszerű Növényvédő Állomásról irányítják megyénk növényvédelmét Miközben bejártuk az irodákat, s megtekintettük a laboratóriumot, a főmérnök — aki Moszkvában végzett az egyetem növényvédő szakán — ezeket mondta: — A növényvédelem nem kampányfeladat, hanem állandó és folytonos tevékenységet kíván. Éppen ezért legfontosabb dolgunk az üzemi növényvédelem, a gazdaságok közvetlen segítése. Ez a munka sokrétű. A növényvédelmi előrejelzés éppen úgy beletartozik, mint a különféle hatósági funkciók vagy a szak- tanácsadás, szakpropaganda. zések elkerülése, s az egyre veszedelmesebb szerek biztonságos kezelése csak a megbízható szaktudással érhető el. Jól képzett szakemberek A Növényvédő Állomáson nincs is baj a szaktudással, hiszen az ország egyik, szakgárdával legjobban ellátott intézménye. A főmérnökön mint harmincfajta kultúrnövényt kísérnek figyelemmel, hogy miként változik meg biológiai tevékenységük a kártevők hatására. Innen nem messzire állnak a gépműhelyek, színek, ahol a különféle növényvédő gépeket helyezték el. — Az állomás dolgozói, a felügyelők és a gazdaságok szakemberei nem dolgozhatnak egymás nélkül — magyarázza a főmérnök. — Mi Nagy szerep vár még az állomás szakembergárdájára, a különféle vegyszerek vizsgálatában, hatásuk kimutatásában. Rövidesen bővül az állomás egy növényvédőszermarad- vány-vizsgáló részleggel, amely arra hivatott, hogy megvizsgálja, hogy az egyes növényekben, gyümölcsökben mennyi vegyszer marad visz- sza a védekezés után — amely károsítja az emberi szervezetet. Ha a klórozott szénhidrogén alapanyagú növényvédő szerek — DDT, HCH stb. — kivonásának egészségügyi okaira gondolunk, tüsténl megértjük ennek a részlegnek a fontosságát. De sok feladat vár a növényvédő szakembe rekre az oktatás területén is, Már készülnek azok a prepaAhol baj van, lecsapnak Ebből a városszéli épület- csoportból irányítják a megye növényvédelmét. Biztatóan fejlődik az a hálózat, amelynek a révén befutnak ide a jelentések. A főmérnök irodájának falán térkép mutatja, hol, milyen speciális eszközöket helyeztek el a megfigyelési pontokon, amelyek tüstént jelzik, ha valamilyen kártevő megjelenik a földeken, növényzeten. S ebben az esetben — a veszély nagyságától függően — tüstént megkezdődik a szervezett, okszerű védekezés. Ez azonban nemcsak az állomás szakgárdájának a feladata. — Az állomáson kellő számú felkészült szakember dolgozik, s egyelőre kielégítők az eszközeink is — mondta, Ruszin Tibor. — Ebben a bonyolult, gyorsaságot, nagy figyelmet és óvatosságot követelő munkában számítanunk kell a gazdaságokban dolgozó szakemberekre. A társszervekkel, cukoriparral, dohányiparral, a MESZÖV-vel, MÉK-kel stb. kötött megállapodások ebben a megyében sem hozták meg a kívánt eredményt a közös védekezésben. A termelő üzemek szakemberei azonban a legközvetlenebben érdekeltek a partneri kapcsolatban. A gondos vizsgálat az alapja minden növényvédelmi munkának (Koppány György felvételei) kívül négy növényvédő szakmérnök és egy növényvédő szaktechnikus végzi itt a munkáját. Cserháti Zoltánná szakmérnök a laboratóriumot vezeti. Helyettese László István, a gyomnövények specialistája. Kiss Andrásné, a rovartan és Ruszin Tiborné, a növénykórtan specialistája. Mérnöki képesítéssel dolgozik azonban Kiss András üzemaz idén és jövőre például részletesen felmérjük, hogy a bogyós gyümölcsök ültetvényein milyen kártevők okoznak betegségeket. Megvizsgáljuk és kimutatjuk, hogy az egyes kártevők nyomán fellépő betegségek milyen közvetlen és közvetett gazdasági kárt, illetve terméskiesést okoznak. Ehhez a munkához — de sok rátumok, fényképek és diaképek, oktatótáblák, amelyeket a téli oktatás során mutatnak be a tanfolyamok hallgatóinak. Mert a ma embere gondol a jövőre, az elkövetkező feladatok végrehajtására, ai üzemek növényvédő szakmunkásainak képzésére is. Pádár András A mezőgazdaság kemizálásá- val mind fontosabb és bonyolultabb feladat vár a növényvédő állomásokra. Megyénkben Balassagyarmaton működik ilyen állomás, amely nemrégiben költözött át Mohorá- ról, egy korszerűen épített telephelyre. Látogatásunk alkalmával Ruszin Tibor főmérnök mutatta be az intézményt, és beszélt a feladatáról. gokban tevékenykedő agrármérnökök, felső- és középfokú technikusok közül számosán jelentkeztek a növényvédelmi szakképesítés megszerzésére. E nélkül jövőre már nem irányíthatják ezt a munkát, éppen veszélyessége és bonyolultsága miatt. A gazdaságok szakembereinek is magukévá kell tenni az állomás dolgozóinak célkitűzését: a hatékonyabb védekezés, a mérgeszakgárdának a munkáját segíti elő az öt járási főfelügyelő és három felügyelő, akik jövőre kivétel nélkül megszerzik a szakmérnöki vagy szaktechnikusi végzettséget. A Növényvédő Állomáson a szakemberek munkáját nemcsak a jól felszerelt laboratórium segíti, hanem az ország egyik leggazdagabb megfigyelőkertje is. Ezen a néhány száz négyzetméteres területen több máshoz is! — elengedhetetlen az üzemi szakemberek támogatása. A bogyós gyümölcsűek érdekében A balassagyarmati növényvédő .központban a jövőben nagy figyelemmel fordulnak a bogyós gyümölcsök védelmére. Különböző mikrokísérlete- ket folytatnak máris, amelyek nagyrészt a szamóca lisztharmata elleni védekezésének módszereit hivatottak kifürkészni. Ez ai országban egyedülálló kísérletsorozat annak érdekében történik, hogy felderítsék, milyen anyagcsere- zavart vált ki a növényben a kártevő, s ezáltal mennyi a terméskiesés. A szakmérnökök szeretnék azt is elérni, hogy minél több kártevő érkezését műszeres előrejelzéssel észlelhessék, mert így teljesebb, biztonságosabb a védekezés. Ennek érdekében négy tájegységre osztották a megyét. Ezek közül fontos szerepe lesz a pásztói járást felölelő mátraalji tájegységnek, mint ahol elsőként jelennek meg a kártevők. Az itt telepített előrejelző hálózat jelzése alapján a többi járásnak több ideje lesz az alaposabb felkészülésre. A főmérnök szavait tények gazdász és Kiss Miklós ka- igazolják, hiszen a gazdasá- ran tén főfelügyelő is. Ennek-a NÓGRÁD — 1969. szeptember 4., csütörtök ^
