Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

Bemutatjuk a Növényvédő Állomást A tétovázás csak \z SZMT-elnöksége egyik ülésén a fogyasztói árak alakulását vizsgálva ve­tődött fel a kérdés: szükség van-e az áruellenőrző bi­zottságokra, el tudják-e lát­ni azt a feladatukat, amelye­ket célul tűzött eléjük a SZOT eme határozata. Jobb lenne ezt a feladatot a kereskedelmi felügyelőség és a vállalatokat ellenőrző felsőbb szervek árosztályai­nak kezébe adni. Mások vi­szont úgy vélekedtek: korai volna eltemetni ezt a bizott­ságot, amelyet sok üzemben, vállalatnál, kereskedelmi egységben még létre sem hoztak, holott rég elmúlt ennek határideje. Voltak akik azt hangoztatták: az árelle­nőrző bizottságok tevékeny­sége elsősorban a szakszer­vezeti bizottságok bátorsá­gától és hozzáértésétől függ. Azt hiszem, itt kell keres­ni a megoldást. A SZOT-ha- tározat a munkások érdeké­ben hozta létre az árellenőr­ző bizottságokat. Több célt kívánt ezzel elérni: társadalmi ellenőrzéssel vegyék eljét az üzemekben, a gyárakban a munkanélküli nyereség meg­szerzésének, vessenek gátat a nem kívánatos áremelkedé­seknek, állítsák jobban a közvélemény reflektorfényé­be a különböző gazdasági posztokon dolgozók tevé­kenységét. iyi i tagadás, az eddigi próbálkozások jórészt sikertelenek maradtak. Erre utal a KPVDSZ Nógrád megyei Bizottságának első félévi áru­ellátásról szóló jelentése. Az árpolitika területén észlelt hiányosságok kiküszöbölése érdekében megyebizottságunk közreműködésével az alap­szervek, elsősorban a nagyobb vállalatoknál, több észrevé­telt, javaslatot tettek a gaz­dasági vezetésnek. Ezek azonban kevésbé érvényesül­tek, mert az árfelelősök, az árcsoportok tagjai nem ren­delkeznek azzal a felkészült­séggel, hogy ezekben a bo­nyolult kérdésekben megfele­lő partnerei, társai tudjanak lenni a gazdasági vezetésnek. Őket és a szakszervezeti bi­zottságokat is zavarja a ket­tős érdek — a vállalati és fogyasztói — összhangjának megteremtése. Gazdasági ér­dekeltségüknél fogva hajla­mosak a vezetők álláspont­ját a nagyobb haszon remé­nyében elfogadni. Ugyanezek a megállapítások vonatkoz­nak az üzemekben, gyárak­ban. vállalatokban tevékeny­kedő árellenőrző bizottsá­gokra. Nem gondolnák arra, hogy tulajdonképpen saját maguk ellen vétenek. Ha netán mé­gis előfordul, hogy egyik­másik árellenőrző bizottság kardoskodik álláspontjának helyessége mellett, hamar megkapja a gazdasági veze­tőtől: — maguknak nem ér­dekük, hogy társaik több nyereségrészesedést, több bért, több szociális juttatást '•lapjainak, hogy több pénz jusson a különböző beruhá­zásokra. Hallgatnak viszont arról, hogy nemcsak áreme­léssel. hanem elsősorban a termelés növelésével, új ter­mékek előállításával, a ter­melékenység emelésével kel­lene a hasznot növelni. De miért válasszák a nehezeb­bet, amikor a könnyebb ké­nyelmesebb?. .. \ ztán valljuk be őszin- " tén: sok igazgató nem Is veszi komolyan a munká­soknak ezt az új, társadalmi ellenőrző szervét. Kimond­va, vagy kimondatlanul fe­A plazma „Az atomenergiai pavilonban” új ITEF—20M típusú fémvá­gás céljaira készüli ívhegesz­tő gépet mutattak be, ame­lyet az Elméleti és Gyakorlati Kísérleti Fizikai Intézetben dolgoztak ki. A gép üzem­anyaga nitrogén, hidrogén és levegő. A hatalmas elektronos ív ionizálja a porlasztón át­haladó gázokat és 15—20 000 fokra melegíti fel ezeket. Ilyen árthat lesleges tehertételnek tekin­ti. Ezen nem is lehet csodál­kozni! Ha valóban funkcio­nálnának, akkor alaposan bepillanthatnának a gyár ár- kalkulációs, sokszor nem ép­pen elismerésre méltó já­tékszabályaiba. Ki akarja ezt? Ettől félnek a gazdasági vezetők! Vajon mivel indokolják az állami építőipar vezetői, az egyik építkezésnél elért 48 százalékos nyereséget? Mit mutat ez? H°gy majdnem minden gazdasági-termelő egységünk vezetése a na­gyobb nyereséget csak a jó árkalkulációval képzeli el. Olyan tartós eredményt ho­zó, közismert tennivalók, mint a jobb üzem- és mún- kaszervezés, a gépál láeok csökkentése, a gyorsabb üte­mű műszaki technológiai fejlesztés, a szigorúbb mun­kafegyelem, fellépés az iga­zolatlan mulasztók ellen — mintha lekerültek volna a napi munkaprogramból. Pe­dig ebben az évben is szám­talan tény bizonyította: csak a konjunkturális helyzetre építeni ingatag dolog. Igaz ez még akkor is. ha a je­lenlegi közgazdasági szabá­lyozók nem éppen ebben az irányban hatnak. Aki előre néz, gondol a holnappal, már látja, hogy a jövőben tovább szűkülnek a konjunk­turális lehetőségek, nyeresé­get pedig csak a jól szerve­zett, hatékony munka biz­tosít. Van aki azt mondja: az akkor lesz, most meg ez van, ezt kell szeretni. Egy vezető, aki felelősséget érez több száz, több ezer ember sor­sáért, életszínvonalának ala­kulásáért, az nem gondol­kodhat így. TV agy óbb hatáskört ad­1 ’ junk az árellenőrző bizottságoknak? Korai len­ne, hiszen ami van, azzal sem élnek. Hagyjunk nekik egy kis kifutási időt, aztán tanácskozzunk a hogyan to- vábbról. Az már most lát­szik, hogy sok feladat vár a szakszervezeti bizottságokra, sok függ bátorságuktól, s attól, milyen gyakorlati se­gítséget adnak a bizottságok napi munkájához. Sokat te­hetnek a pártszervezetek, ha értésére adják a makacsko- dóknak, hogy az árellenőrző bizottságokra szükség van az új mechanizmus helyes ár­politikájának megvalósítása, a vállalat tevékenységének helyes társadalmi megítélése szempontjából. A jelenlegi szituációban látszólag a gazdasági veze­tők vannak előnyben. Ha ár­politikájukkal szemben lép­nek fel, könnyen azt mond­hatják a dolgozóknak: — Többet is kaphattunk volna, de a szakszervezet képvise­letében tevékenykedő árel­lenőrző bizottságok nem en­gedték. Akaratlanul is kikí­vánkozik a rákérdezés: ha az árak emelkedése nagyobb lesz mint a termelés üteme, a termelékenység, annak ki vallja a kárát? A válasz fél­reérthetetlen: a dolgozók, a munkásemberek, a kiskerese­tű nagycsaládosok és az al­kalmazottak. A vitatkozóknak abban vi­szont igazuk van, hogy az árellenőrzést egyszerre kell megkezdeni, nem pedig arra várni, hogy mit tesz a má­sik vállalat árellenőrző bi­zottsága. Joggal mondta az SZMT elnöksége, hogy min­denféle tétovázás csak árt­hat. Tegyünk hát ellene, kö­zösen összefogva. Venesz Karoly fémet vág hőmérséklet mellett a plazma könnyen vág bármilyen fé­met, melynek vastagsága 220, sőt még ennél is több mm. A rozsdaálló acéllemezt, melynek vastagsága 30 mm volt, hosszúsága pedig 35 m, plazma segítségével 1 óra alatt lehet szétvágni. Ugyan­ezt a munkát autogénhegesz­tő segítségével 2 óra alatt tudják elvégezni. A védekezéstől a szaktanácsadásig A Balassagyarmaton épített új. korszerű Növényvédő Állomásról irányítják megyénk nö­vényvédelmét Miközben bejártuk az irodá­kat, s megtekintettük a labo­ratóriumot, a főmérnök — aki Moszkvában végzett az egyetem növényvédő szakán — ezeket mondta: — A növényvédelem nem kampányfeladat, hanem ál­landó és folytonos tevékenysé­get kíván. Éppen ezért leg­fontosabb dolgunk az üzemi növényvédelem, a gazdaságok közvetlen segítése. Ez a munka sokrétű. A növényvédelmi előrejelzés éppen úgy bele­tartozik, mint a különféle ha­tósági funkciók vagy a szak- tanácsadás, szakpropaganda. zések elkerülése, s az egyre veszedelmesebb szerek biz­tonságos kezelése csak a meg­bízható szaktudással érhető el. Jól képzett szakemberek A Növényvédő Állomáson nincs is baj a szaktudással, hiszen az ország egyik, szak­gárdával legjobban ellátott intézménye. A főmérnökön mint harmincfajta kultúrnö­vényt kísérnek figyelemmel, hogy miként változik meg bio­lógiai tevékenységük a kárte­vők hatására. Innen nem messzire állnak a gépműhe­lyek, színek, ahol a különféle növényvédő gépeket helyezték el. — Az állomás dolgozói, a felügyelők és a gazdaságok szakemberei nem dolgozhat­nak egymás nélkül — ma­gyarázza a főmérnök. — Mi Nagy szerep vár még az ál­lomás szakembergárdájára, a különféle vegyszerek vizsgála­tában, hatásuk kimutatásá­ban. Rövidesen bővül az állo­más egy növényvédőszermarad- vány-vizsgáló részleggel, amely arra hivatott, hogy megvizs­gálja, hogy az egyes növé­nyekben, gyümölcsökben mennyi vegyszer marad visz- sza a védekezés után — amely károsítja az emberi szerveze­tet. Ha a klórozott szénhidro­gén alapanyagú növényvédő szerek — DDT, HCH stb. — kivonásának egészségügyi okaira gondolunk, tüsténl megértjük ennek a részlegnek a fontosságát. De sok feladat vár a növényvédő szakembe rekre az oktatás területén is, Már készülnek azok a prepa­Ahol baj van, lecsapnak Ebből a városszéli épület- csoportból irányítják a me­gye növényvédelmét. Biztatóan fejlődik az a hálózat, amely­nek a révén befutnak ide a jelentések. A főmérnök irodá­jának falán térkép mutatja, hol, milyen speciális eszközö­ket helyeztek el a megfigyelé­si pontokon, amelyek tüstént jelzik, ha valamilyen kártevő megjelenik a földeken, nö­vényzeten. S ebben az eset­ben — a veszély nagyságától függően — tüstént megkezdő­dik a szervezett, okszerű vé­dekezés. Ez azonban nemcsak az állomás szakgárdájának a feladata. — Az állomáson kellő szá­mú felkészült szakember dol­gozik, s egyelőre kielégítők az eszközeink is — mondta, Ru­szin Tibor. — Ebben a bonyo­lult, gyorsaságot, nagy figyel­met és óvatosságot követelő munkában számítanunk kell a gazdaságokban dolgozó szak­emberekre. A társszervekkel, cukoriparral, dohányiparral, a MESZÖV-vel, MÉK-kel stb. kötött megállapodások ebben a megyében sem hozták meg a kívánt eredményt a közös vé­dekezésben. A termelő üzemek szakemberei azonban a leg­közvetlenebben érdekeltek a partneri kapcsolatban. A gondos vizsgálat az alapja minden növényvédelmi munkának (Koppány György felvételei) kívül négy növényvédő szak­mérnök és egy növényvédő szaktechnikus végzi itt a munkáját. Cserháti Zoltánná szakmérnök a laboratóriumot vezeti. Helyettese László Ist­ván, a gyomnövények specia­listája. Kiss Andrásné, a ro­vartan és Ruszin Tiborné, a növénykórtan specialistája. Mérnöki képesítéssel dolgozik azonban Kiss András üzem­az idén és jövőre például részletesen felmérjük, hogy a bogyós gyümölcsök ültetvé­nyein milyen kártevők okoz­nak betegségeket. Megvizsgál­juk és kimutatjuk, hogy az egyes kártevők nyomán fellépő betegségek milyen közvetlen és közvetett gazdasági kárt, il­letve terméskiesést okoznak. Ehhez a munkához — de sok rátumok, fényképek és dia­képek, oktatótáblák, amelye­ket a téli oktatás során mu­tatnak be a tanfolyamok hall­gatóinak. Mert a ma embere gondol a jövőre, az elkövetke­ző feladatok végrehajtására, ai üzemek növényvédő szakmun­kásainak képzésére is. Pádár András A mezőgazdaság kemizálásá- val mind fontosabb és bonyo­lultabb feladat vár a növény­védő állomásokra. Megyénk­ben Balassagyarmaton műkö­dik ilyen állomás, amely nem­régiben költözött át Mohorá- ról, egy korszerűen épített te­lephelyre. Látogatásunk al­kalmával Ruszin Tibor fő­mérnök mutatta be az intéz­ményt, és beszélt a feladatá­ról. gokban tevékenykedő agrár­mérnökök, felső- és középfokú technikusok közül számosán jelentkeztek a növényvédelmi szakképesítés megszerzésére. E nélkül jövőre már nem irá­nyíthatják ezt a munkát, ép­pen veszélyessége és bonyo­lultsága miatt. A gazdaságok szakembereinek is magukévá kell tenni az állomás dolgo­zóinak célkitűzését: a haté­konyabb védekezés, a mérge­szakgárdának a munkáját se­gíti elő az öt járási főfelügye­lő és három felügyelő, akik jövőre kivétel nélkül meg­szerzik a szakmérnöki vagy szaktechnikusi végzettséget. A Növényvédő Állomáson a szakemberek munkáját nem­csak a jól felszerelt laborató­rium segíti, hanem az ország egyik leggazdagabb megfigye­lőkertje is. Ezen a néhány száz négyzetméteres területen több máshoz is! — elengedhetetlen az üzemi szakemberek támo­gatása. A bogyós gyümölcsűek érdekében A balassagyarmati növény­védő .központban a jövőben nagy figyelemmel fordulnak a bogyós gyümölcsök védelmé­re. Különböző mikrokísérlete- ket folytatnak máris, ame­lyek nagyrészt a szamóca liszt­harmata elleni védekezésének módszereit hivatottak kifür­készni. Ez ai országban egye­dülálló kísérletsorozat annak érdekében történik, hogy fel­derítsék, milyen anyagcsere- zavart vált ki a növényben a kártevő, s ezáltal mennyi a terméskiesés. A szakmérnö­kök szeretnék azt is elérni, hogy minél több kártevő ér­kezését műszeres előrejelzéssel észlelhessék, mert így telje­sebb, biztonságosabb a véde­kezés. Ennek érdekében négy tájegységre osztották a me­gyét. Ezek közül fontos sze­repe lesz a pásztói járást fel­ölelő mátraalji tájegységnek, mint ahol elsőként jelennek meg a kártevők. Az itt tele­pített előrejelző hálózat jel­zése alapján a többi járásnak több ideje lesz az alaposabb felkészülésre. A főmérnök szavait tények gazdász és Kiss Miklós ka- igazolják, hiszen a gazdasá- ran tén főfelügyelő is. Ennek-a NÓGRÁD — 1969. szeptember 4., csütörtök ^

Next

/
Thumbnails
Contents