Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
Juhászat és a piaci Központi segítséggel és saját erővel A tenyésztést, a gyapjűter- melést, a hús- és tejtermelést magában foglaló juhászat világ- és hazai viszonylatban is jelentős állattenyésztési ágazat. A második világháború a juhállományt érintette a legsúlyosabban, mintegy 80 százaléka elpusztult és csak 1953-ban érte el a háború előtti szintet. Az országos számosállat-állományának hat százalékát kitevő juhállomány az állattenyésztés bruttó termelési értékéből mintegy 14 százalékban részesedett. A juhászaiban a gyapjútermelés dominál. Ezt követi sorrendben a tej-, hús- és végül a trágyatermelés. A nemzetközi eredményekhez viszonyítva mind volumenben, mind pedig a részesedést tekintve kevés a juhászat hústermelése. Jobb gyapjú, /óbb ár A jelenlegi termékarány kialakulásához az a termeléspolitikai cél is hozzájárult, amely a gyapjút „főterméknek'’ tekintette, a termelőket elsősorban erre ösztönözte, a másik két terméket a szükségletekkel és a piaci helyzettel ellentétben csak másodlagosnak tekintette. A felszabadulás előtti szinthez képest az egy juhra jutó gyapjúhozam darabonként 4.9 kg-ról 4,4 kg-ra csökkent. A gyapjú felvásárlási átlagára 1958-ban kilogrammonként 58,96 forintról 1968-ban 74,2 forintra emelkedett. Ez a gyapjú minőségének javulásából és a hatósági árintézkedésből keletkezett. A jelenleg nálunk alkalmazott fel- vásárlási árak a világpiaci árszínvonalnál 50—60 százalékkal magasabbak. Emiatt a gyapjútermelést évenként 430—440 millió forint támogatásban kell részesíteni. A világpiaci kínálatot és a jelenlegi árszínvonalat figyelembe véve a támogatás megszüntetése versenyképtelenné tenné a hazai gyapjút és nagy értékesítési problémákat okozna. A viszonylag magas felvásárlási átlagárszinvonal ellenére sem gazdaságos a juhászat. A Statisztikai és Gazdaságelemző Központ által készített számítások szerint 1968-ban a juhászat tényleges takarmányköltséggel és munkabérrel számított önköltsége meghaladta az árbevételt. Ez elsősorban az alacsony hozamnak, a külterjes tartási viszonyoknak és a gyapjú emiatt kialakult magas önköltségének a következménye. Megdöbbentő önköltség A gyapjú tényleges költséggel számított 96,8 forint/kilo- grammos, illetve a normatív munkabér alapján kalkulált 86,67 íorint/kilogrammos önköltségi szintje megdöbbentő. A gyapjú és a tej közvetett önköltségi adatai — legalább is a felvásárlási árszinthez viszonyítva már sokkal kedvezőbbek. Az alkalmazott ter- mékegyenérték (egy kilogramm gyapjú = 0,12 élősúly — 0,06 liter tej!) alapján tényleges költséggel egy kilogramm bárány ráfordítása 11,62 forint, egy liter tejé pedig 5,8 forint. Huszonöt százalékos selejtezés esetén az egyidőbeni és az egymás utáni elletés után száz juh 284 ezer forint értékű beruházást és évente mintegy 70 ezer forint ráfordítást igényel. Száz juh átlagos termelése: 622 kilogramm gyapjú, 2500 liter tej, és 3408 kilogramm élősúly, amely a Baintner-féle ter- mékegyenérték alapján 5485 kilogramm súlygyarapodási értékkel egyenlő. Ssalmd áron A hazai gyapjú forgalmazását jelenleg kizárólagosan a Gyapjútermeltető Vállalat, végzi. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának és forgalmazásának rendszeréről szóló határozat értelmében ez a vállalat a termelők által felkínált gyapjút hatóságilag rögzített áron köteles átvenni. Ezzel szemben az ipari átvétel, illetve felhasználás korábbi kötöttségeit 1968. január 1-ével megszüntették. Az ipari átadási árakat szabad árformába sorolták, továbbá lehetővé tették, hogy az ipar a belföldi forgalmazón kívül a külkereskedelmi vállalat révén is beszerezhessen Vigyázzák őket — öt esztendő, mindössze ennyi a múltjuk. Elsőnek az acsai sertéstelep, majd a. gépműhely dolgozói fogtak össze. Most már harmadszor nyerték el a Nógrád- i öoesdi Állami Gazdaságban a Szocialista címet. A csibenevelő brigád négy éve alakult, s az idén harmadszor szálltak versenybe a Szocialista cím megszerzéséért. Két évvel ezelőtt a traktorosok is csatlakoztak a. mozgalomhoz. — így most hat brigád 68 tagja verseng nálunk a. gazdaságban. Tavaly még csak négy közösség volt versenyben. Jól dolgoztak, mind elnyerték a Szocialista címet. Termelési tanácskozáson értékeltük munkájukat. Hadd szerezzenek róla tudomást a gazdaság dolgozói, mire is vitték. Előtte brigádérlekez- leletc voltak, ahol egymás közöli vitatták meg a munkát. a verseny tapasztalatait. Volt miről beszélgetniök. Tavaly több mint kétmillió forint volt a gazdaság eredménye. Ennek több mint a felét egymillió-kétszázezer forintot, a szocialista brigádok „hozták". — Az idei sem lesz rossz esztendejük. Kilencszázezer forint többletbevételt vállaltak. Az elmúlt nyolc hónap alatt már hoztak belőle egy félmilliót. Ügy nézzük, meglesz az egyelőre hiányzó négyszázezer forint is. Emellett szívesen tanulnak is a brigádtagok. Nincs közöttük egyetlen olyan sem, aki ne végezte volna el a szakmunkásképző lanfolyamot. Ketten mezőgazdasági technikumban tanulnak, többen pedig befejezik az általános iskolát. Olyanoi:, akiknek korábban nem volt módjuk tanulni. A felszabadulásunk tiszteletére rendezett szellemi vetélkedőre három brigád nevezett a gazdaságból. Most szorgülmasan készülnek, hogy itt is megállják helyüket. így mondta ezt el Hanzel István, a gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. A brigádokat a. gazdaság szakemberei, párt- és szak- szervezeti vezetői egyaránt vigyázzák. Segítenek nekik, hogy teljesíthessék adott szavukat. Azt tervezik: hamarosan megrendezik a szocialista brigádok „házi" tanácskozását. Otthon, egymás között talán őszintébben, nyíltabban vallanak magukról, örömeikről, gondjaikról. Vincze Istvánná Fali szellőztetek Mongóliának Mongóliában magyar építők Is dolgoznak. A nagybátonyi FÜTO- BKR legutóbb axiális ventillátorokra, fali szellőztetökre kapott megrendelést. A 700 milliméter átmérőjű fali szellőztetőkből szeptemberben 400 darabot készítenek mongóliai exportra. A nagybátonyi ventillátorokat a magyar— mongol kooperációban készülő létesítményeknél használják majd fel. Az elsőknek csomagolásához budapesti szakemberek adnak tanácsot. mivel ezek a ventillátorok nagyon hosszú utat tesznek meg. gyapjút. A termelőktől átvett gyapjút a GYTV az iparnak csak részben tudta értékesíteni annak ellenére, hogy a belföldi termelés az egész ipari felhasználásnak még az 50 százalékát sem éri el. A kialakult feszültséget a szakemberek egy része az importgyapjú jobb minőségével, többsége viszont a világpiaci árszínvonal csökkenésével indokolja. A feszültség feloldása, legalábbis enyhítése sürgős intézkedést követel. Ezek a következők: Mi a teendő? 1. Anyagi ösztönzőkkel a belföldi gyapjúkészlet mielőbbi felhasználására érdekeltséget létrehozni. 2. Az importgyapjú behozatalát a hazai termeléstől, illetve felhasználástól függően meghatározni. 3. A gyapjúfeldolgozás — mosás, fésülés stb. — jelenlegi technológiáját korszerűsíleni. 4. A belföldi forgalmazás jelenlegi kötöttségeit — átvétel, árforma — megszün1tetni. * 5. A juhászat hasznosítási irányának gyorsabb és főleg a piaci igényeknek megfelelő módosítása. 6. A jelenlegi felvásárlási árszínvonal csökkentése (a világpiaci áralakulástól függően). 7. A piaci egyensúly szempontjából kívánatosnak tartott termelési kapacitás — a juhállomány — fenntartása. Célszerű tehát a keresletkínálat összhangját biztosita- ni. A gyapjúértékesítés lehetősége bel- és külföldön egyaránt erősen korlátozott. A juh-hús — különösen a fiatal, jó minőségű — exportja még növelhető. A devizakitermelést véve alapul, a juh-hústerme- lés fokozása a kédvezőbb. Ennek ellenére a hazai felvásárlási árakat úgy állapították meg^ hogy a gyapjú átlagos felvásárlási ára 50—60 százalékkal nagyobb, a juhhúsé viszont legfeljebb azonos a világpiaci árakkal. Az ésszerűség viszont a legalább azonos feltételek megteremtését követelné. Kerek Zoltán llalszcmobjektív A Delta szeptemberi száma ismét bővelkedik izgalmas olvasmányokban. Érdekes képet kapunk a holdkőzetek rejtélyeiről. A modern alkimistákról szól Elek István írása, amely a 3ü—500 ezer atmoszférás nyomású anyagátalakítást tárgyalja. Az egyre inkább Magyarországon is elterjedő jóga élettanát dolgozza fel Magyar Pál cikke. A sokak által csak különleges hobbynak tűnő jóga élettanát a tudomány korszerű eszközökkel kutatja, hogy megszabja a leghelyesebb adagolást és új ismereteket szerezzen az idegrendszer, az egészség és a betegség ösz- szefüggéseiről. A lefényképezett látóhatár cím alatt ahal- szemobjektívok térhódításáról olvashatunk. Ezenkívül hírek és egyéb érdekességek szere* pelnek a Delta szeptemberi számában. Kévé« a pénzünk, neszük meg, mire költjük A gazdálkodási rendszer megváltoztatásának bevezetése óta eltelt több mint másfél esztendő lehetővé teszi, hogy a beruházásoknál is felmérjük, milyen eredményeket értünk el, milyen intézkedésekre van szükség munkánk megjavítása céljából. Feladatainkat a következőkben foglalhatjuk ösz- sze: a megye iparszerkezetének egészséges megváltoztatása hatékonyan termelő, dinamikus iparágak betelepítésével, az energiastruktúra megváltoztatása következtében támadt. munkaerő-probléma megoldása, üzemeink munkájának korszerű színvonalra emelése, olyan termékek gyártásának szorgalmazása, amelyekkel messzemenően figyelembe veszik a piaci igényeket, növelik vállalataink exportképességét és hosszú időre biztosítják üzemeink dinamikus fejlődését. Milyen eszközök állnak minderre rendelkezésünkre? Nagy hátránnyal indultunk! Az új mechanizmus bevezetése megyénk ipari üzemeit korszerűtlen állapotban találta. A korszerűtlen, alacsony értékű állóeszközök egyúttal azt is jelentik, hogy a fejlesztési alapba kerülő amortizáció kevés. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy több üzemünknél folyamatban voltak a régi mechanizmusban megkezdett, úgynevezett értékhatár feletti beruházások, emiatt már az induláskor 64,5 millió forint hitelt kellett vállalnia az üzemeknek. Ezzel tovább csökkentették fejlesztési lehetőségeiket. Az egyéb — kommunális adó, felügyeleti szervi hozzájárulás — befizetéseken túl, a tartós íörgóeszközszint-növe- ltedés forrásának megteremtése is a saját alapokat érintette. 1967-ben az e területre már lekötött pénzeszközök pótlása jelentős összegű középlejáratú hitelek igénybevételével járt. A helyzeten némileg javított iparvállalataink 1968. évi gazdálkodásának eredményessége. A ténylegesnél jóval nagyobb nyereséget értek el — nem csupán a jó munkából — ezáltal a nyereségből fejlesztési alapba kerülő rész növekedett. Ez azonban nem képes ellensúlyozni az előbb említett negatívumokat. A megye ipari vállalatainál a szűk fejlesztési, saját erőforrások koncentrált, ésszerű felhasználását hátráltatja még az információk hiánya, a köz- gazdasági szabályozók várható módosítása, a fogyatékos piacismeret, a termelésszerkezet nehéz konvertálhatósága. Hagyományos termékek — azouos választék A negyedik ötéves terv időszakára elkészített vállalati tervek lényegében a már hagyományos termékek termelésének növelését és csak kisebb részben — gyártmányfejlesztéssel — a választék bővítését szorgalmazzák. Ezek a vállalati koncepciók csak részben felelnek meg a gazdaságossági és hitelpolitikai követelményeknek, mert kedvezőtlen a "nyereséghozamuk, a devizakitermelésük, s a hagyományos profilok fejlesztését a piaci igények és a vállalati eredmények nem minden esetben indokolják. Vállalataink korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek, e- miatt távlati terveiket kénytelenek voltak külső erőforrásokra alapozni, ami sok bizonytalansági tényezőt foglal magában. Ezért a tervek realitása vitatható. Mindezekből következik, hogy megyénkben központi juttatások növelése nélkül dinamikusabb fejlesztésekkel nem lehet számolni. Kisebb gazdasági egységeink a hitelversenyben háttérbe szorulnak, 'nagyobb vállalataink fejlesztési alapjait a folyamatban levő beruházások hosz- szabb időre behatárolják. Gazdasági egységeink fejlesztési gyakorlatának főbb tapasztalatait az elmúlt másfél esztendő alatt a következőkben foglalhatjuk össze. Sok helyen hiányzik a széles körű piacismereteken alapuló reális, közép- és hosszú távú terv, gyakoriak a pillanatnyi helyzet láttán kellően elő nem készített egyirányú törekvések. Legtöbbször csak az állóeszközök létesítésével, beszerzésével kapcsolatos ráfordításokat tekintik fejlesztésnek és figyelmen kívül hagyják, illetve irreálisan alacsonyan számolják annak tartós forgóeszköz- vonzatát. Aránytalanul nagy az építési jellegű beruházások részaránya. Háttérbe szorul a korszerű gépesítés, a technikai színvonal emelésére irányuló törekvés, ez viszont lassítja a magasabb termelékenyseg lehetőségeinek kialakulását. a termelésszerkezet konvertálhatóságát. Idegenkedés a kooperációtól A beruházásokról szóló vállalati döntések nem támaszkodnak kellő körültekintéssel a hitelpolitikai irányelvekre. A mérlegelés és elhatározás állapotában a hitelmegszerzés lehetőségére, a versenyeztetési feltételek megalapozottságára — gazdaságosság, megtérülés stb. — nem fordítanak kellő gondot, ezzel lassítva a hitel elbírálását is. Ebből fakad, hogy több hitelajánlat csak a tárgyalások szintjéig jut el, mert a beruházások pénzforrását kizárólag a külső kölcsönforrásban, hitelben látják. A beruházási hitelsáv — állami vállalatoknál 18,5 százalék — csökkenése ellenére a hitelt mint a fejlesztést meghatározó tényezőt tekintik. Á szűkös fejlesztési lehetőségek hatékony, koncentrált felhasználása érdekében nincs kezdeményezés az üzemek közötti kooperációs beruházások megvalósítására. Mindezekből látható, hogy megyénk iparvállalatai objektív helyzetüknél fogva, erős központi támogatásra szorulnak. Ezen a helyzeten enyhít az egyes bányavidékeken történő ipartelepítés támogatásáról szóló 2007-es kormányhatározat, s az ennek alapján kiadott 11/1969. NIM—OT—PM. sz. együttes utasítása. A kormány a megyei tanács részére, ha korlátozott mértékben is, de központi alapot biztosi!, melyből a leépítésre kerülő bányászok foglalkoztatását tanácsi költségvetéssel támogatja. De siker koronázta a megye vezetőinek tárgyalását is. Több mint 300 millió forint fejlesztési kölcsönt kapott a Vegyiműveket Szerelő Vállalat a beruházás befejezéséhez. A közeljövőben zárul a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének nagy beruházása. Az elmúlt másfél év alatt folyósított csaknem százmillió forintot kitevő hitel további fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé. Ésszerűen. koncentráltan A rendelkezésünkre bocsátandó bányászpénzekkel, egyéb központi juttatásokkal, valamint a vállalatainknál meglevő fejlesztési alapok ésszerű, koncentrált felhasználásává! az új mechanizmusban is jelentős lépést tehetünk előre foglalkoztatottsági gondjaink megoldása, üzemeink korszerűsítése érdekében, hogy az új mechanizmusban kialakult versenyben megfelelő eséllyel vegyünk részt, biztosítsuk a további egészséges fejlődés!. Hogy a lehetőségekből mennyi valósul meg és milyen eredménnyel, az jórészt a fejlesztési munkában résztvevő dolgozók lelkes, áldozatos munkájától függ. Barna Sándor a Magyar Beruházási Bank Nógráö megyei fiókjának igazgatója Új beruházások Az eltelt egy év alatt jelentős beruházásokkal gyarapodott a Balassagyarmati Húsipari Vállalat. Üj készáruraktál' és füstölő-, főző- és csontozóhelyiség létesült. Az építkezéssel egyidőben beszerzett gépek: a két, egyenként hatszázezer forintért vásárolt füstölő-, főzőszekrény és a négyszázezer forintos csontozószalag jelentősen elősegítették a termelékenység növekedését. Másfél millió forintért — október 30-i átadási határidővel — korszerű, kétszintes öltöző és fürdő is épül, mintegy 800 négyzetméter alapterületen. A zuhanyozók és a fekete-fehér (külön az utcai, s külön a munkaruha le-, illetve felvevésére létesített) öltözők a vágóhíd 240 dolgozójának szociális és egészségügyi igényeit elégítik ki. Az építő, a szécsényi tsz építkezési vállalkozás munkájával elégedettek a hús- ' párnál, bár — mivel a tsz- építők a városban egyidőben az új egészségház felépítésén is munkálkodnak — a víz- és fűtésszerelési munkák elhúzódása miatt az átadás határideje nem látszik biztosítottnak. Vetés alá készítik a földet a szécsényi tangazdaság földjein. Lipták József traktoros középmélyen szánt a búza alá NÓGRÁD — 1969. szeptember 24., szerda 3
