Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

Varázslók és jósok 4 útónok— motorosok Üzleti jellegű bős wrkány szombatok Brighton angol üdülőváros­kában éli világát Mrs. Dórin Waliente, az ismert brit bo­szorkány. 1951 óta. amikor is a parlament a bűbájosságot tiltó régi törvényt hatálytala­nította, a brit varázslók és bo­szorkányok igen jól érzik ma­gukat. Az utóbbi évtziedben lé. nyegesen megnövekedett a sr rvezett boszorkányszomba- tok száma. A brightoni bo­szorkány az Observer című lap tudósítójának adott inter­jújában kijelentette: — „Igen, talizmánokat készí­tek, varázsitalokat főzök, meg­óvom az embereket a szem­mel való veréstől. Ám kizáró­lag az emberiség javára bübá- joskodom”. Durban városban Miss Mar­garet Brush „sárkányvér” ké­szítésére specializálta magát. Olyan szer ez, amely segítsé­gére van az asszonyoknak ab­ban, hogy a kikapós férjeket visszahozzák a családi fészek­be. „Sárkányvérrel” a nőtlen fiatalemberek is megbűvölhe- tők, magyarázta Miss Marga­ret a lányok által feltett szá­mos kérdésre. A mágikus ere­jű vér nem olcsó: unciánként 5 shillingbe kerül. — S mi van, ha egy hölgyet akarok elbűvölni? — érdeklő­dött az Observer tudósítója. — Ám tessék — mondotta a boszorkány. — Ez a varázs- elixír ellenállhatatlanná teszi a férfiakat. é A vegyi elemzésből aztán kitűnt, hogy a varázselixir — közönséges krém, amelyet a férfiak borotválkozás után használnak. 7 artózkodó rekorder Nem nagy örömmel töltötte el a San José-i Vicita Robles asszonyt a város legnagyobb sportklubjának meghívása, hogy Vegyen részt a legköze­lebbi versenyeken. A sajtó ugyanis beszámolt arról, hogy Robles asszony egy családi összetűzés során az étkészletet, a porszívót és a televíziós ké­szüléket vágta a térje fejéhez. Különösen ez utóbbi tárgy do­básával szárnyalta túl jelen­tős mértékben az „országos re­kordot”. Kartársnő, próbálja meg.., Amikor fiatal lányként, a tanítónőképző elvégzése után állást keresett, azt mondták neki: — Kartársnő, csak egy évre próbálja meg Pusztaberkit. Az­tán majd keresünk másik megoldást. Elhelyezzük, amint lehet. Valahogy így került Csatai Arpádné a községbe. Ennek lassan-lassan húsz esztendeje. Az évek elszaladtak. Ma már középiskolás nagy fia és ötö­dikes kislánya van. Itt maradt Pusztaberkiben. Nem csak ar­ra a bizonyos egy esztendőre, hanem végleg. — Nem is akart elmenni máshová? — őszinte legyek? Néha-né­ha, ha nagyon elfogott a ke­serűség, vagy valami kellemet­lenségem támadt, elhatároz­tam: ma lesz a napja, hogy kérvényt adok be. Helyezze­nek másik, nagyobb helyre. Nálunk, ebben a kis faluban nehézkes a bevásárlás, sokkal nagyobb gond háztartást ve­zetni mint egy városi asszony­nak. De mire tollat kellett a kezembe venni, mindig meg­gondoltam magam. Soha nem írtam meg a kérelmet. Meg­szoktam Pusztaberkit, megsze­rettem az embereket. És azt hiszem, az emberek is engem. Ez valóban így van. Ha vé­gigmegy a községen, minden­hol megszólítják, kérdezgetik: — Hogy van tanító néni? Látogasson meg bennünket, nagyon szívesen látjuk ... Ta­nító néni, régen volt már ná­lunk, nézzen be egy pillanat­ra! Ebben az esztendőben egye­dül maradt az iskolában, mert a felsősök átjárnak Borsosbe- rénybe Csak a kicsik tanul­nak a pusztaberki iskolában. Persze a nagyobbakkal is szo­ros kapcsolatban maradt Csa­tai tanító néni. Az úttörőfog- lalkozásokat továbbra is ő ve­zeti délutánonként. Most ép­pen közös erővel egy őrsi fa­lat akarnak csinálni, az egyet­len osztályterem nagyobbik falára. A falusi pedagógusnak a ta­nításon kívül is bőven akad tennivalója. Csatai Arpádné könyvtáros és a Hazafias Nép­front titkára egy személyben. Ezt az utóbbi megbízatást, már több mint tíz éve viseli. És hogy jól végzi a rábízott mun­kát, tanúsítják azok a kitün­tetések, jutalmak, amelyeket kapott. — Tőlünk telhetőén igyek­szünk megvalósítani a felada­tokat. Gyűléseket, külörfböző megmozdulásokat szervezünk. aláírásokat gyűjtöttünk. Volt olyan békegyűlésünk, ahol zsú­folásig megtelt a terem, ott szorongott a falu apraja-nagy- ja. Mit tehet egy falusi tanító­nő a bókéért? A maga terüle­tén sokat. Már a hivatása is a békét szolgálja, a jövendő nemzedékében hinti el a meg­értés, az egymás megbecsülé­se, a békés életre vágyódás magvait. De küldtek csomagot a harcoló Vietnám iskolásai­nak, akik talán már a hábo­rúba születtek bele és nem tudják, mit jelent a teljes csa­lád. És rettegnek a fejük fö­lött elzűgó repülőgépektől, mert soha nem tudhatják, me­lyik oldja ki gyilkos bomba- terhét. Ha bármi műsor Van a fa­luban, ahhoz is hozzáteszi a maga részét. Színvonalassá, színessé alakítja és ebben mint pedagógus, sokat segít­het. Csatai Arpádné mozgósít­ja az összes rendelkezésére ál­ló „erőt” és az a legnagyobb öröme, ha látja, hogy az em­berek szívesen jönnek a ren­dezvényekre. Ilyenkor elfelej­ti az előkészületek fáradtságát, csak az öröm marad benne. És ezért érdemes vállalni a ne­hézségeket is. Csata] Erzsébet Mai műsor A motor hibái A gépkocsi üzemében a mo­tor aránylag kevés üzemza­vart okoz. Az üzemzavarok lő forrása nagyrészt a gyújtóbe­rendezés és a porlasztó. A mo­tor- hibái a normális elhasz­nálódásból. kopásból, valamint a kezelés szakszerűtlenségéből fordulnak elő. Helyes kezelés és karban­tartás mellett a motor leg­alább 100 OOO kilométert üze­mel javítás nélkül. A helyes kezeléshez tartozik a kíméle­tes vezetés és az előírt kar­bantartási munkák időbeni el­végzése. A maximális kilométerszám lefutását erősen befolyásolja, hogy milyen körülmények kö­zött használták a gépkocsit. Hanyag kezelés, szakszerűtlen vezetés, hegyes vidéken, tere­pen nagy terhelések esetén a hibátlanul lefutott kilométe­rek száma csökken. A haszná­lat folyamán a motornál ko­pások lépnek fel a dugattyún, dugattyúgyűrűn, a hengerfa­lon és minden egyéb — súr­lódásnak kitett — szerkezeti részen. Kopást szenved a du- gattyúcsapszeg, a forgattyús tengely és hajtócsapágy. Az üzemidejét lefutott motor ve­szít teljesítményéből (erejéből) és zörgő hangokat ad. A dugattyúk, dugattyúgyű­rűk és a hengerfal között a kopások következtében nem megfelelő a tömítettség, ennek •folytán a sűrítési ütemnél a sűrítés mértéke kisebb lesz, terjeszkedésnél pedig az égés­termékek átfújnak a forgatv- tyúházba. A dugattyú és a hengerfal között megnőtt hé­zag miatt felkerül az olaj a robbanótérbe és ott elég. Ez okozza, hogy a kopott motor A robbanótérben bizonyos idő után kokszosodás lép fel, amely a szakszerű beszabályo- zottságtól és az olaj minőségé­től függ. Ezzel egyidőben szo­kott ' jelentkezni a szelepek nem megfelelő zárása. A sze­lepülés és a szelep között át- fújás lép fel, amely a szelepek elégését okozhatja. Harminc­ezer—ötvenezer kilométer kö­zött az előbbi hibák megszün­tetése céljából szelepcsiszolást végeznek a motoron. Ez abból áll, hogy a légmentes zárás biztosítása érdekében a szele­peket csiszolóporral vagy masz- szával összecsiszolják a sze­lepüléssel. Kopás következtében elő­fordulnak még a motornál tö­mítési hibák is. A forgattyús tengely tömítőgyűrűi is kikop­hatnak, ennek következtében olajszivárgás lép fel. Egyéb tömítések — mint például az olajteknő, szelepfedél is — át­engedhetnek olajat mind a többszöri szerelés, mind pedig a tömítés esetleges gyártási hi­bája folytán. Befejezőül még választ adunk két kérdésre. Az első: hogyan kell a hengerfejleszo­rító csavarokat meghúzni? A hengerfej csavarok meghúzásá­nak sorrendjét a gyárak álta­lában megadják. Elvként meg­állapítható, hogy középről a szélek felé haladva egyenlete­sen húzzuk meg a hengerfej- csavarokat. Nem húzzuk meg a csavarokat egyszerre teljes mértékben, hanem csak máso­dik vagy harmadik visszaté­résnél. — A második kérdés: Hogyan állapítjuk meg a ben­zinmotornál, hogy melyik hen­ger nem működik? — A mo­tort közepes fordulatszámmal KOSSUTH RÁDIÓ: *.#«: Hírek, időjárás. — 8.20: Kozmosz. — 8.45: A rádió lemezalbuma. — 10.48: Fúvóspolkák. — io.59: Lottóered­mények. — íi.oo: Iskolarádió. -4 11.35: Édes anyanyelvűnk. — 11.40: Operettkettősök. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Ifj. Lakatos Vince népi zenekara játszik. — 13.45: Miért tette? — riport. — 14.00: Bóka- Móka bábszínháza. — 14.25: Isko- larádió. — 15.10: Schumann: Esz- dúr zongoraötös. — 15.42: Az élő népdal. — 15.55: Jelentés az at­létikai Európa-bajnokságról, At­hénből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Durkó Zsolt: Alta­mira. — 16.15: Parasztok. — 16.50: Közvetítés az atlétikai Európa- bajnokságról, Athénből. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Le­mezmúzeum. — 17.38: Közvetítés az athéni Európa-bajnokság­ról, Athénből. — 18.15: Mikrofó- rum. — 18.30: Mária főhadnagy. — 18.50: Közvetítés az atlétikai Európa-bajnokságról, Athénból. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Közvetítés az atlétikai Európa- bajnokságról, Athénből. — 19.35: Üj népzenei felvételeinkből. —* 20.05: Szúnyoghy miatyánk ja. — 21.08: Üj Eterna-lemezeinkből. — 21.39: Láttuk, hallottuk. — 22.20: Színészek énekelnek. — 22.50: Me­ditáció. — 23.00: Bartók: II. vo­nósnégyes. — 23.30: Tánczene. — 0.10—0.25: Kórusmüvek. PETŐFI RADIO: 8.05: Táncze­ne. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. — 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.48: Költészet és tu­domány. — 12.00: Verbunkosok, népdalok. — 12.30: Francia ope­rákból. — 13.45: Időjárás és víz­állásjelentés. — 14.00—18.00: Kettő­től hatig... — 18.10: Zongoramüvek. — 18.32: Ki kinek az adósa? *—■ 18.49: Sztevanovity Zorán táncda­laiból. — 19.02: A Magyar Állam! Hangversenyzenekar hangverse­nye. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika, 2. — 21.05: Ki lesz a verseny győztese? == 21.20: Sulivan-GUber: Esküdtszék! tárgyalás. — 21.5S: Jónás Mátyás népi zenekara játszik. — 22.26: Solomon zongorázik. — 23.10: Könnyűzene Moszkvából. — 23.30: Részletek Erkel: Dózsa György c. operájából. TELEVÍZIÓ: 8.25—12.20: Iskola­tévé. — 14.00—18.10: Iskola-tévé. — 10.10; Műsorismertetés. — 16.12: Telesport. — 18.15: Hírek. — 18.20: Melyiket az ötezerből? — 13.00: Esti mese. — 19.10: Reklámmá- sor. — 13.20: Telesport. — 13.40: Tizenöt perc jazz. — 20.00: Tv- hiradó. — 20.20: Egyedül volt, 2. rész. — 21.45: Az öltözködés mű­vészete. — 22.05: Tv-hiradó. 2. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: A Szovjetunió turistavonalain. — 10.00: Négy igazság. — 16.00: Köz­vetítés az atlétikai EB-ről. — 18.30: Filmhíradó. — 13.00 és 22.15: Tv-híradó. — 20.05: Kis hitpará­dé. — 20.55: A tenger rejtélye. I. rész. - 22.30: Közvetítés az atléti­kai EB-rol. sok olajat fogyaszt és füstöl. Ilyen esetben úgynevezett ge­neráljavításra van szükség:az elhasználódott alkatrészeket — a dugattyút, dugattyúgyűrűt, csapszeget, hajtókarcsapágyat, szelepeket kicserélik, a henger furatát és a forgattyús tengely csapjait újra köszörülik, így azok ismét körkörös és sima felületet kapnak. Technika a Egy német cég szabadalmaztat­ta a fürdőkádba helyezhető, a masszázst helyettesítő berendezést. Egy ventillátor levegőt fúvat a fürdőkád alján elhelyezett sűrűn lyukacsos gumipárnába. A lyuka­kon kiáramló levegő a fölötte für­járatva, a gyertyákat egyen­ként rövidre zárjuk. Ezt leg­célszerűbb kalapáccsal végez­ni, így biztosan nem érheí áramütés. Másik módja, hogy üzem közben levesszük a ká­beleket és megfigyeljük, hogy egyes hengerek működnek-e. Amelyiknél a motor hangja nem változik, az a henger nem működik. fürdőkádban dőző testét kellemesen végigdör­zsöli, részben vízsugarakkal, rész­ben levegőbuborékokkal. Frissíti cs élénkíti a vérkeringést, jóté­kony hatású az idegekre. Háló­zati árammal működik, s fogyasz­tása viszonylag kicsi. — N. GNIGYUK: Yj 33. — Wacek. A fiákeres örömmel állította meg a kocsit, én gyor­san felugrottam a bakra. Wacek markába csúsztattam egy'ötvenest és ráparancsoltam: — Amilyer} gyorsan csak tud, előre! — Igenis, előre! — Vidáman csettintett nyelvéve', és lovai vágtázni kezdtek, hoppon hagyva elszontyolodott üldözőmet. Fél óra múlva ott voltam a zdolbunovl állomá­son. Tudtam, hogy ilyen állapotban, már nem jelenhetek meg Rovnóban. gyorsan át kell öltöznöm, ki kell cse­rélnem papírjaimat, megváltoztatnom a találkahelyeket, útvonalakat és abba kell hagynom az üzletelést. Néhány nap múlva újból a rovnói utcákon sétáltam. De már nehezen lehetett rámismernl. Elegáns barna öl­tönyt viseltem és lakkcipőt. A vastag, fekete keretes szemüveg megváltoztatta arcvonásaimat. A nehéz akta­táska helyett bot volt a kezemben. Többé nem jártam biciklin, hanem csak gyalog. Zsebemben pedig igazolvány volt, amely szerint én Bohinszki Ján vagyok, kosztopoll ■születésű pékmester, a rovnói katonai pékségben dolgo­zom és a Szappanfőző utca 19 alatt lakom és ott vagyok bejelentve, őszintén szólva Ilyen számú ház nem volt a Szappanfőző utcában. Az igazolványon kívül volt nálam egy nyilvántartó karton, amelyen a munkaközvetítő hi­vatal minden hónapban bejegyezte, hogy dolgozom. A bejegyzés azért volt szükséges, hogy senki se állíthasson meg és Kolja Sztrutylnszkijnak rá kellett hamisítani a munkaközvetítő pecsétjét. Rendszerint dr. Cesszarszkij — 97 — Albert írta alá a papírokat, aki elég jól beszélt németül, Ám a gebietskomisszár aláírását Albert nem merte hami­sítani és mindig csak annak valamelyik helyetteseként írta alá az igazolványt. A gebietskomisszár nevét Lukin írta alá. Nagy mű­vészettel csinálta ezt, és a hírszerzőink papírjait ellenőr­ző nácik egyetlen egyszer sem vették észre aláírás- és igazolványhamisításainkat. Így hát Kurilcsukból és Gricukból Ján Bohinszkivá vedlettem. Ezen a néven tevékenykedtem egészen a város felszabadulásáig. De még a felszabadulás után is sokáig hívtak engem Rovnóban Janeknek vagy Bohinszki úrnak. XIII. Ki ez a Lídia? Osztagunkhoz két szovjet hadifogoly érkezett. — Hogyan sikerült megszöknötök a német fogságból? — kérdeztem az egyiktől. Vlagyimir Grjaznih így mesél­te el: — Egy nő volt a segítségünkre. Pincérnő a tiszti ka­szinóban. Abban a kaszinóban gyakran kellett minden­féle piszkos munkát végeznünk. Egyszer odajött hozzánk egy szép fiatal nő és felajánlotta szolgálatait, ha szeret­nénk megszökni, és a partizánokhoz eljutni. Nem hittünk neki, de ő később többször is megismételte előttünk: „Lépjetek meg, fiúk. Én mindenben a segítségetekre le­szek.” A pincérnő átadta nekünk a címét, és amikor fel­kerestük enni adott, meg ruhát, s azt tanácsolta, hogy a cumani erdőkbe menjünk. Még pénzt is adott az útra. így jutottunk el ide. — De hát ki az a nő? — Lídia Ivanovnának hívják. Magáról nem mondott semmit. Csak annyit, hogy ha sikerül megtalálnunk a partizánokat, okvetlenül keressük fel, vagy valaki más­nak adjuk oda a címét. Még a jelszót is megmondta: „Üdvözlet Fopovtól.” Nem tudjuk kicsoda lehet, de hisz- szük. hogy a mi emberünkkel találkoztunk. Mindez felkeltette az érdeklődésünket. Ha a német kaszinó pincérnője valóban kapcsolatba szeretne lépni a partizánokkal, érdemes volna találkozni vele. De hátha csapda? Hisz’ róla azonkívül, hogy a címét tudjuk, s azt, hogy segített a fiúknak meglógni a fogságból, semmit sem tudunk. Milyen érzések irányították ezt /a titokzatos nőt? A németek elleni harc vágya? Akkor miért szegődött a szolgálatukba? Mindenképpen találkozni kell vele. Kocká­zatos. de meg kell tenni. Rám esett a parancsnokság vá­lasztása. Most hát éppen Lídia Ivanovnához megyek. Bekopo- — 98 — gok a házikó ajtaján, kérdem, otthon van-e á háziasszony. Hallom a választ: — Ma nem lesz itthon. Másnap ismét elindulok Lídia lakása felé, újból nincs szerencsém. így ment ez néhány napon át addig, amig Lídia húga, Léna (vele már meg is ismerkedtem) így szólt: — Lídia azt kéri, jöjjön szerdán. Akkor szabadnapos. Végre itt a szerda. Odaérek a jólismert házikóhoz, kopogok. Egy csinos, fiatal szőkeség nyit ajtót. Alakja a középtermetűnél magasabb, arca szép és napbarnított, szeme szürkéskék és nagy. „Ez ő” — gondolom, és ezt mondom: — Üdvözlet Popovtól. — Jó napot — feleli. — Nevem: Lisowka. Gondoltam mindjárt, hogy a fiúktól jön. Jöjjön be, és érezze magát otthon. így ismerkedtünk meg. Elmondta, hogy jól beszél németül, és ezért kinevezték főpincérnek („Tehát nem egyszerű pincérnő” — gondoltam) a tiszti kaszinóban. — Gyűlölőm a svábokat — mondta. — Ö, ha tudná, mennyire gyűlölöm őket. Mit keresnek a mi földünkön? Látta az akasztófákat a rovnói utcákon? Istenem, de szörnyű! A férgek! És még felszabadítóknak nevezik ma­gukat. Meg kell semmisíteni őket, könyörtelenül megsem­misíteni, hogy ne gonoszkodhassanak tovább. Mennyi szenvedést hoztak ránk! Pedig milyen jól éltünk! Amikor harminckilencben bejöttek a szovjet csapatok, az embe­rek virággal fogadták őket. De ezeket a megátalkodotta­kat golyókkal kell fogadni. Minden lépésük után csap­jon le rájuk a bosszú. Lídia őszintén beszélt. Látszott rajta, hogy sokat szen­ved, hogy a nép fájdalma az ő fájdalma is. — Adjon tanácsot, mit kell tennem? Az évek telnek, harminc már elmúltam („Soha sem hittem volna, hogy már annyi” — gondoltam), annyira vágyódom a boldog­ságra, a családi életre, nem, maga ezt nem tudja meg­érteni! De ezek mindenkimet kiirtották! Ügy örülök, hogy sikerült felvenni a kapcsolatot magukkal. Bízza­nak rám valamilyen feladatot, végrehajtok mindent amit kérnek tőlem. Valami mégis óvatosságra Intett. Rendszerint, ha egy új ismeretségre tettünk szert, megkérdezték tőlünk: „Mi­vel lehetek a szolgálatukra?” Üj ismerősöm ilyen kérdést nem tett fel. Ellenben ő maga kezdte felsorolni eljöven­dő illegális tevékenységének terveit (úgy, mintha előre elkészítette volna azokat). (Folytatjuk). — 99 —

Next

/
Thumbnails
Contents