Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-18 / 216. szám
j\e legyen lakhértarlosás ! Az Ingatlankezelő Vállalat termelési tanácskozásain, ház- kezelöségi értekezletein, a távfűtési és meiegvizszolgáltató ellenőrzés alkalmával az utóbbi időben egyre gyakrabban halljuk: Mi történt? Miért lazult meg Salgótarjánban a díjfizetés erkölcse? Az adósok névsorának ellenőrzésekor néhány meglepő név is szembe- ötlik. Sokan ezt a „luxust” nem engedhetnék meg maguknak! A pontos díjfizetés elmulasztása a környezettanulmány alapján semmi más, csak nagyfokú hanyagság. lDzek a hátralékosok munkahelyükön szigorú rendben dolgoznak. Hátralékot munkájukban meg nem tűrnek. A díjfizetést viszont kicsinyke ügynek nézik' s a pontos díjfizetésben elmaradoznak, restségre hajlamosak Mi számadó és számvevő emberek, jó és rossz oldaláról egyaránt a legjobban ismerjük a pénzt. Ismerjük a nehézségeket. A viszonyok azon- han annyira feltétlenül nor- malizáltak, hogy lakbér- és hasonló jellegű tartozása nálunk nem lehet senkinek. A hanyagság áldoztává lett néhány bérlő. Nem gondol egy pillanatra sem arra, hány ember fizetné boldogan adupiáját a lakásért, csak kapna lakást. Hány ember lenne boldog, ha távfűtéses, melegvizes lakása lennne. Milyen áldás a lift, stb. Ennek ellenére mennyi még közöttünk az érteden, nemtörődöm, piszkolódó, villanyrongáló, berendezést romboló egyén! ' A vállalat egészének tervteljesítő munkáját is veszélyezteti az adós Különféle költségek támadnak a felszólítástól a végrehajtásig, az amúgyis tengernyi munka mellett. Az egyik oldal bemutatása után nézzük meg az érem másik oldalát is. Aki a lakbérfizetésben hanyag, annak rendszerint ziláltak a pénzügyei. Brigádmunkában kerestünk fel egy „nyakas” adóst. Gorombán elutasított, hogy táppénzből nincs lakbér és távfűtési díj. Viszont a Kulacsba hívott további tárgyalásra. Egy másik helyen a kopott és szegény család karnagyságú rúdszalámit és jó csomó gyulait tüntetett el, amikor megtudták, hogy itt vannak a lakbérbehajtók. Végül pillantsuk meg az érem „harmadik” oldalát. Sok lakó szégyellené, ha a kapualji hirdetőtáblán ott szerepelne neve mellett tartozásának összege és a felhívás a lakásfelmodás terhével. A közigazgatási törvényes lakbérbehajtó módszer igen széles skálájú lehetőségeket ad, csupán emberségből nem gyakorolják. Nem szabad a húrt végsőkig feszíteni. A nem fizető bérlőt egy városszéli szükséglakásba költöztethetjük. Csak 4—5 példa szükséges: a külső városrészből jó- ravaló, több gyermekes család lakását kicserélni nem fizető távfűtéses, belvárosi lakással. Az adósoknak „szellemi lustaságukat” tanácsos a most kezdődő III. negyedévi zárlati munkálatokig feltétlenül felszámolni, illetve fizetési kötelezettségüket teljesíteni. A kommunális céllal létrehívott Ingatlankezelő Vállalat hamarosan ünnepli 20. születésnaját. Fénypontja lenne az ünneplésnek az a bejelentés, hogy Salgótarjánban nincs lakbértartozás ! Somogyi Géza Cikkünk nyomán Ne fessük falra Két írásunkban Is szóvá tettük, hogy a salgótarjáni autóbusz-pályaudvaron hatalmas gödrök, mélyedések, egyenetlenségek éktelenkednek, amelyek veszélyeztetik a közlekedés zavartalanságát, az utasok biztonságát. A 2-es számú Autóközlekedési Vállalatnak az első félév baleseti mérlegét ismertető felhívásában olvashattuk: „Szeles Gusztáv gépkocsivezető az autóbusz-állomáson, a gépkocsiról való lelépés közben megcsúszott, gerincsérülést szenvedett, február húszadikától van betegállományban. Felesleges lenne mindent erre visszavezetni, de a balesetben valamelyest bizonyára része volt a talajegyenetlenségeknek is. Éppen ezért örülünk, hogy ha késedelmesen is, a cikkek megírásánál jóval később, végül feltöltötték be tumenes zúzalékkal a gödröket, mélyedéseket. Szerencsére a közbeeső hetekben nem történt baleset. Hexensusz Erzsi fellépése jól sikerült, csak amikor lelépett a székről, akkor történt a baj, mert a derekába beleállt a ,,hexensusz”. A férjének kellett az ágyhoz támogatnia. Manci néni azonnal átjött a szomszédból és hozta magával a Gerozán kenőcsöt. Biztatóan mondta: — Tudod, Erzsikém, ez nekem is, meg a Gézának is mindig használ. Csak ne mozogj, majd én bekenlek vele. Erzsi nem mozdult, de a kenést végigjajgatta. Pár perc múlva megérkezett Hajnalka, a másik szom. szédasszony is. — Hoztam néhány Algopi- rint — mondta —, ez nekünk csodát szokott tenni. Nyugodtan szedjen belőle Erzsiké, majd meglátja, milyen jó lesz. Erzsi engedelmesen beveti egy tablettát. Manci néni éppen befejezte a kenést, amikor bejött Eszti, a harmadik szomszédasszony. Orvosságos fiolát hozott. — Acitofozán, ilyesmire a legjobb. — És belenyomott egy szemet Erzsi szájába, mielőtt még megszólalhatott volna. Ezután a három szomszéd- asszony több száz esetet mesélt el a derékfájásról. Éppen a há- romszázötvenhetedik történetet kezdte mesélni Hajnalka, amikor csengettek. Megjött Erzsi anyukája. Amikor megtudta, mi történt, azonnal közölte a gyógyírt: — Erre jó meleg fürdő kell, az majd kihúzza. Kiment a fürdőszobába. Pár pillanat múlva már hallatszott a víz csobogása. — Mindjárt fürödhetsz, kislányom — mondta, miután visszatért. — Ne félj, holnapra már el is felejted, hogy fájt a derekad. Azóta négy nap telt el. Erzsi úgy látszik nem volt elég feledékeny, mert még mindig fáj a dereka. De most már a szomszédasszonyok nem látogatják. Neheztelnek Erzsire, mert nem gyógyult meg az ő gyógyszereiktől, sőt, egy hét után orvost is hívatott. (v. 1.) es koncentráció A műszaki fejlesztési a munka- és üzemszervezés jelentősége megnövekedett az új gazdaságirányítási rendszerben. A Nógrádi Szénbányáknál különösen fontos kérdés ez, hiszen gazdaságosabban, termelékenyebben vehetik csak fel a versenyt a piacon. Nógrádban a bányászkodásban korábban — és nagyrészt még ma is — érvényesült a decentralizáltság. Ez egyrészt az aknák nagy számában, az osztályozok szétszórtságában. a külszíni utak szerteágazásában nyilvánult meg. A decentralizáltság nemcsak a külszínen, hanem a bányaművelési rendszerben is érvényesült. Éppen ezért itt a műszaki fejlesztés alapkérdése a koncentrációra törekvés. Az utóbbi években már . igen jelentős előrehaladást értekei, azonban még mindig sok a lehetőségük. Tavaly még a frontfejtések termelési aránya nem érte el a 45 százalékot, az idén pedig már a termelés mintegy 65 százaléka frontfejtésekből kerül a felszínre. Jelentősen növekedett az acélbiztosítási frontfejtések és pásztafejtések homlokhossza. A frontokon például már teljesen megszüntették a fabiztosítást, ugyanakkor egy új típusú, hosszabb acél-süveggerendával kísérleteznek sikerrel Szorospatakon. A kísérletek eredményéből arra lehet következtetni, hogy a vállalat munkahelyeinek felén eredményesen lehet majd alkalmazni ezt a hosszabb szerelési időt megtakarító süveggerendát. 0 jelentősége van. Számos fejtő- rakodó és szállítóberendezés találmány, vagy újítás. Sok olyan kisgépet alkalmaznak — pl.: szivattyút, rablóvitlát, egyéb villamos berendezéseket, biztosító berendezéseket — amelyeket újítás révén valósítottak meg. A bányászatban megvalósított automatizálás, gépek, szivattyúk, szellőzőberendezések távmúködtetése szinte kivétel nélkül az újítók kezdeményezéséből származik. Az elmúlt félévben benyújtott 240 újítási javaslatból is már eddig 117 megvalósult. Az újítások féléves eredménye pedig megközelíti a két és léi millió forintot. 1955-ben például az egy aknára eső napi termelés még csak 25 vagon szén volt. Ma már 66 vagon szenet termelnek átlagosan a nógrádi aknaüzemek naponta. Csökkent az elővájásokból felszínre kerülő szén, ugyanakkor jelentősen növekedett a termelékenyebb fejtésű munka aránya. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a termelékenység növelésének alapja továbbra is a koncentráció fokozása lesz. Értek el eredményeket a széntermelés jövesztésének és rakodásának gépesítésében is. A gépesített széntermeléssel kapcsolatos kísérletek a többi vállalatokhoz mérten csak késve kezdődtek. A nógrádi geológiai viszonyok sem tették lehetővé a nagyobb arányú fejlesztést. A vágatok és fejtések korszerű biztosítása is sokat fejlődött az elmúlt időszakban, Tavaly például csaknem kilenc százalékkal több vágatot biztosítottak korszerű, tartós anyagokkal, mint amennyit eredetileg terveztek, örvendetes, hogy az utóbbi időben már csaknem teljes egészében használt biztosítóanyagokat építenek be új helyett. Felmé rés készült már a vállalatnál, mely szerint a felhagyásra kerülő aknaüzemekből visszanyert anyag fedezi majd hosz- szdbb időre a termelő akna- üzemek ilyen igényeit. Az utóbbi időben a nagybá- tonyi Ménkes-aknánál hajtottak végre igen jelentős koncentrációt. A frontfejtésből származó szén például szállító- szalagokon jut a tárolóbunkerbe, majd félautomatikus ürítő- és csilletovábbító berendezés segítségével tovább biztosítják a zavartalan termelést. A koncentrációval 18 fős létszámmegtakarítást értek el. Ménkesen maróhengert, valamint széngyalut alkalmaznak a jövesztéshez, rakodáshoz és ezek a frontok példát jelenthetnek a többi frontfejtések számára is. , Kányáson az önjáró fronti biztosítással, még igaz nem érték el a tervezett napi előrehaladást, mégis, ha a számításokat vizsgálják, kiderül, hogy eredményes az üzemeltetése. Legutóbb a vállalat pártvégrehajtóbizottsága tárgyalta a műszaki fejlesztés és a munka- és üzemszervezés helyzetét a Nógrádi Szénbányáknál. A jelentésben az is szerepelt, hogy az újító- és fel találómozgalomnak igen nagy A műszaki fejlesztés mellett egyre inkább előtérbe kerül a munka- és üzemszervezés. Több jelentős feladatot megoldottak már ezen a téren is. Vizsgálták például a kányási frontfejtések munkájának hatékonyságát, a ménkesi szállítási kapacitást és még több, a jobb munkaszervezést elősegítő, témakört. Igen fontos a már említett termelési koncentrációk kialakítása mellett az üzemi műszakarányok kedvezőbb megváltoztatása. A termelékenység növekedésének éppen ebben van még igen nagy lehetősége. A pártbizottsági ülésen is úgy foglaltak állást, hogy a termelékenység növekedésének két alapvető útja, egyrészt a technikai felszereltség növelése, másrészt a már meglevő termelési eszközök jobb kihasználása. Megállapítható, hogy a fejtések korszerűsítésében már sikerült a Nógrádi Szénbányáknál törleszteni a korábbi technikai elmaradottságot, a fejtésekhez kapcsolódó területen azonban az improduktív műszakok felszámolására, csökkentésére még nagyon sók erőfeszítésre, és műszakilag jól átgondolt intézkedésre van szükség. Miért? A kérdés rövid és lényegbe • vágó: miért? Miért vándorolnak el a fiatalok a faluból a városba, mi indokolja ezt a társadalmi méretű tömegmozgalmat? Pongrácz Gézáné, a drégely- palánki művelődési ház Szon- dy Irodalmi Színpadának vezetője ezt a témát, s ezt az egyszavas címet választotta a novemberi balassagyarmati irodalmi színpadi napokon bemutatásra kerülő műsorához. Mint elmondotta, a közismert, ámde irodalmi színpadon — tudomása szerint — eddig még fel nem dolgozott problémát egy Jobbágy Károllyal történt beszélgetése után választotta a műsor témájául. (A költő, akit családi szálak fűznek Drégely- palánkhoz, a közelmúltban a Magyar Nemzet hasábjain ismertette a község fejlődését.) A készülő műsorhoz Jobbágy Károly Drégely vára alatt című versét is felhasználják; ebben a költő egy idős paraszt panaszai nyomán a fiatalok faluról való eltávozásának indítékait kutatja. Hogy az irodalmi színpadi műfaj mennyire összetett, milyen sokfajta összetevőt tud szintézisbe hozni, azt nagyszerűen példázza az a tény, hogy a Miért? című műsorban egy 15 kérdésből álló közvélemény-kutató lapra adott válaszokat is felhasználnak. Érdekes, hogy a „Milyen új létesítményt építtetnél a községben?” kérdésre a fiatalok egyöntetűen a presszó építését kívánták. Bár a műsor Drégelypalánk fiataljainak problémáit boncolgatja, általános érvényű, a falusi ifjúság egyöntetű érdeklődésére tarthat számot. Hpsgjg*- „k-..----------------------- ■ - V ■■■'- ■■ - ■ i r—v __________ Sz űrke gulya » kilenclukú hídnál és mégis Abban szerencséje van Salgótarjánnak, hogy évről évre fejlődik, mind több üj lakásba költöznek be a lakúk. Államiba, szövetkezetibe és magánházba egyaránt. Ez természetesen a megye- székhelyen azzal is jár, hogy számos régi, elavult lakást szanálnak, több, eddig a város szívében levő raktárai vagy éppen tízemet, hivatalt helyeznek át a varos másik vegere. Ez a körforgás azt jelenti, hogy több hivatal, raktár telefonszáma megváltozik, méginkább az új, korszerű otthonokba költözők kérik a postát telefonkészülékek felszerelésére. A posta — ha nem is minden igénynek megfelelően, de ebben az évben több mint hatszáz új állomást kapcsolt, illetve kapcsol be a forgalomba, mind több az új előfizetők száma. Ezek a számok sajnos nem szerepelhetnek az új, s máris elavult telefonkönyvben* Van a postának egy rendelkezése, mely egy meghatározott százaléknyi elévülés után új telefonkönyv készítését írja elő. Valószínű, hogy a salgótarjáni előfizetők száma már meghaladta ezt a százalékot. Mi lenne tehát a teendő? Üj salgótarjáni, városi telefonkönyv készítése. Ezzel a posta önmagán is segítene, nem lenne annyira leterhelt a 08, a tudakozó, kevesebb lenne a bosszan- kodás. Közös érdek tehát, hogy az ú.i és máris elavult telefonkönyvet mielőbb ujjal cserélje fel. —3o— NOGRAD — 1969. szeptember 18.. csütörtök 3
