Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
A Le^feliobb Bíróságon dolt el A z egyik vállalat telepén “ egy gyakran betegeskedő gépkezelő már munkába álláskor erős fejfájásról panaszkodott. mire közvetlen felettese fájdalomcsillapítót adott neki. Később. munka közben a dolgozó megszédült, ráesett az egyik gép működésben levő forgótengelyére és több bordája eltörött. Kártérítési igényét a járásbíróság azzal utasította el. hogy rosz- szulléte miatt leváltását kellett volna kérnie, tehát a balesetet saját gondatlansága idézte elő. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéletet hatályon kívül helyezte és a kárigény jogosságát elismerte. — Akár a munka végzéséhez szükséges erőkifejtés, akár a lehajlások következtében történt megszédülés. a felelősség szempontjából, nem eshet a dolgozó terhére — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. Annak a körülménynek, hogy a körzeti orvos feltételezhetőnek tartja: a baleset bekövetkezésében a gépkezelő hirtelen vérnyomás-emelkedése, vagy egyéb betegsége is közrejátszhatott, nincs döntő szerepe. Ezért a felelősség megállapítása, illetve a vállalat vétlenségének megállapításához ezt a feltételezést nem lehet figyelembe venni. A megszédülést a sérült munkája következményének kell tulajdonítani. Egyébként is a munkahelyen köztudott volt, hogy a gépkezelő gyenge fizikumú, beteges ember, aki éppen amiatt került ebbe a munkakörbe. Ennek ellenére eltűrték, hogy a még kellő képesítéssel sem rendelkező ember olyan munkafolyamathoz kezdjen, aminek elvégzéséhez szakmai képesítés szükséges. Mindezek alapián a vállalatot az üzemi balesetből eredő kárért teljes felelősség terheli. Egy közlekedési vállalat helyközi utakon járó autóbuszának sofőrje megállapította, hogy a motorból a hűtőbe vezető gumicső megrepedt és a víz elfolyt. A hibát kijavította, majd a 30 méterre levő forráshoz ment, hogy vizet vegyen fel. Visszafelé jövet a jeges úton elcsúszott és egyik lába eltörött. Kártérítési keresetét a Központi Kerületi Bíróság azzal az indokolással utasította el, hogy a forrás és az autóbusz közötti jeges útszakasz kívül esik a közlekedési vállalat működési körén, mert az útnak a közlekedés biztonságos karbantartása, illetve felügyelete nem tartozik hatáskörébe, tehát a kárt nem háríthatta el. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet is hatályon kívül helyezte. A határozat indokolása rámutat arra, hogy valamely vállalat működési köre nem korlátozódik telephelyére. A vállalati tevékenység és a kárt előidéző ok közötti összefüggés a telephelyen kívül végzett munka esetén is fennállhat. Ez áll arra az esetre is, ha az autóbusz nem hibá- sodik meg, a sofőrnek nem kell elhagynia kocsiját. Ebből következik, hogy a vállalat a balesetet, kifogástalan gépkocsi üzembe állításával elháríthatta volna. A kárt előidéző ok nem független a vállalati tevékenységtől, illetve a vállalat részéről nem volt elháríthatatlan, tehát a kártérítési felelősség alól nem mentesülhet. E gy gyár tisztviselőnőjének a KISZ-bizottság megbízásából az egyik műhelyben akadt dolga. Itt egy munkás meg nem engedhető viselkedéseinek elhárítására a leány hirtelen elfordult, de olyan szerencsétlenül, hogy a lábán ínszakadást szenvedett. Táppénzes állomány alatt keletkezett keresetveszteségének megtérítését kérte, de a gyár igazgatója, azzal az indokolással utasította el, hogy a baleset a vállalat működési körén kívül eső. elháríthatatlan okból történt. Az ügy bíróság elé került ás a járásbíróság a tisztviselőnőt szintén elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kárigényt megítélte. A határozat indokolása rámutat: a tisztviselőnő a balesetet egyik munkatársának, a gyáregység alkalmazottjának a munkahelyen tanúsított, a munkafegyelmet sértő magatartása folytán szenvedte el. Ilyen körülmények között nem lehet szó a vállalat működési körén kívül eső okról, tehát a gyár felelőssége akkor is fennáll, ha ez az ok részéről a konkrét esetben elháríthatatlan volt. H. E. Fordította SÁRKÖZI GYULA Riportregénv Am az egyszer nem kellett sokáig várnunk. Augusztus 24-ről 25-re virradó éjszaka ugyanazon a gépen, ugyanazzal a személyzettel újra a levegőbe emelkedtünk. Szerencsésen túljutottunk a fronton. S máris itt a kijelölt hely: a rokitnói erdő. Látni a megbeszélt jelzést. Mint legutóbb, ismét felsorakoztunk az ugráshoz. Nagyság szerint: a legkisebb elől, a legmagasabb hátul. Ilyen sorrendben az egész csoport majdnem egy időben ér földet. Harmadiknak ugróm. Hanyatt-homlok zuhanok a sötét mélységbe. Kinyílik az ernyőm, a szíjak jól rámfeszülnek, és az éjszaka szépségében gyönyörködve, egyenletesen ereszkedem lefelé. Egyszercsak hallom: — Szervusz, Kólja! Viszontlátásra a földön! Borisz Szuhenko volt. Jóval utánam ugrott, s itt, a levegőben valósággal ráült az ernyőmre. De mivel Borisz csaknem másfélszer nehezebb nálam, lecsúszott az ernyőm kupolájáról, és lefelé zuhant. — Szerencse fel, Borisz! — Csak ennyit tudtam felelni neki. De Prihogykót megint üldözte a balszerencse. Kiugráskor úgy beleverte fejét az ajtóba, hogy feldagadt a homloka. Az őrnagy először vissza akarta küldeni, de belátta, hogy Nyikolájt ez szörnyen lesújtotta volna. Tizenegy fős csoportunk tehát szerencsésen földet ért, messze az ellenség háta mögött, és megérkezett Medve- gyev ezredes osztagához. Akkor még nem tudtuk, hogy ezzel szinte „beleugrottunk” egy eljövendő legendába, amellyel a nép majd egyik idősebb bajtársunk nevét övezi. A takarékossági verseny Mint már korábban hírt adtunk róla, Nógrád megye újra az első helyen végzett a megyék iskolái között folyó takarékossági versenyben. A múlt tanévben a megye minden tanulója átlag 132,28 forintot takarított meg, s a mozgalomban a tanulók csaknem 92 százaléka bekapcsolódott. A jó eredményt nagyban elősegítette, hogy a megyei takarékossági bizottság által indított verseny legjobbjai részére a megyei tanács vb több mint 58 ezer forint jutalom- keretet biztosított. A versenyt a közelmúltban értékelte a megyei takarékossági bizottság. Járásonként a következő iskolák nyerték 2000—4000 forintig terjedő pénzjutalmat. A balassagyarmati járásban: Terény. Szandaváralja, örha- lom, Érsekvadkert. A pásztói járásban: Garáb, Felsőtold és Palotás. A rétsági járásból: Kisecset, Keszeg, valamint Nógrád. A salgótarjáni járásban: Marakodipuszta, Vizslás, Karancslapujtő és Zagyvapál- falva. A szécsényi járás nyertes iskolái: Pösténypuszta, Ma- gyargéc, Szécsényi Rákóczi iskola és Mikszáth iskola. A gimnáziumok közül a rétsági és a kisterenyei gimnázium kap 2—2000 forint jutalmat. Az iskolák a tanévnyitón kapják meg a takarékos- sági verseny pénzösszegét. Kiújult a bányatűz A Margit VI. aknában, az ereszke bal oldalán a régi tűzfészek újra kiújult. Ezen a területen mintegy 5—6 méter hosszúságban észleltek először füstszlvárgást. A veszély megelőzése érdekében a bányának ezt a részét kiürítették, illetve az oda telepített dolgozókat kivonták a munkahelyekről. A bányamentőket riasztották, ök már eddig is sokszor kivonultak ebbe a bányába a tűz lokalizálása, elzárása érdekében. Az elhárítást már megkezdték. A kórházi látogatásokról A kórházban fekvő betegek az otthon és a munkahely híreiről a beteglátogatóktól értesülhetnek. Ha a látogatók jól megválogatják híreiket, amelyekkel a gyógyulást segítik elő. ha a látogatók kellemes benyomást tesznek a betegre, és nem fárasztják ki, úgy ezeket a látogatásokat fontosnak, szinte nélkülözhetetlennek tartjuk. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy csakis ezeket a látogatókat tartjuk kívánatosnak. Tapasztalataink szerint ugyanis a látogatások nagy része éppen az ellenkező hatást éri el csak azért, mert a látogatóba érkezők nem tudják, mit kell tenniük, hogy a látogatás a kezelés kiegészítéseként a gyógyulást segítse elő. Az elmondottakból kitűnik, hogy a kórházi látogatásnak megvannak a maga szabályai, a látogatóknak tudniuk kell, hogy mit lehet tenniük és mit nem. Ezeket az ismereteket hazánkban még nem nagyon tanítják az iskolákban. A Vörös- kereszttől várjuk, hogy a lakossággal megismertesse a kultúrált kórházlátogatás szabályait. * A legfontosabb ismereteket az alábbiakban foglalnám ösz- sze. A megfelelő látogatást fontosnak tartjuk a fent elmondottak miatt. Vannak azonban betegek, akiknek nem látogatásra, hanem nyugalomra van szükségük. Ezeket ne látogassuk! Helytelenítjük azt a szokást, hogy a kórházban fekvőket a család minden tagjának és az összes ismerősöknek meg kell látogatni. A helyesnek azt tartjuk, ha csak a legszűkebb családtagok mennek látogatóba, esetleg a munkatársak képviselői. Nem helyes a betegeket hivatalos, kellemetlen vagy szomorú hírekkel terhelni. A látogatás célja megnyugtatás legyen, így a mondanivalót is ehhez kell szabni. A látogatási idő kezdetét és végét — külön felszólítás nélkül is — pontosan be kell tartani. A látogatási időn túli látogatás nagyon zavarja az osztályok munkáját, ezért ezt a legtöbb helyen meg is szüntették, vagy meg fogják szüntetni. * A látogatóba érkezők 10—15 percnél tovább ne maradjanak a beteg mellett, hagyják a beteget nyugodtan gyógyulni. Ne meséltessék el betegségük történetét, mert nem mindenkinek jelent örömet annak elmesélése. A beteghez egyszerre csal ketten menjenek, és 10—15 percenként váltsák egymást. A legtöbb betegnek nagyon terhes és fárasztó, ha 8—10-en körülállják. Ha megfigyelik, ilyenkor legtöbbször a látogatók beszélgetnek egymással, mialatt a szegény beteg szé- delegve hallgat. Nem szabad az ágy szélére ülni, mert így utcai fertőzéssel tetézhetjük a beteg baját, illetve a meglátogatott betegségét cipelhetjük az utcára. + Nem győzzük helyteleníteni azt, amikor a látogatók éthordókkal, edényekkel „felfegyverkezve” érkeznek a beteghez. Ezt sürgősen megszüntetendő rossz szokásnak tartjuk, amely már nagyon sok baj forrásává vált. A kórházi koszt tartalmazza azt a kalóriamennyiséget, amelyre a betegeknek szükségük vvan, így a jó szándékkal, de feleslegesen behozott koszt csak bajt okoz. A meg nem evett, és félretett étel gyorsan romlik, bizonyos ételek, mint a főtt tészták, tojásos, vajas ételek már órák múlva is betegséget okozhatnak. Sok tízezer forintjába kerül államunknak a látogatások alkalmával behozott „hazai” okozta betegségek gyógyítása. Javasoljuk, hogy ha az orvosok megengedik, gyümölcsön és nem romló süteményen kívül mást ne vigyenek a betegeknek. Az alkoholos italok kórházba vitele már bűnnek számít, így tilos is. Csak az alkoholisták nyugtatják meg magukat és környezetüket azzal, hogy a tömény alkohol erőt ad, a sör és bor pedig vért pótol. Ne higgyék el ezt kedves olvasóim ! * Kérjük, hogy látogatóba m net vigyázzanak a tisztaságra. Tisztítsák meg lábbelijüket és ruházatukat az utca porától, sarától, ne fogdossák össze a bútorzatot, függönyöket, ne csókolgassák a gyógyulásra váró betegeket. A cigarettavégeket, szemetet, üres dobozokat a szeméttartóba, illetve a hamutartóba tegyék. Bajt okoz az ablakon kidobott és WC-be tett hulladék, erre külön felhívjuk figyelmüket Látogatóba 12 éven aluli gyermeket ne vigyenek, éppen a gyermekek érdekében. A rendeletek is tiltják ezt, főleg a fertőzéstől kell megvédeni őket. * Nem könnyű a helyzete a látogatások lebonyolítását végző egészségügyi dolgozóknak, akiknek az a feladatuk, hogy a mindennapi élettől eltérő, ígv sokak számára furcsa és szokatlan szabályokra felhívják a látogatók figyelmét. Kérjük, hogy utasításaikat tartsák be, felesleges vitákkal ne vonják el figyelmüket munkájuktól. Idegeiket igénybe vevő szolgálatukkal ők is részesei a kulturált kórházi ellátásnak, amelynek előnyét a betegek látják. Feleslegesnek tartjuk, hogy jóval a látogatási idő megkezdése előtt a kórház bejárata előtt szorongjanak. Sokkal jobbnak tartjuk, ha pontosan érkeznek, vagy a kaputól kissé távolabb kényelmesen várakoznak. * Mivel a földben nagyon sok baktérium van és közülük nem egy nagyon veszélyes, helytelenítjük a cserepes virágok ajándékozását. Ezt a legtöbb helyen nem is engedik meg. Fejezzék ki figyelmességüket vágott virággal. Nagyon kérjük Kedves Olvasóinkat, segítsenek nekünk a kulturált betegellátás tökéletesítésében, vegyék ebből ki részüket azzal, hogy a látogatások alkalmával betartják a betegek érdekét képviselő szabályokat. Dr. Cseplák György kórházi főorvos 2. Az olső vizsga elolt Az osztagnál már nagyon vártak minket. A parancsnok több napon keresztül állandó kapcsolatban volt Moszkvával, és a szélrózsa minden irányában szétküldte felderítőit, akik éjfélkor tábortüzeket gyújtottak. Partizánok vagyunk! Nehéz kifejezni azokat az érzéseket, amelyek az osztagnál eltöltött első napokban elfogtak bennünket. Tegnap még Moszkvában voltunk, 'jártunk a Gorkij utcán és a Vörös téren, hallgattuk a kremli toronyóra dallamos ütéseit. Jóllehet a rádió és az újságok aggasztó híreket közöltek a frontról, aránylag nyugodtak voltunk. Most pedig... Köröskörül erdő és ingovány, azokon túl pedig — falvakban, városokban és országutakon — a hitleristák garázdálkodnak. Végzik piszkos dolgaikat. Tapodják földünket. Poleszjei föld ... Mit követett el a hívatlan vendégek ellen? „Szeretlek, szülőföldem. Poleszje — jutott eszmbe ezen a csendes augusztusi éjszakán — szeretlek, szülőföldem, szeretlek szovjet hazám Engem, az egyszerű, az egyszerű volinyi fiút, a párt az ellenség közé küldött, hogy könyörtelenül, rettenthetetlenül harcoljak a fasiszta hódítók ellen. Köszönöm a pártnak a bizalmat. Méltó leszek rá. S bármilyen nehézségek támadjanak utamon, bármilyen veszély is fenyegessen, egy tapodtat sem hátrálok, vállvetve harcolok, hazámmal együtt.” Amikor megérkeztünk Dmitrij Nyikolájevics Medve- gyev ezredes partizánosztagához, az egység tagjainak száma már elérte a százat. A nácik abban reménykedtek, hogy Nyugat-Ukrajna földjén, amelyen még nem is olyan rég a lengyel nemesek uralkodtak, életük sokkal nyugodtabb lesz, mint Kelet- Ukrajnában. Ám az ellenség elszámította magát. A hitlerista kapcabetyárokat egyforma gyűlölettel pusztították mind a rovnói erdők, mind az ogyesszai katakombák partizánjai. S nem a banderista korcsok voltak „Nyugat-Ukrajnában a helyzet urai”, hanem a szovjet hazafiak, akik a népi bosszúállók soraiban harcoltak a győzelemért: vagy Alekszej Fjodorov, Szidor Kovpak, Vaszilij Begma egységeinél, vagy a Lvovban tevékenykedő Ivan Frankó népi gárdájában; vagy Dmitrij Medvegyev különleges partizánosztagában. Az osztag állományához mintegy harminc nemzetiség fiai tartoztak: oroszok és ukránok, lengyelek és csehek, örmények és üzbégek, spanyolok és zsidók, beloruszok és tatárok. A közös cél érdekében együttes harcot vívtak a J _______IT________ k özös ellenség ellen. Szilárd, megbonthatatlan barátság forrasztotta össze őket, s úgy éltek, mint egy nagy család, mint a testvérek. Medvegyev osztagának különleges feladata volt. Ennek fő részét a hírszerzés képezte. Ezért nem véletlenül helyezték el az osztagot éppen Rovnóban. Ezt a szép kis várost jelölték ki a hitleristák a megszállt Ukrajna fővárosául. Lvov vidékét ugyanúgy, mint egész Galíciát elszakították Ukrajnától, és az a „nagynémet birodalom” tartományának számított. Külön kormányzója volt, s annak irányítása alatt valósították meg az „új rendet”. Rovnót szemelte ki rezidenciája számára Erich Koch, Kelet-Poroszország gauleitere, akit Hitler Ukrajna birodalmi biztosává nevezett ki. Ennek a hatalmasságnak sok segítőtársa volt. Dargel tábornok vezette a politikai ügyeket, Heel doktor a pénzügyeket, Knutt tábornok a gazdasági ügyeket, Kitzinger tábornok pedig a hátországi csapatok főparancsnoka volt. Rovnóban székelt Ukrajna rendőrfőnöke, Priezmann rendőrtábornok, SS Obergruppenführer, Ukrajna legfelső bírája, dr. Funke, akit a megszállók csak törvényszéki tanácselnöknek hívtak, továbbá a különleges csapatok parancsnoka, Ilgen tábornok, és sok más „führer” és „Oberführer”. Mindez természetesen felkeltette a szovjet hírszerző- szolgálat érdeklődését, és érthető, hogy Medvegyev .ezredes különleges osztagának volt elég munkája. Tevékenységének sajátossága minden partizántól nagyfokú szervezettséget, kifogástalan fegyelmet, szigorú rendet követelt. Az osztag már megalakulásának első napjaiban tevékeny akcióba kezdett, és bármennyi büntető expedíciót küldtek is megsemmisítésre, akár hány bombát dobtak is a rovnói erdőkre, bármennyi provokátort küldtek is az osztaghoz, az tovább élt, erősödött, terebélyesedett, folytatta a harcot, és sjettette a győzelmet. S azt, hogy osztagunk ilyen harcképesnek és összeforrottnak bizonyult, elsősorban parancsnokainknak köszönhetjük. Legelsősorban Dmitrij Nyikolájevics Medvegyevnek. Ez a férfi egész életét a pártnak, a népnek szentelte. Már a polgárháborúban fiatal legényként harcolt a külföldi intervenciósok és azok segítőtársai, Mahnó bandái és az anarchisták ellen Ukrajnában. Többször is megsebesült. Felix Dzerzsinszki.it választotta példaképéül, és őt állította példaképül mások elé is. A Nagy Honvédő Háború első napjaiban a párt megbízta Medvegyevet, hogy alakítsa meg. és irányítsa a partizánosztagokat a Brajnszki erdőben, később, 1942 tavaszán pedig Moszkvába rendelik, hogy szervezzen meg egy különleges, hírszerző osztagot. (Folytatjuk) — 9 — ) t
