Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
Wiesbaden (DaD) — Az ütéstálló. vízhatlan és antimagnétikus órákat a kezdetben a sportbűvárok viselték. Azok az emberek, akiket izgalmas vízalatti kirándulásaik során is emlékeztetni akartak az idő és a tér fogalmára. Ezek a búvárórák az utóbbi időben a leghivatalosabb kellékek szerepét töltik be a németországi szövetségi köztársaságban. A tizen- és huszonévesek éppen úgy viselik őket. mint a sportos kinézésű hölgyek és idősebb korú urak. Az utóbbi- főleg megbízhatóságuk és j könnyen leolvasható számlapjuk miatt. A 21. nugena-szakvásár alkalmával a világ számos országa 'Viesbadenben mutatta be a „mértéken felüli” karórákat narancs, lila, zöld és sárga számtáblákka« Tisztelt Szerkesztősé"! Örömmel vettük, hogy a közelmúltban Szanda községgel foglalkozó cikkben bírálat érte az illetékeseket a Szanda községtől Szandaváralja és Cserháthaláp felé vezető rossz út miatt. Valószínű ennek köszönhetjük, hogy a cikk megjelenése után Cserháthaláptól hozzáfogtak az út felújításához. ^ajnos. ez a bírálat mégsem érte el a kívánt eredményt, mert tudomásunkra jutott, hogy mintegy két kilométer hosszúságban végezték csak el a munkát és valami felsőbb szintű utasításra az ott dolgozó brigádot átvezényelték Hollókő községbe. Átérezzúk az idegenforgalom jelentőségét, azonban helyes volna, ha Szanda községből is olyan utak volnának, melyen keresztül mi is eljuthatnánk az idegen- forgalmi helyekre, Nagyon kérem a T. Címet, vizsgálja meg az ügyet, s mint már több esetben, újságcikkek nyomán születtek eredmények, e vonatkozásban is megoldódjon ez az igen jogos kérésünk. Félünk attól, hogy az őszi esős időjárás és a rossz útviszonyok miatt ritkítani fogják az autóbuszjáratokat, ami esetleg — ez már mint korábban is előfordult —, áruellátási (pl. kenyér) zavarokat okozhat. Felsőczi András vb-elnök A szerk. megjegyzése: Várjuk az illetékes Közúti Igazgatóság intézkedését. Köszönetét továbbítunk Kérem a NÓGRÁD Szerkesztőségét, továbbítsa a lap hasábjain köszönetemet Szadiik Józseíné eladónak, aki a Pécskő Üzletház cipőosztályán dolgozik. Vásárlásom alkalmával nagyon kedves és pontos kiszolgálásban részesített. Árukínálatával nem volt nehéz kiválasztanom a részemre legjobban megfelelő cipőt. F. József Mátrahovák, Alkotmány u. 17 Szerkesztői üzenetek Névtelen levélírónknak (Ri- móc): Kérjük, nevezze meg magát, s közölje velünk címét is, mert a levelében feltárt esettel foglalkozni kívánunk. « K. L. (Salgótarján): A lakásépítési vállalati támogatásról a Magyar Közlöny 1969. január 24-i számában jelent meg rendelet. E szerint a vállalati támogatással felépült társasház (családi ház) a dolgozó személyi tulajdonába kerül, de azt a tartozás fennállásának ideje alatt csak a vállalat, illetőleg az OTP hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni. * A. D. (Salgótarján): Mellékfoglalkozás — több mellék- foglalkozás esetén is — csak olya« időre létesíthető, hogy a dolgozó összes munkaideje — az első munkaviszony munkaidejét is figyelembe véve — havi átlagban ne haladja meg a háromszáz órát. « Ä. F. (Salgótarján): A lakásrendelet értelmében, ha a főbérlő megszünteti a bérleti jogviszonyát. azzal az albérlő bérleti jogviszonya is megszűnik. Így tehát a távozó főbérlő az albérlőjét nem hagyhatja vis«-zr> a lakásban. •* E. M. (Szécsény): Ha a születési anyakönyvijén az örök- befogadásnak' csupa., i tényé van feljegyezve, az örökbefogadó szülő, annak halála, vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örök- befogadott törvényes képviselője. Illetőleg a nagykorú örökbefogadott barmikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vérszerinti szülőkként jegyezzék be. * Özv. K. M-né (Kisterenye): A kérdezett esetben törvényes örökösök a gyermekek, a feleséget haszonélvezet illeti meg. NÓGRÁD — 1969. augusztus 14-, csütörtök 5 a kártérítésre kötelezett munkástól MEGVONHATÖ-E AZ ÉV VÉGI RÉSZESEDÉS IS? V. B. olvasónk az egyik vidéki üzemben dolgozik, ahol figyelmetlensége miatt eltört a munkapadja. A vállalat kártérítésre kötelezte és egyidejűleg a kártérítési határozatban arra is hivatkozott, hogy év végi részesedését 20 százalékkal csökkentik. Olvasónk a kétszeres büntetéssel nem ért egyet. Hasonló panasza van A. J. olvasónknak is, aki szállítási vállalatnál dolgozik és bizonylati fegyelem,/ megsértése miatt vonták felelősségre, öt a fegyelmi büntetésen kívül — szigorú megrovást kapott — a teljes kár megfizetésére kötelezték, és ezenkívül év végi részesedését is teljes egészében megvonták. Mindkét olvasónk levelére kedvező választ adhatunk: panaszuk alapos és ha időben a döntőbizottsághoz fordulnak, a vállalati intézkedést megváltoztatják, illetve ha a kollektív szerződés írta elő ezeket a büntetéseket, mint al- kalmazandókat, akkor a kiszabott határozatok egyidejű felfüggesztése mellett intézkedni kell a kollektív szerződés módosítása iráni. Az alábbiakban látjuk a törvénysértéseket: 1. Megrovás, szigorú megrovás. mint erkölcsi jellegű fegyelmi büntetés mellett az év végi részesedés nem von ha: ó meg és nem is csökkenthető. Az említett juttatás megvonására vagy csökkentésére cs k a szigorú megrovásnál, súly sabb fegyelmi büntetés kiszabásánál kerülhet sor. 2. Kártérítés mellett, ha súlyosnak minősülő fegyelmi büntetést nem kapott, nem leh<- i részesedést megvonni vagy csökkenteni. Vezető állású dolgozóknál a 13/1967. MüM sz. rend" ,.t alapján a vállalat felügyeleti szerve megvonhatja vagy csökkentheti az'év végi részesedést, ha a dolgozó súlyos mulasztást követett el, vagy magatartása népgazdasági érdeket sértett. Mivel egyik olvasónk sem tekinhető vezető állásúnak, ezért velük szemen törvénysértő határozatot hoztak. JAR-E szabadság a háztáji pásztornák? Különböző hírek terjengnek — írja Z. J. olvasónk — a tsz-ben és a vezetőség sem tudott eddig nyilatkozni. Szeretne biztosat tudni, ezért hozzánk fordult kérdésével. A fizetett szabadságra jogosultság elbírálásánál mindig a folyamatosan végzett közös munkából kell kiindulni. Attól is függ, hogyan szól a munkaköri megbízás. Ha a vezetőség olvasónk részére azt határozta meg munkaköri feladatául, hogy a háztáji állatállományt őrizze, akkor a fizetett szabadság éppen úgy megilleti, mint bármely más tsz-tagot. Itt válaszolunk egy másik tsz-tag panaszára is. Eszerint náluk a háztáji pásztornak csak akkor adják ki a pótszabadságot, ha az állattartók szabadságából azt levonják. A tsz-nek ez az intézkedése szabálytalan. Egyébként közöljük, hogy a tsz-tagok fizetett szabadságáról részletes közlemény jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő múlt évi, május 16-i számában. ■> ROKKANT DOLGOZÓ MŰNK AVISZONYÁT MEG KELL-B SZÜNTETNI A VÁLLALATNAK? Cs. I. olvasónk az alábbiakban kéri tanácsunkat: rokkant állományba helyezik és nem tudja, neki vagy a vállalatnak kell-e felmondani a munkaviszonyát, vagy pedig fenntartható-e továbbra is a munkaviszony? Olvasónk kérdésére a MüM és a SZOT 205. állásfoglalásával válaszolunk, amely szerint a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszonyát úgy lehet megszüntetni, mint bármely más dolgozóét. Ilyen dolgozó esetében nem áll fenn a már ismert, úgynevezett védettség. A megrokkant dolgozó, bár korábbi állapotához képest csökkent munkaképességű, munkaviszonyának felmondása esetén azonban munkaképességének megfelelő munkát vállalhat (telefonkezelés, portás stb.) és emellett a nyugdíjszabályok szerint — rokkantsági teljes, vagy résznyugdíjat kap. A fentieknek megfelelően, ha a vállalat akarja, jogszerűen felmondhatja a rokkant dolgozó munkaviszonyát, de megteheti azt is, hogy fizetés nélküli szabadságot biztosít részére. Ugyanakkor a dolgozó nem köteles munkaviszonyát megszüntetni. Ha viszont a dolgozó munkaviszonyát a rokkantsági nyugdíj megállapítására . tekintettel megszüntették, munkaképessé válása után, a vállalat köteles őt újból alkalmazni. Olvasónk tehát nem kerülhet hátrányos helyzetbe, munka- viszonyát akár maga, akár a vállalat mondja fel. A RÉSZESEN MŰVELT TERÜLETEN VÉGZETT MUNKA BESZÁMÍT-E A KŐTELEZŐ MUNKATELJESÍTÉSBE ÉS A NYUGDÍJBA? — kérdezi H. L. olvasónk. A részes művelésre kiadott bármely munka közösben végzett munkának tekintendő és beleszámít a tsz vezetősége által meghatározott kötelező munkateljesítésbe. Azt már nehezebb megállapítani, hogy családi közös művelés esetén mennyi idő számolható el a tagnak, tekintettel arra, hogy ilyen esetben a család összes munkaképes tagja is besegít. Ennek figyelembevételével kell tehát megállapítani, hogj mennyi órát, napot dolgozotl ott a tsz-tag. Irányadó a tsz- törvény, amely szerint a munkaidő tartamát, az elvégzendő munka mennyiségét a vezetőség állapítja meg. Itt válaszolunk N. J. nyugdíjas olvasónknak is, hogy a családi művelésben végzett munka beszámít a tagok nyugdíiévé- be is, de csak olyan tartamban, amelyet abból a munkából személyesen a tag végzett el. AZ OLVASÓK Cikkünk nvonián: Az igazság érdekében Á NÖGRÁD 1969. augusztus 8-i számában megjelent „Mi lesz Cserni Máriával?” c. cikkel kapcsolatban az igazság érdekében az alábbiakat közlöm T. Szerkesztőséggel. Cserni Máriát képesítés nélküli óvónőként, szerződéssel alkalmaztuk a szülési szabadságon levő óvónő helyett. Szanda község napközi otthonos óvodájánál, 1969. február 24.—augusztus 1-ig. A munkaszerződést először március 31-ig kötöttük, s a meghosz- szabbítása négy alkalommal történt, a munkaviszony megszűntéig. A szülési szabadság lejárta előtt, a vezető óvónő írásban közölte, hogy a 3 éves gyermekgondozási segélyl nem óhajtja igénybe venni, visszajön augusztus 1-én. Június hó folyamán közöltük Cserni Máriával, hogy munka- szerződését augusztus 1-től a szandai óvodánál nem tudjuk meghosszabbítani, s felajánlottuk a szandai tanácselnök jelenlétében a járás területén állandó helyettesként való alkalmazását szerződéssel, valamint 1970-ben való beiskolázását levelező tagozaton, amennyiben erre lehetőség nyílik. Cserni Mária örömmel vállalta az ajánlatot. Augusztus elsején esedékes lett volna a megegyezés valóra váltása. Terényben kellett volna először helyettesítenie, majd a járás más napközis óvodáiban, ahol ez éppen szükségessé válik. Nevezett július közepe táján felkeresett osztályomon, ahol közölte álláspontját: másképp döntött, nem vállalja el a helyettesítő munkakört, kivette munkakönyvét. Mint a fentiekből is kiderül, a Balassagyarmati járási Tanács VB Művelődésügyi Osztálya Cserni Máriának felajánlotta az állandó helyettesi munkakört, s ígéretet tett 1970-ben levelező tagozaton való beiskolázására Ezt később nem vállalta, kivette munkakönyvét. Barkó László osztályvezető Megjegyzés: szerkesztőségünk egyetért a levélben foglaltakkal. Sajnálatos, hogy Cserni Mária nem élt a felkínált lehetőségekkel. Tisztelt Szerkesztőség! A bolt ügyében szólok Lapuk mindennapi olvasója vagyok, sokszor találkoztam panasszal olvasása közben. Most egy oly panasszal fordulok a Szerkesztőség segítségét kérve, hogy a mát- rakeresztesi 9. sz. Vegyesbolt elkövet néhány olyan szabálytalanságot, amelyet ha többször ellenőriznék, biztosan nem állna módjában. A vásárlók nevében kérjük, hogy a pálinkamérés pult alól féj- decisben szűnjön meg. Helyette inkább a lakosság szolgálatában megfelelőbb kenyérellátásról gondoskodjon az üzletvezető. Számtalan esetben pálinkát korlátlanul mérnek, a kenyér pedig sokszor nem kapható^ Tekintve, hogy a bolt korábbi vezetőjénél ilyen dolgokat nem észleltünk, jő lenne, ha a jelenlegi boltvezető ezt megszüntetné. Most, amikor sok családanya nevében kérjük újra a segítségüket, megragadom az alkalmat arra, hogy köszönetünket tolmácsoljam a zöldség-gyümölcs ellátásban tett közreműködésükért is. * A panaszt a Fásztó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Igazgatósága elnökéhez továbbítottuk, ahonnan az alábbi választ kaptuk: — „A panasz vizsgálata során megállapítottuk, hogy ifj. Holczer Józsefné mátraszent- imrei lakos a mátrakeresztesi bolt panaszkönyvébe is bejegyezte észrevételeit. Ez a bejegyzés olyan összefüggésekre enged következtetni, melyet a bejelentést tevő, mint magánkiskereskedőt tekintve, szubjektív jelleggel bír. Megállapítottam, hogy panasztevő nem mint vásárló tette meg észrevételét, hanem más személyektől való értesülés alapján. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a panaszkönyvi bejegyzés szövegéj; előre elkészítette, melyet az üzlethelyiségben átmásolt a panaszkönyvbe. A 9. sz. boltegységben két személy vgn alkalmazásban mint férj és feleség. Nem felel meg a valóságnak, hogy az egység vezetője rendszeresen pult alól szolgál ki szeszes italt féldecis poharakban. Az egységben csak palackozott szeszárut lehet forgalomba hozni, s az említett esetbeh a bolt vezetője nem követett el árdrágítást, mivel készletében csak szilvapálinka volt, s ennek eladási egységára ‘A dl. 5 forint. A szeszáru kiszolgálása utcán át történik, vagyis fogyasztás a boltban nem engedélyezett. E rendelkezést az egység vezetője egy esetben sértette meg, mivel nagy létszámú autóbusz állt meg a bolt közelében, s az utasok egy része a boltban fogyasztotta el a pálinkát. Ezzel kapcsolatban felhívtam a boltvezető figyelmét, hogy a jövőben tartsa, illetve tartassa be a szeszáruk kiszolgálásával kapcsolatos rendelkezést. Az egységvezető személye elleni kifogás sem felel meg a valóságnak. mivel részéről durvaságot, helytelen magatartást ez ideig nem észleltünk, és a fogyasztók részéről sem történt bejelentés. A helyszíni vizsgálat alkalmával meghallgatott személyek egyöntetű véleménye alapján — a panasztevővel ellentétben —,’ a kiszolgálás színvonala, gyorsasága megfelelő, indokolatlan sorbanállás, várakozás nem fordult elő ” Mezővári József ig. elnök
