Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

Ijry élünk V Hasára Továbblépünk Szirákon A sziráki tanácselnök sza- Otthon sok a dolgom, tanács- badságon van, néhány percre akadémiára is járok, kevés azonban így is sikerül vele időm marad a „zsúrokra”. találkozni. Motorral érkezik Meg azután sokat olvasok, fő- valahonnan, papírlapot tesz a leg Berkesit és útibeszámoló- tanácstitkárnő asztalára, men- kát. Erről azonban nem kér­ne már, de megállítom: — Milyen visszhangja volt a rádióriportnak? — Semmilyen. Azaz, ha az én véleményemre kíváncsi — belekerült olyan, ami kima­radhatott volna és kimaradt, aminek pedig benne kellett volna lennie. Hát ennyi. — Semmi. Az ég világon semmi — mondja a tanács- titkár is. — Szerintem nem elég az ember orra alá tartani a mikrofont, azután továbbáll- ni. Modell és valósán deztek. A strandot nem mi bontottuk le, magánkézben volt, még a háború alatt szün­tette meg a tulajdonosa. Az igaz, hogy nem nagyon jár­nak össze az emberek, de ez manapság mindenütt így van valahogy... Röviden: a szirákiak, ponto­sabban a sziráki nyilatkozók egy része azt érzi — a ripor­terek előre elképzeltek va­lamit, eljöttek Szirákra és úgy kérdeztek, hogy az a „vala­mi” így vagy úgy kikereked- Minta klubkönyvtár A bezárkózottság, a tár­azonban változik. A szakkör is él, egy nagyobb helyiséget telehordott régiségekkel. Hal­lottunk a helyi evangélikus pap, Breuer Oszkár elképze­léseiről, arról, hogy a község­ben és a környékén nagyon sok értékes — muzeálisán értékes — tárgyat rejt a föld. Gyűjtő itt mindenki, a pap, az iskolaigazgató helyet­tese, Kádár József festőmű­vész és mások is. Az ősszel talán elkezdünk valami ko­molyabb munkát. Eddig erről nem lehetett szó, nem azért, mert a fiatalok közönyösek, hanem mert Laukó Laci nem volt itthon. jen. sadalmi élettől távolmaradás valóban létezik — Szirákon és máshol is. A beszürkülés tény, a riportnak tehát igaza van, amikor ezt felmutatja. De a társadalmi problémához felmutatott sziráki modell Mindketten a nyilatkozók közül valók, mindketten be­széltek a község életéről, de úgy érzik, nem eleget, vagyis a kép, amely az „így élünk Szirákon” című rádióriport elhangzása után kialakult, nem mindenben felel meg a valóságnak. Mi maradt ki a HaL-A^^í riportból és mi volt benne — •AUKUCZi juí nem annyira egyértelmű mint ahogy azt „bebizonyították”... erről megírtuk az észrevéte­lünket. Ezt látszik erősíteni a tanácstitkár véleménye. De nem csak az övé. — Abból az egész beszélge­tésből az derült ki, hogy itt nem történt semmi hoszú évek alatt, hogy tizenhárom eztendeje csak egy járdát épí­tettünk, lebontottuk a stran­dot. Ezt persze nem a ripor­terek mondták — az itt élő értelmiségiekkel mondatták. Sorolja, mi mindent épí­tettek. Higanygőzlámpasort a főut­cán és környékén, új fogorvo­si rendelőt (400 ezerért, fej­lesztési alapból), 30 ezret köl­tenek a művelődési ház fel­újítására, kicserélik az évszá­zados padlót, parkettát rak­nak az ifjúsági klub és a könyvtár (új klubkönyvtár) padlózatára. A riport arra keresett választ, hogyan segít a község társadalmi életének javításában a helyi értelmi­ség. A képlet: szellemi rest­ség, tespedtség, beszűkü­lés, beszürkülés, közöny, a fiatalokat nem ér­Mert azért van erény is Szirákon (igaz, az erény még nem tény, de azzá válhat, ebben talán a riport is se­gített!), a községben például nagyon sok embert érdekel a történelmi múlt, sokan gyűj­— Nem közömbösek a fia­talok Szirákon ? — Nem olyan egyértelmű­en, ahogy a riportban elhang­zott. Az ifjúsági klub tagjai, akik részben a honismereti körben is dolgoznak — felhá­borodtak, hogy az általánosí­tással ők is bekerültek a „ré­szeges, közömbös” sziráki if­júság közé. — Hány KISZ-korú fiatal van a községben? — Száz, százhúsz körülbe­lül. Tudom mit akar kérdez­ni: az aktívabb társaság en­nek az ötödé, de az sem egé­szén igaz, hogy a többit sem­mi nem érdekli. Nem kell nagyon magas szinten kezde­ni a nevelésüket. Szirák nem tenek népi cserépedényeket, főiskola, hanem község. Aki fafaragásokat, hímzéseket, ré- itt a fiatalokat elítéli — ma­gén használt szerszámokat, gáról is kiállítja a bizonyít- sokat beszélnek a föld felszíne ványt. Érdeklődés van példá- alatt rejlő „leletekről”, Rá- ul a vidám darabok iránt, kóczi három fájáról, amelyet három kedves tisztjének sírja fölé ültetett (a helyi monda legalábbis ezt tartja). Erről részben szólt a riport is, de talán nem a legszerencsésebb megközelítésben. Bihari Er­zsébet (a községi könyvtár és művelődési ház vezetője) szintén a nyilatkozók között volt. — Csak a könyvtárat kér­dezték, arról sok jót mond­hattam. De a honismereti szakkörünkről kevés említés esett. Laukó Laci vezeti a KISZ-szakkört, most érett­ségizett és rövidesen az álla­mi gazdaságban tanulja az dekli semmi, csak az ital, autó-villamossági szakmát, ö lasszóval kell fogni őket a klub rendezvényeire. Mindezt természetesen nem a két ri­porter — Holakovszky István és Szamos Rudolf — mondta, ők „csak” kérdeztek. A ta­nácstitkártól például azt — „hogyan bírja a munkát? Jár-e zsúrokra?” — Bírom — mondtam ne­kik — bírom, ha vállaltam. alakította meg a honismereti csoportot, elméleti képzést is tőle kapatunk, azután kiraj­zottunk a padlásokra, pin­cékbe, korsókat, szerszámokat, régi könyveket gyűjteni. — Hány tagja van az ifjú­sági klubnak és a honismere­ti szakkörnek? — A klub állandó magja körülbelül húsz fiatal, ez most újra megalakítjuk a színjátszó csoport, ami — gyorsan hozzáteszem — nem a közöny miatt nem dolgozik jelenleg, hanem mert a ren­dezőnk máshova került. A klubkönyvtár augusztus hú­szadikán nyílik, harminc­ezer forint értékű modern felszerelést kaptunk. Tovább­ra is életben tartjuk a gyer­mekklubot, ahonnan az ifjú­sági klubba kerülnek a fiata­lok. Benevezünk a KISZ „Ki­váló ifjúsági klub” pályáza­tára, eredményesen dolgozik a fotószakkör, hatezer fo­rintos Praktika gépet kaptunk az egyházasdengelegi téesztől, nagyítót az állami gazdaság­tól. Rövidesen meghívjuk a megyei József Attila művelő­dési központ irodalmi színpa­dát és ha sikerül, megalakít­juk a bábcsoportot is. — Ha maga nem jön, megírtuk volna a „visszhang visszhangját” arról, hogyan élünk, meg hogy továbblé­pünk Szirákon. .. Pataki László A műszaki fejlesztés és a termelékenység Amit nekünk kell tenni Egy vitaindító cikkben és az vezetést intézkedéseik meg- munkaerő termelésben való ehhez kapcsolódó hozzászó- hozatalában. Sajnos ezek az aktív részvételét, másrészt lásokban nem lehet lezárni e új szervele még nem biztosít- hosszabb időre konzerválja a témakörrel összefüggő kérdés- ják hosszabb távlatokban a nehéz fizikai munkát. Terroe- csoportokat. Üjabb és újabb fogyasztói igények mennyiségi lékenység-növelést tesz lehető­elemzésekre, a komplex össze- és minőség ismeretét. Emiatt vé, ha a foglalkoztatottaknál függések vizsgálatára van kedvezőtlenül alakult a tér- az ésszerűség határán belül to- szükség, a tennivalók jó és melés ütemessége, a termeié- vább növeiik üzemeink a tel- helyes megjelölése érdekében, kenység. Meg lehetett volna jesítménybérben dolgozók szá- Az elmúlt esztendő és ez év el- előzni, ha előrelátóbb a kapa- mát. A termelékenység emelé- telt időszakának tapasztalatai citáslekötés, ha zavartalanabb sének irányába hat továbbá a egyértelműen igazolják, hogy a gyártáselőkészítés, gyorsabb munkafegyelem megszilárdítá- vállalatainknak helyileg sok- az újabb technológiák kiala- sa is. rétű intézkedéseket kell tenni kítása. Ha ez megvolna, ak- Vezetőink közül egyesek úgy a termelékenység javítására. kor üzemeink, vállalataink a gondolták, hogy a közgazdasá- önként adódik a kérdés: kül- és belföldi igények ki- gi szabályozók — nyereség-ér- van-e lehetőség e negatív ten- elégítésére dinamikusabban dekeltség, jövedelmezőség —, denciák felszámolására? Ren- reagálnak, nemcsak egy évre, valamint a kollektív szerződés’ delkezünk-e az adott feltété- hanem hosszabb időre rendez- aláírásával egyszer s minden­lekkel? A lehetőségekre és kednének be. korra megoldják a munkafe­részben a tennivalókra a hoz- a másik alapvető dolog, gyelem problémáit, máról hol- zászólók is választ adtak. hogy a számításba vett fej- napra mindenki fegyelmezet- q - • . . lesztések, beruházások, re- Ion fog dolgozni. Ez nem így WOBIciccIScIíJD konstrukciók együttesen iga- történt. Továbbra is szükség Vezetést zodjanak a fogyasztói igények- yan a fegyelmezetlenek felé­hez a korszerű technika figye- lősségre vonására, olyan lég- Elsőként említeném hm« lembevételével. Pillanatnyilag kör kialakítására, amelyben a vállalataink rendelkeznek a e tekintetben nincs m,eg a kel- fegyelmezetlenkedő rosszul ér­személyi feltételekkel; jó szak- 10 összhang. Mire egy-egy be- magat. Ez csak úgy lehet- munkásokkal. középkáderek- ruhazás megvalósul, addigra seges, ha a fegyelmezéssel kel, felkészült műszaki és köz- a korábban tervezett technikai megbízott vezető nem arra hí- gazdász káderállománnyal, az színvonal elavulttá válik, ami- vatkozik: - ha felelősségre üzemi élet minden mozzanatát nek következménye a terme- vonom a rendetlenkedot, el- figyelemmel kísérő és szerve- kek viszonylagos alacsony megy máshová dolgozm, s nem ző párt- és mozgaImiSszervek- színvonalában és gazdaságta- kapok helyette mást. Ered- kel, melyek együttes összefo- lan termelésében jelentkezik, menyre csak akkor leljet szá­lassal kénesek eredménveseb- Probléma még, hogy az üzem- mítani, ha megyénk mindén ben dolgozni. Azért Síelem be helyezett kapacitásoknál termelő-gazdálkodó egységé- ki ennek fontosságát mivel elé" na&v részt képvisel az ben egységesen és főleg hatá- már jelenleg is, a jövőben pe- építkezés. Ez azonban nem rozottan lepnek fel az ilyen dig még fokozottabban érvé- mindig a vállalatok hibája, jelenségek ellen, nyesül a sokrétűbb vezetői te- Ugyanis megyénk üzemeinek vékenység. döntő többsége igen elavult Magasabb szakmai Az üzemi, vállalati tártaié- épületállománnyal rendelkezik. |(Qp2gttsé(|6t ■vlr fAlfáráco c7An;P7AttAhK ■ ** Egységesen és határozottan színvonalasabb vezetést köve­tel meg, kezdve a középkáde­rektől az igazgatókig. A haté­konyabb munka megkívánja a tevékenységi körök leadását, Megyénkben a korábbi évek­ben is volt törekvés a két szakma elsajátítására, pedig abban az időben még az anya­gi ösztönzés sem hatott éz Sokszor és sok formában az anyagi érdekeltség javítá- említették a vita résztvevői a ^ánybaT’Most ’hogy a techni- sát, az erkölcsi elismerések munkaerővel való hatéko- kai színvonal gyorsan nő, nö- különböző formáját. Ennek nyabb gazdálkodást. Kiderült, vekednek külföldi és helföl- feltételeit biztosítják az új irá- hogy az előzőkben említett di termékek ^nőségltel kap- nyitási rendszerben működő vezetesi hiányosságok tukro- csoiatos igények, szükség van közgazdasági szabályozok \ a ződnek 3z üzemek munka szer- arra hoicrv a iplpnlppinpl ính— nyereség-érdekeltség, a bér- vezésében is. Emiatt nem elég bin ’ ösÄzünk a i^gasabb színvonal-emelés stb. Ezek hatékony a munkaerők essze- és a több irányú szakképzett- ma még sokszor nem hatnak ru hasznosítása. Sokszor a egyértelműen a különböző ér- szervezetlenségből adódó mu- dekek összhangjára. Több lasztásokat kell pótolni. Ez esetben negatív hatást válta- károsan hat mind a munká­ség megszerzésére. A vállalatok biztonságosabb léte továbbá megkívánja, hogy idegen nyelveket ismerő em­nak ki az üzemek tevékenysé- sokra, mind pedig a szellemi is alkalmazzanak, akik ríáL l__ m nn L-of •xracf'7r\ rrmcíoti rírvicfr»— - .... ... elősegítik a fejlettebb külföldi Képek a Szovjetunióból gében. Ellensúlyozásukra ke- munkát végző műszaki dolgo- resni kell a vállalatok belső zókra. Fékezi az alkotókészség technika,' és T kórsabb tech- mechanizmusában rejlő lehe- nagyobb aranyu kibontakoza- nológia alkalmazását aminek tőségeket. sát az is, hogy az üzem életé- hatása végsősoron a terme­Az utóbbi időben e tekintet- ben betöltött szerepüknek, a lékenység javulását eredmé- ben számos kísérlet történt termelésben elfoglalt kulcspo- nyezheti A magasabb szakmai vállalatainknál. Kialakulnak, ziciojuknak megfelelően a képzettséget viszont anyagiak- vagy kialakulóban vannak műszaki munkakörben teve- azok a szervek — piackutatás, kenykedők nem részesülnek közgazdasági osztály stb. —, kellő anyagi elismerésben, amelyek hivatottak segíteni a Megítélésüknél sok esetben nem a végzett munka a döntő, hanem a szubjektív vélemény- alkotás. Ez utóbbi hatása bizonyos tekintetben jelentkezik az in­dokolatlan munkaerő-vándor- ilásban. Több jel mutat arra, ban is el kell ismerni, mert ez fejlődésünk igen fontos té­nyezője. Mit tehetnek a dolgozók? Bármilyen jó a vezető he­lyes elképzelése, a dolgozók aktív kezdeményezése nélkül A lánctalpas traktorok kategóriájában állt rajthoz Valen- tyina Beszpjátaja ukrán traktorosnő (Fotó: Csernov — APN) Moldva, Szovjet Szocialista Köztársaság. Épül Európa leg­nagyobb üveggyára Kisinyovban. A mázolok a fő épület ablakkereteit festik 'hogy a kereseti lehetőségek gyarapodást ígérő terveit nem ■mellett a maradásban _igen tudja egymaga végrehajtani, döntő tényező a vezetők részé- Különösen sok segítséget, alt­ról megnyilvánuló megbecsü- tív támogatást kaphat az ön­lés, az emberi hang, az üzem tudatban magasabb fokon ál­életébe való beleszólás joga, az ió szocialista brigádoktól és az észrevételekre, javaslatokra újítóktól. Csak abban az eset- kapott konkrét válasz vagy ben, ha nemcsak akkor fordul intézkedés. Mindezek mellett hozzájuk, amikor nagy baj sok egyéb más ok is közre- varl) hanem minden fontos játszhat a munkahely-változta- kérdésben megtanácskozza vi­tásban. ^ Feld.erítésük a megöl- lük a gyár, a vállalat legfonto- dás módjainak kikutatása, a gabb feladatait, közli a végre- legeélravezetőbb módszer al- hajtással kapcsolatos elképze- kalmazása, a vezetők és ^ tő- léseit, ismerteti a teljesítmén'' megszervezetek képviselőinek útjában álló nehézségeket és feladata. Amikor ^ ezt hangsú- kén a megoldást elősegítő ja- lyózzuk, azt is elismerjük: sok vasiatokat, kritikai megjegy- még a felelőtlen munkaerő- zéseket. csábítás is. Emellett kedve- Jóleső érzéssel mondhatjuk: zőtlenül hat, hogy a törzsgár- vezetőink többsége igényli ezt da rovására előnyben részesí- az eszmecserét, tik a más üzemekből jött dől- Szándékosan foglalkoztam gozókat. ....................azokkal a lehetőségekkel, ten­A termelés bővítésénél pil- nívalókkal, kérdésekkel a tel- lanatnyilag kedvezőbb a több- jesség igénye nélkül, amelye- letmunkaero alkalmazása ket nekünk kell helyben meg- mint a fejlett technika beve- oldanunk. Ha az említett zetése. Ez is közrejátszik ab- problémák megoldásában ban, hogy üzemeinkben a sok előbbre lépünk, akkor az ered- munkaerőt lekötő anyagmoz- mények nemcsak hosszabb tá- gatás, szállítás kisgépesítése Von, hanem már a közeljö- mind a mai napig, a többszöri vőben jelentkeznek, felhívás ellenére elmaradt a lehetőségektől, alapjában véve még csak a kezdet kezdeténél tart. Ez kétszeresen káros: egyrészt gátolja a meglevő Trizna János a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. NŐGRAD — 1969. augusztus 10., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents