Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
AZ OLVASÓK Köszönet érte,., Július 30-án reggel történt. Egy 10 év körüli kisfiú jött be postahivatalunkba és ijedten kérdezte. — Janusek bácsi kérem, megjött-e a levél? — Nem jött meg kisfiam, — de itt van az újságokot, ezt ha- zaviheted. — Kicsivel később egy fiatalasszony a kezében szorongat egy levelet, s megkér, segitssk, ha tudok... — Nagyon szí vesen — válaszoltam. A kisfia, Godó Sanyika az országos vasgyűjtő hetek alkalmával 16 mazsa vasat gyűjtött. Ezért az országos MÉH-központ táborozással jutalmazta. Előzőleg már értesítették a kispajtást, hogy 1969. július 31-én kell megjelennie a Balatonnál az egyik táborban. Igen ám, de semmi más értesítést a mai napig nem kaptak és holnap már ott kellene lenni. Nem tudták, hogy hol lesz a gyülekező. ki viszi el a gyerekeket stb. (A megyéből 15 pajtást jutalmaztak.) A kisfiú apja nyugdíjas, nem állnak olyan jól, hogy elkísérjék a gyereket. A telefonbeszélgetések is 18 forintba kerültek, pontosan négy számot kellett tárcsázni, amíg elmondhattuk valakinek a panaszt. — Kezdődött a kálvária. Először felhívtuk a járási úttörőszövetséget. Ott az ügyintézők szabadságon voltak. A MÉH-központ hallott ilyen do. logról, de közelebbit ók sem tudtak Megpróbáltuk még a megyei KISZ bizottságot. Ott egy nagyon barátságos férfihang megpróbált érdeklődni, mivel ez az ügy nem őhozzá tartozik. Volt olyan kedves, hogy felhívta a budapesti központot és információt kért a nógrádi gyerekek jutalomtáborozásáról. — Már-már úgy látszott, nem sikerül semmi. Délután ez a kedves hang visszahívott bennünket és üzent Godó Sanyika édesanyjának, hogy „holnap reggel indulás, s pedagógus kíséri a jói dolgozó szorgalmas úttörőket a Balatonra” Erről az elvtársról annyit sikerült megtudni, hogy Szálkái elvtársnak hívják és a megyei KISZ bizottságon dolgozik. Godó Sanyika és szülei ne. vében Szálkái elvtársnak köszönet! Emberségből kitűnően vizsgázott. Zsiga Ibolya Rákóczi-bányatelep postahivatal Szerény utóirat: Godó Sanyika azóta bizonyára útnak indult. Csupán azt nem tudom, miért hálálkodik a levélíró, amikor természetes, hogy az illetékesek eleget tegyenek ígéretüknek és ne a jutalmazott kisfiú rohangáljon a jól megérdemelt üdülés ügyében. Mert, ha tovább is ilyen formában intézik a jutalmazásokat, aligha lesz, aki pályázzék a versengés eredményére. Az ócskavasgyűjtésről A tanév kezdetével az ország minden területén megindul az iskolás gyerekekkel az ócskavas begyűjtési kampány. Ezt a mozgalmat mindenki szeretettel fogadja, mert felszínre kerülnek mindazok a hasznavehetetlen tartalékok, amiket beolvasztás után újratermelésbe lehet állítani a népgazdaság érdeke szerint. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a mozgalom jelentőségét csökkenti az a tény, hogy a gyerekek felügyelet nélkül csoportosan bejönnek üzemünk területére, és olyan gépalkatrészeket, színesfémeket Is eltulajdonítanak, amit még használni tüdnáok a termelésben. A gyerekeket nem lehet okolni szorgalmukért, mert mindent elkövetnek begyűjtési tervüit teljesítéséért. Egyes iskolák vasbegyűjtési normát dolgoznak ki, amit a gyerekek igyekeznek teljesíteni. A felügyelet nélküli gyerekekre igen komoly veszély leselkedik a zagyvái műhely területén. A munka hevében nem veszik észre például, hogy a területet beszövő kis- és nagyvasúti iparvágányokon közlekedő, szállító mozdonyok elgázolhatják őket. Ugyancsak a nagyobb súlyú vasmozgatás közben összezúzhatják magukat. Szintén előfordult, hogy magasfeszültségű villanyvezeték földelő huzalát eltávolították, és halálos úillanyütés is bekövetkezhetett volna. Ezt a mozgalmat megítélésem szerint finomítani kellene az iskoláknak, illetve a megyei tanács oktatási osztályának. Egy városi gyerek, aki bérházban lakik, képtelen vasbegyűjtési tervét teljesíteni a háztartásból, csakis úgy sikerülhet, hogy az üzemek területéről a kívánt mennyiséget eltulajdonítja. Az így összeszedett vasmeny- nyiség begyűjtése nem erkölcsös, mert a gyerekeket abban a korban késztetjük lopásra, amikor legnagyobb szükségük lenne jellemük kialakítására. Benkd András üzemrendész Kísérleti szalmatároló?, avagy A minap az öcsémnek friss kenyeret vágok a reggelijéhez. finom fehér kenyeret, amit a kávéjába szeretne aprítani. Mivel én már befejeztem a reggelit, felkeltem, az asztaltól, s indultam további munkámra. öcsém egyszercsak felkiált: „Gyere be! Nézd mit találtam!” Mutat egy két és fél centiméteres szalmaszálat. — Ez a kenyérben volt! A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat 1- sz. Üzemének 1. sz. csoportja készítette. Szalva Etelka Karan csberény Egy darab drót... Express levelet bontottunk — ugyancsak kenyérügyben, amelygt a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Mátraszelei 102. sz. boltjának vezetője küldött. Kedves Szerkesztőség! Nagyon szeretném, ha ezt a kenyérproblémát kivizsgálnák és megtudnák, hogyan kerülhetett a kenyérbe ilyen horogszerű rozsdás drótdarab? A kenyeret a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat 14. sz. Üzeme, IX. csoportja Nagybátony készítette. K. János árudavezető f rdekes kutyafajtát láthatnak az érdeklődők a Budapesti Állatkertben. A Berlinből érkezett mexikói, meztelen kutyák egyelőre még bizalmatlanul fogadják a látogatókat Szerkesztői üzenetek Névtelen levélírónknak (Ludányhalászi): Javasoljuk, hogy problémája rendezése végett forduljon bizalommal a községi tanács elnökéhez. Egyébként hadd jegyezzük meg: elromlott családi életének rendezésére csupán Ön hivatott, önnek kell eldöntenie, hogy tudnak-e a jelenlegi állapoton változtatni vagy sem. K. I. (Vizslás): A gyermeküdültetési feladatokat ellátó pedagógust — képesítésétől függően — napi 25— 30, illetőleg 45 forint díjazás illeti meg, függetlenül attól, hogy ezt a munkát szabadsága alatt vagy munkakörén belül látja el. E díjakban a napi 8 órán túl teljesített munka díjazása is benne van. Éjszakai ügyeletért tehát külön díj nem jár, s kiküldetési költségtérítés sem fizethető. M. V. (Szécsény): A gépjármű-szavatossági biztosítás kötelező — kormányrendelet írja elő. A biztosítási díj minden év január elsején esedékes, késedelmes fizetésnél az egy hónapon túli hátralékost havi egyszázalékos késedelmi pótlék is terheli. A biztosítási díjfizetési kötelezettség akkor szünetel, ha a tulajdonos a gépjármű forgalmi rendszámát visszaadta, vagy ha azt a rendőrhatóság visszavonta. K. B. (Salgótarján): A május 15-én életbe lépett rendelkezés csak a turistaútlevéllel utazóknak engedélyezi összesen száz dollár értékű összegnek megfelelő valuta kifizetését. A nyugati orszá' gokba látogató útlevéllel utazók valutakerete nem módosult; ők továbbra is legfeljebb 14 napra, személyenként napi 5, összesen legfeljebb 70 dollár értékű valutát kaphatnak. M. E. (Salgótarján): Akis- ipari szövetkezeti tagok részesedésének két összetevője van: a nyereségrészesedés és az osztalék. Miután az osztaléknak is év végi részesedés jellege van, annak összegét mind a tagokat terhelő nyugdíjjárulék alapjánál mind pedig a szolgáltatási és nyugdíjalapnál figyelembe kell venni — az év végi részesedésre vonatkozó szabályok szerint. A HÄZASSÄGOT CSAK KOMOLY ßS ALAPOS OK ESETÉN LEHET FELBONTANI L. D. olvasónk a házasság felbontása iránt bírósághoz kíván fordulni, mert elhidegült feleségétől, kibírhatatlan féltékenysége miatt. Olvasónk kérdezi, számíthat-e arra, hogy házasságát felbontják? Nehéz előre nyilatkozni olyan ügyben, amelynek elbírálása nem tartozik hatáskörünkbe. Mégis megpróbálunk válaszolni, érzékeltetni, hogy milyen elvek alapján bontia fel a házasságot a bíróság. Természetes, ha felesége őszintén ragaszkodik a házassághoz, és ezt ki is mutatja, akkor több mint valószínű — figyelemmel a gyermekekre is —. hogy a bíróság nem bontja fel a házasságot. A Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyben kimondta, hogy a komoly és alapos ok esetén a házasságot bármelyik fél kérelmére fel kel! bontani különösen akkor, ha nincs remény a kapcsolat hely- realitására. Vizsgálni kell, hogy a feleség miért ragaszkodik a házassághoz. Valóban őszintén kívánja-e az együttélést, vagy csupán bosszúból, hogy ezzel is megakadályozza férjének újabb házasságkötését. Azt is figyelembe kell venni, hogy korábban milyen volt a házasfelek viszonya, miként alakultak az életkörülményeik, az életközösség végie- ges megszakítása óta. Ha az nyerne megállapítást, hogy együttélésük sohasem volt zavartalan — és mint olvasónk , í.a ■ bosszúból ragaszkodik a házasság fenntartásához, könnyen olyan álláspontra helyezkedhet a bíróság, hogy házasságuk csak formálisnak tekinthető. Az állandó perpatvar miatt a gyerekek idegei is tönkremennek, és ha az asszony csak hangoztatja, hogy szereti a férjét, de a kapcsolat nor- malizalódasa érdekében mégsem tesz semmit, az arra utal, hogy a házasság visszavonhatatlanul elromlott. Ezekből — feltéve, ha a levelében leírtak megfelelnek a valóságnak, és bizonyíthatók is — arra lehet következtetni, hogy felesége nem törekedett az egyévi különélés alatt őszintén a család! viszály rendezésére. A gyermekek érdeke is azt kívánja hogy ezt a békéden légkört minél előbb felszámolják, rendezzék családi kapcsolatukat. Ilyen tényállás mellett lehetséges a házasság felbontása, de természetesen nekünk csak ön írt, nem ismerjük, miket tartogat tarsolyában a felesége, és hogy ön milyen volt a házasságban, meri, erről levelében megfeledkezett bennünket tájékoztatni. Lehet-e ugyanazon vallalatnal különböző állományba tartozó dolgozók munkaidejét eltérő Időben csökkenteni? A. M. olvasónk irja, hogy munkahelyén minden ipari állománycsoportba tartozó dolgozó munkaidejét csökkentették, az övét és hasonló beosztású társaiét — őrök és portások — azonban változatlanul hagyták, mondván, hogy ők nem az ipari alkalmazotti munkakörbe tartoznak. Sérelmüket a vállalati munkaügyi döntőbizottság elé vitték, eredményt azonban nem értek el. Olvasónk többi munkatársa nevében is felteszi a kérdést, hogyan kell értelmezni az ipari vállalatnál a nem ipari munkakörben dolgozókkal kapcsolatban a munkaidő-csökkentést? Olvasónk kérdése nem egyszerű, mégis szeretnénk megnyugtatóan megválaszolni. A vállalati kollektív szerződésnek kell rendeznie azt, hogy melyek azok a munkakörök, amelyekben a termelés érdekében egyenlőtlen munkaidőbeosztást kell bevezetni. Ügyszintén a kollektív szerződésben kell szabályozni, hogy melyek azok a munkakörök, amelyekben a munkaidő-csökkentés törvényes előfeltételei biztosítottak, és ebből folyóan csökkenthető a munkaidő. Következik ebből továbbá az: ugyanazon vállalaton belül lehetséges, hogy egyes munkakörökbe tartozó dolgozóknál nem vezetik be a munkaidőcsökkentést. Ezt a kollektív szerződésben sem rögzítik, mert abban jövőben végrehajtandó tervet nem lehet lefektetni. Abban igaza van olvasónknak, és akik nevében hozzánk fordult az ide vonatkozó jogszabály nem tesz különbséget a vállalati dolgozók között aszerint, hogy milyen munkakörbe, állományba tartoznak. Éppen ezért célszerű, ha ugyanannál a vállalatnál egyszerre csökkentik a munkaidőt minden munkakörben. Ha ez most mégsem lehetséges a vállalatnál, ez még nem jelenti azt, hogy ellentétbe kerülnének a kormányhatározattal, s nem jelenti azt sem, hogy az érintett dolgozók munkakörében nem kerül majd sor a munkaidő-csökkentésre, mert a munkaköri bértáblázatról szóló utasítás pontjába felvett dolgozók munkaidejét — tehát az őrökét — is csökkenteni kell. Panaszukkal kapcsolatban arra hívjuk fel figyelmüket-a munkaidő-csökkentésről szóló kormányhatározat azt nem irja elő, hogy milyen munkakörökben, és mikor kell a munkaidőt csökkenteni, csupán annyit tartalmaz a rendelkezés, hogy az ipari és építőipari vállalatoknál 1970 végéig kell befejezni a csökkentést. Az említettek szerint tehát olvasónkkal és munkatársaival szemben a vállalat nem követett el törvénysértést. Levelekre válaszolunk S. Béla (Nógrádmegyer): ügye megítélésében egyik szerv sem tévedett. A társadalombiztosítási szabályok szerint az a baleset számít üzemi balesetnek, amely a dolgozót a munkaviszonyból folyó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben az üzemben vagy az üzemen kívül éri, ideértve az olyan balesetet is, amely munkába vagy onnan hazafelé menet történik. E szabály szerint tehát balesetét üzemi balesetnek kell tekinteni, így jogosult mindazokra a szolgáltatásokra, amelyek az ilyen dolgozót a társadalom- biztosítás terhére megilletik. Más intézkedéseket tartalmaznak azonban a munkajogi szabályok. Ezek szerint csak az a beleset minősül üzemi balesetnek, amely a dolgozót a vállalat telephelyén vagy a vállalat telephelyén kívül, de a vállalat rendelkezése folytán vagy a vállalat érdekében végzett munka során érte (például kiküldetés, külszolgálat, kihelyezés), s végül az a baleset, amely a dolgozót a vállalat vagy a vállalat által bérelt járművel érte. A Munka Törvénykönyve kimondja: mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elhíríthatatlan magatartása okozta. A munkába, illetve a munkából hazafelé menet történt baleset a vállalat működési körén kívül esik, a vállalatnak az ilyen balesetet nem áll módjában elhárítani, ezért felelősség nem is terheli. Vállalata tehát nem járt el szabálytalanul, amikor kártérítéssel kapcsolatos kérését elutasította. Egyedülálló apa — jeligére. Az egyedülálló apa ugyanolyan teltételekkel jogosult családi pótlékra, mint az egyedülálló dolgoz» nő. A családi pociekra jogosult, ag szempontjából egyedülálló, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársatól külön él, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, akinek házastársa letartóztatásban van, szabadságvesztés-büntetését tölti, felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója. Egyedülálló az is, akinek házastársa testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át teljesen műnkül VHelen. nyugdíjas, bíróság által elrendelt kényszergyógykezelésben részesül és keresete, jövedelme vagy nyugellátása a havi 500 forintot nem haladja meg. Továbbá az, aki házastársával ugyanabban a lukasban lakik, de a házasság felbontása miatt bírói eljárás van folyamatban, az életközösség megszüntetése miatt bírói ítélet (bírói egyezség) alapián házastársa részére vagy házastársánál levő gyermekük után tartásdijat fizet vagy tartásdíjban részesül. Nem egyedülálló, akinek élettársi« van, de a fentieket az élettársra is alkalmazni kell. NÓGRÁD — 1969. augusztus 7., csütörtök §
