Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

Két medence — párolgó orvosság A salgótarjáni új kórház rheomatológiai rendelője előtt gyakran reggeltől estig várakoznak a különböző moz­gásszervi betegségek hordo­zói. Sokáig elhúzódik a ren­delés, de dr. I’ancsik János főorvos gyakran a rendelési időt is túlhaladva, megértőén áll rendelkezésére betegei­nek, s igyekszik gyógyítani és szaktanácsokkal enyhíteni a kellemetlen mozgásszervi betegségeket. A várakozás során a bete­gek egymásnak is elmondják panaszaikat, gondolván: nát­ha valaki tudna adni valami jó tanácsot, vagy eltalálná a betegség ellenszerét. Az ilyen beszélgetés során gyakran hallani Harkánvfürdő nevét. A Harkányról szerzett isme­retek azonban csak hallo­másra épülnek. Vonatra kellett ülni. s csaknem a jugoszláv határig leutazni, hogy megbízható és hiteles adatokkal a mozgás- szervi betegségekkel bailődók részére összeáll ion a "’kk A „megerhuz^a'' Gyönyörű szép ez a bara­nyai táj. Pécstől alig -23—30 kilométerre a Tenkes-hegy festői vidéke előbb egy lige­tekkel övezett síkságra veze­ti az utast, de innen már csak néhány pere ét- Har- kányfürdő kellemes árnyas parkjai között sétálhat a vendég. Illetékesektől megtudtam, hogy közel másfél évszázada használják gyógyítására azt a több mint 62 Celsius fokú meleg, kénes, iszapos, ás­ványi anyagokkal telített ra­dioaktív gyógyvizet, amely­nek kútjai naponta kétmillió litert hoznak a felszínre. Két nagy melegvizű strandjában, kád- és medencefürdőiben télen, nyáron egyaránt gyó­gyulást találnak a betegek. Ez a csodálatos gyógyhatású víz a rheoma összes válfajai­nak, az izom- és izületi beteg­ségeknek, a bőrbajoknak, az idegzsábának és izzadmányos betegségeknek gyógyítására is kiválóan alkalmas. A fürdő- telepnek azonban nemcsak a vize. de az iszapja is gyógy­hatású és valóban ezreknek adta már vissza az egészsé­gét. Emellett nem árt meg­említeni, hogy a feltörő tér- mészetes víz kiváló hatású ivókúra formájában is. Vendégek mindenfelől. Dr. Lovas Simon fürdő- orvostól tudtam meg, hogy Európa csaknem minden or­szágából felkeresték már Harkány-fürdőt, sőt egészsé­gük helyreállítására az Egyesült Államokból is jár­tak már itt betegek. Szinte mindennap találhatunk itt Újvidékről, Szabadkáról, sőt Németországból, Csehszlová­kiából, s Európa más orszá­gaiból is vendégeket. Volt már olyan nap. amikor ti­zennyolcezer ember szoron­gott a két medencében. Harkánvfürdő gyógyna- tásának megismerésére mint legilletékescbbhez, dr. Szabó Józsefhez, a gyógyfürdő­kórház igazgató -főorvosához kellett fordulnom. A teljes­ség kedvéért megemlítette, hogy Európában Magyaron szágon található a gyógyvi zek 30 százaléka. Külön hangsúlyozta, hogy a gyógy­vizeknek csak a kisebbik ré­sze speciálisan kénes. A ké­nes víz, de különösen az olyan mint amilyen a har­kányi is, a rheomás betegsé­geket kiválóan gyógyítja. mert az izületi szövetek és a porcszövetek kénigényesek. Dr. Szabó József azt is el­mondotta, hogy kétféle kén van a gyógyvizekben, mégpe­dig a szulfát- és a szulfidkén. Hangsúlyozta, hogy a szul­fidkén sokkal nagyobb ha­tású, és biológiailag sokkal aktívabb a szulfátkéntől. Ez azt jelenti,^ hogy gyorsabban és aktívabban szívódik fel és (Jyógyhatása is nagyobb. Egyedülálló víz Hazánkban szulfátkén többfelé is található, de szul- fidkénes viz igen ritka. Har­kány éppen azért döntő je­Szeptember hónapban a úzovjetunióba utazik a Nóg- rád megyei Textilipari Vál­lalat KISZ-szervezetének tíz­tagú csoportja. A fiatalok jó munkájukkal és az ifjúsági szervezetben végzett tevé­kenységükkel érdemelték ki a tíznapos jutalomkirándu­lást. A csoport szeptember lentőségű fürdő, mert szulfid- kénes a vize, és a szulfidja karbomid szulfiddal van kö­tésben jelen. Ez a vízösszeté­tel szinte egyedülálló a vilá­gon. Kórháza jelenleg 220 ágyas, egy 15 tagú kitűnő or­vosi karral. A kórházi ágyak száma bővül. de emellett gyógyszálloda is. épül itt. Két gyógyfürdőjét most alakítják át 1970-ben pedig megkezdő­dik az új fürdőkombinát épí­tése. Harkány tulajdonképpen most van fejlődésének kü­szöbén. Ez a fejlődés hamaro­san olyan mértékű lesz, hogy nemcsak hazánk legértéke­sebb, de Európának is legki­emelkedőbb gyógyfürdőjévé válik. Miután Salgótarján környé­kén is igen jelentős a moz­gásszervi megbetegedések száma, érdemes lenne elgon­dolkodni azon: Harkány ­fürdő fejlesztésének rendsze­rébe nem ártana beágyazni a salgótarjáni üzemek dolgozói nak igényét is. Orosz Béla nyolcadikán indul el a Szov­jetunióba. A Moszkva—Le­ningrad—Moszkva útvonalat gyorsvonattal teszik meg a fiatalok. A szovjetunióbeli útjuk során megtekintik mindkét város nevezetessége­it. valamennyi látványossá­got. ami számtalan turistát vonz hazánkból a szomszédos szocialista államba. Készülnek az Az őszi vásárra készül a Nógrád megyei Textilipari Vállalat. Tavasszal, a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron a vállalat termékei már nagy sikert arattak. így a mostani úv mányaikat az ipar ösz- sz'’1 megrendezésre kerülő se'rgszemléjén is felvonul­tatják. A vásár területén rendelkezésükre bocsátott őszi vásárra 24 negyzetméter alapterülc- ten, 3—3 bébi-, leányka-, bakfis- és női ruhát. 3 ser- clülőblúzt mutatnak be. amelyek már kaphatók a ke­reskedelemben, vagy a kö­vetkező év elején kerülnek ; iacra. A bemutatott ruháza­ti cikkeket nógrádi népmű­vészeti motívumokkal díszí­tik. a Szovjetunióba Hal óra a lati Mai műsor Az Amerikában és világvi­szonylatban is első helyen ál­ló alumíniumtársaság, az Al­coa. különös területen szilár­dítja meg pozícióit: szétszed­hető fürdőmedencéket gyárt. A társaság maximális lartósságú alumíniumcsöveket és zomán­cozott alumíniumlemezeket ké­szít, amelyekből három mun­kás hat óra alatt, 6 méter szé­les és több mint 1 méter mély medencét állíthat össze és sze­relhet szét. Az amerikai Delphi rí Pools társaság „csekély” 2500 dollár összegért adja él az említett alapelemekből álló, 38 köbmé­ter űrtartalmú úszómedencét. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.05: Műsor- ismertetés. — 8.20: Történelmi operákból. — 9.04: TermészeU rit­kaságok a Duna—Tisza közén. — 0.29: Könnyűzenei Híradó. (A ked­di adás lsm.) — 10.05: Szimfonikus zene. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Vi­ta a korszerű mezőgazdaságról. — 14.02: Kamarazene. — 15.10: A vi­lággazdaság hírei. — 15.15: Hu- bay- és Aggházy-dalok, Versei Je­nő feldolgozásában. — 15.27: Kó- ruspódium. — 15.34: Könnyűzene — 15.51: Rádiószínház. Hellász. Drámai költemény. — 16.58: Hall­gatóink figyelmébe: — 17*05: Idő­szerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Nyári Károly népi zenekara Játszik. Endrédi Mimi és Molnár Ferenc énekel. — 17.55: Nyitott stúdió. — 18.20: Júliusban hallot­ták először.. . Tánczene. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.23: Wagner: Lohengrin. Háromfelvo- uásos opera. — 23.44—0.25: Ci­gánydalok, csárdások. 6 NÓGRÁD - 1969. augusztus 7„ csütörtök PETŐFI RÁDIÓ: 8.03: Népdalok, ptáncok. — 8.47: Küíp Tulka, figyelő. (Ism.) — 9.02: Tóth Fe­renc: Magyar népdalok és tán ook. — 9.18: Babszem. Rádiójáték gyermekeknek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvé­lemény közügyekben. — 12.00: Bach- és Händel-müvek. — 13.05: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Bizet operáiból. — 13.43: időjárás- és vízállásjelentés. — U.00: Kettőtől hatig. . . — 18.10: Tavasz a fővárosban. Részletek vzenkár Dezső—Ambrózy Ágoston operettjéből. — 18.29: Hangverseny a stúdióban. — 19.14: Császári és királyi szép napok. Epizódok Ko­máromi János regényéből. — 19.54: ,Tó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Az Ifjúsági Rá- diószínpad bemutatóia. Henry Es­mond. III. rész. — 21.40: Táncze- ne. — 22.10: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 22.30: Jemnitz Já­nos: A szocialista pártok és a há­ború 1914—1918. Antal Gábor könyvismertetése. — 22.40: Govin- da, a szerelmes isten. Dzsajadéva Holdkutatás és elektronika ARMSTRONG, Aldrin és Collins az önként vállalkozott technikus és orvos társaságá­ban még mintegy két hetet tölt abban a 4000 négyzetmé­ter alapterületű vesztegzár- ban. ahol az Apollo—11 útja után a Holdról hozott anyag­mintákkal együtt gondosan elkülönítették őket a külvi­lágtól. Csak ha a vizsgálatok befejeződtek, és minden két­séget kizáróan beigazolódott, hogy nem kell a Holdról be­hurcolt. s közvetlenül az em­berre, vagy a Föld élővilágá­ra veszélyes fertőzéstől tar­tani, oldják fel a vesztegzá­rat, s kezdődik meg a hold­minták részletes vizsgálata is. Ezért ma még korai lenne ar­ról szólni, hogy milyen fel­fedezésekre jutottak a hold­anyag vizsgálata révén Az események krónikáját a napilapok, a rádió és televí­zió jóvoltából végigkövethet­tük. A híradásokból tudomást szerezhettünk arról, hogy az űrhajósokra állandóan ügyel egy olyan központi szolgálat, amely folyamatos rádiókap­csolatban van velük és mű­szaki rendszereikkel. A fan­tasztikus regények szerzői sok mindent eltaláltak, vagy ha úgy tetszik, előre láttak abból, ami az ember első holdexpedíciója során törté­nik majd. Verne például nem­csak azt találta el, hogy a ra­kéta Floridából indul, hanem általa megadott utazási idő és költség is igen jó kö­zelítéssel megfelel a valóság­nak. Nem akadt azonban jlyan fantasztikus regényíró a klasszikusok között, aki ép- oen a kulcskérdést előre lát­' volna. EZ A KULCSKÉRDÉS az elektronika és a kibernetika szerepe. A modern elektroni­ka ellenőrző- és értékelő­rendszerei már a felkészítés­től kezdve fontos szerepet játszanak. Ügyelnek az em­ber életfunkciós adatainak alakulására, s szükség ese­tén azonnal megszakítják a kísérletet, mielőtt még az embert baj érné. A kiberne­tikus gépek részt vesznek a röppálya kiszámítási munkái­ban. a rakéta- és kabinrend- szerek tervezésében és ellen­őrzésében. Az egész űt során a fedélzeten elhelyezett szá­mítógép szolgáltat adatokat egy központi elektronikus agynak. Ez a nyert adatok birtokában meghatározza, ha valami hibásan működik. Azonnal jelzi a hiba helyét, ‘lkát és elhárításának módját. A hiba bekövetkezése és az elhárításra vonatkozó utasí­tás beérkezése között még akkor is legfeljebb 3—4 má­sodperc telik el, amikor az űrhajó a Hold körül kering. Az elektronikus-kiberneti­kus -gépek hálózata tartja fenn a folyamatos összeköt­tetést is az űrhajósokkal. A Földön erre kereken 1 mi liő kilométer hosszúságú hír­lánc szolgált a mostam, és szolgál majd az elkövetkezen­dő Apollo-küldetések sora n is. Az elektronikus-ki ber.no- tikus hálózat megtalálható az előkészületek, az utazás és az azt követő adatfeldolgozás valamennyi fázisában. Ezek nélkül az utazás tehát Jképzelhetetlen. Létrehozá­suk és üzemben tartásuk azonban egy másik érdekes lehetőséggel járt együtt: mó­dot adott arra, hogy az egész emberiség szemtanúja legyen a startnak, az ember első lé­péseinek a Holdon és a visz- szatérésnek egyaránt. Min­den negyedik ember a vilá­gon, látta a startot, abban a pillanatban, amikor az vég­bement, s talán még többen kísérték figyelemmel az em­ber első lépteit a Holdon. A kibernetika és az eletkroni- ka jóvoltából ennek a törté­nelmi jelentőségű eseménv. nek az egész Föld egyidejű­leg lehetett szemtanúja. EZEKET a körülményeket nem látták — és nem is lát­hatták — előre a klasszikus fantasztikus regényírók, hi­szen az ő korukban még sem elektronika, sem kibernetika nem volt, szinte még csírá­jukban sem. Sinka József Oceáumérqezők Az amerikai katonai hatósá­goknak gondjai támadnak, mi­tévők legyenek még a második világháború idejéből megma­radt, különféle mérgező gá­zokkal megtöltött 27 ezer ton­nányi elavult és hibás bombá­val, lövedékkel, rakétagyújtó­fejjel Mivel a bombák és a lövedékek nem robbanóanya­got, hanem gázt tartalmaznak, azért nem lehet belőlük a töl­tetet egyszerűen kiszerelni, és a fémet beolvasztani. Az ille­tékes kongresszusi bizottság kérdésére Mr. Poor, a Fehér Ház szóvivője azt a választ adta. hogy az egész rako­mányt a partoktól mintegy 400 kilométernyire, ahol két­ezer méter mély az óceán, el­süllyesztik. A bejelentés aggodalmat és felháborodást keltett a közvé­lemény széles köreiben, s zűrzavart a kongresszusban. A rakomány szállítása az Egye­sült Államok területén kétség­telenül veszélyezteti a lakossá­got, elsüllyesztése pedig azzal fenyeget, hogy megmérgezik az óceán vizét és biológiai kin­cseit. Mivel a katonai hatóságok által tervezett művelet nyil­vánosságra került, Washington kénytelen volt az akciót leál­lítani. De mi lesz ezután? költeményét Weöres Sándor és Gulya János fordította. — 23.10: Könnyűzene. — 23.32: De Falla. A bűvös szerelem — balettszvit. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás,jelen­tés. TELEVÍZIÓ: 18.00: Hírek. ­18.05: Kastélyok, várak muzsiká­ja. XVII-XVIII. századi dalok, tán­cok. — 18.25: Reklámműsor. — 18.35: Esti mese. Bummi, mint közlekedési rendőr. (NDK film. ÍII. rész.) — 18.50: írók, könyvek, kritikusok, — 19.20: Nótaszó. — 13.50: Nyugdíjasok háza. Magyar rövidfilm. — 20.00: Tv-Híradó. — ’0.20: Próbáld meg Daddy. Tévéjá­ték. (Ism.) — 21.10: Mahalia Jack- son énekel. A sorozat harmadik műsora. — 21.30: Az öltözködés művészete. 8. Rokokó divat. — 21.50: Tv-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.50: xAranykamera. Népdalfesztivál. — 19.00: és 22.05: Tv-Híradó. — 19.50: Utazó kamera. — 20.15: A házas­ságszédelgő esküvője (tv-játék.) — 21.35: Autósok, motorosok. Á bátorság nem elegendő a jogosítványhoz Angliában nagy vitákat kel­tett Doris Smith háromgyer­mekes családanya motorke­rékpár-vezetői jogosítványának ügye. A fiatalasszonyt Marjorie Dare (Merész Marjorie) mű­vésznéven fél Európa vidám­parkjainak közönsége jól is­meri: a híres haiálfcatlan- mutatvánnyal lép fel, vagyis motorkerékpárján körbe szá­guldozik a katlan függőleges b°lső falán. A bátor motorosnő azon- b - közutakon még robogót ser1 vezethet, mivel már ép­pen tizenhatszor buktatták meg a motorvezetői vizsgán. Az artistanő jogosítványának ügyével még a parlament is foglalkozott. Egy konzervatív képviselő szerint „valami hi­ba”, lehet a járművezetői jo­gosítványok kiadásának sza­bályzatában. A kormány szóvivője azt fe­lelte/ hogy Smithné asszony kétségkívül kivételes tehetségű motorosakrobata, de „a köz­út nem halálkatlan”, és a szakértők szerint nehezebb egy jármű kormányánál helytállni a közúti forgalomban, mint a halálkatlanban, ahol Marjorie olyan merészen és ügyesen mutatja be számait Óbudai pillanatkép Épülő lakóház vázszerkezetének betonvaserdője Óbudán, a Flórián téren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents