Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

A csökkeni iminkaképességii dolgozók érdekéken AZ UTÓBBI években több kormány- és SZOT-határoz*valamint miniszteri rende­let jelenj meg a csökkent munkaképességű dolgozók védelmének érdekében. E rendelke­zések a foglalkozásuk jellegéből adódóan, vagy üzemi baleset következtében munka- képességüket részben elvesztő dolgozók jogait, illetőleg az őket alkamazó szervek felada­tait rögzítik. A népi ellenőrzés központi bizottságai 1964- ben vizsgálták a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét, s a vizsgálati megálla­pítások újabb kormányhatározat kiadását tet­ték indokolttá. A megyei NEB 1966-ban is­mét napirendre tűzte a vizsgálatát, mely al­kalommal már több eredményről adhattak számot Emellett még a kezdeti hiányossá­gok több-kevesebbjét, s néhány munkahe­lyen alapvető hibákat is tapasztaltak a népi ellenőrök. Sok helyen kifogásolták a csök­kent munkaképességűekkel foglalkozó válla­lati bizottság munkáját, az érdekelt dolgo­zók szakmai átképzésének elmulasztását. Nem találták kielégítőnek az üzemek közötti koo­perációt sem. A megelőző vizsgálatok megállapításai, az időközben kiadott — csökkent munkaképes­ségű dolgozók védelmével kapcsolatos ren­delkezések, valamint annak felmérése,, hogy e rendeletek hogyan illeszkedtek be az új gazdaságirányítási rend vállalati gazdálkodá­sának mechanizmusában, teszik elsősorban aktuálissá a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság által elrendelt és a közeli napok­ban megyénkben is lefolytatásra kerülő utó- vizsgálatot. A vizsgálat során a népi ellenőrök töb­bek között arra keresnek választ, hogy a ko­rábban megállapított hiányosságokat meg­szüntették-e, a csökkent munkaképességűek védelmére hozott rendeleteket hogyan alkal­mazzák. Eredményes-e a csökkent munka­képességűekkel foglalkozó vállalati bizottsá­gok munkája,, hogyan biztosítják a vállalat és a dolgozok kölcsönös érdekeinek összhangját. Ezen belül a csökkent munkaképességűek nyilvántartásával, racionális foglalkoztatásuk­kal, az alkalmas munkahelyek kijelölésével kapcsolatos vállalati feladatok ellátása épp­úgy ellenőrzésre kerül mint a segélyezésük­kel, panaszaik intézésével kapcsolatos kérdé­sek. A korábbi vizsgálatok során kevés példá­ját találtuk a vállalatoknál, hogy a csökkent munkaképességű dolgozóknak munkakörül­ményeik módosításával lehetővé tegyék a tel­jes értékű munkát. Sok esetben a munka­gép, munkaeszköz célszerű átalakításával megoldható, hogy a dolgzó eredeti munka­helyén vagy szakmájában maradjon. Ha ez nem lehetséges, más szakma elsajátításában kell segíteni, vagy másik vállalatnál meg­felelő munkahelyhez juttatni, esetleg bedol­gozóként, vagy csökkentett munkaidőben fog- ialkoztatni, de valamiként biztosítani, hogy hátrányos helyzetbe ne kerüljenek. A MEGYEI NEB vizsgálata ipán, keres­kedelmi, közlekedési vállalatok mellett egész­ségügyi intézményekre, valamint a mezőgaz­daság állami és szövetkezeti szektorára is ki­terjed. A kijelölt egységek csökkent munka­képességű dolgozóinak száma meghaladja az ezret. A népi ellenőrök módot keresnek arra, hogy a vizsgálat alkalmával minél több dol­gozóval beszélhessenek. Tari János Patakszabálvozás Szabályozzák a szandai patakot. Az Ipolymenti Víz­gazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat építőbrigádja Öt műtárgyat, úgynevezett bu­kót készített a patakon. Ké­pünkön: Munkában a Bozsó- brigád. Magyarnándor köze­lében készítik az utolsó bu­kót, hogy ezzel is csendesebb folyásra kényszerítsék a pa­tak vizét. Hogyan Se«eir£i!I!*43tS **l a §gocnl»£imérfi@aeiis» t Gombai dényben vagyunk, az előforduló mérgezések idősze­rűvé teszik az orvos számá­ra, hogy a gombakedvelők fi­gyelmét a fogyasztás korláto­zása nélkül a valóságos ve­szélyre felhívja. E sorok író­ja néhány fontos tudnivaló megszívlelését ajánlja az ol­vasónak. Mindenki, aki gombát fo­gyaszt, szerezzen pontos isme­reteket a leggyakrabban elő­forduló ehető és mérges gom­bákról. A mérges gomba mér­gező hatóanyaga minden sejt­ben megtalálható, ezért a gomba kalapja és tönkje egya­ránt mérgező. A méreganyag & vízben alig oldódik, forrázás, főzés után is a gombadarab­kákban marad. Tévhit, hogy főzővíz elöntése után a mér­gezőképesség megszűnik. Mér­ges gombákra általában jel­lemző „áruló jel” nincs. Ri­kító szín, kellemes vagy kelle­metlen szag, ehető és mérges gombáknál egyaránt előfordul. A gomba törés utáni megfeke- tedése, vagy színváltozása a főzővízbe mártott ezüstkanál megfeketedése, a petrezselyem megfeketedése, kukacosodás, csigarágás ehető és mérges gombáknál egyaránt észlelhető. A megkülönböztetés egyetlen lehetősége az egyes gombafaj­ták pontos ismerete. Hazai gombafajtáink közül súlyos mérgezést okoznak: gyilkos ga­lóca, parlagi tölcsérgomba, párdúc- és légyölő galóca, su- súlykafélék (téglavörös, kerti, barna) vörhenyes őzlábgomba, nagy döggomba, világitó töl­csérgomba, farkas- és sátán- tinorú, redős papsapka gomba. Legveszélyesebb a gyilkos galóca, egyetlen darabja főzés után is halálos mérgezést okozhat Felismerhető legjel­lemzőbb tulajdonságairól: vál­tozó kalapszín (fehér, zöldes­sárga, zöldesbarna) mellett a kalap alsó lemezes felülete mindig -gallér, alul tönköt kö­rülvevő hártyás bocskor van. Vigyázat! A gomba megnyerő külsejű, kellemes illatú, a mérges gombáknak tulajdoní­tott sajátságokat nem mutatja, s a belőle készült étel — mérgezettek szerint — kelle­mes ízű volt. A mérgező gombák Ismerete mellett ugyanolyan fontos az ehető gombák ismerete is. Leg­fontosabb ehető és mérges gombáink egyidejű ismereté­vel nagyban csökken az össze- tévesztés lehetősége. Gyűjtés és vásárlás szabályai Csak olyan gombát gyűjt- sünk vagy fogyasszunk, melyet jól ismerünk. A kétségesnek látszó példányokat válogassuk ki, dobjuk el. A gomba felismerése csak a fejlett példányok kalapja és tönkje együttes vizsgálatával lehetséges, ezért csak ép, ki­fejlett, egészséges és friss pél­dányokat szedjünk. Gombatör­melék, fejletlen vagy túl­érett p>éldány, kukacos, pené­szes és csigarágott gomba fo­gyasztásra alkalmatlan. Kezdő és alkalmi gyűjtők sajátszedésű gombáikat kétség esetén szakértővel vizsgáltas­sák át. Aki a gyilkos galócát és a többi mérges gombát nem is­meri, csak termesztett vagy piacon árusított (szakértővel ellenőrzött) gombát egyék. Pia­con az elelnőrző jegyet az el­adótól megtekintésre kérjük el. Termesztett gombát szakér­tői vizsgálat nélkül is nyugod­tan fogyaszthatunk. Házaló árustól gombát ne vegyünk, ajándék gombából ételt ne főzzünk. Ismeretlen gombából készült étel fo­gyasztása akkor is veszélyes, ha jó szívvel kínálják. Csak saját készítésű szárí­tott gombát vagy hatóságilag ellenőrzött üzemben készítettet fogyasszunk. Elkészítés és tárolás szabályai Stelt egyféle gombából ké­szítsünk, különböző fajták hú­sa fajonként keményebb vagy lágyabb, egyidejű párolásuk esetén kellően át nem főtt da­rabkák maradhatnak, A gombát mindig alaposan mossuk meg, forrázása szük­ségtelen, mert a zamatanya­gok elvesznek. Főzés előtt a gombát Igen kis darabkákra aprítsuk fel. A tönk alsó részét dobjuk el, a kalap bőrét, ha az nem ke­mény vagy nyálkás, meghagy­hatjuk. Főzés fedővel letakart zománcozott főn, vagy hőálló üvegedényben történjék. A gombaétel gyorsan rom­ló, ezért elkészítés után rövid­del fogyasszuk is el. Éléskam­rában, pincében, de még jég­szekrényben való tárolás is el­kerülendő. Fogyasztással kapcsolatos tudnivalók Nagymennyiségű gomhaétel fogyasztása is okozhat gyomor­hurutot. Ezért gombát csak mértékkel együnk, s darabjaii jól rágjuk meg. A gyomor és bél, továbbá epeút és epehólyag heveny =“? idült betegségeiben szenve . * gombát ne egyenek, a gomba rostos, nehezen emészthető étel. Akinél az orvos gomba- étellel szemben túlérzékenysé­get állapított meg, saját érde­kében a gombától szintén tar­tózkodjék. ill it tegyünk mérgezésnél? A felsorolt szabályok betartá­sa mellett is előfordulhat, hogy gombaétel fogyasztása után azonnal vagy néhány érával később mérgezésre gyanús tü­netek jelentkeznek. Feltétlenül forduljunk orvoshoz. Az orvo­si vizsgálat bekövetkeztéig langyos sósvíz itatásával és garatingerléssel hánytatást vé­gezhetünk. Hashajtónak kese­rűvizet (vízben oldott keserű­sót) adhatunk, ehhez, ha kéz­nél van, keverjünk orvosi sze­net is. A gombaétel maradé­kát, vagy a beteg hányadokat az orvosnak feltétlenül mutas­suk be. A felsorolt rendszabá­lyok betartása minden ember érdeke, nemcsak egyéni, ha­nem társadalmi érdek is. Dr. Zalán János belgyógyász-szakorvos ARKAGYIJ VEINER-GEORGIJ VEINEK: FORDÍTOTTA: KASSAI FERENC 26. Kérem az anyagot címünkre elküldeni: Moszkva, K—6 Fetrovka, 38. Sarapov csoportfőnök” Tyihonov kinyitotta a páncélszekrényt, egy köteg fényképet vett elő, figyelmesen végigtanulmányozta vala­mennyit. Négyet kiválasztott, a távirathoz erősítette őket. Majd némi gondolkodás után egy ötödiket is csatolt. Brjanszk... Akszjonova Brjanszkban járt. Senki sem tudta, hogy oda készül, és amikor hazaért, senkinek sem mondta el, hogy ott volt. És hatvan óra múlva agyonlőt­ték egy behavazott telken Vladikinóban. Egy vadászpus- tak el egy ismeretlen férfinek. Túl sok az egybeesés. A2 kával, amelyet Brjanszkban loptak el, s Brjanszkban ad- eddigi gyanúsítottak közül senki sem brjanszki. És mégis ott kell keresni a tettest. „Egyelőre tapogatózunk — gondolta Sztasz. — Ta­pogatózunk a puszta falon. De az ajtónak itt kell lennie, valahol egészen közel. Brjanszkban? Valószínűleg. Aksz­jonova fekete vonallal húzta alá noteszében Hizsnyak ne- 'vét. Ugyanígy húzogatta alá rovnói feljegyzéseit is. Ezek szeriht Hizsnyakot is inkább Rovnóba kell keresni. Hogy is szólnak azok a mondattöredékek? »A leprabacilusok tizenöt évig is elélnek-«. »A gyávaság szüli a gaztettet«. Ez az utolsó előtti noteszében volt. És az utolsóban, amit a retikülben találtunk? Ott is van valami hasonló: »A gyűlölettől fehér a szeme.« És egy vonalakból rótt em­beri figura. Egy másik ábra akasztófára emlékeztet. »Fe­ni a fogát«. Valamiképp mindez összefüggésben lehet Hizsnyakkal. Hol keressük hát? Rovnóban, vagy Brajnszk- ban? Rovnóban kell kezdeni. Akszjonova Rovnóban hatá­rozta el, hogy Brajnszkba megy. Itt kell lennie vala­hol az ajtónak .. .” — 76 — PÉNTEK — Ébresztő, fiatalember! Hasára süt a nap! Tyihonov felnyitotta a szemét és mindjárt hunyorog­ni is kezdett az ablakon beáradó vakító fénytől. Meg­dörgölte a szemét, megrázta a fejét. A padló alatt dübörögtek a kerekek. Tyihonov él­vezettel locsolta magára a hideg vizet, vörösre dörgöl­te az arcát, megfésülködött. „Nem ártana megborotvál- közni” — gondolta. De nem volt nála a borotvafelszere­lés. Semmit sem hozott magával, nem volt ideje haza­menni, egyenesen a Petrovkáról indult az állomásra. A kocsikísérőnő csodákozva meg is kérdezte: — És a csomagja? Tyihonov elnevette magát: — A ronda bőrönd a rossz ízlés jele. Inkább nélkü­lözöm. A kocsikísérőnő gyanakodva mérte ''égig: — Harmadik fülke. Sztasz belépett, azonnal fel is mászott a helyére, s a villanymozdony füttye rövidesen eggyéolvadt mély léleg­zetével. Rajta kívül hárman utaztak a fülkében: egy köny­velő kinézésű öregember és egy fiatalasszony, nyolcéves­forma kislányával. A kislány meséskönyvet olvasott, uj- jával kísérte a sorokat, a mama horgolt. Az idős férfi egy vaskos kis kötetbe búvárkodott, miközben időnként számokat vetett egy papírszalvétára és jelentőségtelje­sen bólogatott. Ezt a foglalatosságát csak percekre hagy­ta félbe, amikor híreket mondott a rádió. Tyihonov a sarokba húzódott és élvezettel kortyol­gatta az erős, édes, kicsit füstszagú teát. A kalauznő újra benyitott és kétkedve kérdezte: — Kekszet persze nem kér? Hogy valamelyest helyreállítsa gyökeréig megtépázott tekintélyét, Tyihonov megkérdezte: — Kaviáros szendvics nincs? — Nem tartunk — mondta szárazon az asszony. — Nagy kár. Jól jött volna. Hát akkor legyen keksz. Két csomaggal kérek. A nyolcéves formájú kislány most leengedte a képes­könyvet és Tyihonovra nézett szigorú szemeivel: — Bácsi, a konflis az ló? — Nem ló. Kocsi. Az idős férfi ajkához illetszetette mutatóujját. — Csendet! A rádió híreket mondott. Ghanaban katonai puccs. A bácsi homlokára tolta szemüvegét és gondterhelten mondta: — Hiába, még erős a világreakció. — Szörnyű — erősítette meg Sztasz, és komolyan — 77 — hozzátette: — Most számolja a megsemmisítéshez lat- bavehető tartalékokat? Az öreg elmosolyodott, a könyvre mutatott: — Ez egy nagy mű! Az idei vasúti kalauz. Kitűnő lehetőség a matematika gyakorlásához. Egy példa: hány vagon szükséges ahhoz, hogy ötszáz tonna narancsot és ezer tonna fát szállítsunk. Murmanszktól Vlagyivosztok­ba? Na? — kérdezte diadalmasan. — Nagyon érdekes — bólintott Sztasz. A horgoló nő elmosolyodott. — Nézze meg — az öreg Tyihonov felé nyújtotta a könyvet. Tyihonov fellapozta a vaskos kis kötetet, amelyet mélynyomású térképek, részletes menetrendek tettek vál­tozatossá. Sztasz egy térképnél ütötte fel a könyvet, és majdnem felkiáltott: — Ugye? — hunyorított az öreg. Sztasz szélsebesen lapozni kezdett, majd visszatért az előbbi térképhez. Az ajtó kinyílt. — Tíz perc múlva Rovnó — mondta a kocsikísérőnö. TÁVIRAT RENDKÍVÜL SÜRGŐS! Moszkva, Petrovka 38, Sarapov. Kérem sürgősen megtudakolni a rovnói bűnügyi nyo- j mozócsoportnál, kinek adták ki a Csehov könyvtárban | Ray Bradbury „Fantasztikus elbeszélések” című köte- i tét. A könyvet Sz. J. Szajkina olvasó adományozta a 1 könyvtárnak. Tyihonov. Tyihonov gyorsan megtalálta a járási tanács tag- f ját, Anna Fjodorovna Hizsnyakot. — Két hete egy újságírónő járt nála Moszkvából — mondta Tyihonovnak a helybeli tanácstitkár. Írni sze­retett volna róla, de tragikusan elpusztult. Az újságban olvastam, a gyárunkról szóló riportja mellett közölték a hírt. Mi történt vele? Baleset? — Nem ez az egyetlen módja a tragikus halálnak — válaszolta Sztasz. — Hol találhatom meg Anna Fjo- dorovnát? — Ma kellett megérkeznie Kijevből. A fia egyete­mista, nála volt látogatóban ... Hizsnyak a régi városrészben lakott egy kis fa­házban. Tyihonov dél körül szállt ki a taxiból. Beko­pogtatott. — Nyitom már! — válaszolt egy kellemes, lágy hang. Az ajtó kinyílt, Sztasz orrát friss kenyér és tej­szag csiklandozta. Hófehér hajú és lányosán fiatal arcú asszony állt az ajtóban. (Folytatjuk) — 78 —

Next

/
Thumbnails
Contents