Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

Lon W Kambodzsa új miniszterelnöke A Cambodge című lap je­lentése szerint Lon No! tá­bornok vállalta az új kam. badzsai kormány megalakí­tását. Mint ismeretes az ország­ban uralmon levő Népi Szo­cialista Közösség, a Szang- kum legutóbbi rendkívüli kongresszusán a betegsége miatt visszavonuló Penn Nouth kormányfő megürese­dő helyére több jelöltet állí­tottak, s ezek közül most Lón Nol tábornok kapta meg a legtöbb szavazatot, szám sze­rint 115-öt. (MTI) Átlát s/,0 manőver A tokiói sajtó az utóbbi na­pokban élénk propaganda- kampányt indított a Kurili- szigetek kérdéséről. Felmerül a kérdés —- írja az APN szov­jet sajtóügynökség hírmagya­rázója — miért van szüksé­gük bizonyos japáni körök­nek arra, hogy most nagy hirtelen szovjetellenes hangu­latokat szítsanak a Kurili- szigetek Japánhoz való visz- szatérítésének követelésével, figyelembevéve, hogy az úgy­nevezett „északi területek” problémája már régen meg­oldódott egyrészt a történe­lem által, másrészt a japán kormány közreműködésével létrejött nemzetközi megálla­podások segítségével. Az utóbbi években észre­vehető javulás következett be a szovjet—japán kapcso­latok fejlődésében. Különbö­ző területeken megindult az együttműködés és nyilvánvaló a Szovjetuniónak az a törek­vése, hogy tovább fejlessze a jószomszédi kapcsolatokat. Ügy látszik azonban, a fejlő­désnek ez az iránya nem tet­szik bizonyos japán körök­nek. Másfelől világos, hogy miközben a japán nép mind erélyesebben küzd a japán— amerikai biztonsági szerződés ellen és Okinawa visszatéríté­séért, az említett körök szük­ségesnek vélték, hogy szov. jetellenes mederbe tereljék a néptömegek elégedetlensé­gét (MTI) Megnyílt a Román Kommunista Párt X. kongresszusa I Tüntetés Washingtonban Szerdán helyi idő szerint ki­lenc óra után néhány perccel Bukarestben a Köztársasági Palota kongresszusi termében megnyílt a Román Kommu­nista Párt X. kongresszusa, A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának nevé­ben Nicolae Ceausescu főtitkár üdvözölte a kongresszus mun­kájában résztvevő 1915 küldöt­tet és 1446 meghívottat, a ro­mán munkások, parasztok, ér­telmiségiek, a különböző nem­zetiségű dolgozók képviselőit. Ceausescu bejelentette, hogy 66 kommunista • és munkás­párt és haladó mozgalom küld­te el delegációját a román kommunisták kongresszusára. A főtitkár ezután üdvözölte a külföldi küldöttségek vezetőit, első helyen említve a Szovjet­unió Kommunista Pártja dele­gációját, amelyet Konsztantyln Katusev, a Központi Bizott­ság titkára vezet. A felsorolásból kitűnt, hogy a kongresszusra nem küldte el delegációját többek között a Koreai Munkapárt, a Kubai Kommunista Párt, a Kínai Kommunista Párt és az Ál­bán Munkapárt. A kongresszusi küldöttek ezután megválasztották a kongresszus elnökségét, amely­nek elnöke Nicolae Ceausescu lett. A munkabizottságok meg­választása után a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus napirendjét. A kongresszus első napiren­di pontjának értelmében ezu­tán Nicolae Ceausescu, a köz­ponti bizottság főtitkára lépett a szónoki emelvényre, hogy be­terjessze a központi bizottság jelentését az RKP-nak a IX. és X. kongresszus közötti idő­szakban kifejtett tevékenysé­géről. és a párt további fela­datairól. (MTI) Közel-Kelet Izrael az erő helyzetéből akar Az izraeli munkáspárt konvenciójának keddi záróülé­sén Golda Meir miniszterel­nök mondott beszédet. A „stratégiai határok”-kai kapcsolatos Dajan-formula el­fogadása — mondotta Meir — nem végleges, és „ezek a tér­képek majd el fognak tűnni, mi pedig leülünk, hogy cen­timéterről centiméterre meg­határozzak, milyen területek szükségesek valójában ahhoz, hogy Izrael számára a béke biztosítva legyen.” A munkáspárti konvenció lényegében semmi újat nem hozott: Izrael vezető politi­kusai ismét állást foglaltak az ország nyíltan hirdetett politikája mellett, amely sze­rint mindaddig „szilárdan” fogják tartani a jelenlegi tűz- szüneti vonalakat, amíg az arab országok nem bocsát­koznak Izraellel közvetlen béketárgyalásokba. Elhatározták továbbá azt Is, hogy a munkáspárt az ok­tóber 29-én esedékes válasz­tárgyalni tásokon a Mapam Párttal szövetségben fog indulni. Az AFP megjegyzi, hogy a mun­káspárti egyesülésben részt nem vevő és attól balra elhe­lyezkedő Mapam erőteljesen ellenzi Dajan és csoportjának „annexionista" elképzeléseit Mohammed Hasszán El- Zajjat, az EAK újonnan ki­nevezett ENSZ-nagykövete kedden Kairóban nyilatkoza­tot adott az amerikai televí­zió riportereinek. Zajjat el­mondotta, hogy az egyiptomi kormányt nem érte váratla­nul az Izraeli Munkáspárt konvenciójának állásfoglalása. A világ, s így az amerikai közvélemény, képet kapha­tott arról hogy milyen Izrael voltaképpeni magatartása és melyek a valódi céljai —, mondotta Zajjat. Rámutatott: országa to­vábbra is el van tökélve, hogy felszámolja az agresszió következményeit és felszaba­dítja a megszállott területe­ket. . Az EAK ENSZ-nagykövete a világszervezet feladataként a Biztonsági Tanács 1967, no­vember 22-i határozatának végrehajtását jelölte meg. Az Egyesült Államoknak, mint az ENSZ tagjának, szintén a feladat megvalósítása érdé-, kében kellene munkálkodnia) —, mondotta Zajjat arra a kérdésre, mit vár Egyiptom Amerikától. Végül leszögez­te : „nyilvánvalóvá kellett válnia annak, hogy az Izra­elbe irányuló fegyverszállítás egyenlő az izraeli agresszió­ban való részvétellel, mi pe­dig reméljük, hogy Amerika népe elutasítja azt, hogy bár­mi része is legyen az agresz- szióban.” Legújabb jelentések sze­rint a keddről szerdára vir­radó éjjel kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamato­san dörögtek a fegyverek a Szuezi-csatoma térségében, a víziút egész hosszában. Tel Aviv-i közlés szerint három izraeli katona sebesült meg. Külpolitikai tükör Józan és gyilkos amerikaiak Európai biztonság Átomesend-évforduló Kis hír egy nagy tüntetésről: a világ szerdai eseményei­nek azonban ez is szerves része. A New York-i városháza előtt zajlott le ez a tüntetés, nagy tömegek vettek részt ben­ne, s a vietnami háború haladéktalan beszüntetését köve­telték Igen, mind inkább nő a józan amerikaiak száma, akik tudják, milyen értelmetlen és tisztességtelen része kormá­nyuk politikájának a vietnami háború folytatása. Tudják egyre többen akkor Is, ha soha nem lépték át hazájuk, az USA határait. Még inkább tudják az olyanok, mint például Rennard Davies és társai. Davies annak az amerikai békc- harcoscsoportnak a vezetője, amely Hanoiban járt. (ők vet­ték át a VDK hatóságaitól a szabadon bocsátott amerikai ha­difoglyokat.) Davies sajtóértekezleten számolt be vietnami tapasztalatairól. Elmondta, beutazták a VDK egész terüle­tét, látták az amerikai légierő hihetetlen pusztításainak nyomait. „De az észak-vietnamiak már újjáépítették úthá­lózatukat és helyreállították távközlési trendszerüket” — mondotta Davies az elismerés hangján. S a nap egy harmadik, amerikai—vietnami vonatkozá­sú híre: az amerikai parancsnokság Saigonban letartóztatta Robert Rheault „Zöldsapkás” (különleges amerikai ejtőer­nyős, illetve tengerészgyalogos alakulatok neve ez) ezredest és hét alárendeltjét. Az amerikaiak vietnami háborúja egyik „legszebben dekorált” tisztje és társai ellen az a vád, hogy „idén június 20-án rövid úton végeztek egy meg nem nevezett dél-vietnami személlyel.” Közismertek az USA-ka- lonák dél-vietnami kegyetlenkedései, s emiatt oly mérték­ben fokozódik a nemzetközi közvélemény felháborodott nyo­mása, hogy úgy látszik, most már az amerikai parancsnok­ság is valamilyen látványos megtorlásra szánta el magát. Egyetlen gyilkosságért most nyolc embert tartóztatnak le —, hogy evek óta az egész amerikai hadsereg tömegesen gyilkolt Vietnamban, azt ezzel a letartóztatással nem tud­ják feledtetni. Nemcsak a csaták, gyilkosságok és kegyetlenségek dúlta Vietnamról érkeznek a hírek, hanem derűsebb, biztatóbb eseményekről is. Például az európai biztonsági értekezlet előkészületeiről, amelyekkel kapcsolatban a Pravda szerdai vezércikke utal a finn kormány hasznos kezdeményezésére. „Európának az egyenjogú népek közötti gyümölcsöztető együttműködés világrészévé, a stabilitás, a béke és a köl­csönös megértés kontinensévé kell vállnia” írja a vezető szovjet sajtóorgánum. 8 hogy van esélye ennek, hogy a jó­zan ész, a realitások figyelembevételének, az emberiség iga­zi érdekeinek politikája nemzetközi szinten is képes győze­delmeskedni, arra jó bizonyság egy dátum, amelynek ép­pen szerdán volt az évfordulója. 1963. agusztus 5-én írták alá Moszkvában az atomcsendegyezményt, amelyhez azóta több mint 100 állam csatlakozott. 2 NÖGRAD - 1969. augusztus 7„ csütörtök | Vatikán magyarázkodik ISem tudtak Defregger kinevezéséről.. A pápai állam szóvivője szerdán közvetett formában értésre adta, hogy a Vatikán nem tudott az egy évvel ez­előtt fővikáriusból segédpüs­pökké kinevezett Mathias Def- reggernek 17 ártatlan filettoi túsz kivégzésében vállalt há­borús szerepéről. Luciano Casimirri, a vati­káni sajtószolgálat helyettes vezetője ugyanis „nem meg­alapozatlannak” minősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint a püspöki kongregá­ciónak nem volt tudomása az 1944-ben Olaszországban he­gyi vadász századosként szol­gáló Defregger múltjának ké­tes vonatkozásairól. A jelen­tések a Vatikánnal szoros kapcsolatot tartó olasz újság­írók ASCA (Egyesült Katoli­kus Hírügynökség) nevű ma­gánhírügynökségtől származ­nak. Casimirri hangsúlyozta azonban, hogy az ASCA köz­lése nern a kongregáció hiva­talos nyilatkozatára támaszko­dott. Ismeretes, hogy a kong­regáció továbbítja a pápához a püspöki kari kinevezéseket a jelöltek múltjának kivizsgá­lása után. Kis Csaba, az Mfl tudósító­ja jelenti: Kisebb tüntetések előzték meg Washingtonban a szerdai kulcsfontosságú szavazást a Safeguard ellenrakéta-rend- szerről. Az amerikai törvény- hozás épülete, valamint a Fe­hér Ház előtt több csoport tiltakozott az új, rendkívül költséges fegyverkezési prog­ram ellen. Edward Kennedy szenátor, aki emlékezetes bal­esete óta első ízben mondott nagyobb beszédet a törvény- hozásban, javasolta a kormány programjának elutasítását. A szenátus elé tulajdonkép­pen négy javaslat kerül. A kormány egyelőre körülbelül 760 millió dolláros költségve­tési felhatalmazást kér az ösz- szesen 11 milliárd dollárra be­csült teljes program első sza­kaszához. A jelenlegi költség- vetésből folytatnák a kísérlete­ket, rakétákat és radarberen­dezéseket vásárolnának, új kísérleti telepet rendeznének be egy csendes-óceáni korall- szigeten, valamint megkezde­nék két kilövőállomás létesíté­sét Montana és Észak-Dakota államban. A törvényhozás egyszerű szótöbbséggel dönt a kérdés­ben. A kormány, a Pentagon és a hadiipar képviselői rend­kívül erős nyomást fejtettek ki a kormány programjának elfogadása érdekében. A New York Times szerdai vezércikkében azt hangoztatja, hogy a törvényhozásnak meg kell akadályoznia „a nukleáris fegyverkezési verseny új és veszélyes szakaszát”. A szava­zás jelentősége nagyobb, mint a Safeguard-rendszerre vonat­kozó javaslat sorsa. A Safe­guard ellen rendkívül erős ér­vek szólnak — írja a lap. — Az értelmetlen fegyverkezési versenyre fordított összegek égetően szükségesek lennének a belső problémák megoldásá­hoz. A rendszer hatékonyságá­val szemben erős kételyek me­rülnek fel, és lehetséges, hogy ha valamikor bevetésre ke­rülne, katasztrófális kudarccá, járna. Viszonylagos nyugalom Észak-írországban Az észak-írországi kormány kedden este James Chiches- ter-Clark miniszterelnök el­nökletével ülést tartott, és megvitatta a Belfastban ki­alakult helyzetet. Hírügynökségi jelentések szerint a keddi nap második fele minden különösebb in­cidens nélkül múlt el. csak egy kisebb bombamerénylet­ről érkezett hír. A keddről szerdára virradó éjszaka nyu­godt volt. Protestáns és katolikus ve­zetők békejavaslatokat ter­jesztettek a kormány elé. (MTI) Gondolások látogatása... így fest a velencei városi tanács tanácskozóterme, miu­tán a közlekedési módosítások ellen tiltakozó gondolások „elintézték.” A nemzetközi gazdasági együttműködés kislexikona OX.J Protekcionizmus — liberalizálás A PROTEKCIONIZMUS védelmet jelent, vágy olyan eszközök összességét, ame­lyekkel védelmet lehet nyúj­tani a gazdaságnak. De gaz­daságpolitikai irányzatot is értünk alatta (kereskedelmi szempontból), amelynek cél­ja a gazdaság védelme. A protekcionizmus, mint keres­kedelem-politikai irányzat, el­sősorban vámvédelmet jelent. A tőkésországok általában nagy vámokat vetnek ki a külföldről vásárolt (impor­tált) termékekre, amelyek ára a vámokkal terhelten magasabb lesz, mint az ugyanazon belső termelésű cikkek ára. Ezzel csillapítják a versenyt a belső piacon és védelmet nyújtanak a hazai iparnak, biztosítják a tőké­sek hasznát. Lényegében protekcionista szervezet a Közös Piac is, s a hozzá hasonló közös piacok (pl: Latin-Amerikában és másutt). Hiszen intézkedése­ikkel •— bár a tagországok között versenyt keltenek — kizárják a kívülálló országok áruinak versenyét. (Jgyanis egymás között meg­szüntetik a vámokat, míg a szervezethez nem tartozó or­szágokkal szemben nagy vá­mokat állapítanak meg. Ezzel védik iparukat. Protekcionista intézkedése­ket találhatunk a mezőgazda­ságban is. Így például Nyu- gat-Európában, ahol a pa­rasztság drágábban termel, mint a külföldi országok, il­letve drágábban, mint a vi­lágpiaci ár. Természetes fo­lyamat lenne, ha a kereske­dők a mezőgazdasági termé­keket külföldről vennék, mi­vel az olcsóbb. Ha ez így történne, akkor a nyugat-eu­rópai parasztság néhány év alatt tönkremenne. A pa­rasztság védelmében az ál­lam a külföldi mezőgazda- sági cikkeket drágábban en­gedi be az országba (vámo­kat, adókat, illetékeket vetve ki rájuk), mint amennyi az otthoni parasztság által ter­melt cikkek ára. Az exportra is alkalmaz­nak protekcionizmust. Sok esetben a termelő országok által előállított termékek drá­gábbak, mint amennyiért a világpiacon el lehet azokat adni. Ilyen esetben az állam a külföldön elérhető ár és a nagyobb termelői ár közötti különbséget megfizeti és ez­zel előmozdítja az exportot. A protekcionizmus ellenté­te a liberalizálás, magyarul felszabadítás, szabaddá te­vés. Ez is kereskedelempoli­tikai eszköz, amelynek célja a nemzetközi áruforgalom elősegítése, erősítése. Libera­lizálás pl. a vámok felszámo­lása, vagy legalábbis csök­kentése. A Közös Piac, ami­kor a tagországok között megszüntette a vámokat, a hat állam területén liberali­zálta a külkereskedelmet. Amikor magas vámokat lé­tesített a külső országokkal szemben, protekcionizmust alkalmazott. Tehát a libera­lizálás és a protekcionizmus egymás mellett is létezik, nemcsak egymás ellentéte­ként. A tapasztalatok szerint a protekcionista intézkedése­ket a gyengébb országok kedvelik, míg a liberalizálás az erősebb országok fegyve­re. Ez érthető, hiszen ha fel­számolják a vámokat, libe­ralizálják a piacot, a gazda­ságilag erős ország szinte akadály nélkül juthat be minden piacra, így a gyen­gébb államok piacaira is. A liberalizálás nem csupán a vámokat érintheti, hiszen a vámok mellett más intézke­désekkel is védik a piacot, pl. magas adókat vetnek ki egyes termékekre, meghatá­rozzák mennyiségileg, hogy egyes árukból mennyit lehet egy adott időn belül (pl. egy év alatt) az országba kül­földről behozni stb. Ezen in­tézkedések felszámolása szin­tén a liberalizáció fogalom­körébe tartozik. A SZOCIALISTA országok között a liberalizáció nap­jainkban a mennyiségi kö­töttségek felszámolásé* le­ien ti. Gy. L I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents