Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

Faluról falura mz. ,r «r­r 1 kommunista legfontosabb Az események A Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítése közel 3,5 milliárd forintba kerül. Ezen hatalmas összegből széles szalaghengermuvet építenek a hozzá tartozó kiszolgáló épületekkel és be* rendezésekkel, amelynek évi kapacitása kb. 60 ezer tonna lesz A világ dolgairól — világosan \T • "n I nem köny- mus, bár mint világrendszer két a nemzetközi küdzőtéren napiaiUJÍOdn nyű eliga_ nem lett erősebb, helyenként, el akarunk érni. zodni a világ dolgaiban. Bo- ci'eaiArnadással próbálja út- a kommunista és munkás- nyolult és ellentmondásos a ját állni ennek a számára pártok nemzetközi tanácsko- nemzetközi helyzet, gyorsan kedvezőtlen folyamatnak, zása nagy nyilvánosságot ka­peregnek az események. Sok- Mindebből két következtetés pott. Mégis: aki nemcsak is- szor kevés vagy nem elég adódik: az egyik, hogy a for- merni akarja mi történt megbízható az információs ra-talmi erők offenzívjét tör- Moszkvában, hanem önálló anyag vagy éppen olyan sok, ténelmi tények bizonyítják, következtetésekre is kíván hogy nehéz osztályozni a té- amelynek nem mond ellent, juni, annak végig kell men­nyeket, érveket, történéseket bogy az imperializmus he- nie az alapkérdéseken: mit Előfordul, hogy nehézségekbe lyenként és átmenetileg tárna, mondtak a testvérpártok a ütközik égy-egy óriási doku- dásba lendülhet a kor ten- világhelyzetről, milyen képet mentum feldolgozása, rendsze- denciáit tekintve akkor is festettek az imperializmusról, rezése, érdemi megállapításai- csak defenzív, védekező had- hogyan vették számba saját nak kigyűjtése és értékelése, műveletre kényszerül a fórra- erőinket, miben látják azösz- Fáradságos munka nyomon dalmi erőkkel szemben. A szefogás lehetőségét, milyen követni az akciókat és a reak- másik következtetés, hogy az harci célok felé törekednek, ciókat, a választ és a viszont- imperializmus sorozatos ellen- mit tartanak a választ, kideríteni, jól megkü- támadásai egyik vagy másik és munkáspárt lönböztetni az okokat és az országban, időlegesen érhet- feladatainak, okozatokat. nek és érnek is él sikereket, Nem vitás hogy a tájékoz- ettől még az általános erő­tatástól sok függ. Amit nem viszonyok nem változnak a ismerünk, arról nem tudunk javara. véleményt mondani, amit nem Ezekkel az alapvető moz- követhetünk nyomon, annak zanatokkal függ össze az a összefüggéseit sem tárhatjuk gyakorta hallott kérdés is: fel. Valóban informáltalak hol húzódnak ma a nemzet- kell lennünk. Ezt az igényt — közi osztályharc fő frontjai, amelyet szerencsére mái- egy- pontosabban, milyen erők áll- * akik re kevesebben tekintenek il- nak szemben az imperializ- ietien vagy illetéktelen kíván- mussal. Nos, a front egyik m£aynek jla csiságnak — a hírközlő eszkö- oldalán három erő áll: a szó- kívánják azt zök és a tájékoztatás egyéb cialista világrendszer, a nem- J csatornái igyekeznek mind zetközi munkásoszály és a jobban kielégíteni. Bár — nemzeti felszabadító mozgp ahogy mondani szokták — „az lom. Ök alkotják ma az anti- információból sohasem elég”, imperialista derékhadat. A nem kétséges, hogy ma a kül- szocialista világrendszer nem politikával „nem profi” módra az egyetlen, hanem a döntő foglalkozók is egyre több és erő ebben a küzdelemben, jobb ismereteket kapnak a Az eKméay^i vizsgálatánál nemzetközi eseményekről. Ám elengedhetetlen a gazdasági bizonyos határon túl hiába zu indítékok elemzése. Sajnos elitjük az emberekre a tényék ezeknek az összefüggéseknek özönét, nem tudják elraktároz. nem mindig tulajdonítunk kel­ni és főleg megemészteni jg jelentőséget, mintha a azokat. Ez történt például a nemzetközi politikát el lehet­ne szakítani a világgazda­ságtól. Pedig nem lehet, s ha erről elfeledkezünk, akkor . egyebek között a harmadik jelentések vjj^g egy-egy jobboldali for­dulatánál (vagy azt megelőző­en!) nem mutatunk tá a ka­pitalista világgazdaság sok­szor áttételes, mégis meghatá­rozó befolyására, nem világít­juk meg az adott puccs mé­lyebb okait. De más példák is arra intenek, hogy a gazdasá­gi háttér és indítékok vizsgá­rohanó forgata­gában elengedhetetlen, hogy a rendelkezésünkre álló infor­mációk alapján, világnéze­tünk, eszméink, törekvéseink talaján véleményt alkossunk magunknak a történtekről. Ez különösen fontos azoknak a nemcsak a közvéle­ménynek, hanem formálni is azt. Pálos Tamás A zöldövezet új állomása A Kertészeti Lexikon a „zöldövezet” címszót a követ­kezőképpen határozza meg „Többféle értelemben hasz­nált szó. Általában a városok körüli, friss kertészeti termé­nyeket termesztő területet je­lenti. Gyakorta használják a városok körüli erdők, parkok gyűjtőneveként, de ezek he­lyesebb elnevezése zöldterü­let”. Ezúttal mi is kertészeti értelmezésben használjuk, mégpedig Salgótarján annyit vitatott ellátásával kapcsola­tosan. Bár a kertészet megha­tározása már megközelítőleg sem olyan világos, és adott magunkon, hogy a lexikonjainkban, hiszen ebben a kérdésben nagyok az ellent­mondások tudományos szak­embereink körében is. Egy bi­zonyos: napjainkban a kerté­szet fogalomkörébe sorolják a gyümölcs-, a zöldség- és dísz­növénytermelést, a szőlészetet, a gyógynövények és a kerté­szeti ipari növények termelé­sét, és a kertépítést. Ide tar­tozó kiegészítő, illetve segéd­üzemágak: a gyümölcs tészet nem jövedelmez többet 8—10 ezer forintnál holdan­ként. Az értékesítésnél is a kereskedelem szedi le a sápot. Azért építtettük ezt az árudát is. az átvételi ez a mennyiség már csak kárt csinált szabad földi kertésze­tünkben. — Most mekkora kertésze­tük van? — Negyven hold, s főbb ter­ményeink: a karfiol, a kelká­poszta, a paprika, a para­dicsom, az uborka és a hagyma. Sajnos a káposz­ta iránt kicsi a kereslet, vagy úgy is mondhatnám, hogy a nagy termés miatt a kínálat Is megnőtt. — Tehát értékesítési gond­JaÍk tetőre úgy segítünk — Milyenek árak? — Mi nem is kötöttünk szerződést a MÉK-kel. Nem bírtunk megegyezni. Három forintért veszik a karfiolt, amikor a piacon nyolcért megy, negyven fillérért a ká­fölösleget forint ötven fillér. Ráadásul __- „___. . . __. ,. . még dotációt is kapnak! Ezért í i r nyitottunk standot, és az áru­cint pesti árusító bódéjukba TlyöngSS tsz-szel. De a termesztés drá­ga ... r — Mégis, mik a terveik? — Mindenekelőtt javasolni fogjuk, hogy az árkiegészítő dotációt Salgótarján és az iparmedence körzetében ter­jesszék ki a zöldségre és gyü­mölcsre is. Ki fog munkaigé­nyes zöldségfélével foglalkoz­ni, ha a kenyérgabona és az szállítják. Mert csinál ám mozgást ez a mi mechanizmu­sunk! — Viszont arról is értesül­tünk, hogy a lapujtői szövet­kezet árudát nyitott a salgó­tarjáni piacon. Ez vajon a to­vábbi terjeszkedés jele? Stand a piac elején sző- A karaneslapujtői termelő­lő- és díszfaiskola a kertimag /^ikra^nőta állattenyésztés nagyobb jöve­termesztése, a borászát, a y a salgótarjáni piac bejára- delmet hoz? kerti termények feldolgozása fánál, a korábbi vasúti gya- és tartósítása, valamint a vi- logaluljáró mellett. Az áruda rágkötészet A lapujtői karfiol Ezeknek a fogalmaknak a tisztázásával kezdtük el be­szélgetésünket Fazekas Már­púltján pedig új árucikkek közül lehet választani. Sokan emlegetik a tetszetős, a nagy­ság és minőség szerint osztá­lyozott uborkát, az elmarad­hatatlan karfiolt és a többi zöldségfélét Es di iivegház? Az éi-vek valóban meggyő­zően hatnak, de ellentétben állanak a szövetkezet távlati terveivel. Ezt nem is hallgat­hatjuk el: — Mégis azt hallottuk, hogy a szövetkezet üvegházat épít „ , . , ., — Valóban, már készül egy foagronomu- agronomus a kérdést. — Erre ezerötszáz négyzetméteres savai. Nem ketseges ugyanis, nehéz egyértelműen válaszol- üvegház terve Faipari üzeme- l'"~” -----------:l™' ni. Az értékesítés nehézségei ink”és műhelyeink mellékter­— Fejlesztés vagy nem fej­tonnal, a karaneslapujtői Ka- lesztés? — ismétli meg a fő- rancsmente Tsz sával. Nem két _ _ hogy amennyiben valóban szükségesnek és gazdaságos- kényszerítettek bennünket, nak mutatkozik a megyeszék- hogy törjünk be a tarjáni pi- hely zöldövezetének tökélete- aera. sebb, nagyobb méretű kiépí­tése, akkor a lapujtői közös gazdaságnak komoly szerep jut. Annál is inkább, mert Karancslapujtőn az elsők kö­zött kezdtek el foglalkozni kertészkedéssel. Egyes lapujtői — Volt már máskor standja a tsz-nek! is — De ez mégis újabb, na­méke a fűrészpor, s mi ezt, esetleg gázolajjal keverve, akarjuk fűtőanyagnak hasz­nálni. — Tehát mégis fejlesztik a kertészetet? —i Nekünk kell Tarjánf el­gyobb, s az is új dolog, íiogy látni! Azután bízunk abban nagyobbára saját áruval sze- hogy terméshozamban, mi­termékeknek már messzi híre vetnénk megtölteni. Hogy az- szállt. így például nagyon jól uton meddl^ J.^unk részt a ismerik a karancslapujtőiek piacon’ az mef?int mas kérdés, karfiolját, amely dús, húsos és _Miért? c sillogó fehér, s hasonló jó híre van esztendők óta cecei paprikájuknak is. — Igaz, időközben hol csökkent, hol nőtt a terüle­tünk. Sok gondunk akadt a Dobroda-patakkal, a Dobroda — Furcsán fog hangzani, de ez az igazság: egyelőre a ker­tészet nálunk nem elég jöve­delmező. Primőrt a hideg ég­hajlat miatt nem tudunk ter­meszteni, a mi áruink zöme medre feltöltődött, gyakran az utószezonban jelenik meg. kiöntött. S bár kellett a víz, így azután a szabad földi ker­nőségben is sikerül tovább­lépnünk, s akkor a kertészet is jövedelmezőbb lehet. Igaz, hogy ahhoz több és képzet­tebb munkás kellene. Szóval: mi bízunk. S mi is bízunk abban, hogy Karancslapujtő kezdeménye­zése újabb állomást jelent megyénkben a kertészet fej­lesztésének egyelőre nehéz, is­meretlen, de biztató útján. Lakos György kínai „kulturális forradalom' eiső időszakában, amikor mór összefolyt a rémisztő pekingi eseményekről szóló, lényegé­ben aznos típusú v égtelen sora. érdemes ezen elgondolkod­ni, mert akkor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás további javítása mellett — egyre in­kább előtérbe kerül egy má­sik gond: mit kezdjünk az in­formációkkal, miként dolgoz­zuk fel, csoportosítsuk, érté­keljük azokat vagyis röviden: nélkülözhető a nem­hogyan politizáljunk velük? zetközj remények 1ó megéi­A gyakorlat azt mutatja, téséhez iÄ« "’S Nagy segítséget nyújthat a seg. séget nyújt a világpollti- nemzetközi tájékozódásban a kai helyzet helyes értékelése faJat eronik mellett a szem- Annak a ténynek a szem benallo fél alpos is er . elölt tartása, hogy napjaink- imperializmus allando jelleg- ban történelmi párharcot vív. zetessegein kívül szamba nak a haladás es a reakció, venm uj vonásait, hw*n - a szocializmus és az imperi- egyebek kozott al„a . „ fiiizmus erői. Ebben a harc- **■*«» je egenek erosodesebol bar: a forradalmi világmozgn. tathato alkalmazkodasi torek­lom — egyes osztagainak ne- y®5®3 rendsz.er,h*11^113^ hézségei ellenére — folytatja feltételeihez, a tudományos- támadását, amit leginkább a műszaki forradalom követel­őződülista építés előrehaladá­sa, a tőkésországokban folyó szen?, osztályharc éleződése, a gyár. amellyel bomlasztani próbálja mati rendszer szakadatlan a szocialista országok belső bomlása, s az a tény bizonyít, rendjét es szövetségi kapcso- hogy a béke erőinek összefo- tatait gása révén sikerült megaka- A tisztánlátás feltétele még, dályozni a világháború ki- hogy világosan álljanak előt- robbanását. Az imperializ- tünk harci céljaink, amelye­elul taktikája sem, Emlékművek nyomában Nógrádiban Készülődés f elszabadulásunk 25. évforduló jár a TÁLÁN nem érdektelen né- gyár Képző- és Iparmüvé- iy szót szólni — más „té- szeti Lektorátus munkatársai ma” bevezetőjeként sem — Nógrád megye, illetve Salgó- az építészetről abban a vá- tarján tanácsának néhány rosban — Salgótarjánban —, munkatársával ellátogattak ahol az UNESCO-konferen- több olyan helységbe, ahol a cia megrendezésére készü- közeljövőben jelentős képző­lünk. Valószínűleg igaza volt művészeti, köztéri beruhá- Wílhelm Pinder német mű- zásra számítunk. Kijelölték vészettörténésznek, aki azt az alkotások leendő helyét, írta: „Sohase tekintsük az intézkedtek a környezet ki­épületeket anyagnak, amit alakításáról. A helyszíni így. vagy ügy formáltak; az szemle, s az ezt követő in­épületek nagy álmok kikris- tézkedések szükségszerűek. tályosodásai”. Ezekről az ál- hiszen hazánk felszabadulása mokról, a városépítéssel negyedszázados évfordulója összefüggő kérdésekről lesz kapcsán Nógrád megye és szó ezen az ENSZ által ren- Salgótarján több rangos em- dezett konferencián. lékművet, köztéri alkotást Mindezt azonban csupán avathat, bevezetőül mondottuk el, a Idös Szab(J István Ben_ továbbiakban nem varos- czúrfalván élő Kossuth-díjas -épről, épületekről lesz szó. szobrászművész műtermében A bevezető mégsem légből készü! az a partizánemlékmű. kapott, köze van a témához, hiszen az emlékművek, egyéb köztéri alkotások az építé­szeti környezettel szorosan összefüggő, egymást kiegé­szítő és erősítő, vagy eseten­ként éppen gyengítő város­képi jelentősége mindinkább smert. S napjainkban ta­núi vagyunk az építészek, s a képzőművészeti ágak mű­velői között kialakuló mind szorosabb, közvetlenebb együttműködésnek. E hónap közepén — mint arról hírt adtunk — a Ma­amely Salgótarjánba. a Meszes-domb oldalára ke­rül. s amelynek avatását ez év decemberében tervezik. Az emlékmű posztamensét Magyar Géza építész tervezi. Az alkotás városképi jelentő­séggel is bír. Elfogadta a lektorátus egy, a város fölé emelkedő domboldalra állí­tandó. erősen absztrahált, modern térkompozíció elké­szítését. amelyet 1970-ben ad­nak át Salgótarján közönsé­gének és látogatóinak. Az al­kotás az ENSZ-konferencia időszakára készül el. Ugyan csak jövőre egy díszkút át­adását is tervezik a salgótar­jániak közkedvelt kiránduló- helyén, a Dolinkában. A MEGYESZEKHELY új szovjet hősi emlékművét Csa­ba László, az Építőművészek Szövetségének főtitkára ter­vezi. Terv szerint, a Nógrád megyei Tanáccsal szemközti Lenin téren avatják majd fel az építészeti jellegű em­lékművet. Mint látjuk, a képzőmű­vészeti beruházások zömét az elkövetkezendő időszakban Nógrádban a partizánemlék­művek, illetve a felszabadu­lásunk 25. évfordulójára ké­szülő felszabadulási emlék­művek alkotják. Előrelátha­tóan még ez év decemberé­ben átadják Karancsberény. ben • az ugyancsak ez időre megnyíló múzeum szom­szédságában azt a partizán­emlékművet, amelyet Vígh Tamás szobrászművész ter­vezett a salgótarjáni parti­zánemlékműre kiírt pályá­zatra, s amelyet a lektorátus szakmai zsűrije a legjobb al­kotásként fogadott el. (A ké­sőbbiekben azonban az a döntés született, hogy Vígh Tamás emlékműterve, amely egy szarvast ábrázol, amint felökiel egy farkast, bár ki­tűnő művészi eszközökkel és erővel bír, nem alkalmas az adott salgótarjáni környe­zetbe. ezért az alkotásnak jobban megfelelő erdős Ka- rancsberénybe kerül. Idős Szabó István hagyományo­sabb felfogású emlékműve pedig Salgótarjánba.) SZfcCSÉNY felszabadulási emlékművét a község majda­ni főterén, a járási tanács­csal szemközti térségben he­lyezik el. A Vasas Károly által készítendő érzelmi he- vületű figura, egy zászlót magasba emelő női alak méltóan reprezentálja a fel- szabadulás hangulatát. Rét- ságon Kalló Viktor által ké­szített. ugyancsak a felsza­badulás örömét érzékeltető női figurát ábrázoló felszaba­dulási emlékművet avatnak majd. amely Rétság kialakí­tandó központi terére kerül. A rétsági járás anyagiakban :s hozzájárult az emlékmű elkészítéséhez. Nagybátony - Bányavárosban ifjú Szabó Ist­ván által készített felszaba­dulási emlékmű kerül. Ezen- uvül. természetesen, számos telységben avatnak t'elszaba - dulásunk 25 éves jubileuma döszakában felszabadulás: emlékművet. illetve helyreál- ítják a korábban készült emlékműveket amelyek kör­nyezetének gondozásába az ifjúság is bekapcsolódik a Mindig legyen friss virág a bősök emlékművén mozgalom kapcsán. Tóth Elemér NŰGRÁD - 1969. augusztus 6., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents