Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

ítmflás: jöiő év elején 4hol Rala#Magryarmu1 legnagyobb iixeine épiil A raktár Salgótarjáni öblösüveggyárban folyó rekonstrukciós munkák egyik fontos állomását jelezte az export- tar műszaki \ vógrád megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében elkészült új létesít­•nenyt részlegesen már üzembe helyezték. Földszinti részén 1060« az emeletein pedig 1260 négyzetméter rakodótér van Különbség a munkában különbséget a fizetésben A divat elmúlik AMIKOR a meglevő kere- rését és sokakat távol tart a seti különbségek növeléséről beszelünk — és ez gyakori téma napjainkban — sokan kizárólag csak a vezető be­osztású dolgozók nagyobb anyagi megbecsülésére gon­dolnak. Valójában pedig nem kisebb, nem is egyszerűbb feladat a munkások köré­ben tapasztalható nagyfokú egyenlősdi felszámolása sem. A munkásbérlistán igaz, je­lenleg is tapasztalhatók lé­nyeges jövedelmi különbsé­gek. Ezek azonban főleg a le­dolgozott órák számát vagy a kimutatott mennyiségi telje­sítményeket tükrözik, és ke­vésbé fejezik ki a végzett munka minőségében, a szak­értelemben. a vállalt felelős­ségben levő különbségeket, így azután előfordul — saj­nos nem is ritkán —, hogy a legtöbbet keresők, a „lista­vezetők” nem a nagy tudású. a bonyolult felelősségteljes munkát végző szakemberek, hanem a betanított munká­sok. a segédmunkások, az is­métlődő rutinmunkát végző szakmunkások. Jelenleg a közhangulaton túl egyéb tényezők Is inkább az indokolt kereseti különb­ségek csökkentése, sem mint növelése irányába hatnak. A szakképzetlen vagy kevésbé kvalifikált dolgozók alacsony jövedelmének emelését anya­gi, szociális, családi körülmé­nyek, a megélhetés minimá­lis feltételei gyakorta nyoma­tékosan indokolják. Éppen az alacsony bérköltségek miatt gazdaságtalan a nehéz fizi­kai munkák gépesítése, s így egyre növekszik a kereslet a segédmunkások iránt. Ez a fokozott munkaerő-kereslet, amit ráadásul a bázis bérsza­bályozás jelenlegi rendszere csak felerősít, növeli a kép­zetlen munka anyagi elisme­ma már szinte nélkülözhe­tetlen folyamatos szakisme­retszerzéstől, -kiegészítéstől, a bonyolultabb, a felelősség­teljesebb munka vállalásától. S mivel nincs nálunk elég becsülete, rangja, perspektí­vája a képzett és igényes kétkezi munkának, a pálya- választás előtt álló fiatalok, csakúgy, mint szüleik, több­nyire a rossz iskolai bizonyít, vány kfcnyszerkövetkezményé- nek, szinte büntetésének te­kintik egy-egy szakma elsa­játítását Aligha cáfolja ezt. hogy néhány divatos szakmá­ban — főleg a borravaló re­ményében —, túljelentkezés tapasztalható. Annál is in­kább, mert ha minden szak­mánál divatosabb: diáknak lenni (középiskolában és egyetemen), szellemi munká­ra, pontosabban íróasztalra pályázni. LEHET, hogy a szükséges­nél nagyobb mértékben sike­rült felébreszteni a fiatalok, tanulási vágyát? Ez önmagá­ban nem lenne baj. Bár a beiskolázásokat midenképpen kívánatos a népgazdaság szakemberigényéhez igazítani. Az viszont már gondot okoz, hogy a fizikai muka magas színvonalon, mesteri fokon sem elég vonzó. Sok válla­latnál megfigyelhető, hogy a segéd- vagy betanított mun­kások megrekednek a fejlő­désben, főként azért, mert, anyagilag nem érdekeltek szakmai tudásuk gyarapításá­ban. Még inkább meghök­kentő — ha nem is jellemző, de mindenütt akad rá példa, — hogy kezdő szakmukások segédmunkásként dolgoznak, kisebb felelősséggel, nagyobb bérért. Több vállalat ma már ha­tékony erőfeszítést tesz nem­csak a beiskolázásra, hanem társadalmi ösztöndíjak, mun­kásszállók létesítésével stb. a kezdő szakmunkások meg­tartására is. Mindez azonban még szerény kezdet csupán a szakmunka fokozott meg­becsülésének útján. Igazi perspektívát, rangot elsősor­ban á nagyobb anyagi elis­merés adhat a szakképzett munkának. Az erkölcsi elis­merés is puszta szólammá válik nélküle. Vagyis, a kez­dő szakmunkás azon túl, hogy a vállalatnál marad, anyagilag is váljon érdekelt­té szakmai tudásának, ta­pasztalatának gyarapításában. És ne csak a kezdő, az érett szakmunkás is lásson lehető­séget anyagi előrehaladására. Ehhez azonban a mostani­nál lényegesen nagyobb ke­reseti különbségekre van szükség. A legkiválóbb szakmunkástól, akiken á mű­helyek munkája nyugszik, nem szabad tehát sajnálni a fizetésemelést. a nagyobb ke­resetet. Az utóbbi másfél év­ben igen sok helyen, mivel éveken át nem fordítottak megfelelő figyelmet anyagi és erkölcsi megbecsülésükre, éppen ez a legképzettebb munkásréteg mozdult meg. más vállalatnál keresve boldogulást. E FONTOS réteg fluktuá­ciója érzékeny, gyakran pó­tolhatatlan veszteséget oko­zott jó néhány vállalatnak. Ahol viszont megfelelő rang­ja. becsülete van a magasan képzett, tapasztalt és lelkiis­meretes munkának, ott nem­csak a kilépések aránya ki­sebb. hanem az egész kol­lektíva munkája örömtelibb, ambíciózusabb, termeléke­nyebb. BALASSAGYARMAT leg- gató vezetésével a budapesti egy, hogy egy fiatal, a bein- nagvobb ipari üzeme ma két- gyár teljes vezérkara levonult dulás nehézségeivel küszködő ségkívül a Fémipari Vállalat. Balassagyarmatra. Ennek a gyár, milyen szakemberekkel A fölötte emelkedő dombról munkakirándulásnak kettős dolgozik. Hálás dolog engedé- impozáns képei nyújt, a ha- célja volt: megismerkedni, jó kényén népszerűnek lenni, de talmas szerelőcsarnok látva- kapcsolatokat kialakítani a olcsó dolog az ilyen népsze- nyát irodaház, eblédlő, hőköz- helyi párt- és állami vezetés- rüség,. hamar, megvan a bojt- pont egészíti ki. sei, s ugyanakkor a létesítmé- je. Aki ide kerül, annak meg nyék, a lehetőségek bemuta- kell gondolni: lehetőségek A dombon azonban barna- tásával meggyőzni a kételke- várnak itt az emberre, de eze- rosai) olyan üzem kezdi meg dőltet: 1971-re teljes kapaei- két a lehetőségeket csak igye- működését, amely a városban tással termel a balasságyar- kezettel lehet kihasználni, második helyre szorítja a rnati gyár, a központi üzem Negyven ember máris Buda- Fénupari Vállalatot. Ez ^ az rekonstrukciója — a teher- pesten, a központi üzemben üzem a Magyar Kábeiművek mentesítés révén — nemsoká- ismerkedik az itt beinduló balassagyarmati telepe. Az uj ra végbemehet. munkafázisokkal — ők képe­üzem szinte minden mutató- zik majd szakmunkásgárdánk jat tekintve nagyobb lesz a A simára egyengetett domb- vát (A Budapesten élőké- fémiparnál: jóval nagyobb tetőn most az utóbbi időben szakmunkások tevékeny­alapteruleten folyik itt majd a gombamodra elszaporodo fel- lyi-matairdi életerői termelés, s az áruk értékét vonulási épületek, raktárak Sr<^n ripoXn sztoo- milliárdokban lehet majd csak mellett egy hatalmas szerelő- junk be ) számolni. csarnok körvonalai bontakoz­nak ki. (Jövő év elejére en- — IDE A PORTA KERÜL, A Magyar Kábeiművek nek ke]j készen lennie). Alap- oda az öltöző, amoda a trafó- egy részlege már leköltözött területe 1800 négyzetméter. A ház, ott pedig az irodaépület Balassagyarmatra. A télen mellé kerülő, ennél jóval na- fog emelkedni — mutat kör­beszámoltunk ^ az itt folyó te- gyobb. több mint tízezer be a dombtetőn Lak János, vékenységükről, terveikről, négyzetméteres csarnoknak Ezekből az épületekből egye- Hogy most újra mink róluk, még csak az alapterületét je- lőre sehol sem látszik semmi, az ?zért van’ af lölték ki. Pedig itt nemsokára hangya­elso üzemcsarnok atad.asanak , .. . mód,ra nyüzsögnek az embe­hatandeje, december vége. .EGY GYÁRTELEP seulete- ^ kabelek kilométerei hagy­Eredetileg ugyan meg köze- senel bábáskodni - ezt a le- Jáfe e, g árat ezres tételek­lebb volt a hatandó október hetoseget nem sokan kapjak érkeznek és távoznak elsejen, de az anyaghiány s meg életük folyamán s átok a kábeldobok. Az elején a varatlan akadályok hatnd- megkapjak nem biztos, hogy írtuk; £z ^ lesz Ba_ tatták a munkát. Mo6t mintegy elna tudnak vele. Lak Janos, a .. 30—40 ember zömében gépi balassagyarmati gyáregység lassagyarmat legnagyobb ipari segítséggel — dolgozik az üzemvezetője nem hagyja ki- üzeme. Módosítani kell a tó- éoítkezésen. melyről legutóbbi használatlanul az alkalmat, jelentést: netnesak Balassa­számában „Kábel” nevű Nagy feladatot leap ott, kemé­gyarmat. hanem a megye leg­a .üoto ,ltv“ nyen kell dolgozná a megva- , . üzemi újság így számolt be: lósításán. de munkájának meg nagyobb létesítményéi köze „Gyors ütemben épül a segéd- is van a látszatja. tartozik majd. Az itteni beru­üzemi csarnok/ így vall erről: házás — a most folyó üzemé­pítkezések között — az egyik Nemrégiben, éppen az épít- nehéz dolog közt tán a legne- kezés meggyorsításának erde- hezebb az emberanyag kivá- e&naSy° h a meí!ye kében Zentai Ernő vezérigaz- iogatása, nevelése. Nem mind- Baranyai László Csak a belső kooperáció? bélévzáró szakszervezeti gyűlés a Salgótarjáni Hanyagát így árba n Az Országos Bányagépgyár- A termékek készregyártásá- tételek. legtöbbször a hónap tó Vállalat salgótarjáni gyára- ban jelentkező eltolódások kü- utolsó napjaiban érkeztek, nak szakszervezeti tagsága lönö6en a második negyedév- így a készregyártás csak a sze- félévzáró szakszervezeti gyű- ben jelentkeztek. Gátolták az relőcsoportok túlóráztatásává] lésen az I félév termelési te- ütemes termelést, indokolatla- vált lehetővé, vékenységét, a szocialista bri- mil növelték a vállalat befe- ei$bb említett hiányossá ­gádmozgalmat és a dolgozók jezetlen termelésállomán.vát. gok megszüntetését a szak­egészségvédelmével kapcsolat- ami a forgóalapok emelkedő- szervezeti oizotlsag különböző ban tett intézkedéseket élte- séhez vezetett. A gyártmá- szintü megbeszéléseken, több- kelte. nyolchoz szükséges alkatré- szóvátette. Születtek is A vállalat vezetősége az szék, — amelyek belső koope- intézkedések, amelyek a má- elmúlt év utolsó negyedévé- rációval készültek —• lcésőn sodjk negyedév utolsó hónap­ben megteremtette a folyama- kerültek Salgótarjánba. Ezek- j^han bizonyos fokú javulást tos termelés feltételeit. En- re a hiányosságokra a gyár ve- jloztak Ez is azt mutatja, nek eredményeként az év el- zetői felhívták az országos vál- |logv a mulasztásokat nem le­ső negyedévében 7 millió fo- lalat illetékeseinek figyelmét. kizárólag a belső koopera- rint nyereséget ért el. Bár ez azonban a helyzet nem váltó- cjó hiányosságaival magyaráz- az összeg magasabb, mint zott. inkább csak rosszabbo- ni Nem volt kielégítő a for* a tavalyi év hasonló idő- dott. Emiatt a befejezett tét - gácsoló üzem tevékenysége, sok szakáé, mégis azt kell mon- melési tervet áprilisban 58.8. kívánnivalói hagv maga után dani: még nagyobbak lettek májusban 81 százalékra telje- a munkaido jobb kihasználása, volna az eredmények, ha kül- sítették. A teljes termelési terv Különösen fontos ez. a 44 órás ső és belső hiányosságok nem 100.1. illetve 94,6 százalékot je- munkahét bevezetése óta akadályozzák a lehetőségek lez. Nehezítette az előrehala- teljes kihasználását. dást, hogy a belső kooperációs Szóba került a szocialista bri­gád mozgalom is. Jelenleg ti­„///////////z/z/zzwr///w/z///////////////z///////////z/zz^/w/////z//z//zzv///////w/zz////////////z/////////z//z/z//wz//zíc« zen kilenc kollektíva csaknem 250 tagja kapcsolódott be a Szocialista címért folyó vetél­kedésbe. Az előbbiekhez újabb két brigád csatlakozott. A moz­galom hármas jelszava kö­zül: szocialista mó‘d,on dolgoz­ni. élni és tanulni — az utób­bi kettő megvalósításában van­nak bőségesen tennivalók. A gyár munkavédelmi hely­zetét a szakszervezeti bizott­ság beszámolója a következők­ben rögzítette: „Nagyon fon­tos, hogy minél előbb végre­hajtsuk és megvalósítsuk a régóta tervezett rekonstruk­ciót. Ez azonban nem történik egyik napról a másikra. A végrehajtás fokozott terheket ró minden dolgozóra. A re­konstrukció időtartama alatt az amúgy is szűk termelő te­rületek méginkább csökken­nek. nő a baleseti veszély. A szakszervezeti bizottság foko­zott figyelmet, az előírások be­tartását, a védőfelszerelések használatál kéri a dolgozóktól, bízik abban, hogy az átmene­ti időszakot balesetmentesen lehet áthidalni ” Épül a korszerű, új pulykatelep a szécsenyi K. Rákóczi Ferenc Tsz-ben. Az építkezés szakaszokban készül el. Amióta az épület tető alá került, két he­lyiség már kompletten kcsz. Ha a terv végleges kivitelezése befejeződik, akkor a szécsényi telepen húszezer pulyka elhely ezése és felnevelése válik lehetővé. (Koppány György feltétele) lam assy István

Next

/
Thumbnails
Contents