Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

Rumor még mindig tárgyal Nixon útja után Kosziéin és Kekkonen találkozója Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök, aki július 29. és augusztus 3. között a Szovjetunióban üdült, találko­zott és megbeszélést folyta­tott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével. A véleménycsere során megvitatták a baráti szovjet— finn kapcsolatok további fej­lesztésének kérdéseit. E kap­csolatokat a két ország köl­csönös bizalmának erősödése jellemzi. A kiadott sajtóköz­lemény szerint érintették töb­bek között az európai bizton­ság és békés együttműködés problémáját is. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a finn köztársasági elnök le­szögezték. hogy a két ország minden tőle telhetőt megtesz az e problémák megvitatására szolgáló európai értekezlet si­keres előkészítése és összehí­vása érdekében. Alekszej Koszigin és Urho Kekkonen találkozója és meg­beszélése baráti légkörben, a széles körű kölcsönös megértés szellemében folyt le. Vasárnap az Adleri repülő­téren Urho Kekkonentől Ko­szigin szovjet miniszterelnök, Givi Dzsavahisvili. Grúzia Minisztertanácsának elnöke "S más szovjet személyiség- vettek búcsút. A Szovjetunió területét elhagyva Kekkonen elnök repülőgéDéről távirat­ban mondott köszönetét Ko- sziginnak a meghívásért, amely lehetővé tette számán hogy a Kaukázusban üdilUH- és soortolinn. Kekkonen táv­iratában- megáll aoítis: önnel való találkozás megbeszélés miniszterei úr. úiból megerősítette: n-­s^éaa'nk vezetői azonosan it*, tik meg a világ országai bé­kés egvüttműködésének il­lesztésére irányuló erőfeszíté­seket”. nVTTT) Mariano Rumor, akit Sara- gat olasz köztársasági elnök másodszor is megbízott az új kormány megalakításával, to­vább folytatja tárgyalásait. Hí­rek szerint a megbízott mi­niszterelnök csupán keresz­ténydemokratákból álló kisebb­ségi kormányt akar alakítani. Hétfőn reggel a megbízott miniszterelnök az olasz szocia­lista párt küldöttségét fogadta De Martino főtitkárral az élén. Rumorral folytatott meg­beszélése után De Martino kö­Az észak-írországi kormány vasárnap este rendkívüli ülést tartott, hogy megtárgyalja a protestáns és katolikus cso­portok közötti sorozatos össze­tűzések miatt rendkívül fe­szültté vált helyzetet. Az ülés után nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a kormány „nem riad vissza semmilyen lépéstől sem”, hogy letörje a zavargá­sokat. Politikai megfigyelők az erélyes hangú nyilatkozatban célzást látnak arra. hogy a kormány esetleg angol csapa­tok beavatkozását kéri a rend helyreállítására. Az angol be­avatkozás rendkívül kockáza­tos volna, mivel a brit egyen­ruhák tömeges megjelenése az utcákon visszaidézné azokat az időket, amikor az ir szabad­ságmozgalmat angol katonák törték le. A vasárnapról hétfőre virra­dó éjszaka újabb zavargások voltak Belfastban, ahol ezúttal egy túlnyomóan katolikusok által lakott városnegyedben a tömeg fosztogatva és gyújto­zölte az újságírókkal, hogy pártjának vezetősége a délutá­ni órákban összeül, és ezután ismertetik a párt álláspontját az új kormány megalakulásá­val kapcsolatban. Bármilyen legyen is az új kormány összetétele, olasz po­litikai körök véleménye szerint az legfeljebb őszig maradna hivatalban. Jellemző, hogy az olasz sajtó a megalakítandó kormányt átmenetinek nevezi. (MTI) gatva vonult végig az utcákon. A tüntetők helyenként elbari- kádozták magukat és a rend­őrség páncélkocsikkal tett kí­sérletet az úttorlaszok eltá­volítására. Rohamrendőrök gu­mibotokkal próbálták a töme­get szétoszlatni. Ekkor a tünte­tők kövekkel és petróleummal töltött bombákkal támadtak a karhatalomra. Egy rendőrt égési sebekkel, többet a kö­vek által okozott zúzódásokkal kellett kórházba szállítani. E zavargást megelőzően a város protestáns negyedében is za­vargások voltak, a felvonulók gépkocsikat gyújtottak fel, kö­vekkel bezúzták a házak abla­kait és az üzletek kirakatait. A Reuter tudósítója megjegy­zi, hogy a tüntetők közül töb­ben inkább üzletek kifosztásá­ra összpontosították erőfeszíté­süket, semmint arra, hogy át­törni próbáljanak a katolikus negyed köré vont rendőri vé­dőgyűrűn. Az újabb rendbontásoknak hétfőn hajnalban zápor vetett véget, a katolikus és protes­táns tüntetők az özönvizszerű eső elől futva kerestek ottho­nukban menedéket. A zavar­gások rendőri mérlege: 19 személyt tartóztattak le a tün­tetők közül, kettő ellen fosz­togatás vádjával eljárást in­dítanak. (MTI) HP rr r | • iuzparbaj Heves tűzpárbaj zajlott le egyiptomi és izraeli csapat­egységek között hétfőre vir­radó éjjel a Szuezi-csatorna északi és déli övezetében. Egy kairói katonai szóvivő szerint az egyiptomi tüzérségnek si­került elhallgattatnia az iz­raeli ütegeket. A mostani tűzpárbaj csak­nem egy hétig tartó viszonyla­gos nyugalom után követke­zett be. (MTI) Kissinger Párizsban Henry Kissinger, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója hétfő délelőtt a francia fővárosban több mint egyórás megbeszélést folyta­tott Cabot Lodge-zsal, a viet­nami kérdésekkel foglalkozó párizsi megbeszélések ameri­kai küldöttségének vezetőjé­vel. Kissinger Nagy-Britanniá- ból vasárnap este érkezett Pá­rizsba. Látogatásának céljai közé tartozik, hogy_ az ameri­kai küldöttség vezetőjének be­számoljon Nixon legutóbbi kőrútjának eredményeiről és újabb utasításokkal lássa el őt. Georges Pompidou francia köztársasági elnök is fogadja Nixon tanácsadóját. (MTI) Polgári miniszterek Pakisztánban Jahja Khan tábornok, pa­kisztáni elnök hétfőn kine­vezte első kormányának hét polgári miniszterét, akik hét­fő délelőtt le is tették az es­küt. A miniszterek egyike sem tartozik politikai párt­hoz. A jelentések arról nem tesz­nek említést, mi lesz annak a háromtagú katonai tanácsnak a sorsa, amely március 25, a rendkívüli állapot bevezetése óta az ország ügyeit intézte (MTI) Nixon elnök Washingtonba visszatérve kijelentette: vi­lágkörüli útja a béke céljait szolgálta. Az elnök külön kiemelte bukaresti látogatását, amelyet „a legmeginditóbb tapaszta­latnak” nevezett eddigi utazá­sai során. A szívélyes fogad­tatást értékelve kijelentette: ez az Egyesült Államok iránti baráti érzelmek megnyilvánu­lása volt, és azt mutatja, hogy „politikai filozófiában megle­vő mély különbségek sem oszthatják meg állandóan a világ népeit”. Rövid beszédében az elnök utalt arra, hogy csaknem két­hetes világkörüli útja az Apol­lo—11 űrhajó leszállásával kezdődött. Nixon azt mondot­ta, hogy ez az esemény „köze­lebb hozta egymáshoz a vi­lág népeit” és a jövőben en­nek a nagyszerű eseménynek messzemenő kihatásai lehet­nek. Nixon elnököt, aki hétfőn magyar idő szerint röviddel hajnali négy óra után érkezett vissza Washingtonba, a zuho­gó eső ellenére is katonai dísz­pompával fogadták az And­rews katonai repülőtéren. Az elnököt Agnew alelnök kö­szöntötte, fogadásán ott volt a kormány valamennyi tagja és a törvényhozás számos vezető­je, köztük Edward Kennedy szenátor is. ■Nixon a hét első felében tá­jékoztatja világkörüli útjáról a kormány tagjait és a tör­vényhozás vezetőit. Valószínű, hogy az elnök rádió- és tv-be- szédet is mond, részben útjá­ról, részben pedig az aktuális belpolitikai problémákról. Tá­vollétében ugyanis a szená­tusban kirobbant az „adóhá­ború” és a hét közepén kerül a törvényhozás elé a Safegu­ard ellenrakéta-rendszer sor­sa is. Az elnök világkörüli útjáról az amerikai fővárosban meg­oszlanak a vélemények. Az út első szakaszánál szinte telje­sen egyetértés fogadta a Ni­xon által meghirdetett „új ázsiai politikát”, amelyet az el­nök Guam szigetén fejtett ki. E politika fő vonásaként azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok, bár továbbra is csendes-óceáni hatalomnak te­kinti magát, igyekszik elkerül­ni az „új Vietnamokat” és a jövőben nem avatkozik be katonai erővel az ázsiai or­szágok belső ügyeibe. Később azonban Nixon módosította korábbi kijelentéseit, kiemel­ve például, hogy az USA „ki­tart szerződéses kötelezettsé­gei mellett.” Vietnamban a háborúról szólva azt mon­dotta, hogy „ez az amerikai történelem legragyogóbb órá­ja.” George McGovern szená­tor ezekre a kijelentésekre utalva mondotta, hogy az el­nököt elődjéhez hasonlóan „szemmel láthatóan megfer­tőzte az ázsiai vírus” és ha ez így van, akkor az űrhajósok helyett „az elnököt kellene karanténba helyezni”. Nixon kijelentéseivel egybeesett Wheeler tábornoknak, az ame­rikai vezérkari főnökök egye­sített bizottsága elnökének ta­núvallomása a szenátus ka­tonai bizottsága előtt, amely szerint az USA „még hosszú ideig nem vonulhat ki Viet­namból.” Politikai megfigyelőik arra a következtetésre jutnak, hogy az elnök legfőképpen a leg­égetőbb kérdés megoldásával maradt adós: nem fejtette ki a vietnami rendezésre vonat­kozó valóban elfogadható megoldás tervét, sőt azt han­goztatta, hogy az USA „a le­hető legmesszebb elment” ed­digi javaslataiban. A Fehér Ház képviselői és maga az el­nök is a romániai látogatást minősítették az út csúcspont­jának. Hivatalos körökben azt hangoztatják, hogy az út e szakasza „demonstratív lépés a nemzetközi enyhülés felé” és messzemenő pozitív kihatá­sai lehetnek. Ugyanakkor a politikai kom­mentárok nyíltan hangoztat­ják, hogy az ázsiai út nem hozott újat és az elnök ezzel áz utazással a lényegbevágó problémák megoldása elöl akart kitérni, kihasználva azt a kedvező helyzetet, amelyet az Apollo-urhajó útjának két­ségtelenül világraszóló sikere teremtett. „Az elnök politikai és propaganda célokból utazta körül a Földet — írja a ne­ves amerikai publicista, Ja­mes Resten, a New York Times vasárnapi számában. — Nixon elnöknek tudnia kell, hogy másodrendű kérdéseket dramatizál és arra használja fel őket, hogy kitérjen az el­sőrendű kérdések elől” — írja cikkében Heston. (MTI) K@rr©kt politikai rendezést A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány ülése További zavargások Észak-írországban 'A Dö-vnrtnarm Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyé július 22-én és 23-án mi­nisztertanácsi ülésen hallgatta meg Tran Buu Kiem minisz­ter jelentését a DNFF — je­lenleg az ideiglenes forradalmi kormány — küldöttségének pá­rizsi tárgyalásairól — közli egy hivatalos kommüniké. Tran nak, köszönetét fejezte ki a szocialista, valamint a többi baráti ország kormányainak és népeinek a küldöttség munká­jához adott támogatásért, majd ismételten leszögezte: az ideig­lenes forradalmi kormány hőn óhajtja a dél-vietnami problé­ma korrekt politikai rendezé­sét a nemzeti felszabadítási A nemzetközi gazdasági együttműködés kis(exikona (V|i ) V Államközi, kormányközi- vállalatközi kapcsolatok Buu Kiem vezette a delegációt a párizsi tanácskozásokon, mi­előtt elnökségi ügyekkel meg­bízott miniszterré nevezték ki. A kommüniké megállapítja, hog: a delegáció jól képviselte a DNFF és az ideiglenes kor­mány politikáját, hozzájárult a vietnami ügy megértetéséhez a nemzetközi, elsősorban az. aimed kai közvéleményben. A kormány elismeréssel adó­zott a párizsi tárgyalásokon résztvevő küldöttség munkájá­Norödom Szihanuk államfő elnökletével hétfőn Kambod­zsában rendkívüli kongresz- szus ült össze, hogy döntsön az új kormány megalakításá­ról es az uralmon levő Népi Szocialista Közösség, a Szang- kum Reasztr Nijum jövőjéről. Nordom Szihanuk herceg — mint jelentettük — a múlt héten közölte azt a szándé­kát, hogy államfői teendőinek front május 8-án Párizsban közétett tízpontos javaslata alapján. Csak ez a megoldás teszi lehetővé — hangzik a közvéleményben —, hogy az Egyesült Államok megalázás nélkül kerüljön ki a háború­ból, és megőrizhesse kapcsola­tait a nemzeti kormányokkal. A minisztertanácsi ülésen határozattervezetet fogadtak e! az ideiglenes forradalmi kor­mány tekintélyének további emelésére, igaz ügyének nép­szerűsítésére. (MTI) intézését átruházza a kor­mányzótanácsra, és csak a nemzeti burzsoázia, az értel­miség és a hivatalnoki kar képviselőit tömörítő Népi Szocialista Közösség vezetői tisztét tartja meg. A herceg azt is bejelentette, hogy egészségi állapotára való te­kintettel hamarosan vissza­vonul Samdech Penn Nouth miniszterelnök. (MTI) A NEMZETKÖZI együtt­működés — gazdasági, poli­tikai és katonai egyaránt — különböző szinteken épült ki. Az országok közötti szerve­zett nemzetközi kapcsolato­kat az államok (azok képvi­selői), illetve a kormányok hozzák létre. így résztvevői és végrehajtói is az államok, vagy a kormányok. Az ál­lamközi és a kormányközi kapcsolatok között általában nincs különbség, szinonim, azonos fogalomként használ­juk. (A továbbiakban a kor­mányközi szót használjuk.) Az országok között a nem­zetközi kapcsolatok sokféle formában jött létre, illetve fejlődik. Kormányközi forma például a szerződés, melyet az államok kötnek. Lehet ez egy évre vagy több évre szó­ló külkereskedelmi szerző­dés, amely előírja, hogy köl­csönösen milyen és mennyi árut szállítanak a szerződő felek egymásnak Lehet mű­szaki-tudományos megállapo­dás. előírja, hogy köl­] csönösen milyen technikai I eredményeket adnak át egy­másnak, milyen területen fej­lesztik a technikai és a ku­tatási kapcsolatokat stb. Le­het pénzügyi megállapodás, amely rendelkezik esetleges kölcsön vagy hitel nyújtásá­ról, annak feltételeiről, a ka­matról, a törlesztésről, s elő­fordul, hogy az összeg fel- használásáról is. Lehet kato­nai szerződés, politikai együttműködésre szóló meg­állapodás és sok más. A másik jellegzetes kap­csolatforma a nemzetközi szervezet, amelyet az államok alakítanak meg. azok a kép­viselők vesznek benne részt és a hozott döntéseket az ál­lamok hajtják végre. Sokféle nemzetközi szervezet alakult, de közöttük két nagy cso­portot lehet megkülönböz­tetni: az egyik, amelyet a különböző társadalmi rend­szerű országok létesítettek, a másik, amit az azonos tár­sadalmi rendszerű országok hoztak létre. Az előbbi cso­portba tartozik a világ legna­gyobb kormányközi szerveze­te, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ és an­nak különféle szakosított in­tézményei (a munkaügyi, egészségügyi, postai, mete­orológiai, atom stb.), regio­nális bizottságai (pl: az Eu­rópai Gazdasági Bizottság stb.) és más szervezetei (az UNCTAD, amely a világke­reskedelemmel foglalkozik). A második csoportba tartoz­nak az olyan szervezetek, mint a Közös Piac. a KGST, stb, A KGST is kormányközi szervezet, mert államok ala­kították. s azok vesznek ben­ne részt, azok döntenek és hajtják végre a döntéseket. A KGST_re és más államkö­zi szervezetekre is jellemző, hogy csak azokkal a kérdé­sekkel foglalkozik, amelyeket rábíztak és csak olyan dönté­seket hoz amelyekkel az ál­lamok egyetértenek. A kor­mányközi szervezetek általá­ban nem kötelezik az orszá­got valamilyen döntés végre­hajtására, csupán ajánlják a végrehajtást. A kormányközi - kapcsola­tokra és azok formáira jel­lemző hogy csak nagy. az or­szágot lényegesen érintő kér­désekkel foglalkoznak. A gyakorlati kérdések alsóbb szinten kerülnek szóba, s amennyiben termelési kérdé­sekről van szó, úgy a válla­latok szintjén. A nemzetkö­zi vállalatközi kapcsolatok it sokfélék formájukat tekint­ve.: pl. a vállalatok bizonyos termékek közös gyártásában, vagy értékesítésében álla­podnak meg tartósan, vagy néhány évre. De hozhatnak olyan döntést is, hogy az ér­dekelt vállalatok közösen új vállalatot létesítenek, vagy meglevő egységeik összeol­vadnak stb. AZ ÜJ GAZDASÁGI me. chanizmus viszonyai között nagyobb szerepet kaptak a vállalatközi kapcsolatok, vagyis a vállalatok önállóan döntenek a kapcsolatok ki­építéséről más országok vál­lalataival. S itt áz anyagi ér­dekeltség az elsődleges. En­nek ellenére a kormányközi kapcsolatok szerepe nem mérséklődik, így pl. a KGST a maga hatáskörében megfe­lelő kereteket jelöl ki dönté­séivé], amelyeket a vállala­tok töltenek meg kellő tarta­lommal. Így a kormányközi és a vállalatközi kapcsolatok kö­zött szoros az összefüggés. Gy. I. Kambodzsában új kabinetről tárgyalnak BÜDiPE 1969. szeptember 5-tol 15-ig a BNV területén. cr iNvitva: reggel 10-tol este 8 óráig. Vidéki látogatóinknak a vásárigazolvány 33 %-os utazási kedvezményt nyújt és a vásár egyszeri meglátogatását teszi lehetővé. Vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárai­nál, az IBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és községi tanácsoknál. „Családi jegy” szombatra és vasárnapra 4 fő részére 30.— forintos áron kapható. ere? V Felvilágosítás: HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Budapest. XIV., Városliget Telefon: 225-008.

Next

/
Thumbnails
Contents