Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
V1LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS ' AME G YE IT A ^ ÁC S LAPJA XXV. ÉVF.. 201. SZÁM ARA: , poRINT ’969. AUGUSZTUS 31-, VASÁRNAK Változó életforma (3. oldali Szeptemberi csengőszó <7 oldal) I Tudomány technika (11 oldal) „írjak” a tes-uényt Megsokasodtak most a tennivalók a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiben. A mindennapi munka megszervezése, ellátása mellett készül a szövetkezeti élet úi törvénye, az alapszabály. Nincs már túlságosan sok idő a töprengésre. Ebben az esztendőben valamennyi szövetkezetben el kell készülni vele. Azután módot, lehetőséget kell adni a szövetkezők népes táborának — csaknem 55 ezer emberről van szó Nógrádban —, hogy megvitassák, jóváhagyják, közös munkájuk, életük törvényévé emeljék az alapszabályt. Az új gazdaságirányítási rendszer lassan kétéves tapasztalatai bizonyítják: a korábbinál nagyobbak a lehetőségek a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek gazdasági és politikai erősödéséhez is. Tények hosszú sora jelzi: a szövetkezetek többségében jól éltek az önállósággal. Gazdasági tevékenységük eredményesebb, hatékonyabb volt tavaly, mint eddig bármikor. A szövetkezők vagyona ma már 200 millió forint körül jár. A szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 900 millió forintot. A több mint 20 között csupán egyetlen olyan szövetkezet akadt, amely veszteséggel zárta az 1968-as esztendőt. Még nincs vége az évnek, de az már látszik, hogy nem rosszabbak ennél a mostani kilátások sem, a kiskereskedelmi forgalom előreláthatólag meghaladja a 980 millió forintot. Űj, korszerű boltokat, vendéglátóipari egységeket létesítenek a szövetkezetek, erőfeszítéseket tesznek az áruellátás, a választási lehetőségek javításáért. A szövetkezők tevékenysége végső soron a falusi lakosság ellátását javítja. A különbséget igyekeznek eltüntetni, ami a város és a falu között van. Ám, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek nem csupán gazdasági egységek. A nagyobb önállóság szükségessé teszi a szövetkezeti jelleg további erősítését. Történetesen a korábbinál jobban érvényre kell juttatni, hogy a szövetkezet gazdája, a tagság. Éppen úgy, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél minden lényeges kérdés eldöntésénél a tagság mondja ki a végső szót. A tagok döntenek arról, hogyan alakuljanak a belső gazdasági és szövetkezetpolitikai viszonyok. Ők határozzák meg az áruellátás, a szolgáltatás megszervezésének, a nyereség elosztásának elveit. Ellenőrzik azt is, hogy a választott személyek, vezető testületek hogyan hajtják végre a tagok akaratát. Az új gazdasági mechanizmus, a szövetkezet önálló üz- tetpolitikája a külső kapcsolatok alapvető módosítását jelenti. Megváltozott az állami szakigazgatási szervek, a szövetkezeti szövetségek és a fogyasztási szövetkezetek egymáshoz való viszonya. A jelenlegi helyzetnek, a kialakult új viszonyoknak, a bonyolult belső és külső kapcsolatoknak világosan, egyértelműen tökröződniük kell az új alapszabályban. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa még az év elején irányelveket adott ki, alapszabálymintával sietett a szövetkezetek segítségére. A MÉSZÖV is több ajánlást adott, tapasztalatcseréket és munkaértekezleteket szervezett az alapszabállyal kapcsolatosan. Tették ezt abból a meggondolásból, hogy az alapszabálytörvény, tehát az érvényben levő rendelkezéseket, jogszabályokat nem mellőzheti. Rendkívül fontos például, hogy egyértelműen határozzák meg a jogok mellett a tulajdonosok, a tagok felelősségét, kötelességeit is. A legfőbb fórum, a közgyűlés szerepe nem merülhet ki pusztán abban, hogy évről évre megszabják a legfontosabb tennivalókat. A tagok kötelesek szót emelni akkor is. ha úgy látják, a közös munka, a közösség vagyona veszélybe került. A jogok és a kötelességek összhangja jelenti a szövetkezet törvényekben, jogszabályokban előírt demokratikus működését. Az ilyen bonyolult összefüggések miatt próbálják élesíteni a szövetkezeti vezetők és tagok látását az országos tanács és a MÉSZÖV. Az alapszabályminta, az ajánlások gondos tanulmányozása csak hasznukra válik azoknak, akik most „írják” a szövetkezeti élet törvényét. Az ajánlások azonban semmiképpen sem jelentik a magyarnándori, a romhányi, a balassagyarmati vagy más, konkrét fogyasztási szövetkezel kész alapszabályát. A helyi közösségeknek a konkrét helyzet, az összegyűlt tapasztalatok, a helyi lehetőségek, adottságok birtokában kell elkészíteni az alapszabályt. Csak hasznára válik a vezetőknek, ha már most, az alapszabály készítésénél beszélgetnek a tagokkal. Megint csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek példája a bizonyíték: sokat jelent az, ha a tagok érzik, hogy valóban ők a szövetkezet tulajdonosai. A gazda megfontoltságával, felelősségével mondják el véleményüket a közös munkáról. Tavaly mintegy 3000 tag mondott véleményt a szövetkezetek tevékenységéről, mert hívták, kérdezték őket. Hiszen az egészen természetes, az új alapszabály megalkotásával az a cél: segítse elő az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlődésének gyorsulását. Segítse elő a szövetkezeti jelleg erősítését, az áruellátás javítását, a falusi boltok kulturáltságát. Nem kicsi hát a feladat, amit azok vállaltak magukra, akik „írják” a törvényt, a szövetkezetek alapszabályát. Vincze Istvánná Elkészült a salgótarjáni űj filmszínház építési terve Az évek óta folyó tervezge- tés lassan a megvalósítás stádiumába került: elkészült a salgótarjáni új filmszínház terve, melynek megépítése a költségvetés szerint mintegy 15 millió forintba kerül. Az új filmszínház 18 méter széles vászonfelületen 70 milliméteres filmek vetítésére is alkalmas lesz és négy vetítőgéppel, térhatású akusztikai berendezéssel rendelkezik majd. Az építési terv költségvetési vitájára a beruházó vállalattal hétfőn kerül sor, s most várják a tervvel kapcsolatosan a Filmtröszt szakvéleményét is. Az építési költség biztosításával Salgótarján új mozija előreláthatólag 1972-re épül meg Tiszán innen, Dunán túl ílj kapcsolatokat kerestek Mint már hírül adtuk, ismét meghirdették a Tiszán innen, Dunán túl című, megyék közötti rádiósvetélkedő sorozatot, amely ezúttal hazánk felszabadulása 25. évfordulójának ünnepségsorozatá- noz kapcsolódik, s amelyen Nógrád megye is részt vesz. A vetélkedőre való felkészülés előkészítése jegyében tegnap délelőtt összeült Salgótarjánban, a megyei tanács helyiségében az az operatív bizottság, amely meghatározta a legfontosabb megyei tennivalókat. Nógrád megye Komárom megyével méri majd össze erejét, a Magyar Rádióban közvetített vetélkedőre jövő év februárjában kerül sor. Amint azt Erdős István, a Nógrád megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának munkatársa elmondotta, a verseny- kiírás nem követeli meg hogy a megyék közötti versenyt megelőzően helyi vetélkedőket tartsanak, de ajánlja ezt. Rövid tájékoztatója után az előadó javaslatot tett a felkészülésre vonatkozóan, majd a jelenlevők vitáját követően kijelölték a feladatokat. Eszerint a rádió által is közvetített döntő előtt Nógrádban megrendezik a középiskolák közötti vetélkedőket, s járási vetélkedőkre is sor kerül. Az ezeken részt vevő egyének, illetve csapatok — előzetes terv szerint — értékes jutalomban részesülnek. Salgótarjánban, a megyei József Attila művelődési központban a közeljövőben „ügyeletes” klubot hoznak létre azok szamára, akik részt kívánnak venni a vetélkedőn a megyei csapat tagjaként. A rádió által meghatározott témaköröknek megfelelően megalakultak azok a szakcsapatok, amelyek tagjai a felkészülés során feldolgozzák megyénk antifasiszta, illetve munkásmozgalmát a világháború előtt, s a háború időszakában, továbbá a felszabadulás . megyei eseményeit, az eltelt 25 év történetét a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életben. Egyre jobban érvényesül a piac értékítélete a tanáesi vállalatoknál Szombaton, Salgótarjánban, az SZMT-székházban a megyei tanács ipari osztálya a HVDSZ megyei bizottságával egyetértésben megbeszélésre hívta a tanácsi vállalatok igazgatóit, főmérnökeit, főkönyvelőit. a párt és szak- szervezetek titkárait. Az esz. mecserén. az első félévi munkáról, a közgazdasági szabályozók várható módosításának jegyében pedig a távlati feladatokról volt szó. A vitaindítót Komét Gyuláné, a megyei tanács ipari osztályának főelőadója tartotta. Megállapította, hogy a tanácsi ipar zömében eleget tett a reája háruló követelményeknek. Az első félévben 24,6 százalékkal növelte termelési értékét az elmúlt év azonos időszakához viszonyít, va. Megtehették, mert az előző esztendőben kedvező eredményeket értek el a piackutatásban, a Piaci kapcsolatok kialakitáísában. Sokat segített az az intenzív műszaki fejlesztői tevékenység is, amelyet már 1968-ban elkezdtek a vállalatok. Kedvezően alakult még a külkereskedelmi értékesítés, valamelyest fokozódott a termelékenység üteme. Az eltelt időszaknak egyik fontos jellemzője, hogy a piac értékítélete már jobban éreztette hatását. Emiatt nem volt meg az összhang a kereslet és kínálat között, a korábban lekötött nagyüzemi kooperációs kapcsolatok is részlegesen megváltoztak. Ennek következtében egyes területeken átmeneti termeléskiesés következett be a tanácsi vállalatoknál. Bonyolította a helyzetet a munkaerő-vándorlás időszakos megélénkülése is. Mindezek hatása jelentkezett a hullámzó termelésben, a rapszódikus, ütemtelen árukiszállításban. A közben megtett intézkedésekkel azonban jórészt sikerült pótolni az év első 5 hónapjában, a termelés hullámzásából adódó bevételi kieséseket. Ennek érdekében a Nógrád megyei Textilipari Vállalat növelte a nehézkon- fekciós áruk mennyiségét. Az Ipoly Bútorgyár a belkereskedelem igényeinek csökkentése miatt, termékeinek egy részét közvetlenül a kiskereskedelmi hálózatba helyezte el. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat a jelenleginél biztosabb üzleti kapcsolatok kialakításán fáradozik. A Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat ú.i megállapodása az Elektroakusztikai Gyárral hosszabb távon biztosítja a termelőkapacitás lekötését. A piac változó igénye, gyors intézkedésekre, a helyzethez való alkalmazkodásra késztette a vállalatokat. Ennek eredményeként egyik helyen csökkent, a másik helyen növekedett a belkereskedelemnek adott termékek mennyisége. Jellemző még a tanácsi vállalatokra, hogy megfontoltabb készletgazdálkodást folytattak. Az első félévben 8 millióval növekedett a készlet. Vannak olyan vállalatok azonban, ahol az indokoltnál nagyobbak a készletek. Szóba került még a vállalatok fizetőképessége. Az év első felében nem felelt meg a követelményeknek, csupán a félév végére javult a fizetőkészség, rendeződött a vállalatok pénzügyi helyzete. Az előadó foglalkozott még a. munkaerő-gazdálkodással, a normakarbantartás tennivalóival, az árképzésnél mutatkozó problémákkal, majd utalt a vállalati belső mechanizmus kialakításának szükségességére. A vitában felszólalt Papp György, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója, Vass Miklós, a Nógrád megyei Fémipari Vállal# megbízott igazgatója, Szedlák Sándor, az Ipoly Bútorgyár igazgatója, Kozma Gyula, a megyei tanács pénzügyi osztályának közgazdasági csoportvezetője, Nyúl Gyula, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat főmérnöke, déczfi Pál, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat főkönyvelője és a Nógrád megyei Fémipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. A vitában felmerült kérdésekre. véleményekre részben Komét Gyuláné, részben pedig Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője válaszolt. Olcsóbb less a gyümölcs Több árut kapuak a MEK boltok A múlt hét végén már kevesebb volt az eső, s ez kedvezően éreztette hatását a salgótarjáni piac áruellátásában is. Jelentősebb zöldség és gyümölcs felhozatal azonban csak a jövő hét elején, közepén várható. A MÉK árudákban általában kielégítő volt a ziildség. és gyümölcskínálat. S amint a MÉK Központban elmondották: nagyobb áruszállítást várnak zöldségből is. gyümölcsből is a hét elején. Mindenekelőtt a gyümölcsellátás további javulása várható a hét első napjaiban. A MÉK boltokba jelentős szőlő szállítmányok érkezését jelez, ték. Hétfőn már olcsóbban, kilónként 7.20 forintért vásárolhatják az ízletes csemegét a háziasszonyok. SZÉNMEDENCÉNK ÉLETÉBŐL Maróhenger a menkesi trontfejíéssn (OldalösszeáKitás az 5-ös oldalon) A görögdinnye szezonja lassan a végére jár. A salgótarjáni piacon azonban most |s éppúgy kínálják a gyümölcsöt az árusok, mint a szezon elején, derekán. A dinnye minősége általában jó ég a MÉK .boltokban elfogadható áron, 1.50-ért lehet vásárolni kilóját. Rendkívül gazdag az idei őszibarack termés. Ez a magyarázata, hogy van bőven gyümölcs a Piacon és soha ilyen olcsón nem vásárolhatták a háziasszonyok mint most. Hétfőtől kezdve a MÉK boltokban tovább csökken az őszibarack ára. A gyümölcs minőségétől függően 5—4. 3.40—2.40 forintért kínálják a MÉK áru. dákban. Az apróbb barack ára két forint lesz. A zöldségfélékből, Paprikából, uborkából fejeskáposz. tából és vöröshagymából általában kielégítő volt az el- ’átás. s nem lesz zavar a következő naookban sem. A-/ idő javulásává a — befőző háziasszon vök örömére — óira visszatér a piacra a Da- "adicsom. A mennyiség nőve. '-„népével csökken nz ára is. Mest. ugyanis az T osztóivá 2.20, a másodosztályú paradicsomot pedig 1.80 forintért árulta a MBS.
