Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-30 / 200. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? t MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS.LAPJA XXV. ÉVF.. 200. SZÁM ARA: 80 FILLÉR »969. AUGUSZTUS 30.. SZOMBAT Karancsberény, az ügyeskedő község (5 oldal) Reklám és valóság (6. oldal) Mecser második (7 oldal) illést tartott a megyei pártbizottság: A bányászat visszafejlesztés© során előnyösen megújul megyénk iparszerkezete Emberségesen és humánusan oldj áh meg a felszabaduló munkaerők elhelyezését Tegnap tartotta ülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága. Az elnökségben helyet foglalt Pothornik József, a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák igazgatója, MatúzJózsef és Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkárai, Hosszá Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága Párt• és Tömegszervezeti Osztályának instruktora. A megyei pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket, valamint a Pénzügyminisztérium és a Nehézipari Minisztérium küldöttét Matúz József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára mondta el szóbeli kiegészítését az írásban előzőleg kiküldött napirendhez, amely az MSZMP Politikai Bizottságának 1968. október 29-i, a népgazdaság energiastruktúrájának távlati fejlesztéséről hozott határozatából adódó megyei feladatokat ismertette. A megyei part-vég rehaf főbizottság előterjesztése visszafejlesztésének kérdését. Több ízben konzultálás folyt a Központi Bizottság illetékes osztályaival, a gazdasági minisztériumokkal, főhatóságokkal, tájékoztattuk őket a szénbányászat visszafejlesztése során szerzett megyei tapasztalatokról, jeleztük a kialakult helyzetet és segítséget kértünk. A megyei pártbizottság arra törekedett, hogy az energiastruktúraváltozásából adódó problémáit megoldása viszonylag zökkenőmentesen történjen meg. A megyei pártbizottság tagjai ismerik azokat az erőfeszítéseket, melyeket a megyei vezetés tett a második és harmadik ötéves tervidőszakában a megye fejlesztése érdekében. Ilyen irányú tevékenysége a harmadik ötéves terv eltelt időszakában tovább fokozódott. Az elvtársak előtt levő anyagban viszont olyan fejlesztési javaslat szerepel, amely ha megvalósul, hosszabb távon alapozza meg a megye ipari fejlesztésének irányát. Az előterjesztés jelenlegi formájában több éves elemző munka, politikai, gazdaságpolitikai viták alapján készült el. Az ezzel kapcsolatos eszmecseréken a következő kérdések szerepeltek: leépül-e a szénbányászat és milyen mértékben? Az el- vándoroltatás-e a fő út, vagy az ipar megyei telepítése? Lesz-e munkaerő és hol? Elég-e az üzemek rekonstrukciója, vagy új üzemek kellenek? Politikailag hogyan tudjuk levezetni ezt az időszakot? Milyen hatással lesz és hogyan befolyásolja a megye gazdasági tevékenységét az új mechanizmus, a gazdasági reform? mint 12 százalékát adta az elmúlt időszakban. A megye iparszerkezetét a nehézipar 90 százalékos részaránya jellemezte, ebben a szénbányászat 50 százalékot képviselt. A bányászatra épülő üzemeket az alacsony technikai színvonal mellett, a nehéz fizikai munka jellemezte. 1964- ig alapvetően a bányászat fejlesztése határozta meg a megye gazdasági szerkezetének fejlesztését. A megyei ipar- fejlesztésre fordított beruházásból 55 százalékban a szénbányászat részesült, itt a bányászat országos kiemelése következtében magasabb volt az életszínvonal mint más üzemekben. Mivel Nógrád megye 1945, óta új ipari üzemet nem kapott, s a régebben kialakult bányászat és az erre épülő ipar leginkább a salgótarjáni járásban és városban helyezkedett el, az energiahordozókban bekövetkezett változások már a kezdeti szakaszban is felvetették a megye gazdasági továbbfejlesztésének kérdését, s ezt a megyei vezetés több ízben jelezte a felsőbb állami és pártszerveknek. A IX. kongresszus határozata értelmében a harmadik ötéves terv időszakában az energiahordozók összetételében a szénhidrogéneknek 37— 39 százalékos arányt kell elérni. Ügy fest, hogy az energiaszerkezet átalakítása a tervezett ütemnél gyorsabban valósul meg, mert a szénhidrogének aránya 1970- re valószínűleg eléri a 44—45 százalékot. E tényezőt figyelembe véve a Vili. és IX. pártkongresszus határozatai alapján o megyei pártbizottság különös figyelmet fordított a szénbányászat helyzetére, az energiastruktúra szerkezetének változására, mivel ennek gazdasági és politikai kihatása gyakorlatilag az egész megye dolgozóit érintette és érinti. A látható helyzetet figyelembe véve a megyei párt- bizottság már 1965-ben jelzett a Központi Bizottság illetékeseinek. A harmadik ötéves terv, valamint az új gazdasági mechanizmus első évének tapasztalatait figyelembe véve kérte a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályát, vizsgálja meg a kialakult helyzetet, ezen belül a szénbányászat Milyen intézkedéseket tettünk 1964-től 68-ig a szén- bányászati , termelés- és létszámcsökkentés hatásának ellensúlyozására ? Jelentősen növeltük a munkahelyi koncentrációt és a gépesítést. Tervszerű önköltségcsökkentéshez kezdtünk, aminek hatásaként jelentős mértékben csökkent az állami dotáció, megkezdtük a melléküzemi tevékenységek kiépítését. Az energiastruk- túra-változást figyelembe véve hozzákezdtünk a meglevő ipari üzemek új energiahordozóra történő átállításához. Megépült az Ózd— Salgótarján közötti földgáztávvezeték, megkezdődött a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az Öblösüveggyár és a Síküveggyár földgáztüzelésre való áttérése, folyamatban van Salgótarján város kommunális létesítményeinek — lakások, közintézmények — földgáztüzelésre való áttérésének első üteme. A szén- bányászat visszafejlesztésének hatására megkezdődött a megye ipari szerkezetének átalakítása, bár a tervezett új ipari nagyüzemek megvalósítása nem történt meg- a harmadik ötéves tervben. Erőfeszítések az ipari struktúra megváltoztatására A kérdésék tisztázása érdekében az országos politikai, állami szervek segítségével mélyreható gazdasági, politikai elemzések és felmérések készültek. Megvizsgálták, hogy a megye ipara mennyit fejlődött 1945 óta, s ennek figyelembevételével történt döntés, hogy milyen úton fejlődjön a jövőben. Hosszabb távú fejlesztési koncepciók alakultak ki. Külön elemezték a reform hatását a szénbányászat visszafejlesztésével összefüggésben, legutóbb pedig azt vizsgálták meg, hogy a Politikai Bizottságnak az energiastruktúra változására hozott határozata milyen hatással lesz a megye gazdasági életére, illetve milyen feladatok merülnek fel ezzel kapcsolatban. Ilyen alapos elemző munka után a felsőbb szervekkel az alapkérdésekben egyetértve került a javaslat a megyei pártbizottság elé azzal, hogy elfogadás után a végrehajtó bizottság kapjon megbízást az elfogadott határozat végrehajtására. A továbbiakban ismertetjük a megyei párt vb állásfoglalását és a belőle fakadó teendőket, Nógrád megye gazdasági helyzetét az elmúlt évtizedekben alapvetően a szénbányászat határozta meg. A nógrádi szénmedence az ország szénszükségletének több Foglalkoztatási gondjaink, illetve a felszabaduló bányászok elhelyezése érdekében erőfeszítéseket tettünk az ipari struktúra megváltoztatására, új üzemek letelepítésére. Ennek érdekében felmértük a szénbányászat visz- szafejlesztése következtében felszabaduló objektumok hasznosításának lehetőségét, A végrehajtott ipartelepítések eredményeképpen tíz kisebb üzem kezdte meg működését. A felsőbb gazdasági szervek javaslatára kidolgoztuk a megye perspektivikus fejlesztési elképzeléseit, végrehajtottuk a megye gazdasági szerkezetének elemzését. Tovább folytattuk a meglevő üzemek — ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, Öblösüveggyár, Síküveggyár — rekonstrukcióját, dinamikusan fejlesztettük a tanácsi és szövetkezeti ipart, ugyanakkor az előbb említett vállalatok végleges bázisának -kiépítése is megkezdődött. A megtett intézkedések hatására kezdeti változás! történt az ipar területi elhelyezkedésében és szerkezeti arányaiban. Ennek eredménye, hogy a harmadik ötéves terv eltelt időszakában 7 ezer új ipari dolgozó került felvételre. A szénbányászat visszafejlesztésének következtében jelentkező foglalkoztatási gondjaink megoldásában értékes segítséget nyújtottak a központi intézkedések is. A kormány 2006-os rendelete alapján több mint 900 főt helyeztünk rokkantsági nyugdíjba. A gyermekgondozási segélyt eddig több mint 2 ezer édesanya vette igenjébe. A német demokratikus köztársaságbeli munkaakció lehetőségeivel több mint 500 fiatal élt. A harmadik ötéves tervben végrehajott szénbányászati létszámcsökkentés problémáit az elért kedvező eredmények hatására átmenetileg sikerült zökkenőmentesen megoldani, illetve az ebből eredő gondjainkat a dolgozók széles tömegeivel megértetni. Az eddig megtett intézkedések világosan, egyértelműen és félreérthetetlenül bizonyítják,hogy a megyei pártbizottság, a megyei vezetés fő feladatának tekintette és tekinti a szénbányászatot, és a bányászok problémáinak megoldását. Az 1975-ig tervezett létszámcsökkentés már alapvetően új vonásokat is tartalmaz a harmadik ötéves tervvel szemben. Az Egyesült Magyar Szénbányák Igazgató Tanácsa által 1968-ban elkészített és jóváhagyott 1968— 1980-ig terjedő programja szerint a nógrádi szénmedence termelése 1975-re egymillió, illetve 900 ezer tonnára csökken, s alapvetően a nagybátonyi térségre koncentrálódik. A termeléscsökkenés végrehajtása mellett biztosítani kell a dotáció teljes megszüntetését, 1973 végéig pedig a vállalat nyereségessé tételét. A dotáció teljes felszámolása érdekében a műszaki fejlesztés előtérbe helyezésével a termelékenység jelentős fokozását tűztük ki célul. Az előbb említett időszak alatt a fenti tényezők következtében mintegy 6900 fő szabadul fel. a bányászaiból. A csökkenés alapvetően a kolonizált törzsgárdát érinti. Ugyanakkor a visszafejlesztés már a korábban iparilag fejlett körzeteket és azok vonzáskörzetét is érinti. E területen él a megye lakosságának több mint 50 százaléka, az ipari foglalkoztatottaknak több mint 70 százaléka, az összpórttagság 68 százaléka. Az egész megyei beruházást nézve 1965 óta a bányászatíejlesztésre szánt összeg a minimálisra csökkent, ezt a megye más csatornán sem kapta meg. E tényezők alapvetően meghatározzák a Nógrádi Szénbányák Vállalat fejlesztési perspektíváját. Már most látszik, hogy a IV. ötéves tervben a jelenlegi pénzügyi mechanizmus nem teremti meg a lehetőséget a vállalatnak az intenzív gazdálkodásra, nem hat előnyösen az összüzemi teljesítmény kívánt mértékű növelésére, ugyanakkor a későbbi években a visszafejlesztés gyorsabb ütemét idézheti elő. A szénbányászat jövője az előbbiek miatt kihatással van a megye gazdaságpolitikai helyzetének alakulására is. Mindez új módon veti fel a foglalkoztatottság problémájának megoldását. A korábbi években megtörtént visszafejlesztés hatásaként a munkaképes korú férfimunkaerők foglalkoztatása nem biztos hogy javul, sőt később tovább romlik. Számolnunk kell a női munkaerő fokozott mértékű elhelyezkedésével. Számításunk szerint csaknem 5 ezer háztartásbeli nő kér majd munkalehetőséget. Teljesítése esetén is alatta maradunk az országos átlagnak. Mivel a bányának, mint a megye legnagyobb gazdasági egységű munkaerő-felszívóiának szerepe megszűnik, problémát okoz a negyedik ötéves tervben munkába lépők elhelyezése. Munkaalkalmat keres majd 14 500 dolgozó. Baytttt « mm ágazati A létszámgondok megoldását nehezíti, hogy a visszafejlesztés üteme egybeesik a demográfiai hullám tetőzésével, mely két tényező hatása 1971—73-ban csúcsosodik ki. Ezért ebben az esztendőben lesznek legsúlyosabbak a foglalkoztatási gondok. Kimerülőben vannak azok a helyi erőforrások, átmeneti intézkedések, amelyek korábban megvoltak; befejeződnek a minisztériumi vállalatok rekonstrukciós munkálatai, a termelő üzemekben pedig mindinkább előtérbe kerülnek az intenzív gazdálkodás követelményei. A közgazda- sági szabályozók szigorítása várhatóan a belső létszám felszabadítására ösztönzi a vállalatok, üzemek vezetőit. Megszűnnek azok az intézkedések, amelyek a létszámot valamelyest stabilizálták. — NDK-beli munkaakció, gyermekgondozási segély stb. — Figyelembe véve a mezőgazdaságból az iparba áramlók létszámát, valamint az ingázás további növekedését, a negyedik ötéves tervben csaknem 14 500 új munkahely létesítésére van szükség a megye iparában. Területileg e gondok elsősorban Salgótarján várost és i területi fejlesztés járást érintik, de a bányászat visszafejlesztése problémát jelent a pásztói, a szé- csényi járásból bejáró bányászok foglalkoztatásának megoldásánál is. Az előbbiek is tanúsítják, hogy a bányászkérdés megoldását nem lehet csak ágazati szinten, a szénbányászaton belül keresni. Ez megyei probléma, így is kell kezelni! Éppen ezért helyes az a megoldás, mely szerint a megye támogatására a kormánytól kapott pénzügyi forrás fel- használásánál a területi és ágazati fejlesztést együtt kell vizsgálni, illetve ennek szellemében kell megvalósítani a fejlesztést az elkövetkezendő 10—15 évben. Ez a felfogás ma a megyei vezetésnél egyöntetű, ebben egyetértenek velünk felsőbb szerveink is. Figyelembe vettük a meglevő üzemeink jövőjét is — Salgótarjáni Kohászati Üzemek, ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, Öblösüveggyár, Síküveggyár — itt is csak ágazati szinteken tudjuk keresni a megoldást, vagy csak a vállalati hatékonyság' árán megoldani a foglalkoztatást. Ez viszont a népgazdaságnak sem érdeke. Ax ipartelepítés ü| körzetei A megye fejlődését vizsgáló elemzésnél az Országos Tervhivatallal egyetértésben már figyelembe vettük a bányászat visszafejlesztésének hatását, gazdasági következményeit, és a fejlesztés irányát ennek megfelelően alakítottuk ki. Kidolgoztuk a megyei és körzeti munkaerőmérlegeket. Ennék alapján felmértük az egyes körzetek munkaerő-összetételét és munkahelyszükségletét, felmértük a bányászatból felszabaduló, valamint a felnövekvő fiatalok munkaerő-összetételét, ugyanakkor az ipartelepítésre alkalmas objektumok felhasználásnak lehetőségét mind a bányászatban, mind azon kívül. Az ipartelepítésre javasolt körzetek település-fejlesztési terveit egyeztettük, figyelembe véve a letelepítendő üzemek kommunális, energiahálózati, valamint a felvételre kerülő munkaerők lakásellátottsága szempontjából. A 2006-os kormányrendelet lehetőségeit figyelembe véve elősegítettük a megyéből eltelepülni kívánó munkaerők elhelyezkedését, más területen. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a megye problémáinak megoldását csak a. további ipartelepítéssel, a foglalkoz(Folytatás a 3. oldalon) )
