Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGY# TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF.. 199. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tanulságos munkavédelmi vizsgalat (3 oldal) Savanyító üzem Jobbágyiban (5. oldal) A rádió és a tv jövő heti műsora (6, oldal) Besztercebánya hősei Ezekben a napokban Csehszlovákia népe az antifasiszta, felszabadító harc kibontakozása, a szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulóját ünnepli. Negyedszázaddal ezelőtt, 1944. augusztus 29-én a hegyekből lehúzódó partizánegységek egybehangolt akcióval elfoglalták Besztercebányát, és az addig széttagoltan tevékenykedő Hitler-eilen.es erők harca széles körű nemzeti felkeléssé alakult át. A Hitler-fasiszta német hadsereg ebben az időben sorozatos súlyos csapásokat szenvedett el a keleti fronton a szovjet hadseregtől, s — hosz- szú késedelem után — létrejött a partraszállt angolszász erők nyugati frontja is. A német tábornokok a fasiszta szlovák államnak fontos szerepet szántak stratégiai terveikben. Úgy vélték, hogy a Kárpátok hatalmas hegyrendszerét viszonylag kis erővel áttörhetetlen védőfallá alakítják át, és ily módon szélességében kettészakíthatják a szovjet hadsereg előnyomuló frontját. Nem számoltak azonban Szlovákia népeivel. A szlovákiai hazafias erők ellenállási mozgalma a háború második felében egyre inkább a fegyveres felkelés irányában fejlődött, és 1944 nyarán már 8 ezer partizán volt a hegyekben. A munka oroszlánrészét a kommunisták vállalták és végezték. A Szlovák Kommunista Párt — amelynek vezetője a felkelés idején Gustáv Husák volt — az antifasiszta nemzeti összefogás politikáját hirdette és valósította meg a gyakorlatban. A kommunisták kezdeményezték a Szlovák Nemzeti Tanács létrehozását, a nemzeti ellenállás szervezetét Tiso fasiszta rendszerével és a hitleri megszállókkal szemben. A felkelés bázisát a kommunisták és más hazafiak — munkások, parasztok, értelmiségiek — jelentették. Közülük ebben az időben sokan a ti- soista hadsereg tisztjei és katonái voltak, .akik a felkelés hírére tömegestől álltak a partizánok mellé, és fordították fegyverüket a hitleristák ellen. Besztercebánya elfoglalása után birtokba vették a közeli repülőteret, amelyen át folyamatos utánpótlást kaptak emberben és hadianyagban a szovjet hadseregtől. Már addig is igen sok tapasztalt szovjet tiszt harcolt a szlovákiai partizánok között. Különösen legendás hírnévre tett szert A. Sz. Jegorov osztaga. Százával, ezrével küzdöttek a szlovákiai partizánharcokban magyarok is. Közülük a Petőfi- és a Nógrádi-brigád a legismertebb. De ott voltak Európa szinte minden országának szabadságszerető fiai, akik többnyire német hadifogságból vagy koncentrációs táborokból megszökve, csatlakoztak a felkeléshez. A besztercebányai győzelem után, szeptember elsején a Szlovák Nemzeti Tanács proklamálta, hogy a Csehszlovák Köztársaság nevében átveszi és gyakorolja az állam- hatalmat a felszabadított területeken. Közép-Szlovákia teljes egészében és más területek is hamarosan a hazafiak ellenőrzése alá kerültek. A hitleri hadvezetés azonban hamar felismerte, milyen veszélyeket tartogat a felkelés továbbterjedése, ezért néhány hét alatt nyolc korszerűen felszerelt hadosztályt vetett be a partizánok ellen. Időközben a szovjet hadsereg élőnyomuló egységei Szlovákia földjére léptek. A növekvő német nyomás ugyan időlegesen visszavonulásra késztette a partizánegységeket, azok azonban a hegyek közt újjászerveződtek. Az utóvédharcokban vesztette életét Csehszlovákia nemzeti hőse, Jan Sverma. A kommunista párt és a nemzeti bizottságok a hitleristák kegyetlen megtorló akciói ellenére illegálisan tovább működtek. A szlovákiai partizánharcok katonai következménye az volt, hogy hónapokon át nagy létszámú hitlerista katonaságot kötött le, és ezzel számottevően megkönnyítette a szovjet hadsereg és a soraiban harcoló I. csehszlovák hadtest előnyomulását a győztes duk- lai csata után. Hasonlóképpen nagy volt a politikai hatása is. A Londonba települt, polgári politikusokat tömörítő emigráns kormány kénytelen volt elismerni, hogy Csehszlovákia felszabadítása és állami létének helyreállítása a szovjet hadsereg győzelmei és a kommunisták hősies harcai nyomán következik be, ezért — taktikai meggondolásokból — feloszlatta önmagát, s a londoni csehszlovák bur- zso:i emigráció vezetői áttelepültek Moszkvába. ' A szlovák nemzeti felkelés, amelynek évfordulóján kegyelettel emlékezünk meg valamennyi elesettjéről, köztük a magyar hősi halottakról is, további bátorítást adott valamennyi nép antifasiszta harcához. A felkelők helytállása pedig kifejezte Csehszlovákia népeinek, munkásosztályának azt a jogát, hogy a kommunista párt vezetésével a szocializmus építésének útjára lépjen. — éta — Növekszik a szovjet kőolajimport A magyar ipar számára egyre nagyobb jelentőségű alapanyag és energiahordozó a kőolaj, amelynek döntő részét — mint ismeretes — a Szovjetunió bocsátja rendelkezésünkre. Az elmúlt években erőteljesen növekedett a szovjet kőolaj importja és a behozatal a jövőben is tovább fokozódik. Az 1967. évi 2,8 millió tonnával szemben az idén már 3,6 millió tonna kőolaj érkezik, jövőre ez a mennyiség 4 millió tonna lesz és 1975-re eléri a 6,5 millió tonnát. Minthogy a szállítás legkorszerűbb és legolcsóbb megoldása az, ha a nagy mennyiségű kőolaj a kitermelő helytol egészen a feldolgozó üzemig csővezetéken teszi meg az utat, az ilyen nagy mennyiségű kőolaj továbbításához szükségessé válik a már megépült Barátság-kőolajvezeték kapacitásának bővítése. Erről írt alá a napokban Moszkvában megállapodást a magyar és a szovjet külkereskedelmi miniszter. A megállapodások értelmében a Szovjetunió oly módon bővíti' a Barátság-kőolajvezeték kapacitását, hogy 1975- ben alkalmas légyen a 6,5 millió tonna nyersolaj eljuttatására. Ülést tartott a Minisztertanács A szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulójára pártés kormánydelegáció utazott Szlovákiába Besztercebányai úticéllal tegnap reggel magyar delegáció utazott át a balassagyarmati határátkelőhelyen. Vezetője Gáspár Sándor. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a SZOT főtitkára. Két tagja,Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára és Sztankó Pál, a Magyar Nép- köztársaság pozsonyi főkon- zula volt. Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A nehézipari miniszter és az igazságügyminiszter előterjesztésére megtárgyalta az előzetes iparági vita alapján elkészitett gázenergia törvénytervezetét. A törvényi szintű szabályozást az indokolja, hogy az alföldi földgáztelepek feltárása után a gáz az ország energiaellátásában mind nagyobb szerepet kap, az ipari és mezőgazdasági üzemek mellett egyre bővül a földgázt felhasználó háztartások köre és az országos gázvezeték-hálózatot jelentősen bővíteni kell. A törvény a legutóbbi évtizedben hozott ipari törvények (bányatörvény, vasúti törvény, építési törvény, erdőtörvény stb.) sorába illeszkedve teljesebbé teszi a gazdasági élet törvényi szintű szabályozásának renilszerét. A Miniszter- tanács az előterjesztést elfogadta és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány tavalyi határozata alapján az egészségügyi, a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára együttesen felülvizsgálták a foglalkozási ártalmakra vonatkozó rendelkezéseket és tapasztalataikról jelentést tettek. A beszámoló szerint nem szükséges a kártalanítás feltételeit és mértékét szabályozó rendelkezéseket megváltoztatni. Indokolt azonban kártérítést nyújtani a korábbi, rendelkezésekben felsoroltakon kívül további néhány betegség esetén is. A kormány ezt az előterjesztést elfogadta. A Központi Népj Ellenőrzési Bizottság elnöke az ipari üzemek egészségügyi helyzetének vizsgálati tapasztalatairól tett jelentést. Az építésügyi és városfejlesztési, az igazságügy-, valamint a pénzügyminiszter közös előterjesztést tettek a lakosság telekigényeivel kapcsolatos kérdések rendezésére. A kormányhatározat az építési telkekkel való gazdálkodást a tanácsok feladatává teszi. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A küldöttséget Géczy Imre, az MSZMP városi bizottságának titkára és Lombos Márton, a városi tanács elnöke, valamint Lipták József, az SZBT vezető titkára is elkísér, te a határhoz, ahol Vajtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke fogadta őket. Az átkelés rövid szünetében Gáspár Sándor tájékoztatta a jelenlevőket útjuk és küldetésük céljáról, majd Vajtech Daubner adott rövid tájékoztatót a szlovákiai helyzetről. Eszmecsere az áruellátás javításáról Fokozni kell a kínálatot a forgalom növelése érdekében Tegnap Salgótarjánban, az SZMT-székházban a megyei tanács kereskedelmi osztályának hívására, a megyében működő kereskedelmi — taMogvalősulnak elhangzott javaslatok Ülést tartett a Salgótarjáni városi Tanács Az 1967. évi országgyűlési képviselők és tanácsválasztások előkészítéseként Salgótarjánban öt alkalommal tartottak országgyűlési képviselői és 81 esetben megyei és városi tanácstagi jelölőgyűlést. A jelölőgyűléseken több mint 7 ezer választó- polgár jelent meg, közülük 499-en tettek közérdekű javaslatot. A választás óta a ciklusidő fele már lejárt, éppen ezért tűzte napirendre tegnapi ülésén a Salgótarjáni városi Tanács: hogyan hajtották végre eddig a választópolgárok kéréseit, mit valósítottak meg a közérdekű javaslatokból. A városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának és a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának együttes előterjesztésében elhangzott beszámolót a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vette. A beszámoló ugyanis arról adott számot, hogy a jelölőgyűlésen elhangzott 499 javaslat közül eddig 413 már megvalósult. eleget tettek a választópolgárok kéréseinek. A javaslatok közül még 86 vár megvalósításra, közülük legtöbb a népgazdaság teherbírása ég -más okok miatt húzódik el. Érdekes taglalni a csoportonkénti elosztás megváló- sí fását. A városfejlesztéssel ösz- szefüggöen például 266 javaslat hangzott cl, közülük 207 már megvalósult. Ezen belül elsősorban az út-, járda-. csatornaépítéssel összefüggő kérések teljesítését szorgalmazta a városi tanáos. Csaknem teljes egészében teljesítették’ a lakosság. kérését a kút- és vízellátással összeiüggően. A közvilágítás, villanyhálózat bőJ vítésével 31 jaj^gslat hangzott el. Ebből eddig osak 26 észrevételt tudott orvosolni a városi tanács. A kiskereskedelmi hálózatra, az áruellátásra vonatkozó bejelentések közül tizenöt javaslat maradt orvosolatlanul. Viszont teljesítette a városi tanácg a házkezelésre vonatkozó .gondokat, megoldotta a kulturális intézmények működésére vonatkozó bejelentéseket. A felszólalások között 16 egyéni panaszt tartottak nyilván. Valamennyit orvosolt a tanács. Dr. Tóth István, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a jelölőgyűlésen elhangzott közérdekű javaslatok olyan programot adtak a tanács elé, melyek teljesítésére az anyagi sröforrások a választás óta eltelt időszakban a megvalósításra nem adtak lehetőséget. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelölőgyűlések óta eltelt idő alatt elért eredmények rendkívül jelentősek, megvalósulásuk tovább erősíti az állam- • hatalom helyi szerveinek tömegkapcsolatát, a szocialista demokratizmus egyre erőteljesebb kibon. tokozását. Éppen ezért a tanácsi szerveknek tovább kell dolgozni- ok azon, hogy a még meg nem valósított közérdekű javaslatok teljesítésének anyagi eszközei megteremtődjenek és az elhangzott javaslatok rendre megvalósuljanak. Beszámolójelentés hangzott el a város kétéves közoktatási tervének időarányos végrehajtásáról, majd a tanácsülés meghallgatta az ipari állandó bizottság munkájáról előterjesztett jelentést. nácsi és földművesszövetkezeti — vendéglátóipari szervek képviselői, a szakigazgatási felügyeletet gyakorló megyei, járási, városi tanácsok vezetői, a megyei kereskedelmi állandó bizottság tagjai, a KPVDSZ megyei képviselője értékelték a megyei áruellátás első félévi tapasztalatait, meghatározták az elkövetkezendő időszak feladatait. Laczkó András, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondotta, hogy a megye kiskereskedelme és vendéglátóipara alapvetően ellátta feladatát az első félévben. Zavartalan ellátást biztosítottak az alapvető élelmiszerekből, a bús és húskészítmények kivételével. Javult a kínálat az édesipari termékeknél, dinamikusan fejlődött — 10,3 százalékkal — a ruházati cikkek forgalma, a vegyes iparcikkeknél fakadó bevétel pedig meghaladja az országos fejlődés ütemét, viszont alatta marad a megyei áruforgalomnak. A kereskedelmi forgalomhoz hasonlóan kedvezően alakult a vendéglátás is. 4z ételforgalom növekedett. A fejlődés ellenére sem mondhatjuk, hogy a lakosság áruellátásának színvonala egyenletes volt, A kereslet és kínálat között, egyes időszakokban átmeneti problémák jelentkeztek, bizonyos cikkeknél és árucsoportokban csökkent a kínálat, nőtt a hi- nycikkek száma, amelyek több tényező együttes hatásaként jöttek létre, részben objektív. részben nem kellően megfontolt vállalati és szövetkezeti dijntések miatt. Ezek között említhetjük a következőket: a kiskereskedelmi vállalatok az év elején alábecsülték a várható forgalmat. s ehhez igazították beszerzéseiket. Gyakorlattá vált, hogy rövid szállítási határidővel rendeltek meg egyes árukat. A készlethitelezési pénzügyi szankciók is a készletcsökkentés irányába tolták a vállalatok elhatározását. Végeredményben a vásárlóerő és az árualap mennyiségi egvensúlva az előbb említett időszakban a készletek terhére alakult ki. . Nehezítette a helyzetet, az a szemlélet, mely szerint a jövedelmezőség növelése nem forgalomnövelést, hanem készletcsökkentést kíván. Emiatt * háttérbe szorult az az elv, hogy a kereskedelmi szervek a reájuk bízott terület lakosságának jó áruellátásáért felelősek. A második félévben megyénk kiskereskedelmi forgalmának 9 százalékos növekedésével számolnak. Ennek megvalósítása osak a kínálat jelentős fokozásával lehetséges. Ennek feltételei adottak. Megszűnt a készlethitelezési feltételeknél a korábbi megkötöttség. Egyetlen vállalatot sem gátolnak meg abban, hogy éljen a több- csatornás árubeszerzéssel, bátrabban vállaljon rizikót, az árukínálati terv összeállításánál pedig vegye figyelembe a lakosság eltérő jövedelmét, az ennek megfelelő igényeket. Forgalomnövelést tesz lehetővé a közös üzemeltetésű boltok létesítése is. A reformból adódó előnyök jó hasznosítása megköveteli a vállalatok belső mechanizmusának kialakítását is Vagyis, hogy nem .szabad mindig a pillanatnyi helyzetből kiindulni. Előrelátó piackutatásra épülő üzletpolitikára van szükség. Ennek nyomán teremtődik meg a beszerzés és értékesítés közötti összhang. A vitában felszólalt Hole ez Ferenc, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Nagy Sándor, a Centrum Áruház igazgatója. dr. Csaba István, a KIOSZ képviselője, Fekete Sándor, a pásztói kereskedelmi felügyelőség vezetője, Rein Lajos, a balassagyarmati Vágóhíd vezetője, Oravecz Tivadar, a KPVDSZ megyei bizottságának munkatársa, Holub Gyula, a MÉSZÖV áruforgalmi főosztályvezetője. Laczkó András válasza után Kaszás Józsefné dr. zárszavában kritikailag elemezte a kereskedelmi vállalatok első féléves tevékenységét, majd részletesen szólt a tennivalókról. Felszólalását azzal zárta: a kereskedelmi vállalatok vezetői az áruellátás megjavításával nemcsak szakmai, hanem politikai feladatot is ellátnak, kedvezően befolyásolják a megye dolgozóinak hangulatát. f* >
