Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

7 v-elözetes Madrid határán... Méhes György: Harminc­három névtelen levél (Kedd, 20.25). Vígjáték három felvo­násban, a miskolci Nemzeti Színház előadása, felvételről. A Kolozsvárott élő, ismert ro­mániai magyar írónak ezt a művét magyarországi ősbe­mutatóként láthatjuk a mis­kolci társulat előadásában. Az író családjában egyébként már úgyszólván tradíció az iskolával való irodalmi fog­lalkozás, társadalmi kérdé­sek iskolai alapszituációban történő vizsgálata. A Har­minchárom névtelen levél is az iskola világába viszi el a nézőt, szatirikus hangvétellel mutat be típusokat, azt pél­dázva, hogy egy közösség éle­tét milyen mértékben képes megrontani a rosszindulat és az intrika. A néhány éve született művet Romániában már eddig hat színház tűzte műsorára. Jebal Deeks bosszúja (Szer­da, 20.20). Magyarul beszélő nyugatnémet filmszatíra. Az 1967-ben készült tv-film, amelyet Dietrich Haugk ren­dezett, egy közel három év­tizede becsülettel szolgáló bankpénz'tárost mutat be, aki nagyon komolyan vette mun­káját, s másra alig figyelve dolgozott. Talán éppen ezért sosem jutott előre, sem a ranglistán, sem a fizetési osz­tályokban. 27 év után sorsá­nak kilátástalansága még sa­ját maga előtt is világossá Válik: elhatározza, hogy bosz- szűt áll a bankon. Először sikkasztani akar, de azután rájön, hogy a bank kárát a biztosító megtérítené, s őt lecsuknák. Ördögibb bosszút eszel ki. .. Művészportré Ungar Imré­ről (Szerda, 21.25). A Kossuth - díjas, kiváló művésszel Czi- gány György riporter beszél­get, s a műsor kerete termé­szetesen zene: a 60 éves zon­goraművész Bach f-moll zon­goraversenyét, Beethoven Pát­mőkora óta világtalant A portréműsor — ezért is ígér­kezik különleges élménynek, mert megismerhetjük a ki­tűnő művész töretlen opti­mizmustól áthatott egyénisé­gét. ö maga beszél az útról, ami a zenéhez, a művészet­„A vadászat” című magyarul beszélő, amerikai film. [Je­lenet az augusztus 29-i pénteki) adásához] hetique szonátájának máso­dik tételét, Chopin H-dúr Nocturne-jét és Bartók Béla Gyermekeknek című soroza­tának néhány darabját játssza el. Természetesen emlékezet­ből, „fejből” ...; a mondat a zeneszeretők számára mond sokat — Ungár Imre csecsé­hez vezetett. S ő maga mond­ja el mosolyogva: 6 éves ko­romig sokat unatkoztam a szemem miatt, s ekkor kezd­tem a zongorával, mint egyet­len játékszerrel foglalkozni; s azóta sem unatkozom. . . Un­gár Imre kitűnő művész, ke mény egyéniség, derűs kedé lyű ember. Játéka élmény — meg kell hallgatni. „Jebal Deeks bosszúja” cimű magyarul beszélő nyugatné­met film. [Jelenet az augusztus 27-i (szerdai) adáshozl A vadászat (Péntek, 20.50). Amerikai film. Az 1967-ben készült tv-produkció főszere­pét Mickey Rooney alakítja. A történet egy joviális seriff­ről szól, akiről azonban kide­rül, hogy körzetében nem szi­gorúan igazságos, emberséges ténykedése következtében van rend és nyugalom, hanem go­noszul megszervezett gyilkos­ságok hatására. A letartózta­tottakat éjszaka futni engedi, majd vérebeket uszít nyo­mukba. Egy, a településbe té­vedt idegen fiatalember vélet­lenül tanúja a seriff egyik gyilkosságának. A seriff tudo­mást szerez erről, a fiút ko­holt ürügy alapján letartóz­tatja, majd számára is fel­ajánlja a szökés lehetősé­gét. . . A. Gy. 70 éve született Szalvai Mihály Most lenne 70 éves Szalvai Mihály, az egykori salgótar­jáni kőművessegéd, a 19-es vöröskatona, a forradalmár, akit a későbbiek során!' minden európai burzsoá állam rendőrsé­ge üldözött. A spanyol polgárháború legendás hírű hősének alakja kiemelkedő a magyar és nemzetközi munkásmozga­lomban. Szalvai Mihály 1919-ben lépett be a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjába. Horthy pribékjei 15 évi börtönre ítél­ték, ahonnan 1920 júniusában megszökött Végig küzdötte a spanyol szabadságharcot, Párizsban 1940 elején letartóztat­ják és 1943-ban a Szovjetunió biztosít számára menedékjo­got. A harcos forradalmár 1944-ben részt vett Jugoszláviában a fasiszták elleni harcokban. Hazánk felszabadulásakor ka­tonai szolgálatra jelentkezik, és néphadseregünk egyik veze­tő tábornoka lesz. Nemcsak néphadseregünk szervezésében, fejlesztésében szerzett maradandó érdemeket, hanem kive­szi részét országunk politikai és társadalmi életéből is. Amikor Madridba érkezett, utcasorok hevertek romokban. Amerre a nemzetközi ezred el­vonult, a tömegek szeretete övezte őket, s Szalvai Mihály, a géppuskás ott menetelt az élen. Megsebesült, még felkö­tött karral szökik meg a kór­házból. hogy felkeresse egy­ségét, a Rákosi-századot. Zász­lóaljparancsnok lett. Amikor százada mellett megingott egy szakasz, a visszavonulók elé vetette magát. Nem tágított, mert tudta, hogy egy esetleges bekerítés végzetes lehet. Hű­séges helytállása és szilárdsá­ga megállította a megfutamo­dott csapatokat. 1938 áprilisában Leridában egyik nap parancsot kapott: estig tartsák a leridai dombo­kat, hogy a főerők átkelhesse­nek a Serge folyón. S a zász­lóalj, amelynek csak gyalog­sági fegyverei voltak, táma­dásra indult a tankokkal meg­erősített állások ellen. Sok hős magyar kommunista esett el ebben a harcban, s ha a zász­lóalj és a Lister-brigád nem is éri el a francoisták állásait, a dombokat estig megtartották, s a főerők átkeltek. Amikor pedig az ébrói harcokban a fo­lyón átkelve elfoglalja a 400 méter magasan levő kőpart te­tején az ellenség lőállásait, az ezredparancsnokság nem akar hinni a hírnek. Szalvai nem sokat bizonygat, kiadja a pa­rancsot: tovább üldözni az el­lenséget. Katalonia sorsának ■ megpe- csételődésévei a visszavonuló sereget és a több százezer me­nekülőt a nemzetközi brigád utóvéd harcai fedezték. Ami­kor kiéhezetten felsorakoztak az egységek, előttük állt a hős Lister és Modesto, hátuk mö­gött pedig a Pireneusok égbe­nyúló vonulatai. Modesto be­szélt: „Nem a spanyol fasiz­mus győzött le bennünket, ha­nem az idegen beavatkozás. A spanyol nép és az emberiség legjobb fiai adták életüket eb­ben a harcban.” S amikor Szalvai csapatai élén átlépi a határt, holtfáradtan vonulnak el Modesto tábornok előtt, s ércesen hangzik fel a zászlóalj indulója: Madrid határán, állunk a vártán, Állunk tűzözönben minden poklon át... A nemzetközi brigádok hőse, a magyar Csapájev sohasem felejtette el a régi jelszót: No pasaran! Nem törnek át! Egész életében minden munkájában ez vezényelte. A magyar nép ma, születé­sének 70. évfordulóján büsz­kén és kegyelettel emlékezik meg hősi katonafiáról, a nagy­szerű kommunistáról. K. S. Nemzetiségi iskolák a rétsági járásban A rétsági járás tizenkét községében jelentős számú nemzetiség él, a lakosság mintegy huszonöt százaléka. A kulturális ellátottsági szint minden vonatkozásban azonos a járás többi községével. Min­degyik nemzetiségű községben van iskola. A körzetesítés végrehajtásával a nemzetisé­gi tanulók részére is meg­oldották a szakrendszerű ok­tatást. A kis nemzetiségi köz­ségek felső tagozatos tanulói részére a központi iskolákban jó tárgyi és személyi feltéte­leket biztosítottak. A szaktanári ellátottság is jó. A körzeti központokban a szakosan leadott órák aránya 62 százalékos. Ezzel a kis nemzetiségi községek tanulói is előnyösebb helyzetbe ke­rültek, mivel magasabb szin­tű oktatásban vehetnek részt és így módjuk van a tovább­tanulásra is. A körzetesítés­nél gondok is felmerültek. Még nem tudták mindenütt megoldani, hogy azok a gyer­mekek, akik otthon nemzeti­ségi nyelvoktatásban része­sülnek az alsó tagozatban, a felső tagozatban is folytat­hassák ilyen irányú tanulá­sukat. A kérdés rendezése ér­dekében az Ösagárdról Ke­szegre, továbbá az Alsópe- tényből Nézsára járó tanulók­nál megoldották ezt a prob­lémát. Több nemzetiségi község­ben új, korszerű iskolát épí­tettek, így Felsőpetényben, Al- sópetényben, Kétbodonyban. Nógrádiján. Ebben az évben fejezték be Nógrádsápon az új, hattantermes iskola épí­tését. Szendehelyen az idén kezdték el az iskola építését. A szlovák nyelvet oktató általános iskolák száma a rétsági járásban nyolc (Alsó- petény, Felsőpetény, Bánk, ösagárd, Keszeg, Nézsa, Le- génd, Nógrádsáp). Ezekben huszonegy tanulócsoportban 452 gyermek tanulja a szlo­vák nyelvet. A szlovák nyelv oktatásának szakmai irányítá­sát a járásban külön szakfel­ügyelő végzi. A' tizenkét nem­zetiségi község közül csak Kétbodonyban és ösagárdon nincsen óvoda. Mindkét he­lyen a gyermeklétszám ala­csony volta akadályozta ed­dig a létrehozását. Kultúrotthon, mozi és könyvtár szintén mindegyik nemzetiségi községben van. N. GNIGYUK: Ferdítene. SÁRKÖZI GYULA Riportregény is. — Miért nem mondja meg a fiainak, hogy menjenek az elöljáróságra? Kérjenek munkát. Ha itt nem találnak a szamukra, akkor akad Németországban. Hiszen otthon tétlenkednek. Előbb-utóbb éhen vesznek. Am Sztrutyinszkijék nem hallgattak az effajta taná­csokra. tudták ők jobban, mit kell tenniük. Történt egy­szer, hogy egy éjjel a policájok elkapták Nyikolájt és Rosztyiszlávot az egyik tanyán. — A, megvagytok, jómadarak! Majd adunk mi nek­tek. amiért nem hallgattok a német hatóságra és bujdo- koltok előlünk. Még senki nem tudott kibújni a kezünk közűi. A két fiút bezárták egy pincébe. Éjfélkor, amikor a policájok elcsendesedtek, Nyikoláj odament a kis vasrá­csos ablakhoz. Megragadta a rácsot, és megpróbálta szét- hajlítani. Nem sikerült. Akkor lefeszítették a priccsről a legvastagabb desz­kát, a rács közé dugták, aztán lassan ide-oda mozgatták. A vas engedett, és a rés tágult. Nyikoláj megpróbálta ki­dugni a fejét. — Nagyszerű — örvendezett, — Ha a fejem átfért, kimászunk. Az udvaron csend volt. — Eredj te elsőnek — mondta Nyikoláj az Öcesének, Felsegítette Rosztyiszlávot, aki elkapta a vasrácsot és mászni kezdett kifelé Ám valamivel testesebb volt báty­ánál. s a rés kicsinek bizonyult. — Le kell vetkőznöd — suttogta Kolja — Máskülön­ben nem sikerül kijutnod. — 34 — Rosztyiszláv ledobálta a ruháját, és hamarosan mind a ketten kint voltak a szabadban. Ez után az eset után Kolja Sztrutyinszkij szilárdan elhatározta, hogy fegyveres partizánosztagot alakít. Ötle­tét elmondta apjának, és az öreg Sztrutyinszkij helyeselte. —■ De mi legyen anyátokkal és a kicsinyekkel? — kérdezte gondterhelten. — Nem vihetjük őket magunkkal, a faluban hagyni meg annyi, mintha biztos pusztulásra ítélnénk őket. — Gorinygrádbol el kell küldeni őket egy másik fa­luba — felelte Kolja. — Valamelyik rokonunkhoz. Am szándékukat végrehajtani lehetetlen volt, mivel minden faluban és az országutakon is a nácik és laká­jaik — a policájok futkéroztak. Csak egy maradt hátra: az egész családnak bekapcsolódni a harcba. Ezalatt Nyikoláj, Rosztyiszláv és Zsorzs megismerke­dett számos elvtárssal, akik német fogságból szöktek meg, s tanyákon, erdőkben bújdostak. Ezek az emberek öröm­mel fogadták a Sztrutyinszkij fivéreknek a partizánosztag megalakításával kapcsolatos gondolatát. A fivérek, egyszer a tanyákat járva bementek egy el­hagyott házba. Felmásztak a padlásra, a tetőn figyelőnyi- iást vágtak, s elterültek az illatos szénán. Estefelé észre­vették, hogy egy csoport policáj közeledik a házhoz — Üljünk csendben — javasolta Rosztyiszláv. — Ha látják, hogy senki sincs a házban, szépen odébb állnak. — De a fegyvereket azért tartsuk csak kéznél — tet­te hozzá Zsorzs. — Érzem, hogy nem kerüljük el az összecsapást — szólalt meg Nyikoláj. — Zsorzs, vedd elő a géppuskát. Rosztyiszláv, te pe­dig a kézigránátokat. Én az ablak mellé állok, s kellő időben parancsot adok. Parancs nélkül semmit se csinál­jatok. A policájok tízen lehettek. Nem jöttek be a házba, csak egyik társukat küldték előre, nézze meg, van-e va­laki odabent. A policáj benézett a pitvarba, a kamrába, a szobákba és visszatért társaihoz. — Felnéztél a padlásra is, Klim? — kérdezte tőle egyikük, aki a parancsnokuk lehetett. — Nem! Mi az ördögnek másszak oda? — Eredj csak és nézz ott széjjel. A padláson mindig rej­tőzködik valaki. Ha észreveszel valakit, kapd el az üstö­két és cibáld ki. De nehogy megöld ám. Hagyd meg es­tére, hadd legyen kivel elszórakoznunk. A padláson sötét volt. de amint kinyílt a pitvarajtó. keskeny fénycsík hullott oda. A Sztrutyinszkij fivérek hallották, amikor a policáj elérte a lépcsőt., bosszúsan morgott. s kovácsfújtatóként lihegve lépkedett felfelé, — 35 — „Csak találjak és ne tévesszem el a célt — gondolta Nyikoláj és szorosabban markolta meg a puskáját. — Zsorzs pedig küldjön egy sorozatot az udvaron állókba. Fő, hogy senkit se hagyjunk életben. Mi lenne a család­dal. ha felismernének bennünket?” Ebben a pillanatban feltűnt a padlásajtóban a policáj feje. Nyikoláj meghúzta a ravaszt. Eldördült a lövés és a váratlan vendég jajszó nélkül dübörögve zuhant vissza. — Zsorzs lőj! — vezényelt Nyikoláj. Felugatott a géppuska. Egy szempillantás alatt három policájt kaszált le. A többiek futásnak eredtek. A fiúk leugráltak a padlásról, összeszedték a zsák­mányt, négy puskát, egy géppisztolyt és pisztolyt, néhány kézigránátot. További itt-tartózkodásuk veszélyessé vált, ezért a három fivér nyomban el is hagyta a házat, A policájok megölése hatalmas pánikot keltett az el­lenség soraiban. Megjelent a büntetőosztag, átfésülte a környék erdeit, de senkit sem talált. — Hol lehetnek ezek a partizánok? — törték a fejü­ket a megszállók. Az még csak eszükbe sem jutott, hogy azok nem az erdőkben bujkálnak, hanem a helybeli la­kosság közt élnek, hogy az egyszerű Sztrutyinszkij család ilyen félelmetes erőt képvisel. Az öreg Sztrutyinszkij is fegyvert fogott, és fiaival együtt harcba szállt a hódítók ellen. Sőt még a tizennégy éves Vologyka sem ült ölbe tett kézzel. Sztrutyinszkijék- hoz sokan mások is csatlakoztak, akiknek sikerült meg­szökniük német fogságból. Le-lecsaptak kisebb ellenséges csoportokra, az elöljáróságra, a „begyűjtő” állomásokra, ahonnan a rablott élelmiszert Németországba indították. Nyikoláj Sztrutyinszkij többször is elgondolkozott azon, mit tegyenek ezután: harcoljanak az ellenséggel a többi osztagtól elszigetelten, vagy vegyék fel velük a kap­csolatot? Ügy döntött, hogy megtanácskozzák a dolgot. Egyikük ezt mondta: — Menjünk az arcvonal felé, csatlakozzunk a szov­jet csapatokhoz, s velük együtt harcoljunk a fasiszták el­len. Ez a javaslat sokuknak tetszett, de Nyikoláj nem ér­tett vele egyet. — Értsétek meg, elvtársak — fordult barátaihoz. — Osztagunk kicsi. Ha át akarunk jutni az arcvonalon, fel­tétlenül beleütközünk az állig felfegyverzett ellenségbe. Nem szabad ilyen értelmetlenül kockáztatnunk az éle­tünket. Azt hiszem, itt is akad tennivalónk. I Folytatjuk) — 36 — /

Next

/
Thumbnails
Contents