Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-26 / 196. szám
A síküveggyár! föMgáz prog romról A holnapoh tükrében Vállalati kfixérxet Idegcsillapítók nélkül Tálé v nem túlzás azt állítani, hogy a Salgótarjáni Síküveggyár távlati fejlesztése nagymértékben a síküveggyári földgáza ogram megvalósítására épül. Megkértem Palócz Imrét, a Síküveggyár főmérnökét, engedjen betekintést ebbe a programba, beszéljen arról, mi indokolja, hogy áttérjenek a földgáztüzelésre, mit tartalmaznak a tervek, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek más üveggyáraknál, ahol már tüzelőanyagként hasznosítják a földgázt, s végezetül: hogyan kapcsolódik a földgázprogram megvalósítása a távlati fejlesztési elképzelésekhez? — A sfküveggyártás technológiáját jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogy az üveg előállításához szükséges nyersanyagok megolvasztása, az olvasztókemencében milyen energiahordozóval történik. Jelenleg erre a célra barnakőszén elgázosításából származó generátorgázt használunk fel. Az utóbbi években azonban az üvegtermelés Iránti igények fokozódtak. A generátorgáz használata már nem előnyös a számunkra, elsősorban kalóriatartalmának állandó ingadozása miatt, s azért, mert a kívánt hőenergiát nem elég sűrítetten tartalmazza. Az üveggyártás ma már korszerű energiahordozó nélkül szinte elképzelhetetlen. A földgáz Salgótarjánba való bevezetésével nyílt lehetőség arra, hogy a Síküveggyár a generátorgázról áttérjen a földgáz felhasználására, ami a gyár további fejlődésének alapjait teremti meg. Az áttéréshez olyan teljesen új berendezések építése szükséges, amelyek lehetővé teszik a földgáz elégetését. Ezenkívül fel kell építeni a távvezetékhez csatlakozó földgázfogadó állomást is. Ezek az építési munkák már megkezdődtek. A feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy a költségek elérik a húszmillió forintot. A földgázprogram megvalósításának második üteme a meglevő olvasztókemencék átalakítása. alkalmassá tételük a földgáztüzelésre. Ez a soron következő nagyjavítások idején történik meg. Ezzel az átépített kemencék szerkezetileg is alkalmasakká válnak a földgáz eltüzelésére. A generátor- gáz termelésének megszűnése után földgázra alakítjuk át az épületek fűtési energiáját szolgáltató kazánházat, a présüzem és a nyersanyagszárítók tüzelését is. A földgáztüzelés bevezetéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a szakemberek már előzetesen tanulmányozzák a földgáztüzelés technológiai kérdéseit. Mivel hazai viszonyKészül a partizánszobor Többször beszámoltunk már arról, hogy ez év őszén kerül felavatásra Salgótarjánban id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművészünk új, nagyméretű alkotása, a partizánemlékmű. A benczúrtalvi mester hónapok óta dolgozik műven. s munkájával lassan befejezéshez közeledik. A Meszes oldalán helyet kapó szobormű, amely a város egyik legimpozánsabb látványossága lesz, méltón reprezentálja majd a megye hősi partizánmozgalmát. latban még nincsen Salgótar jánon kívül az országban máshol húzott síküveggyártás, hasonló gyárak a környező országokban találhatók, ezért csak a külföldi tapasztalatokra támaszkodhatunk. Eddig három szakemberünk járt a Szovjetunióban, hogy megismerkedjenek a földgáztüzeléssel. Tapasztalataink összegezéséhez a szakirodalmat is felhasználtuk. Ennek megfelelően alakítjuk ki a kemencék tüzeléstechnikáját. A földgáztüzelés bevezetése megnyitja az utat a jobb minőségű termékek előállítására, a gazdaságosabb termelés felé. Lényeges azonban, hogy az átalakított olvasztókemencék üzemeltetése során a szakemberek milyen gyorsan tesznek szert a megfelelő gyakorlatra. Részben éjtől függ, hogy a földgázadta lehetőségek kellőképpen kihasználhatók lesz- nek-e. Mi teljes mértékben szeretnénk kiaknázni a korszerű energiahordozóban. a földgázban rejlő összes lehetőségeket. Meg kell még említeni, bár a magas hőmérsékletű olvasztás lehetővé válik a földgáz felhasználásával, sajnos, a meglévő Zagyva I. üzem épületének mérete nem nyújt lehetőséget. hogy a benne üzemelő kemencét úgy lehessen átalakítani, ahogyan az a föld- gáztüzelés szempontjából legjobban megfelel. Ezen csak egyetlen módon lehet segíteni, ha a régi kemencét végleg leállítjuk, ezt megelőzően pedig a gyár északi területén egy új, korszerű kemencét építünk fel. Az elgondolás megvalósításának előkészítéséhez, már hozzákezdtünk, de a tervek tényleges megvalósítására még véglegesen rögzített elképzelések nincsenek. Eddig a Síküveggyár főmérnökének, Palócz Imrének a nyilatkozata, amihez különösebb hozzáfűznivaló nemigen akad, ha csak az nem, hogy rövidesen befejeződik a föld- gázfogadó állomás építése, a korszerű energiahordozó gyá ron belülre kerül. Nemsokára megkezdődik a Zagyva 1 üzemben levő kemence átalakítása. Ez előreláthatóan a jövő év első felében fejeződik be. Kiss Sándor K özérzete csak magasabb- rendű élő szervezetnek lehet. De ki tagadhatná. hogy egy-egy gyár, s még inkább a több egységből álló organizmus? Föllelhető benne a lázas nyugtalanság, a tettre- készség. a kishitűség és az elbizakodottság éppúgv. mint a szenvedélyesség és az okos higgadtság, sőt, a naivitás s a ravaszság is. Az, hogy létezik vállalati közérzet, korábban, az ún. direkt irányítási módszerek idején csak néhány szociológusnak. üzempszichológusnak okozott gondot. Nekik is csupán elméleti síkon. Napjainkban alapvetően más a helyzet. A vállalati közérzet valóság az üzemvezetőnek éppúgy, mint az igazgatónak, hatással van a kooperáló partnerekre, kisugárzik az irányító szervezetekre, befolyásolja a vállalat és a bank. a kereskedelmi cégek kapcsolatait. A megváltozott helyzet a gazdasági reform következménye, s egyik — nem lebecsülendő — eredménye. Milyen ma, napjainkban a vállalati közérzet? Attól függ, hol keressük kérdésünkre a választ. Nyugodt, kiegyensúlyozott ott, ahol a kereskedelmi osztályon irattartókat töltenek meg a rendelések, ahol a pénzügyi osztály a bankszámlákon sok milliós nyereségtöbbletet tarthat nyilván, s nyugtalan, kapkodó ott, ahol már a következő hétre sincs rendelés, ahol a vevők nem fizettek, s ezért maguk sem tudnak fizetni. Két azonos adottságú, s egyazon iparág-, hoz tartozó vállalat közérzete is erősen eltérő lehet. Jogos tehát a második kérdés: mitől függ, minek a következménye a vállalati közérzet? A válasz már nehezebb, mint az első kérdésre. A vállalati közérzet ugyanis bonyolult, egymással többszörös kölcsönhatásban levő tényezők következménye, a rendeletektől és utasításoktól egészen a vezetők személyes tulajdonságáig. A vállalati közérzetre hatással levő tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik: a vállalati belső szervezetben jelentkező ellentmondások, feszültségek, s ezek ellentéte, a harmonikus működés eredményei. Sűrűn emlegetik napjainkban, hogy a reform további sikerének döntő láncszeme a vállalati belső mechanizmus tökéletesítése, s kétségtelen, a meglévő, töké. tétlenségek erőteljes hatást gyakorolnak a közérzetre. A vállalati stratégia hiánya. a formai szervezeti változások a gazdálkodás tartalmi módosításai helyett, a hatáskörök túlzott centralizmusa — kedvezőtlenül befolyásolják a közérzetet. Ugyancsak ilyen tényező a belső érdekeltség; rendszer hiánya vagy gyengesége, a vállalati forgóeszközök és beruházási lehetőségek elosztásának esetlegessége, a differenciálás mellőzése. A kiragadott példák agyben arra is utalnak: a vállalati szervezet e lázainak, feszültségeinek csillapítására a gyógyszereket s gyógymódokat is többnyire helyben lehet és kell megkeresni. másik, s hatásában az előzőnél súlyosabb csoport a vállalaton kívüli tényezők halmazatá. Nem véletlenül használtuk a halmazat kifejezést. Napjainkban a vállalatok nagy többsége kétségtelenül még nem jutott túl a különféle szabályozók — s a velük összefüggő rendelkezések — megismerésén, s kezdeti fokú számításba vételén. Az egyik nagyvállalat igazgatója például őszintén megmondta: nem tudja még pontosan. miben döntenek önállóan, s miben nem. mert döntéseik annyiféle szállal kapcsolódnak különféle közgazdaság! előírásokhoz, s más szervezetékhez. hogy már-már magát az önálló döntést, mint fogalmat is kétségbe vonják. A vélemény nem alaptalan, de rögtön hozzá kell tenni: átmeneti állapotot tekint véglegesnek Ma ugyanis a vállalati közérzetet sok olyasmi befolyásolja. ami átmeneti állami megszorítás — mondhatni: sajátos biztonsági fék és szelep —, s ami a későbbiekben eltűnik, föloldódik. Tagadhatatlan azonban, hogy napjainkban sok főfájást okoz — s megint csak kiragadott példákra van lehetőségünk — és nagy hatással van a vállalati közérzete jó néhány intézkedés. így például a készletnövekedés finanszírozása a fejlesztési alap terhére a vállalatok egy részénél azzal járt. hogy föl kellett adniuk, vagy lényegesen redukálniuk bővítési programjaikat. Nem eléggé világosak — legalábbis a vállalatok számára — az exportelszámolások keretei, a hazai partnerek fizetési köte- ’azettsegének időre történő megvalósításának lehetőségei — mert vannak ilyenek —. s a termelői árrendszeren oelüi is mutatkoznak )tyar ellentmondások. melyek idegességhez. nyugtalan és aggodalmaskodó vállalati közérzethez vezetnek. I de sorolható az átlagbér szint sokat kritizált megkö'és« az a megítélésünk szerűit — joggal sűrűn bírált helyzet, hogy a vállalati kiadások egy része (például az újítás' dijak) nem egyszerűen a nyereséget, hanem annak adózás után visszamaradt részét terheli. s éppen ezért az eredménnyel arányban nem levő erőfeszítéseket követel. Fékként hat — ha már valamelyest enyhülő mértékben is — a vállalati munkában a termelők és értékesítők közötti. elsősorban pénzügyi nehézségekre visszavezethető feszültség. a rendelésállomány nagymértékű hullámzása, mindaz, aminek egy része előre számításba vett zökkenő az új szabályozók „bejáratása" idejére, de aminek másik része kétségtelenül az érdekeltségi rendszer finomítását, további tökéletesítését követeli meg. A reform bevezetésének első hónapjaiban sűrűn elhangzott: ezt csak idegcsillapítókkal lehet elviselni. S valóban, kitapinthaló volt a fizikai értelemben is megnyilatkozó idegesség a vállalati szervezet majd minden pontján. Ma mélyebbre, e szervezet idegpályáira, idegkudarcaiba húzódott a bizonytalanságot s felelősségtudatot egyaránt jelző rezgés. A vállalatok kezdenek tiszta képet alkotni önállóságuk korlátáiról, tevékenységük távlatairól. E képpel egyidőben tárják fel a belső és külső akadályokat, melyek ma ugyan még ideges feszültséggel telítik a vállalati közérzetet, de amelyek legyűrése — vállalati, s felsőbb szintű erőkkel, elhatározásokkal — rohamosan csökkenti majd az ideg- csillapító fogyasztást. Egyben gyors ütemben , teszi érzékennyé, mégis kiegyensúlyozottá és cselekvésre alkalmassá a vállalati szervezetet, s ezzel a közérzetet. Mészáros Ottó y///Zy///////7//7////7////7/7//Z7//////////77///////7y/7//////7/W//77///7//7/////17////////77//7y//l77Z7/7/////////////7/////iW/Z«WZQV/7///////////W'/V//77///////^ A gyermekek sínylik meg A bíróság tanácskozik. A folyosón egy megtermett férfi legkisebb gyermekét emelgeti. Játszanak. A pádon még hárman ülnek. A feleség, egy tizenhárom éves kislány és egy kisfiú. Nyílik az ajtó. Szólítják a feleket. A férfi belép s menne a kislány, s a fiú is. Az ügyész közbeszól. — Legjobb, ha ti most kint maradtok, gyerekek. A kislány, aki pár perccel előbb már mindent elmondott, visszaül a helyére. Nem érti, miért nem mehet be édesapja után. Maga ©lé néz, kezével játszadozik. A bíróság ítéletet hirdet. A férfi — a gyermekek apja — szemérem elleni erőszakért két év szabadságvesztést kap. Az ítélet nem jogerős, mert az apa tiltakozik, fellebbez. Nem érzi magát bűnösnek. Nem érzi bűnnek azt. hogy 13 éves lányával fajta- lankodott, mert kijelentette: azért tettem kérem. hogy meggyőződjem, hogyan reagál a lányom a férfiak közeledésére. Az ítélethirdetés után a család együtt távozik a bíróság épületéből. Azokról a bűncselekmé nyékről szeretnék írni. une lyeket közös néven így neveznek: a nemi erkölcs elleni büntettek. Ezek a bűncselekmények a nemi szabadságot sértik, vagy az ifjúság egészséges nemi fejlődését veszélyeztetik. Ezek a bűntettek a szexuális ösztönök olyan kiélésében, illetve olyan visszaélésekben állnak, amelyekkel szemben a társadalom védelme a büntetőjogi szankciók akalmazását parancsolóan megköveteli. Nógrád megyéből kerestünk ügyeket. A salgótarjáni járás egyik településéről és környékéről, ahol az utóbbi időben nem egy szemérem elleni bűntett akadt. A sertettek jórészt nyolc—tizennégy év közötti lányok. Mondhatni gyermekek, akik meg- sínylik, akiknél talán egész életükre nyomot hagy az erőszakos cselekmény. A legfelháborítóbb eset — bizonyára sokan emlékeznék rá —, amikor egy harminchat éves férfi nem kevesebb mint kilenc 8—10 év körüli kislányt csalogatott magához és tartó- sabb időn át fajtalan kodott velük, A „cukros bácsi” gátlástalanul kihasználta a gyermekek tudatlanságát és cukorral, aprópénzzel „kedveskedett” nekik. Egy 21 éves fiatalember ..megfigyelte”, amikor a két szomszéd kislány egyedül marad otthon és a nagyobbikat, aki 13 éves volt. a kamrába csalta. . . Egy másik esetben egy 35 éves férfi két kislányát „vette rá” — a nagyobbik 13 éves volt —. hogy együtt feküdjenek vele az ágyba. Egy más alkalommal a 38 éves apa 13 éves kislányát kényszerítette. hogy „szabályos” szexuális eletet éljen vele. Sorolhatnánk lovább a szomorú példákat. Az esetek mindegyikében példás ítéletek születtek. Az elkövetők szabadságvesztést kaptak, a gyermekek ellen .elkövetett ...merénylet” azonban ezzel nem zárult le. Nem zárult le, mert a gyermek életében a későbbiek során beláthatatlan következményei lehetnek az ilyen cselekményeknek. Az az tdegmegrázkódtatás. amelyet a cselekmény a gyermekekben előidéz, a gyengébb idegzetú- eknél a legkülönbözőbb, nem egyszer tartós lelki zavarokat is von maga után. Más esetekben a szexuális inzultus, különösen annak többszöri megismétlése a nemi elferdü- lésnek lesz az okozója, vagy a cselekmény idő előtt felébreszti a gyermekben a nemi ösztönt. Az ilyen gyermekek könnyen kerülnek már zsenge korban az erkölcsi züllés útjára és maguk is megrontói lesznek társaiknak. A gyermekek sérelmére elkövetett nemi cselekmények mérhetetlenül veszélyesek az ifjúság egész séges nemi fejlődésére. Ezek ellen a bűncselekmények ellen valamennyiünknek Harcolnunk kell. Tapasztalai, hogy a szülők csak végső esetben tesznek feljelentést. Az is előfordul, hogy „lebeszélik” őket. A bejelentések jórészt hivatalból történnek. Társadalmunk — a gyermekek érdekében — feladata az ilyenfajta bűncselekmények megelőzése. A szülők-gyermekek kapcsolatán függ sok minden. A bizalmon, hogy ludniillik a szülő mindenről tudjon, amit a gyermek csinál, mert így idő előtt megelőzhető a bűntény. Nem egy eset bizonyítja, hogy a környéken már beszélnek a dologról, ám a szülő semmit nem sejt. semmiről nem tud. Sok múlik a szülök mellett a pedagógusokon. a gyámhatóságon. A felvilágosítás a védekezés egyik eszköze. Időben kell, hogv megtörténjen, mert később már hiába minden, a gyermek lelkében bekövetkezik a törés. A szülők szomorúan, lehajtott fejjel távoznak a bíróságról, pedig nem egyszer figyelmetlenségük a történtek okozója, hogy bekövetkezett a tragédia. Az esetek arra intenek, több figyelmet a gyermekre, nagyobb felelősséget. Szokács László NOGRAD — 1969. augusztus 26., kedd
