Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

%nkél a ‘»*ei,lies*tő«éjfben II, Anziksz Szász-Svájcból Áruellátás - iliiifcizoifejBes» cs let in tizletpolitificii IX: c csali nagy áruházakat, A vita résztvevői abban mindannyian megegyeztek-, a korszerű üzlet és raktárak hiánya nem teszi lehetővé az áruk tárolását, szűkíti a vá­lasztékot, a túlzsúfoltság pe- 'iig a vásárlási csúcsidőkben bosszantja a vevőket. Murányi Lajos, a megye- tanács kereskedelmi osztályá­nak közgazdásza szerint Sal­gótarjánban es Balassagyar­maton az üzlethálózat sokkal kedvezőbb, mint a hozzá ha­sonló más vidéki városokban. A statisztika viszont azt is ki­mutatja, hogy a forgalomnö­vekedéshez viszonyítva az üz­lethálózat bővítése elmarad a k ÍVánalmaktól. Ez nemcsak feszültséget okoz, hanem ked­vezőtlenül befolyásolja az áruforgalmat. I-ények és lehetőségek Holecz Ferenc, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat igazgatója így folytatta: — A bányavidéke­ken, a megyeszékhelyen és Balassagyarmaton vagyunk érdekeltek az áruellátásban és a hálózatfejlesztésben. Salgó­tarjánban a város átépítése során újabb, korszerű üzletet nyitottunk és majd nyitunk. Üj helyre kerül a vasüzlet, jö­vőre kezdünk hozzá az új lak- berendezési áruház felépíté­séhez. A hármas számú üz- leiházban 5000 négyzetméter területet kértünk, nem tud­juk megkapjuk-e? Azt sem tudjuk, hová kerül a lebon­tásra ítélt készruhaboltunk és porcelánszaküzletünk. Balas­sagyarmaton kis üzletek ösz- szevonásával oldjuk meg a bolthálózat bővítését. Nálunk bevált a nagyáruházi forma. A vevőnek nem kell különbö­ző üzletekbe szaladgálni, majdnem mindent megkap egy helyen. A hálózatfejlesz­tésnél gyorsabb ütemet tud­nánk diktálni, ha Salgótar­jánban a szanálásból adódó, gyakori átköltöztetés nem vin­né el fejlesztési alapunk jó részét. 1963-tól huszonkét bol­tot mozgattunk meg. Volt köz­iük olyan, amelyik már ötöd­ször költözik. — Más városokhoz való ha­sonlítás a hálózatfejlesztésnél nem mindig célravezető — vélekedett Szálai Gáspár, a salgótarjáni városi pártbizott­ság első titkára. — Inkább az igények és a lehetőségek, va­lamint a közös összefogásban rejlő adottságokból induljunk ki. Salgótarján átépítése so­rán, figyelembe véve az egyes és hármas üzletházakat, 11 ezer négyzetméternyi terüle­tet kap a kereskedelem. Mind­ez jó feltételt teremt a munka jobb elvégzéséhez. Tapaszta­lataink szerint azonban a ren­delkezésre álló területet nem mindig használják ki éssze­rűen. Legnagyobb gondunk a peremkerületek bolthálózatá­nak bővítése. Az Öblösüveg­gyártól a nagyállomásig úgy- szóván egyetlen üzlet sincs. Sajnos még az ideiglenes megoldásokat se nagyon ke­ressük, pedig sokáig fenntar­tani a jelenlegi helyzetet nem. lehet. Nekünk nem jó, f Molnár Sándor, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója elmondta, hogy I960 óta ti­zennégy boltot szüntettek meg Salgótarjánban, helyette hetet nyitottak. Az eladótér felére csökkent A boltok át­építésére 4 millió 165 ezer fo­rintot használtak fel, amely­ből 1 millió 576 ezer forintot a megyei tanács vállalt magá­ra. Az üzletek korszerűtlenek, túlzsúfoltak, s ez idegesíti a vevőket. A városátépítés tervét ismerve azt kell mon­danunk: a mi helyzetünk to­vább rosszabbodik, ha... Ed­dig megszüntettük a KIOSZ- székházzal szemben levő hús­boltot, lebontásra kerül a vá­rosi tanácsház földszintjén ta­lálható önkiszolgáló élelmi­szerbolt, a Patyolat melletti sarki önálló élelmiszerbolt. Mindez 42 milliós évi forga­lomkiesést jelent a vállalat­nak. Ez még csak hagyján! A nagyobb kérdés, a megoldásra váró probléma, hová menje­nek vásárolni az ide járó dol­gozók? Meg kellene vizsgálni, miként lehetne még a bontás előtt, vagy ezzel egyidőben megnyitni a 3. számú üalethá- zat. — Sajnos nem megy.. — ve­tette közbe Berkes József, a Salgótarjáni városi Tanács tit­kára. — Amennyiben nem talá­lunk megoldást, akkor az áru- szállítást is csak a közúti for­galom részleges leállításával tudjuk lebonyolítani — foly­tatta Molnár Sándor. — Meg­oldatlan a vásártér élelmiszer üzlethálózata, nem beszélve a peremkerületekről. Ellentét­ben a Nógrád megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi VáEa- lat igazgatójával, nekünk nem mindig jó a központosí­tott élelmiszer-áruház. Jelle­günknél és feladatunknál fog­va, egy-két nagy élelmiszer­áruház mellett, főleg kisebb boltokra van szükségünk, még a belterületen is. A hálózat- fejlesztéskor nem sajnáljuk saját erőforrásainkat, bár meg kell mondani, hogy saját ma­gunk a hálózarfejlesztéssel kapcsolatos problémáinkat pillanatnyilag képtelenek va­gyunk megoldani. Nem öncél — A megyei tanács végre­hajtó bizottsága jóváhagyta a két város kereskedelmi háló­zatfejlesztésének tervét. Egyetértett Molnár Sándor­ral, hogy az élelmiszert árusí­tó üzletek fejlesztésénél el­sősorban 1 a kisebb üzletek ki­alakítását célszerű szorgal­mazni Legyenek ilyen üzletek a lakóépületek földszintjén, hogy az asszonyoknak ne kell­jen vásárlásaik során a lakó­tömb egyik végéből a másik­ba szaladgálni. A város átépí­tése nem öncél, a vásárlók ér­dekeit kell szolgálnia — mon­dotta Kaszás Józsefné dr. Benyújtják a számlát A hálózatfejlesztést a hely­beli és az országos vállalatok helyi üzletei is a tanács kasz- szájából óhajtják megoldani. Huszák Athur, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa han­goztatta: a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos terveket nem le­het a megyei tanács vállaira rakni. Aki fejleszteni akar, az tegye oda saját pénzét is. Dr. Szitner András, a megyei ta­nács tervosztályának vezetője hozzáfűzte: — Szerintem a megyei tanácsnak azokat az elképzeléseket kell anyagilag támogatni, amelyek a perem- kerületek jobb ellátását szol­gálják, ahol ki tudják mutat­ni, hogy a bolt fenntartása ugyan nem gazdaságos, de a lakosság érdeke ezt megkí­vánja. Egyébként a megyei tanács 10 millió forint támo­gatást adott vállalatainak a fejlesztési elképzelések meg­valósításához. Az üzlethálózat bővítésének azonban van más módja is: keresni kell más, érdekelt szervekkel a kapcso­latot. A vitából kiderült, hogy kereskedelmi vállalataink ve­zetői e tevékenységükben töb- bé-kevésbé megrekedtek a két-három évvel ezelőtti szin­ten.: minden segítséget a me­gyei tanácstól várnak. Pedig az aktívabb üzletpolitika, a sok irányú kezdeményezés nemcsak könnyítené a válla­latok helyzetét, hanem jelen­tős összegeket hozhatna kasz- szájukba. Erről majd a követ­kező írásunkban. (Folytatjuk) Venesz Károly Nógrádiakkal az első napon Az idén másodízben állt —német határt, majd pedig ságú egyeztetéséből is kitűnt, módomban küföldre utaznom Bab Schandaunál átessünk a Stadt Wehlen ben már várt az IBUSZ szervezésében, és mindkét utamról csak a leg­nagyobb elégeSettség hangján nyilatkozhatom. Íme, megta­nultunk szervezni, megint egy fogadás formaságain, vagyis iánk ..Meister Riedel”, a fény­képész. hogy csoportképet ké­szítsen a nógrádi vendégek­ről, később a szépséges völgy­ben megbúvó Waldidylle vendéglőben láttuk, hogy ér­kezésünk, méginkább közele­désünk alkalmával tűzték ki tűzfalára a magyar zászlót. kitöltsük a bő egyhetes tar­tózkodásra bejelentő lapjain­kat. Ezekre a bejelentőla­pokra csupa Nógrád megyei olyan „cég”, mely pontos, név került, hiszen nagyobbá­megbízható, és körültekintő ra salgótarjániak, kisebb rész­munkájával örömet, elégedett- ben más helységbeliek utaz- séget okoz. Már a vasút szer- tak együtt. Asszonyok és Iá- vezőkészségéről nem ilyen a nyok Rétságról, Szécsényből. véleményem, esetleg csak ne- idős asszony Balassagyarmat­Utterwalde tsz-község alatt, a mély völgyben, mint a me­sebeli mézeskalács házikó, bukkant elénk a Waldidylle étterem gativ értelemben. (Néhány éve lengyel vendégcsoportot bú­csúztattam, akik a helyjegy Egyébként Wehlenben a la­kosság zöme az idegenforga­lomból él. Favázas, bajor tí­pusú házaikat eleve többszin­tesre építtették, még a tetö alatt is több szinten szép rnanzardszobák várják a ven­dégeket. Minden második ház ..hotel” és étterem. Ezek ugyan nem olyan nagymére­tűek, mint a mi Karancs Szállónk, kisebbek és inkább penzió jellegűek. (De jó lett volna ezekből a romantikus maszek-szállodákból, de még inkább a kedvesen hívogató, tiszta és bő választékú ven­déglőkből, kávézókból zsebre- tenni néhányat, hogy jusson belőlük Hollókőre és megyénk más gyakran" látogatott és se­hogy. vagy szűkösen ellátott falvaiba!) Ezek az éttermecs- kék és szállócskák fontos szolgálatot tesznek, mondhat­nánk, hogy „rést tömnek be” a Német Demokratikus Köz­társaságnak ezen a gyakran látogatott táján. Első napi túránk legérdeke­sebb úticélja és látnivalója Bastei-ben, Szász-Svájc nem­ről, aki az út során Drezdá­ban dolgozó unokájával is ta- s hivatalos központjában, vagy lálkozni kívánt, nők és fér- amint itt mondják „fővárosá- birtokában biztosra vették, fiák Salgótarjánból, munka- ban” kínálkozott. Autóbu- hogy helyük is lesz. Kiderült társak a megyei tanácsról, szunk szinte a hegyek hátán 'azonban, hogy azonos vagon- üvegfúvó az öblösből, szóval: állt meg. Jobbra és balra tó­ba és ülőhelyre szóló jegyek- sokféle rendű és rangú em- lünk kopár és meredek hó­kéi egy másik külföldi cső- bér gyűlt össze, mintegy négy- mokkősziklák egész sora port is rendelkezett.). Hát mi vénén. Sokan utaztak csa- emelkedik ki a komorzöld er- szász-svájci, pontosabban ládostól, kevesebben szólóban, dók sűrűjéből. Hatalmas kő­pirnai, kirándulásunk aikal- Pihenni mentünk Szász-Svájc oszlopok, amelyek a legkép- mával ugyanígy jártunk. Az vadregényes hegyeinek, a ho- zettebb és legjobban felszerelt indulás előtti utolsó pillana- mokkő szikláknak és a sűrű természetjárót is próbára te­erdőknek, vad hegyi patakok- hetnék. Ilyeneket keresnek -a nak birodalmába, hogy haza­térvén, végül is itthon hever­jük ki külföldi utunk fára­dalmait. S ebben nemcsak a másfél napos, izomzsugorító utazás a ludas. tokban kezdtük el a költöz ködést olyan kocsiba, amely­ben üres fülkék is voltak. Másfél nap vonaton A csodálkozás ugyanis már a vonaton elkezdődött, de a és Decimnél átlépjük a cseh ___te G azdaságosabban termeltek Okkünk nyomán: Már állnak a falak Előfordul időnként, hogy mire egy-egy észrevételünk napvilágot lát, vele egyidejű­leg már a sürgetett intézke­dés kézzelfogható jeleivel ta­lálkozhatunk. A jó szándékú, figyelmeztető szó látszólag ké­sőn érkezik . .. Legutóbb „Az ígéret szép szó” című glosz- szánkban foglalkoztunk az­zal, hogy Horpácson áll az új üzletház építése, holott a szö­vetkezet vezetőt azt ígérték, az év végéig átadják a köz­ség lakóinak. Aznap, amikor ez az írás megjelent, már új­ra munkához láttak az építők, azóta szünet nélkül dolgoz­nak, s már állnak a falak ... örülünk ennek. Mégsem volt felesleges írni erről, hiszen a problémákról jobb kétszer szólni, mint szó nélkül elmen, ni mellettük ... Vizsgálat a dolgozók érdekében A mostani az első alkalom, hogy az SZMT Munkavédelmi Osztálya minden részletre ki­terjedő, általános, komplex munkavédelmi és üzemegész­ségügyi ellenőrzést tartott. Ilyenre került sor legutóbb a Nógrád megyei Tanács Építő­ipari Vállalatánál. Az ellen­őrzés — ami több napon át tartott —, kiterjedt az érvény­ben levő munkavédelmi tör­vények és rendetetek végre­hajtására, a Munka Törvény- könyve előírásainak és a SZOT-szabályzatok betartá­sának ellenőrzésére. E munkában négy szerv il­letékesei vettek részt. A ta­pasztalatok összegezése most folyik. Értékelés után a vál­lalatnál ankét keretében meg­tárgyalják a vizsgálat tapasz­talatait, hogy levonhassák a szükséges tanulságokat. A Nógrádi Szénbányáknál az állami dotáció mértékét figye­lembe véve a legfontosabb kérdés a gazdaságosság. Az el­múlt hét hónap eredményeit vekedésétől függően, még na­értékelték s az eredmény a gyobbak. Kérdés, hogy ezt ki vártnál kedvezőbben alakult, tudják-e használni a nógrádi A Nógrádi Szénbányáknál a hét hónap alatt átlagosan a tervezettnél 4,55 forinttal ol­csóbban termelték a szén ton­Egy csütörtök estén indul­tunk útnak a Nyugati pálya­udvarról, hogy Szobon át ke­resztülszeljük Csehszlovákiát továbbiakban is hosszabb­rövidebb autóbusztúrákat tet­tünk szép tájak, borús vagy de­rűs emlékek, históriai vagy mai látnivalók nyomában. A hosz- szú szerelvény ugyanis már csehszlovák területen elérte, az Elbát, Európa egyik olyan folyóját, amely nem délnek, hanem északnak folyik. Az Elba mentén azután megkö­zelítettük Szász-Svájc hegye­it és erdeit, amelyek szűk völ­gyet zártak kies bérceik kö­zé, s helyenként még ebben a szűk völgyben is csak alag- úton át tudtunk közlekedni. többet tonnánként a sze­nükért. A második félév lehetősé­gei éppen a szénigények nö­bányák? Igen sok gondot je­lent a rapszodikus vasútiko- csi-ellátás. Ha a MÁV illeté­kesei több segítséget nyújta­náját. Ugyanakkor a minőség nak e gondok megoldáshoz. javításával, illetve a darabos, háztartási szén arányának nö­velésével 2,64 forinttal kaptak bizonyára év végére íné? szebb eredmények születnek a Nógrádi Szébányáknál. Orosházi diákok Salgótar j ónban A salgótarjáni Madách lm- azt, ami 11 lelkes gimnazistát re Gimnázium és Szakközép- a honismereti kutatómunka iskola honismereti köre szempontjából érdekelhet. E augusztus 21-től hat napon program keretében került sor át vendégül látja dr. Beck augusztus 22-én egész napos Zoltán tanár vezetésével az benczúrfalvi buszkirándulás- orosházi Táncsics Mihály Gim- ra, amikoris meglátogatták id. názium honismereti szakkö- Szabó István szobrászművész rének 11 tagját. műtermét, majd Balassagyar­4-z orosházi diákok a tava- ma ton a Palóc Múzeumot te­szi szünetben, mint vendég- kintették meg. Látogatást tet- látók igen változatos és érdé- tek az alföldi diákok Szé­kes programot biztosítottak csényben és Hollókőn is. salgótarjáni vendégeiknek. A továbbiakban a Madách A csereakció második re- gimnázium vendégei megte- sze most az alföldi diakok la- kintik a somoskői és a sal- togatasa megyénkben A sál- gói várat, gyűjtőutat tesznek gotarjám vendéglátók célja Etesen, s megismerkednek a megismertetni Nograd törte- megyeszékhely nevezetességei- nelmi múltját, néprajzát, har- vej cos munkásmozgalmi hagyo­mányait, megmutatni időhöz Maring Katalin és lehetőséghez mérten mind- szakköri titkár Bad Schandauban egy idő­sebb (mint később kiderült, ötvennégy éves), de fiatalosan fürge, magas, vékonydongájú férfi várt bennünket, a porschdorfi Walther R. Hart­mann, idegenvezetőnk. Nagy meglepetéssel vettük tudomá­sul, hogy bár brachfeldszieg- friedí hanglejtéssel, de hason­ló bájos humorral beszéli a magyar nyelvet. „Walther”, akit már másnap csak így, keresztnevén szólítottak a cso­portban levő gyermekek is, sok derűs percet és órát szer­zett nekünk, s valamennyien szívünkbe zártuk. A hegyek fővárosa Az első közös kirándulást szombaton tettük, s a gazdag program során azt is megta­nultuk, hogy a mi Walterünk nemcsak kiváló vezető és tár­sasági ember, hanem nagy­szerű szervező is. Ez nemcsak a zsúfolt program zökkenő­mentességéből, hanem az idő­pontok másodpercnyi pontos­filmrendezők az üldözési jele­netekhez, hiszen itt már » szökés, az egérút nyerése re­ménytelenné válik. A sziklák közé vájt szűk ösvényeket korlát védi, s táblák figyel­meztetnek, hogy ne lépjünk túl az alacsony korláton, mert ott életveszély fenyeget. Egy magyar lányka egy esti séta alkalmával megszegte a tilal­mat, másnap a mély völgy­ben találták meg — holtan. A kilátó Bastei egyik nevezetessége a kilátó, amely mindössze 350 méterre] áll magasabban a tenger szintjénél, de optikai­lag sokkal nagyobb magassá­got sejtett. (Talán az Elba völgye mélyebb a tenger szintjénél?) Csodálatos völgy tárult ki előttünk, amelyet barna vonalként az Elba tom­pán forduló tükre díszít. Ki­csit távolabb, mintha a Ba­laton déli partján állnánk, az Elbán túl a mi Badacso­nyunkra emlékeztető hegy­óriás emelkedik ki. Ha a ki­látóról a sziklabirodalmat vesszük szemügyre, akkor vi­szont a természet játékában gyönyörködhetünk. Évezredek alatt ugyanis a szél és víz különféle alakokat formált a meglepően hatalmas homok­kősziklákból : babát, moz­donyt és kotlóstyúkot. A kép­zeletnek ezen a szép vidékén szabad tere nyílik. Innen ereszkedtünk le Rat- henbe, ahol az „Ifjú Pionír” kirándulóhajóra szálltunk. Százak vártak a parton. A hajón pedig bennünket vár­tak. Orrán — megint ' csak kedvünkért — szélesen len­gette a szél a piros-fehér-zöld lobogót. Lakos György NÓGRÁD m 1969, augusztus 23., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents