Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

\ Az A. nevelésügyi kon A PEDAGÓGUSOK SZAK­SZERVEZETÉNEK kezdemé­nyezésére került sor az V. ne­velésügyi kongresszus meg­hirdetésére, Az új Magyar Pe­dagógiai Társaság az 1967. április 21—22-i alakuló ülésén magáévá tette a kezdeménye­zést és határozatot fogadott el á kongresszus meghirdetésére. , A nevelés színterei hazánk­ban társadalmivá szélesültek. Felszabadulásunk negyedszá­zados évfordulójához közeled­ve időszerű a ..minden érde- tíélt” részvételével történő visszatekintés és a hosszabb időre szóló feladatmegjelölés. Lapunk rövid sorozatban is­merteti az előkészületeket és a kongresszusi téziseket, ez­zel is elősegítve szemlére és vitára bocsátásukat. Hazánkban a felszabadulás előtt három nevelésügyi kong- reszust tartottak. Az elsőt 1348. július 20—24-ig. A „Ma­gyar tanítók első egyetemes gyűlése” a forradalmi idők­höz minden tekintetben mél­tó rendezvény volt, melynek középpontjában az iskola ál­lamiságáról folyó vita állt. Az 1896. július 2—11-ig tar­tott „II. országos és egyetemes Tanügyi Kongresszusának már alig volt kapcsolata a tár­sadalmi haladás korabeli erői­vel és követelményeivel. A tanácskozás a millenáris ren­dezvények sorába illeszkedett. A korszerű „Eötvösi” hagyo­mányokra való hivatkozások meglehetősen távol álltak ek­kor már a valóságos helyzet­től. A tanácskozás történelmi- ieg nem tudott újat hozni. A „Harmadik egyetemes tanügyi kongresszus” meg­rendezésére 1928. július 2—5. között került sor. A tanácsko­záson a Horthy-korszak ideo­lógusai „nyújtották be a szám­lát” a nevelésügynek. A köz­ponti rendezvények eszmei irányát „a társadalmi forra­dalom. mindenekelőtt a marxizmus, a kommunizmus elleni harc jellemezte.” A té­ziseket áthatotta a „neonaeio- nalizmus” ideológiája,1 amely nyíltan hirdette a soviniszta revizioaizmust. A FELSZABADULÄS UTÁN 1948. június 20-án, az első kongresszus összehívásának százéves évfordulóján nyílt meg a IV. egyetemes neve­lésügyi kongresszus”, amely az ünnepi visszaemlékezésen és tervezgetésen kívül többet nem tudott adni. Az V. nevelésügyi kong­resszus célkitűzései nem egy­szerű és csak az iskolákat érintő kérdések. A Magyar Pedagógiai Társaságnak a már említett alakuló közgyűlése a legfontosabb feladatokat a következőkben fogalmazta meg: „A kongresszus a közneve- lésügy valamennyi fontos kér­dését vizsgálja és műveli, az elméleti és gyakorlati pedagó­gia szorosabbá fűzése útján a nevelő- és oktatómunka fej­lesztésén fáradozik, a peda­gógia feladatainak számbavé­telével figyelembe veszi a tár­sadalom időszerű és távlati igényeit, fokozni törekszik a társadalom felelősségét a ne­velésügy iránt, munkálatainak eredményeivel hozzájárul és szempontokat ad az iskolaügy és a pedagógia újabb felada­tainak megoldásához és to­vábbfejlesztéséhez.” A kongresszusi munkála­tok megkezdésére 1968. jú­nius 3-án került sor. a szer. vezés, a rendezés munkájá­ban a már említett szerveken kívül többek között a követ­kezők vállaltak feladatokat: a Művelődésügyi Minisztérium, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Honvédelmi Minisz­térium, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Munkaügyi Minisztérium. A témák egyes részterületeinek vizsgálatai­ból és kimunkálásából jelen­tős részt vállaltak a Magyar Pedagógiai Társaság szakosz­tályai és tagozatai. * A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG 1968 őszén négy téma vizsgá­latát tűzte ki célul, amelyek közül most az elsőt ismertet­jük. Ez a téma a Társadalmi­gazdasági és tudományos­technikai fejlődésünk várható követelményei a nevelésügy- gyei szemben. A „várható körülmények” az 1970—2000 közötti időszak­ra vonatkoznak. A téziseket kifejtő elemzés megállapítja, hogy korunkban a technikai fejlődés alapján végbemenő folyamatok „fokozatosan és gyökeresen változtatják meg a társadalom termelőerőinek hagyományos struktúráját, az emberi élet anyagi alapjait és ezzel, 3? pmb^rek életköi;ülmé- , nyeit és életmódját is.” Á ne­velésnek. a művelődésnek eh­hez körültekintő munkával kell alkalmazkodni. Szocialis­ta társadalmi rendünk ked­vező lehetőséget teremt a tu­dományos-technikai fejlődés elkövetkezendő intenzív sza­kasza számára, feltételezve és igényelve minden ember tuda­tos részvételét. A „tudatos részvételre” is meg kell tani­«Bőit tani a ma és holnap iskolásait. A társadalom és a gazdaság intenzív fejlesztése megköve­teli az anyagi és szellemi erő­források összhangjának töké­letesebb biztosítását, amely­nek alapján jobb lehetőség nyílik a termelőerők meghatá­rozó, de leglassabban változó elemének, az ember felkészí­tésének, teljesítménye és te­hetsége kibontatkoztatásának egyre gyorsuló fejlesztéséhez. Részletesen vizsgálják a tézisek a társadalmi-gazdasá­gi és tudományos-technikai fejlődésnek az iskolai okta­tásra és nevelésre ható té­nyezőit, követelményeit. Az iskolai neveléssel szemben tá­masztott követelményeket ter­mészetesen nem közvetlenül, hanem pedagógiai áttételek­kel lehet az iskolák és a ne­velés elé állítani. FŐBB VONALAIBAN en­nek éleméit, hatótényezőit vizsgálják az első témában te­vékenykedő szakemberek. Részletesen kidolgozták a té­zisekben a tudományos-tech­nikai fejlődés jellegzetes for­máinak, illetve tendenciáinak — kibernetizálás, kemizálás. biológizálás stb. — hatásait a munkára és a szakképzettség­re. Kiemelik, hogy a kom­munizmusért vívott világmé­retű küzdelem most elsősor­ban a termelési, műszaki és tudományos haladás terén zaj­lik. A szakmai oktatás rend­szerében mind nagyobb sze­rephez jut az alapos általános műveltség, mint a szakképzés hatékonyságát fokozó előkép­zés. A szakmák, a nyersanya­gok és a technológiai folya­matok növekvő mozgása vár­ható, ami életfontosságúvá te­szi a társadalom és a munkás számára az átállás képességé­nek megszerzését. Az okta­tás és a képzés ennek meg­felelően nem csupán a „kész” munkaerő kiképzésére irá­nyul. A tudományos-technikai facradalomban, amikor alap­vetően minden az emberi ké­pességek fejlesztésén múlik, az ízlés, a szépség, az esztétikai érzés, éppoly nélkülözhetetlen­né válik, mint az értelem és a célszerűség. Az eddigieknél fontosabb szerepet kap ennek megfelelően a nevelésben a népművelés, elősegítve az ön­képzés folyamatosságát. az egész életen át tartó tanulást. Az előterjesztés a „mi lehet.” kérdéseket veti fel, amelyből a nevelés, a művelődésügy fejlődésének és fejlesztésének is csak tendenciái jelölhetők meg. Andrássy Péter AUGUSZTUS 20 (Kiss Attila rajza) Elindultak a tudás lépcsőin,. Végtelen nyugalom és csen­desség, ez jellemző Szátokra, erre a kis nógrádi falura. A Nap lassan derékszögben tűz. amikor a látogató megállapít­ja ezt a nyugalmat. Az isko­la nyitott ablakain ki-be jár­kál a szél, a friss festés sza­gát hordozza. Itt is készülőd­nek már az új i tanévre. Szátok ama kisközségek kö­zé tartozik, ahol iskolára elő­készítő foglalkozásokat szer­veztek az első osztályba ke­rülő gyermekek részére. Hat hétig, hetenként egyszer izga­tott kispajtások ültek a pa­dokba, hogy megismerkedje­nek jövőbeli második ottho­nukkal, az iskolával. A köz­ségben nincs óvoda, ez indo­kolta . az .előkészítő foglalko­zásokat, amelyet -elsői «ízben szerveztek rtieg az Idén. Ti-' zenhárom gyermek járt be hetenként az iskolába. A szülök egyhangúan örültek ennek a kezdeményezésnek, amely egyre inkább teret hó­dít nemcsak Nógrádban. ha­nem az egész országban. Az új tanévben iskolába ke­rülő gyermekek megismerked­tek az elemi formákkal. Ilyenkor, gyermekko- ■* romban ünnepi kör­menetek voltak. Vitték a szent jobbot, országalapító királyunk — bal kézfejét. A mumifikált, barna valamit üvegkazettában egyszer vá­rosunkba is elhozták, s vé­gighordozták egyházi áhitat közepette az utcasorokon. Tripartitum és alkotmány A múlt augusztus húsza az ezeréves államiság, az ál­lamalapító király, az új ke­nyér ünnepe volt, ám olyan törvények bilincsében, me­lyek nem a dolgozó embe­rért, hanem ellenében íród­tak. Ma, — s immár husza­dik esztendeje — azt az al­kotmányt ünnepeljük, amely mindenkinek egyforma jogot teremtett a munkával ter­melt, dolgos kézzel kiérde­melt kenyérhez. A mi kenyéradónk nem kétkezi dolgozók által rette- magyaroknak ! Nem futja a Szent István napja állami- gett törvényei, az úri privi- kedvük, / Mig az igazukat / Ságunk ünnepe volt akkor is, légiumok jogfundamentuma. Tán kiverekedjük. / Vereke- s az új kenyéré. De az álla- a városban, ahol koráb- dés közben, / Hajh, ürül a miságot az úri rend írta tör- ban éltem — mint írtam —, kocsma. / Menekül az Ínség vények jelentették, a kenyér a börtön a Werbőczi utcában / Szökve, bukdácsolva. / pedig bolettás búzából sült, s állott. S a kettő: a név és Bécsben a korcsmáros / Tán szíp0iyözó főldesúr~és profit­annak jutott legkevesebb intézmény egymás szerves még nem is sejti, / Vagy ha gyáros, hanem a szocia­belole, a legvekonyabb karé], kiegészítőjét, egymástól elvá- tán sejti is, / Könnyen elfe- fnnn„, nJ­aki vetette-aratta. laszthatatlan részét jelentet- lejti. / Éles a hajósip, , Hall- ZTmLy - mely ugyan csak lalan a veletlen különös te. A feudális úr jogok kon- ja baj-tetőzve / Zselénszky kétévtizedes jelenlevöséget grimasza. hogy a „szent zervátorának törvényei csak- gulyása. / Tisza urak csősze. / áw+hnt n? nUnr^Pté­jobb'’ körmenet városunkban nem fél évezreden át szol- Hívogatja a síp, / Nyomor nyi kiskirály, Werbőczi négy ott állapodott meg általános gáltak érvényesen ítélkezé- eldobolja: / Ügy elfogy a közszemlére a Werbőczi utca sünkben, gőggel és kímélet- magyar, / Mintha nem lett elején, ahol a börtön volt. A lenséggel. Fenntartani azokat volna. / Elmegy a kútágas, / börtön utcája Werbőczi ne- az emberi-társadalmi jogví• Marad csak a kútja, / Meg vét viselte, azét az emberét, szonyokat, melyek pedig már híres Werbőczi / Űri pere- akinek törvényeire akkori ál- törvénnyé hirdetésük pilla- puttya. / Árvult kastély lamrendünk immár száza- natában idejüket múlták gondját / Kóbor kutya őrzi, / dók óta alapozott-támaszko- Európa műveltebb részein. Hívasd a törvénybe, / Ha tu- óott. 4 Werbőczi-törvények tűr- dód, Werbőczi. Mostanában augusztus 20. hetetlenségét és tarthatatlan- Századunknak azonban ép- közeledtén mindig eszembe ságát századunk már teljes- pen felébe tellett még, hogy jut ez a nógrádi illetőségű, ségében nyilvánvalóvá tette, új törvényt írhattunk a régi dalmi t itcznemesből lett föúr. a hír- s nemcsak szocialista előde- helyébe. Új államrendünk új bályozó _ . hedt Tripartitum —, Hár- {nk hirdették ezt, de irodai- alapja, alkotmányos életünk alkotmány együttes ünnepe, maskönyv alkotója. A lexi- műnk legrangosabbjai is. iránytűje, mindenkire érvé- Az eszme, melyet hordoz: a kon summázata szerint: a Ady költészetében így kap nyeseú, kivételt és kiváltsd- szocialista életforma lehető Dózsa-f el kelés utáni, paraszt- hangot: „Még magasról néz- got nem ismerőn jelöli meg legkívánatosabb és legtelje- gyúlölettöl áthatott törvény- vést / Megvolna az ország, / jogainkat és kötelességeinket. se^b valóra váltása. — jpe­könyy készítője köznemesi Werbőczi utódok / Foldozzák, Népköztársaságunk alkot- csületes mindannyiónk kő­bőrből főnemessé emelkedett toldozzák. / A Föld nem tud mánya ma éppen húsz esz- -ős igyekezetével. birloks~er„ö. a bes~tercebá futni, / Csak a tőidnek né- tendös. Az eltelt két évtized ez a mi augusztus húsza­nyai oanyaszfelkeles verbe- pP / s ezer Kinizsi sem / azt igazolja, hogy megállta a inkánk, fojtoja. , Térülhet elébe. J Nagy az próbát a dolgozó ember ja­Nem kétséges, kik ellen idegen. Föld, / Sokasul az út- vára; betölti rendeltetését íródtak hát Werbőczi száza- ja, / Tegnap csatatér volt I szocialista társadalmunk épi- dokon át ható, a robotosok, S ma puszta a Puszta: / Éhes tésében. évszázadot élt törvényeivel, mégis szilárdabb, mert a dolgos ember bizalma, hűsé­ge élteti. Nem szokásjogok dogmákká merevített tára, hanem egyéni és közös cél­jaink eligazítója. II ai ünnepünk a betaka- ritott termés, az új kenyér, s az egyéni és társa- tevékenységünket sza­ldónként megújuló anyanyelvi és környezetisme­reti foglalkozásokat tartottak számukra. A két nevelő, Kalcsó József és Vigyinszki Vendel őszintén akarta, hogy az új első osztályosok meg­szeressék az iskolát. Felosz­tották egymás között a fel­adatokat, s így hamar elre­pült a hat hét. Miről esett szó a foglalko­zásokon? A családról, lakás­ról, a tisztálkodásról. A pe­dagógusok már most megis­merkedhettek tanítványaik képességeivel. Beszélgettek az orvos munkájáról, az ut­cáról, a közlekedési eszkö­zökről. Hangszerek, állatok hangját utánozták a gyere­kek. Játszva ismerkedtek meg az iskola életével. Dió, alma, ceruza segítségével megtanultak ötig számolni. Elindultak a tudás lépcsőin, hogy szeptember elsejétől már mint komoly kisiskolások ve­gyenek részt az iskola mun­kájában. A szátok! iskola négy éve készült el. Mindenki figye­lemmel kísérte az építkezést, a cserepezésnél együtt volt a falu apraja-nagyja. Bármilyen társadalmi munkára van szükség, a község lakói ma Is szívesen veszik ki részüket belőle. Két hete lettek készen a festéssel. A táblákat az iskola vezetője, Kalcsó József festette át. — Saját magunk­nak csinálunk mindent — mondta Kalcsó József, aki harminc éve itt tanít. Nem kívánkozott el innen soha. Fia is apja pályájára lépett, meg­próbálja ő is tanítani a falu. gyermekeit. Az iskola mellett található a klubhelyiség. Itt nézik meg az Iskolatelevízió adásait, amely szerves része ma már Szátokon is a tanításnak. Iro­dalmi színpadi előadásokat szerveznek, amelybe a felső­tagozatosok is bekapcsolód­nak. Bár ők a három kilomé­terre fekvő Tereskére jár­nak, nem szakadnak el a falu kulturális életétől. Nem lehet panasz a szátoki gyerekekre a tanulásban sem. Tavaly mind­össze két bukás volt. Az idén negyvenhármán ülnek be a padokba, s remélhetőleg egy sem bukik meg közülük. Megkapták a tiszta, ren.de« iskola címet. A folyosón fo­lyóvizes kézmosó tartály. Két hét múlva előkerülnek majd a tisztasági csomagok is. A kézmosó mellett nylonba cso­magolva, rendesen a tartóba helyezve látható az úttörő- csapat zászlaja. Előtte hat kis őrsi zászló, amelyet szeptem­ber elsején kibontanak a gye­rekek, hogy nekikezdjenek az élményekben gazdag, új tan­évnek. (m) Erősíteni a tartalmi munkát A szocialista és ifjúsági brigádmozgalom helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Nógrádi Szénbányák párt­végrehajtóbizottsága. Meg­állapították, hogy a vállalat kedvező eredményeit igen nagy mértékben elősegítette a versenymozgalom. Az idén 270 brigád tett felajánlást és ebből 213 vesz részt a szocia­lista brigádmozgalomban, 32 pedig ifjúsági brigád. Az el­múlt félévben a brigádok 87 százaléka maradéktalanul tel­jesítette időarányos felajánlá­sát. Ez az arány a korábbi évekhez viszonyítva különö­sen jónak mondható. Egyre többen vesznek részt politikai oktatásban, a bri­gádtagok érdeklődési köre egyre szélesedik, s örvende­tes az is, hogy mind többen jelentkeznek állami oktatás­ra. Az idén ötvenetn vállal­ták, hogy az általános iskola felsőbb osztályait elvégzik, 34-en középiskolába, 7-en pe­dig egyetemre jelentkeztek. Az idén 353 fő vesz részt kü­lönböző szakmai tanfolya­mokon. lakatos, hegesztő át­képzésen. villanyszerelő vagy époen gépkezelő tanfolyamon. A szocialista társadalmi életforma erősödését jelzi, hogy az elmúlt félévben húsz alkalommal rendeztek név­adó ünnepséget, hat esetben pedig társadalmi esküvőt. Az ifjúsági brigádok tagjai pél­dát mutatnak az üzemek többi fiatal dolgozói számá­ra, nemcsak a mindennapi munkában, hanem az általá­nos és politikai műveltség megszerzésében, társadalmi munkában, kirándulások, kü­lönböző rendezvények szerve­zésében. A szocialista brigádok mun­kájának értékelése, népszerű­sítése is javult. Nemcsak a versenytáblák tükrözik ezt. hanem több új módszert is alkalmaznak. fotószakkörök bevonásával, a családokhoz írt levelekkel. A végrehajtó bizottság vé­gül megjelölte a legfontosabb tennivalókat is. Szükségesnek látja, hogy a gazdasági veze­tők időszakonként számoltas­sák be a natronélókat vég­zett munkájukról, a brigádok tevékenységéről. Törekedni kell arra is — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy azok a szocialista brigádok, amelyek az átla­gosnál többet adnak a közös­ségnek. anyagilag is elisme­rést nyerjenek. Őket része­sítsék előnyben jutalmazá­soknál, kitüntetéseknél. NÖGRAD - 1969. augusztus 20., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents