Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

HÚSZ ESZTENDŐS I | *SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSS/SS*YSSSSSSS/SJ/SSSSSSSSSSSSSl’SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSASSSSSrSSSSSSSArSSSSSSSSSSSSSXSSSS/SSSSSS*-S/SSSSSSSS/SSSSS, ' Megtisztelő feladat a lakosság érdekeit képviselni Óvoda közös összefogással A képv’se'ft asszony Vargánét két éve választot­ták országgyűlési képviselővé. Nógrád megyében egyedüli asszony ebben a fontos megbí­zatásban. Tizennyolc esztende­je, az ötvenes évek elején ke­rült Pásztora óvónőnek. Ak­koriban még csak egy óvoda működött, kevés gyereket tu­dott befogadni. Nagyon szereti a hivatását, az óvodai hálózat bővítésé*, korszerűsítését. fejlesztését életcéljának tekinti. — A tanáccsal meg az asz- szonyokkal együtt sokat dol­goztunk, amíg eljutottunk idáig — emlékezik vissza. A hegyekkel koszorúzott Te- rényben az alkotmány ünne­pén avatják fel az új óvodát. Tavaly nyáron határozta el a község vezetősége az új léte­sítmény építését. Saját erőből, a községfejlesztési alap fel­iád Terényben. ahonnan ne segítettek volna a n.agy mun­kában. A kicsinyek eddig a régi is­kolában kaptak helyet. Egy; terem állt csak rendelkezé­sükre, ott ettek, aludtak és Az átadás előtti utolsó na­pokban a falu asszonyai tár­sadalmi munkában elvégezték a takarítást, kimeszeliték a fa­lakat, felsúrolták a padlót, megtisztították az ablakokat. Amikor meglátogattuk, ép­pen egy panaszossal beszélge­tett. aki a lakásán kereste fel, hogy segítsen elintézni ügyét. Varga Tiborné országgyűlési képviselő nem lepődött meg, amikor bekopogtatott hozzá. Hiszen gyakori, hogy a segít­ségét kiérik. Megszólítják az utcán, üzletben vagy éppen a vonaton. Mindenkit szívesen meghallgat, tanácsot ad és ha szükségesnek látja, intézkedik. használásával építették a falu közepén. A község termelő- szövetkezete is felajánlotta se­gítségét, a közeli Pusztakiské- ren levő két régi épület le­bontásából kikerült anyago­kat átadták a tanácsnak. Az játszottak. Most, hogy meg­épül az új óvoda, az iskolát eredeti rendelkezésének ad­ják vissza, a gyerekek pedig felköltöznek az új épületbe. Itt két nagy terem, fürdőszo­ba várja őket. A tanácselnök, Mindenki becsülettel kivette részét a munkából, de különö­sen sokat dolgozott Kertész Ferdinándné, Brozsó Zsuzsan­na, Mihalik Jánosné, Bu- csánszki Pál és természetesen maga a tanács elnöke is. Az — A járásban új óvodák lé­tesültek. Elértük, hogy sok községben, ahol azelőtt színe sem volt óvodának, most a falusi gyerekek is korszerű, szépen felszerelt helyiségek­ben töltik el a napot. Foglal­koznak velük, nevelik, előké­szítik őket az iskolára. Most szeptember elsejére készül el például a hasznosi óvoda. Meglesz az átadás, aztán bir­tokba vehetik a legkisebbek. építést a tsz brigádja végezte, de társadalmi munkával hoz­zájárultak a falu lakói Is. Szinte nem is akad olyan csa­Fajszán János, azt is elmon­dotta, hogy bevezették az épü­letbe a vizet és télire közpon­ti fűtés is lesz. alkotmány napi átadásra lá­zasan készült Terény — előbb- relépésüket jelenti az új óvo­da. A választók bizalommal vol­tak iránta, képviselő lett. Ez nagy felelősséget jelen*. Amikor képviselői beszámolót tart, alaposan felkészül, hogy a kérdésekre kimerítően tud­jon válaszolni. — Minden egyes beszámoló élményt jelent. örülök, ha A falu ereje „A tanácstagoknak a taná­csokban végzett munkája a választók bizalmán alapuló megtisztelő tevékenység”. (A tanácsok jogai és kötelezettsé­gei se. § (1) bek.) A nagybátonyl Szarvas Jó­zsef alig volt 27 esztendős, amikor a legutóbbi ország­gyűlési és tanácstagi választás során a Hazafias Népfront je­löltjeként megyei tanácstagi szavazólistára került a neve. Nem izgult. Tudta, h6gy a je­lölőgyűléseken elhangzottak alapján, és akkor még mint bányai KISZ-titkár végzett munkája után, megválasztják. — Azóta már eltelt a ciklus fele. Magam is idősebb lettem két évvel. Mi több, szakmát is változtattam. Nem a bá­nyánál dolgozom, hanem a nagybátonyi termelőszövetke­zet maconkai üzemegységének vagyok a vezetője. Én is ki­használtam az alkotmány biz­tosította tanulási jogot. Mive! szakembert keresnek a me­zőgazdaságba, beiratkoztam a mezőgazdasági technikumba Most vagyok utolsó éves, már csak fél évem van hátra. Sze­retem ezt a munkát... A beszélgetés során rátér­tünk a megyei tanácsban vég­zett munkára, s arra, milyen meglepetések érték eddig, mint a tanács legfiatalabb tagját. — Az első nagyon kellemes meglepetés akkor ért, amikor az alakuló ülésen beválasz­tottak az Építés-Közlekedés és Vízügyi Állandó Bizottság­ba. Mint bizottsági tag két nagyobb vizsgálatban vettem részt. Vizsgáltuk Kisterenye községgazdálkodását, különös tekintettel a falu körzetesíté­sére. Ez érdekes volt, sokat ta­nultam. .. Most azt is kérdez­hetné, felszólaltam-e már a megyei tanács ülésén? Hát nem. A keresztvízen még nem estem át. De vitatkozom, ér­velek az állandó bizottsági üléseken. S amikor Ondrék László elvtárs. a bizottság el­nöke felszólalásában elmond­ja a bizottság álláspontját, ab­ban az én véleményem is ben­ne van. Interpellációt már többet beadtam. Valamennyit a választók érdekében. Talán még egy nagyon kellemes dol­got hadd említsek: az első ta-: nácstagi beszámolómat tar­tottam a községi művelődési házban. Azt mondták: ne ke­seredjek el, csak húszán—hu­szonötén lesznek. ennyien jönnek el általában. És mi történt? Kicsi lett a klubhelyi­ség, a nagyteremben beszél­tem a választókhoz, mert töb­ben voltak, mint százhúszan. Szarvas József még nagyon fiatal. Legfiatalabb a megyei tanácstagok közül. Eredmé­nyeiről, munkájáról nemigen beszél. Pedig számos elinté­zett munka áll a háta mögött, valamennyit a választók érde­kében tette. Akár a szorospa­taki, katalini vízvezéték meg­oldása, akár a dózsa-telepiek gondja, vagi’ a tej-kenyér bolt megnyitása. — Megtisztelő feladat a la­kosság érdekeit képviselni. De nagy felelősség is. Én pedig mind a kettőnek eleget sze­retnék a jövőben is tenni... Szeretni kell az embereket Lucfalván, Zsunypusztán mostanában emlékeztek a szö­vetkezet születésének husza­dik évfordulójára. Idős fér­fiak, asszonyok, az alapítók beszélték az indulás nehéz napjait, hónapjait. Akkoriban csak kevesen voltak, akik túltették, magukat az ellensé­ges agiitáción, legyőzték az új­tól, az ismeretlentől való fé­lelmüket. Csak kevesen vol­tak, akik hitték: a közös gaz­dálkodás jólétet hoz majd, nyugodt napokat, éveket, biz­tos megélhetést a régi cselé­deknek, az újföldeseknek, a gazdaembereknek. Nehéz, küzdelmes évek vol­tak az elsők. A falu már lá­badozott a háborúban szerzett sebéből, de még erőtlen, gyen­ge volt. Nem volt elegendő ke­nyér, nem jutott mindenkinek tej. kevés volt a hús. A párt, a kormány ilyen körülmények közepette hirdette: a szocia­lista nagyüzemek, a kollektív gazdálkodás jelenti a mező- gazdasági termelés gyors, iga­zán eredményes fejlesztését. Az első állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek szegé­nyek voltak. Kiváltképpen itt Nógrádban, ahol a. természet kezdettől fogva mostohán bánt a föld műveilőivel. Nem, volt elegendő eke, traktor, vető­gép. Kevés volt a jószág, a vetőmag és olykor-olykor még az emberi erővel is megszorul­tak. Ám a párt szavára meg­mozdultak az üveggyár, az acélgyár, a bánya munkásai, a falujárók, a patronálok és se­gítettek. Nélkülözhetetlen szerszámokat hoztak, géneket javítottak, villanyt szereltek. S ha a szükség úgy hozta, vágták a búzát, az árpát a közös földeken. Kár lenne elhallgatni, vol­tak az elmúlt két évtizednek tévelygései, megtorpanásai is. De az elferdült gazdaságpoli­tika káros hatásait, az ellen- forradalom vihafát mind ki­heverték a mezőgazdasági nagyüzemek. Tíz éve lesz ma­holnap, hogy számuk is gya­rapodott és többségük erős, gazdag községgé fejlődött. Kö­zülük néhányan, a szécsényi, az őrhalmi, a drégelypalánki, a karancskeszi, az ipolyvecei, az országos mérlegelés során is állták a versenyt. A Ma- gyarnándori Állami Gazdaság tenyészállatokkal látja el az ország gazdaságainak jelentős részét. Gyümölcsének külor­szágokban is jó a híre. Nem kellett sok idő, mind­össze húsz esztendő, hogy a közös gazdaságok az egyik leg­jelentősebb gazdasági, társa­dalmi, politikai tényezővé nőjenek falun. S ami a mező- gazdasági termelés fejlődését illeti, a párt szava itt is iga­zolást nyert. Ismertek gond­jaink, nehézségeink, gazdasá­gaink többsége rendkívül mostoha viszonyok között gaz­dálkodik. De így sincs szé- gyelni-. takargatnivalónk. Bú­zából 14—15 mászás termést takarítottak be átlagosan a szövetkezetek. A legfontosabb élelmiszerekből. kenyérgabo­nából több mint SJOO vagon­nal, sertést 24 ezret, tejből mintegy 200 ezer hektolitert adnak évente a népgazdaság­nak. Évről évre gazdagabbak a szövetkezetben dolgozó ta­gok és alkalmazottak is. Ta­valy meghaladta a 370 millió forintot a részesedésük, mun­kabérük. Sokat változott a mezőgaz­dasági termelés, a falu az eir múlt húsz év alatt. De legin­kább az emberek formálódtak. A tétova gazdaemberekből szorgalmas, öntudatos szövet­kezeti parasztság alakul. Olyan erő, amely a gépek, a műtrá­gya, a vegyszerek segítségével termékeny földekké varázsolja a kizsarolt, a táperőben sze­gény ugarokat, a szerényen termő nógrádi dombhátakat. egy-egy község előbbre lép. megvalósul valamilyen terv. vagy elkészül egy új épület. Ilyenkor úgy érzem, az én munkámnak is része van a sikerben. Varga Tiborné most a Pász­tói járási Tanács Művelődés­ügyi Osztályán dolgozik, mint óvodai felügyelő. „A tanácstag működése során a lakosság törvényes érdekel­nek képviseletével előmozdít­ja az állami feladatok megva­lósítását.” (A tanácsok Jogai és kötelességei 28. |.) Bakos G. János, a megyei tanács doayen-je. A legidősebb ebben a testületben, talán korra is, még inkább a tevé- »kenységére. A felszabadulás után azonnal részt vett az ál­lamigazgatásban, először 1945­Gazdagodik Pásztó Olyan vélemény alakult már ki Pásztón, hogy valóban a városiasodás útjára léptek. Ezt a véleményt a tények iga­zolják. Elsősorban az, hogy míg ezelőtt négy-öt évvel a áruházat, most pedig elkészült Pásztó első kétemeletes lakó­háza is, amelyben 18 család talál boldog otthonra. A lakó­ház kivitelezési költsége meg­haladja a 3,3 millió forintot. új csarnokot építenek, ötmil­lió forintért. 1970 tavaszán hozzálátnak az új közlekedési nyomda megépítéséhez is, mintegy 15 millió forinttal. És ami nem mindegy, még ebben községi tanács évi fejlesztési költségvetése alig érte el a négymillió forintot, tavaly és az idén már meghaladja a 20 milliót. A községbeliek a,fej­lődést úgy is lemérik, hogy számos új létesítménnyel gaz­dagodik a járási székhely. Éppen egy évvel ezelőtt adták Számos más építkezés is folyik a községben. A többi között négy tanteremmel és egy tornateremmel bővítik a gimnáziumot, költsége mint­egy 3,6 millió forint. Már épül az új kenyérgyár, jövőre ad­ják át rendeltetésének. A be­ruházás összege csaknem 10 az évben folytatják az emele­tes lakóházak építését, újabb két, egyenként 12 lakásos épü­letet emelnek. Képünkön: Pásztó első két­emeletes lakóháza, amelybe a tervek szerint szeptemberben költöznek a lakók. ben a dorogházi község! kép­viselő testület tagjaként tevé­kenykedett. Az első tanács­választás idején, 1950. október 22-én három község, Doroghá- za, Szuha és Mátramindszent választó polgárai küldték a megye legmagasabb államha­talmi szervébe, a tanácsba, hogy képviselje érdekeiket, dolgozzon a közösségért, • se­gítse elő az állami feladatok megvalósítását. S mivel Bakos G. János a legidősebb tanácstag, ezért ar­ra kértük, hogy a ,,leg”-ekről beszéljen nekünk tanácstagi működéséből. — A legnagyobb megtisztel­tetés akkor ért. amikor ta­nácstag lehettem. A legszebb megbízatás, hogy mint a Ke­reskedelmi Állandó Bizottság titkára a lakosság jobb és vá­lasztékosabb árüellátását is elősegítjük. A legszívesebben pedig arra a munkára emlék­szem, amikor a közös gazdasá­gokat szerveztük a falvakban. Magam Szuhán és Dorogházán tevékenykedtem. Hosszú éji­szakákat beszélgettem a vá­lasztókkal. Ez volt az egyik legkomolyabb munka is. Most pedig annak örülök, hog^ ed­dig a legjobban élnek a fal­vakon azok a parasztemberek, akik akkor hallgattak a sza­vunkra. A lassan kétévtizedes mun­kát, tevékenységet nehéz len­ne leírni. Különösen egy olyan embernél, aki nagyon sokat tett eddig is a választópolgá­rokért. Bakos G. János mind­ezt kis naplójába örökítette meg. Ez a napló ugyan nem titkos, nem is őriz személyes, féltett kincseket, mégsem te­kintünk bele. Egy ember te­vékenységét, munkásságát őr­zi, ahogyan Bakos G. János mondja: emlékeztetőül. Hon­nan indultunk, hová érkez­tünk a két évtized alatt! Az oldalt összeállította: Csata! Erzsébet, Somogyvárl László A képeket készítette: Koppány György át rendeltetésének az új, eme- millió forint. Bővítik a Kéz- • 1- ■ — - ..................................................— ■ — ........ l etes, minden igényt kielégítő műipari Vállalat telephelyét, | NÖGRÁD — 1969. augusztus 20., szerda £)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents