Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
Szegélycsipkék Megfelelő fonalból kis térítők, szettek beszegésére vagy ruhák, blúzok, kötött, horgolt holmik díszítésére is használhatjuk' 1 Csipke 1. gór: Vagy a láncszemsort, vagy a behajtott szélű anyagot horgoljuk körül egy4. sor: A 3 egyszerre befejezett pálca elé az ívbe 2 rövidpálca. egy az egyszerre befejezett pálcára, kettő utána az ívbe (összesen 5 rö- vídpálca) 12 láncszemmel Ismételünk. 5- sor: Az 5 rövidpólcára 3 rövidpálca (első és utolsó elmarad), 8 láncszem rövidpálca az ívbe, 5 láncszem rőtünk a 10. rövidpálcára, ebbe az ívbe 10 rövidpálcát öltünk és Ismételjük a mintát' 3. sor: Háromráhajtásos pálcákat öltünk 1—1 láncszemes választással minden második rövídpálcába, 5 pálca után 5 láncszem, egy háromráhajtásos pálca (az előző sor 8 láncszemébe öltött rövidpálcák) a középső rövidpálWffSímímmk ráhajtásos pálca és egy láncszem váltakozásával2. sor: Rövidpálca az ívbe és a pálcárat 3- sor: Egyráhajtásos pálca, 5 láncszem a 6-lk rövidpálcára egyráhajtásos pálca, 3 láncsszem a 3., 4. és 9. pálcákra egyszerre befejezett egyráhajtásos pálca, 3 láncszem egyráhajtásos pálca a 3. rövidpálcára, 5 láncszemmel Ismételünkvidpálca az ívbe, 5 láncszem 3 rövidpálcával ismételünk. 2. Csipke 1- sor: A láncszemsort, vagy az anyagot behorgoljuk egyráhajtásos pálca és egy láncszem váltakozásával. 2. sor: Minden pálcára és minden láncszembe 1—1 rövidpálca, a 20. rövidpálco után 8 láncszemet visszaölcékba, 5 láncszem és ismételünk. 4- sor: A pálcákra és az egyláncszemes ívekbe 1—1 rövidpálca, a középső pálca fölött 5 láncszemmel megyünk át. az 5 láncszemes ívbe 5 rövidpálca, 5 láncszem leötyve a háromráhajtásos pálcára, 5 láncszem ismét a pálcára és 5 láncszem után 5 rövidpálca az 5 láncszemes ívbe, ismétlés. Sz. B-né A tanulás pszichológiája Az ember szinte csecsemőkorától tanul. Tanulásról azonban mégiscsak az -iskola vonatkozásában beszélünk. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a gyermek hatéves korától már csak az iskolában tanul, Hanem otthon Is, sőt az otthoni tanulás szoros összefüggésben áll az iskolai tanulással. Az Iskola épít az otthoni tanulásra. Ezért — szülőknek szólva — nem is arról beszélünk, hogy a tanítás folyamatában milyen lélektani eszközöket, módszereket használ a tanító, a tanár. Senki sem várhatja el a szülőtől, hogy ugyanazon ismeretek és eszközök (szemléltető eszközök stb.) birtokában legyen, mint a pedagógus. Jó, ha tudja azonban : milyen lelki folyamatok mennek végbe gyermekében a tanulás során. Ennek megértéséhez gondoljunk vissza saját gyermekkorunkra. Amikor új ismeretekről hallottunk, első és egyszeri hallásra még csak emléknyomok maradtak meg bennünk. Ezért nem tudtunk ml magunk sem válaszolni — mint ahogyan gyakran gyermekünk sem tud válaszolni — a szülői kérdésre: mit tanultál az iskolában? Amikor azonban mór többször hallottunk az újról, az emléknyomokból emlékképek váltak, amelyeket már köny- nyen felidézhettünk, olykor úgy, hogy a tanító mozdulataival kísértük beszédünket. Ez nem. ment másként, csak úgy, hogy otthon és az iskolában először a felnőttek igyekeztek mindent megtenni az érdeklődés felkeltésére. Csakhamar eljutottunk azonban odáig, hogy egész sor ismeret iránt már magunk is érdeklődni kezdtünk. ■ ■ *>■■>■£ . ... OTTHON - ■CSALOD Az érzékelés-észlelés-emlé- kezés hármas egysége szinte második énünkké vált. Érzékeltük például, hogy két alma több mint egy. Észleltük, hogy kétszer annyi. Aztán már csak egy lépés választott el bennünket attól, hogy emlékezzünk, hogy törvényt alkossunk arról: egynek a kettő kétszerese, és ezt a törvényt már álmunkban is tudtuk. Sőt azt is, ami ebből következik: az egész kis- és nagyegyszeregy, vagy később az algebrai képletek is, amelyek emlékezetünkbe vésett törvényekké váltak. Az érzékelés-észlelés-emlékezés folyamata világos folyamat. E folyamat egyes állomásainak rendszeres, tervszerű gyakorlása sorén tanultunk meg tulajdonképpen gondolkodni. A gyakorlás egyenlő a megszerzett ú.j ismeretek folyamatos ismétlésével. „Ismétlés a tudás anyja”. Mennyire igaz ez! S most érkeztünk el tulajdonképpen mondandónk céljához. Hogyan segítheti a szülő gyermeke tanulását? A fent vázolt lelki folyamatok ismeretében természetesen nem azzal, hogy gyermeke helyett — most már pszichikai tudatossággal — megtanulja a számára új, vagy már elfelejtett „leckét”. Hanem egyszerűen úgy, hogy megteremti a feltételt gyermeke számára a tanuláshoz. Tehát ahhoz, hogy az emléknyomokból emlékképek váljanak, hogy érdeklődése állandóan éber legyen. (Ne legyen a gyermek testi - leg-lelkileg fáradt, amikor tanul). Nyugodt környezet vegye körül. (Emlékezetét állandóan fejlessze például ilyen kérdésekkel is, emlékszel, amikor itt, vagy ott jártunk mit is tapasztaltunk, hogy is van az amit abban a könyvben olvastunk. Emlékszel kis korodban, amikor... stb.) Végül pedig, de nem utolsósorban — különösen a nehezebb felfogású gyermekeknél — a gyakorlás, ismétlés szándékával, szorgalmazásával segítsük, hogy ne csak napra, hanem tegnapra, tegnapelőttre készen is tudja a „leckét”. Dr. Kolozsvári- Gyula Dr. Busa László A szemölcs BARACKOS FELFtJT Nyolc darab szikkadt zsemlét szeletekre vágunk. Jó másfél deci tejjel simára keverünk 2 tojássárgáját, 10 deka porcukrdt és 5 deka Olvasztott vajat. Ráöntjük a zsemleszeletekre. A beáztatott zsemle felét kivajazott, meglisztezett lábasba, vagy tortaformába tesz- szük. Megrakjuk héjazott, kimagozott, félbe vágott, érett, vaníliás cukorral bőven meghintett kajszibarackkal. Betakarjuk a zsemle másik felével és előmelegített sütőben megsütjük. Sütés után a tetejét is meghintjük jól vaníliás porcukorral. ALMAS LEPÉNY 30 deka sima lisztből, 10 deka vajból, 1 tojásból, 5 deka porcukorból, másfél kanál sütőporral, 5 evőkanálnyi tejjel, citromhéjjal, és törött fahéjjal ízesítve jól kidolgozott tésztát Receptek gyúrunk. Két részre osztjuk: Az egyik felét kinyújtva, megvajazott, meglisztezett tepsibe tesszük. Egy kiló meghámozott, szeletekre vágott, gyenge borízű almát, 3—4 dekányi vajon megpárolunk, összekeverjük 10—15 deka porcukorral, 10 deka mazsolával, s ízlés szerint egy kis törött fahéjjal, Megkenjük vele a tésztát és másik felével befedjük. A tetejét tejjel elkevert tojássárgájával kenjük meg és jól meghintjük darabos dióval. Jó meleg sütőben sütjük. Ha kisült, meghintjük porcukorral, s akkor daraboljuk fel, amikor már kihűlt. KÁPOSZTÁS, rakott PALACSINTA Szép Kerek palacsintákat sütünk. Egy kiló, apróra reszelt fejes káposztát besőzva állni hagyunk, majd kinyomjuk. Bd zsírban megpirítunk néhány szem kockacukrot, beletesszük a kicsavart káposztát, és jó barnára megpirítjuk. A palcslntát tűzálló tálra teaz- szük, és rétegenként megtöltjük káposztával. Legfelül palancsintá- val borltjuk, a tetejére vajdarabkákat teszünk, s negyed órára sütőbe tesszük, hogy jól átmelegedjen. ŐSZIBARACK BORBAN Személyenként egy nagyobb őszibarackot veszünk. Megtisztítjuk, kisebb darabkákra vágva bő, talpas poharakba rakjuk. Porcukorral megszórjuk és annyi jó ízű fehér bort öntünk rá, hogy jól ellepje. Hűtőszekrényben legalább egy óráig állni hagyjuk, s tálalás előtt poharanként, egy-egy gyűszűnyi konyakkal, vagy rummal ízesítjük még. Piskótát adunk mellé. AMIKOR leírom ezt a szót, „szemölcs”, annyi mondanivaló jut az eszembe, hogy órákon át sorolhatnám. Vajon ml ennek az oka? Az, hogy a magyar ember szemölcsnek mond minden olyan színes, vagy bőrszínű, kerek vagy alaktalan. kiemelkedő vagy lapos, szőrös vagy pihétlen, rövid életű vagy az egész életen át megmaradó elváltozást, rendellenességet, foltot, kiemelkedést. megvastagodást a bőrön, amiről nem tudja, hogy micsoda. Persze sok mindenről nem tudja és ráfogja, hogy szemölcs, szö- mörcs. szömőcs, sőt van egy olyan neve is, amit a tyúk anatómiájából vett át. Csak egy esetben tesz kivételt: ha tudja, hogy a kiemelkedő színes folt valakinek a testén születés óta megvan, akkor azt mondja: anya jegyszemölcs. a hóember úgy eltűnt a /J kert közepéről, még azt se mondta bikk-makk. Mintha soha ott sem lett volna. A kicsorbult köcsög, amelyet a fejére húzott a hidegben, egy téglarakáson hevert. Évi boldogan látta, hogy már felásták a kertet, qs a jókedvű rigók vidáman ugrándoznak, fütyörésznek a kerti bokrokon. Este mielőtt elaludt, sokáig hallgatta a szél beszédét, amint ott heje-hujá- zott még az ablak alatt. Majd mély álomba szeriderült, és egyszerre csak különös hangra lett figyelmes. Évi megismerte, hogy a legfürgébb, legfüttyö- sebb rigó hangja a kertből, de azért mégis meghökkent egy kicsit. — Csak nem félsz tőlem? — szólalt meg a rigó csilingelő hangon, és leült a kislány mellé. Évi boldogan simogatta meg, amelyet, már a kertben úgy szeretett volna megtenni, amikor eleséget szórt nekik a havas télben. A rigó pedig folytatta a beszédet. — Nem■ tudom elfeledni a gondolkodásodat, az elém szórt finom falatokat, amellyel megmentettél az éhezéstől. Még a legkedvesebb süteményedből is adtál, és milyen kedvesen biztattál: „egyél csak kis rigó, egyél!’’ Ha akkor el Virág ébresztő is ugrottam előled, mindig arra gondoltam, de jószívű ez a kislány. Sokat töprengtem, hogyan köszönhetném meg a kedvességedet, jóságodat. Kár, hogy sokan vannak, akik úgy megfeledkeznek a jóságról, mintha a szél fújta volna el... De én nem tudom elfelejteni a tiéd és most megjutalmazlak érte. Azzal a rigó felröppent, és a szárnyával integetett, hogy a kislány is kövesse. És abban a pillanatban hipp-hopp, máris túl voltak a ricis kerten, a kis utcán. Mintha puha felhő ringott volna velük, száguldottak a szélnél is sebesebben. Már alig látták a patak ezüst pántlikáját. Ekkor leereszkedtek egy szép erdei tisztásra. Ott a rigó hármat füttyentett, és abban a pillanatban szétnyílott a föld, és ők ott állottak egy szebbnél is szebb, csodálatos teremben. Parányi ágyacskák sorakoztak benne egymás mellett, s a tiszta szívnek békéjével ott aludt bennük az a sok-sok virág, amelyek tavasszal, és nyáron át ott virulnak a réten, az erdei tisztásokon. A kankalin, a kikerics, a boglárka, a harangvirág, a margaréta sok más társával. Amikor Évi megszokta a színek káprázatát, akkor vette csak észre a rendet, fegyelmet, pontosságot. Minden ágy mellett gondosan leterítve, ott állt a virágok tisztára mosott és fényesre vasalt ruhája. Az ágyak felett aranyszálon naptár csüngött annál a dátumnál kinyitva, amikor a virágnak ébrednie kellett. A párnácskájuk mellett pedig ott tik-takolt a világ leggyönyörűbb hangú ébresztőórája. Évi egyik ámulatból a másikba esett. A rigó pedig vezette a kislányt. — Gyere! Nézd meg a virágok ébredését. A hóvirág ágyacskája bizony már üres volt. Egy szál fehér ruhácskájában ő már régen kibújt ágyacskájából, amikor az óra ébresztette, ki a napsütötte hófoltos mezőkre De hirtelen megszólalt a csengő az ibolya ágyacskáján is. amelyben már ébredezett a kis alvó. Hirtelen felült, a naptárra pillantott, márciust mutatott, s ijedten ugrott ki az ágyból. Csak magára kapta lila ruhácskáját, és máris indult. Az óra pedig még egyre zengett, és Évi olyan elbüvölten hallgatta, hogy meg sem tudott szólalni. Amikor a rigóval kiléptek a teremből, az ismét hármat füttyentett, és a föld újra összezárult alattuk. De addigra már az ibolya is kibújt a föld alól. Kissé reszketve nézett körül szegényke. Rossz volt a meleg ágyból a hideg levegőre lépni. A nap azonban egyre melegebben sütött, és melengette a kis virágot. A szél még néha hófelhőket kergetett a magasban, és hópelyheket fújt a bokrok alá, de amikor meglátta a kis ibo- lyácskát, örömében nagyot kurjantva, száraz falevelet terített a bimbózó virágra, hogy még ne fázzon. A rigó trillázott, dalba fogtak a többi madarak is. Lett olyan zenebona, zümmögés, hogy a téli csend után azok is meghallották, akiknek nem volt olyan csodálatos álma és utazása, mint Évinek. Aki mostmár azt is tudja, hogy ez a vidám, szép tavaszi zenebona azzal kezdődik, hogy megszólal a virágok ébresztőórája. Láng Etelka A szemölcselnevezés tehát olyan láda, amibe nagyon sok minden belefér, pedig — igazság szerint — csak egyetlen bőrelváltozás nevezhető szemölcsnek: az amelyikre az orvosok azt mondják, hogy „verruca” (verruka). A ver- rucának kétféle alakja van: az öregkori szemölcs, a verruca senilis és a fiatalok szemölcse, a verruca iuvenilis, amit azért hagytam legutoljára, mert ezt akarom most bemutatni A szemölcs egyenetlen fel- színű. gyulladásmentes, száraz szarutúltengés, ami leggyakrabban a kézujjakon, a kézháton, a tenyéren, néha a talpon ütközik ki, de előfordulhat a hajas fejbőrön, az arcon, a homlokon is. A talpon levő szemölcsök igen fájdalmasak lehetnek. A kéz szemölcsei még munkájában is akadályozhatják az embert. Ä szemölcs tehát azonkívül, hogy csúnya, gyakran kellemetlenséget Is okozhat. „A néphit szerint a szemölcsök ragályosak”... — olvasom az egyik régi — 1897-ben megjelent — könyvben. Azóta a tudományos kutatók bebizonyították, hogy a néphit a szemölcsök esetében az igazságra tapintott, mert a szemölcs olyan bőrelváltozás, amit fertőző és életképes vírus okoz. A szemölcs ezek szerint ragályos: az egyik emberről a másikra, az egyén kezéről az arcára vándorolhat és a bőr legkülönbözőbb területeit megfertőzheti. MI HÄT A tennivaló, ha valakinek a bőrén szemölcs keletkezik? — kérdezhetik joggal. Már a századforduló táján megjelent könyv sem mondja azt, amit egyesek még ma is hangoztatnak, hogy nem kell törődni vele, magától elmúlik. Ez az álláspont igen helytelen. Igaz. hogy néha ön maguktól elmúlnak a szemölcsök, de erre számítani nem lehet és nem szabad, mert még mindig tisztázatlan, hogy ilyenkor mi pusztította el a kórokozó vírust? A gyógyulást — a szemölcsöktől való megszabadulást — nem tanácsos a merő. véletlenre bízni. A házi gyógyszerek — a maróanyagok, a nyers füge, a kutyatej 1eye — ma már elavultak. Ha valakinek a bőrén szemölcs keletkezik — legyen az a kézen, ahol legkevésbé zavar; vagy az arcon, ahol feltétlenül csúnyít; vagy a talpon ahol megbicegtetheti az embert — ne kérdezősködjék, ne spekuláljon, hanem azonnal orvoshoz és ha a kezelést körzeti orvosa nem vállalja — hiszen ez faluhelyen könnyen megeshet! — kérjen beutalást bőrgyógyászati szak- rendelésre vagy keressen bőrgyógyász-kozmetikus szakorvost. Hogy ebben az esetben milyen eljárást választ az orvos, az már lényegtelen. Az egyik kikaparja, a másik leégeti, a harmadik megfelelő előkészítés után lemaratja. Ismétlem: az eljárás lényegtelen, ki-ki tetszése szerint cselekszik. A lényeges az. hogy a szemölcs elmúlik, a_ vírus pedig tönkremegy. Ez’ biztos, mert ha már tovább terjedt, akkor a szemölcs a test egy másik területén kiújul. Ilyenkor a kiirtás folytatása, ismétlése, újrakezdése ajánlatos. A fiatalkori szemölcs — a verruca iuvenilis — eltüntethető, meggyógyítható bőrelváltozás, nem szabad felesleges izgalmat okozni önmagunknak miatta. Meg- gyógyíttatásuk. kiirtásuk azonban becsületbeli kötelesség, mert kórokozó vírusát könnyen átadhatjuk szeretteinknek, családtagjainknak vagy akár a minket meleg parolával megtisztelő baráti kéznek. Ez pedig mégsem becsületes dolog. AZT HISZEM ezzel mindent elmondtam a fiatalkori szemölcsről, amit általában tudni szeretnének az emberek. Az öregkori szemölcsről még ennyi mondanivalóm sincs, már csak azért sem. mert azok rendszerint abban a korban tűnnek fel és főleg a homlokon, az arcon és a háton, amelyben a szépség mér nem elsőrendű kérdés. De egyet még meg kell mondanom: ha a sötét színű festrkes anyajegy — bárhogy is nevezzük — nőni kezd, vágj' „begyullad”. azonnal mutassak meg szakorvosnak, mert különleges kezelést igényel. NÓGRAD — 1969. augusztus 17., vasárnap 11
