Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

/ Nógrádi ifjúsági a Tanácsköztársaság idejében Szárazon és vízen Nehéz helyzet­ben van a krónikás, ha az ifjúmunkás mozgalom Ta­nácsköztársa­ság ideje alatti vázolásába kezd, mert nógrádi vo- csak gyér és natkozásokban szűkszavú adatok állnak ren delkezésére. Különben is ek­kor a munkásmozgalom és az ifjúmunkás mozgalom közötti határvonal megvonása szinte lehetetlen. Ifjúmunkások voltak „ azok a 15—16 éves fiatalok, akik apjuk vagy bátyjuk pél­dájára fegyvert ragadva, vé­gigharcolták az északi had­járatot. Ha kérdezzük őket, hogy szervezetileg, mint fia­talok, hová is tartoztak, azt válaszolják, hogy a párthoz, vagy hogy pártonkívüliek vol­tak. Viszont sokan közülük arra is emlékeznek, hogy az idősebb elvtársak közül néhá- nyan összegyűjtötték őket, fiatalokat, megbeszélésekre. — Az egyikük — Omaszta elvtárs — igen találóan jel­lemezte a helyzetet: „Nem néztük mi azt, hogy milyen szervezetbe tartozunk, csak azt, hogy hol üthetjük a ki- zsákmányolókat és az impe­rialistákat!” kapott és játszó Ifjúmunkás Mozgalmat, amit a június 20—22-i országos kongresszus után is így neveztek Balassa­gyarmaton és környékén. Az ifjúmunkásokkal való törődés első vonalába tarto­zott a „tanonckérdés”. Ennek megoldását kívánták elősegí­teni, amikor az iparos és ke­reskedő ifjúmunkások iskolai rendjét április végén megvál­toztatták, és a tanítási órák zömét az addigi esti kezdés .délutánra tették. Rég óhajtott kívánság való­sul meg, hogy a szellemi munkát ne fárad,tan, a késő esti órákon végezzük, hanem friss elmével”. — Ugyanekkor — szintén a nevelőmunkások szakszervezetére támaszkod­va — a gimnáziumi ifjúság ideológiai nevelésére is gon­doltak. Ennek eredményeként a Madách-Őnképzőkör június 14-én „a vármegyeháza nagy­termében Ady-estet rendez, melyen színre kerül Ady Endre nagyszerű egyfelvoná- sos színdarabja, a "Műhely­ben” válogatott szavalatok, felolvasások és zene számok kíséretében.” A forradalmi szellemű munkásságnak az első világ­háborút megelőző időkben és egész a KMP megalakulásáig a szakszervezetek és a SZDMP voltak a politikai is­kolái. Már az a tény, hogy az itt rendezett előadások so­rán igyekeztek őket a mate- rialisita elgondolások szelle­mében nevelni, forradalmi tett volt. Hiszen akkor a Má- ria-kongregációk, a különbö­ző vallású legény- és leány- egyletek és a kibontakozó cserkészet kezdte egyre na­gyobb tömegekben az idealis­ta elképzelések táborába von­ni az ifjúságot. Arra, hogy a különböző if­júsági szervezeteket egységes es egészséges eszmei és poli­tikai irányítás alá vonják, csak a Tanácsköztársaság idő­szakában nyílt először lehe­tőség. Nagyon jól kitűnik ez a megye nyugati felének moz­galmi életét meglehetősen bő­ven tárgyaló balassagyarmati sajtó híreiből és cikkeiből. Ekkor vonták az egyesült párt irányítása alá a Munká­sok Gyermekbarát Egyesüle­tét, a munkás sportegyes-üle- teket, a turista egyesületeket és a mindezekben szerepet Az egész megye területére kiterjedő felmérési és szerve­zési akció vette kezdetét jú­nius elején az Ifjúmunkások Országos Szövetsége felhívása nyomán, a június 20—22-i or­szágos kongresszus előkészíté­se érdekében. Ezen „minden csoport 1000 tagig két taggal képviselteti magát, diákalosz­tályok egy tagot és ha veze­tőségüknek legalább a fele fizikai ifjúmunkás, úgy még egy fizikai ifjúmunkás tagot küldenek.” — Eddig — saj­nos — nem sikerült megálla­pítani, hogy hány nógrádi if­júmunkásküldött vett részt az országos kongresszuson. Június közepétől Balassa­gyarmaton a gimnázium volt az ifjúmunkások otthona, ahol minden vasárnap dél­előtt „ifjúmunkás napokat” tartottak. Ezek az összejöve­telek a pártszervezet munka­társainak irányításával foly­tak le és estéről estére ők küldték ki az előadókat is. Jú­nius 22-én Kiss Gyula, 29-én Jávor Géza elvtárs tartott előadást. A júliusi összejöve­teleket szintén megtartották, de az előadók nevével nem találkozunk. Június 15-én alakították meg a Munkások Gyermek- barát Egylete és a Természet­barátok Turista Egylete ba­lassagyarmati csoportját. A gyermekbarátok működése a mai úttörőmozgalom számos vonását is feltünteti. Ekkor azonban „munkaprogramja még nincsen teljesen kidol­gozva. A gyermekkirándulá­sok, napfürdőzések, mesedél­utánok állnak homlokteré­ben”. A természetbarátok júliusi kiránulásai az Ipolytól észak­ra fekvő hegyvidékre irányul­tak elsősorban és itt nyilván adva volt az alkalom a közel­múlt harcainak internacio­nalista jelentőségét ismertet­ni. Tagjaik sorában ifjúmun­kások is voltak. Az ifjúságot is magába foglaló egyesületek közül a legkorábban, április 1-én ala­kult meg a párthelyiségben „a párt tagjaiból alakulandó sportegyesület” öttagú bi­zottsága. „Egyelőre még csak egy football egyesületről van szó, amely azonban később úszással, birkózással, tenisz­szel és atlétikával is kibővül­ne.” — Nagyon figyelemre méltó a sportegylet alakítá­sának indokolása: „A sport­nak, éppúgy, mint a művé­szetnek és a tudománynak, a dolgozó emberiség jogának I kell lennie.” — Az egyesület a Munkás Testedző Egylet nevet vette fel. Ez a Balassagyar­mati MTE első labdarúgó­mérkőzését április 27-én ját­szotta a balassagyarmati vö­rösőr századdal. Az eredmény 4:1 volt a vörösőr század ja­vára. A mérkőzést a régi vá­sártér hepe-hupás terepén ját­szották. Feltételezhető, hogy a ba­lassagyarmati szervezéshez hasonlóan a megye nagyobb községeiben is a megalakuló pártszervezetek kezdeti lépé­sei sorába tartozott az ifjú­munkás mozgalom szerveinek kiépítése. A Szocialista-Kom­munista Ifjúmunkások Szö­vetsége azonban csak a kez­deti lépéseket tehette meg megyénkben az ifjúmunkás mozgalom országos követel­ményeinek megvalósítása ér­dekében. — Kétségtelen azon­ban, hogy a kezdeti lépések, a pártcsoportok lelkes hozzáál­lása eredményeképpen meg­történtek, és hogy számos 1919-es ifjúmunkás lett ké­sőbb az illegális kommunista párt tevékeny tagjává. Dr. Belitzky János ^;Ií^(j4b£ .'rf\ (MTI totó — Fehérváry Ferenc felvétele) Radnóti a Jffuszáj-Herkules” egy új irodalmi színpad műsorának tükrében és hatásában vált mártír NEM VOLT PODIUM gongütés sem jelezte dalmi műsor kezdetét, nóti-emlékműsor szereplői he­lyet foglaltak a nézők között, és mielőtt elmondták volna a verseket — Radnótiról beszél­gettek. (Nemrégiben ünnepel­tük a költő hatvanadik szüle­tésnapját. Annyira csendes volt klubjában az ünneplés, hogy sokan észre műsorával költővé versek összessége, ismerete, az iro- Radnóti. hanem az egyéni tragédia A Rád- A mellőzött külsőségek, az nyeri meg. .. Jobb lenne, ha elhanyagolt ünnepélyesség, az a verseit ismernék (nem csak élet és nem a halál tragéd.iá- néhányat közülük pl.: a Hé­jának idézése mégis ünnepivé tedik eclogát, amelyet a ta- emelte a hangulatot. Az együt- nulóifjúság kívülről citál — tes jelenleg hét tagból áll, és „Alszik a tábor, látod-e drá- á művelődési központ ifjúsági §a, suhognak az álmok... fé- rendezett” emlék- ligszítt cigarettát érzek a szerepelt először számban a csókod íze helyett A zokon a. közvélemény- kutató Iveken, ame­lyeket néhány hónapja olva­sóink kezeihez juttattunk, igen sokan kérik számon tő­lünk a mindennapos életünk kinövéseivel, hibáival kapcso­latos bírálatokat. Kétségtelen, hogy a kriti­kai jellegű szó mindig kere­sett területe volt a sajtónak, az olvasó azt várja lapjától, hogy egy-egy dolog értékeié, seben iránytűt nyújtson szá­mára az újság. A bírálat ér­tékét mindinkább azok is fel­ismerik, akik érintettek ab­ban, amire a figyelmet irá sem vették. Nem nagy baj, közönség előtt. A rendezést és nem jön az álom, az eny- őhozzá jobban is illik ez az azért tettem idézőjelbe, mert hetadó, mert nem tudok én észrevétlen jélenvalóság.) A tulajdonképpen éppen a meg- meghalni se, élni se nélkü- megyei József Attila művelő- rendezettség az, ami a műsor- immár”.), életsorsát nem dési központ mostanában újjá- ból — szerencsére — hiány- tekintenék „megható regény­alakult irodalmi színpada ki- zott Az, hogy a héttagú nek” Mert így a versek he- rekesztette az ünnepélyességet, együttes éppen az ifjúsági íyett csak az adatok marad- s vele valamennyi megszokott- klubban esett át a tűzkereszt- nak me§> a „csonttá soványí- ismert külsőséget. Azt a célt ségen, annak két oka is van. tűzte ki, hogy a költő életén, Az egyik: kritikát kértek a versein át felmutassa: törvény- műsorról a klub tagjaitól, a szerűen, belső tényezők és másik a színpad tagjai szinte külső körülmények egymásra- valamennyien részvevői a klub életének is. Radnóti életszeretetének fel­mutatásához, a költő életmű­vének teljesebb megértéséhez tyasárHaftf )ég tizet Igény és érzékenység újságíró nem követ el hibát. Ettől bizonyára nagyon mész- sze tartunk még. A jobbra törekvés azonban valameny- nyiünk kötelessége, s ennek egyik I szándéka volt, amikor olvasóinkhoz sok-sok ezres példányban kérdőíveket bo­csátottunk ki arra vonatkozó­már az esetek jelentős több. ságára, melyről a kifogásoló an, mit várnak tőlünk'? Az ségében ez a tapasztalat, de a írás beszél. elhangzott, papírra vetett helyzet — az általános olva- Jellegzetes módja a bírálat- észrevételeket a munka min- sói igény ellenére — ko- koz vaiő viszonynak — sze- dennapos gyakorlatában hasz- rántsem egészen ideális. rencsére egyre fogyatkozóbb nősítjük, s olyj171 dolgokban Akadnak még bőséges szám- mértékben __ az elhallgatás hogy a jövőben még töb­b an jelenleg is, akik a „ve- gyakorlata. Amikor a nyilvá. bet foglalkozunk eleiünk zetés” tekintélyére, a „mun- nosság előtt elhangzott szó visszásságaival, fonákságaival. _ dér” becsületére hivatkozva után szinte dzt mondhatnánk: Erre az igények mutatkozó nyitjuk. Nein 'égy'köszönőü- tűrhetetlennek tartják a leg- vagy alusznak, vagy nem mértéke bátorít bennünket. S vél bizonyítja, hogy éppen az ártatlanabb kifogásoló szót, hallják az érintettek. S vagy vegezm kívánjuk feladatun­újság hívta fel a figyelmet a legszelídebb bíráló talán nem is akarják. Na- kát meg akkor is, ha ne - cgy-egy vállalatnál, hivatali ^ngot, s mindenben szemé- gyon érdekes lehet, hogy az Iveknek ez tálán nincs mye­szervnél a munkagyakorlat lVes meg támad tatást érez- ilyen emberek miképpen reá- re meg. Emberi dolog, hogy bíráló szónak senki nem során kialakult fonákságokra. nek ahelyett, hogy első- gálnak vajon a szűkebb, * .. , S mondhatni, a cikkeink nyo- nek Portájukon neznenek ko- munkahelyi közösségből ér- orul különösebben, de egyben mán érkező válaszok túlnyo- ° szemükben jelzett szál- kezQ kritikákra?.. mó zöme így reagál. ka helyett mások szemében ,, . . akarnak gerendát találni. A kritikai szellem egeszse- PerMe ez is bizonyára jól be. ges alakulata a korábbi evti- vM trüfcJcje a fi lem elte. zed formalitásához viszonyít- relÉsének. Csupán „ Q bibije va rengeteget változott. Nap- „ fl2on B lényegen< amely- jainkban nem okvetlenül jár ről konkrétan szó volt, Jovesztessel az ha valaki édeskeveset váUoztat A hibát követett el s ennek birál(5 cikkbe történe­biztonsagtudata eredményezi, tgJn belühlba csúszott: hogy a megbírálták nem min­denáron mentségeket keres­nek, de mind gyakrabban igénylik, mondjunk munkájukról, s ne de aü ha van hallgassak el, ha valamiben akaratlanul, vagy a gyakor lat hiányából vétettek. le­het kifogásolható hibája a sajtókészitésnek — amit , . . igenis nem árt, ha alkalman­b°yy ,. ve ffnenV ként szóvá tesznek az olva­kommunista voltunkhoz mért . ,,, . _ követelmény a jó szándékú bi­Tisztelet a túlnyomó ma rdjatboz szabni cselekvésein- mar jelentősebb kivételnek - társadalom közös javá­nem szoktuk meg meg eleg- ra gé az egymással szembeni feltétlen őszinteséget — pe­dig szocialista társadalmunk előbbre menetelének nélkü­lözhetetlen kívánalma ez — s inkább és szívesebben élünk a bírálatra lehetséges „vissza- bírálat” lehetőségével. Azzal, hogy: igaz ugyan, hogy én Szívesen vállaljuk ezért a hálátlan feladatot. A sajtó munkásainak talán nincs is jobb elkötelezettsége. Az igé­nyek szintén erre ösztönöz­nek bennünket, de az volna igazán jóleső tudat, ha törek­véseink mielőbb általános megértésre lelnének. De addig is, mi tesszük, így, dehát te!? — és ez mit­kihu- sem íavit ~ Ínkább összeku- amit tennTkell. szalja a dolgokat. vagy Ipszilon p,gy pillanatig sem állítom, vállalat selejtgyártó tévé- bogy a sajtóélet ma már min­tással Iksz, Mondom, szerencsére ma kenységére, Zé bolt trehány- denben makulátlan. Hogy az a tott eszmei mondanivaló .. Radnóti antifasizmusa, ha- zafisága, internacionalizmusa A részletekre már nem jut idő, észrevétlenek maradnak az életmű egyéni ízel: sokan nem ismerik az Ikrek havát, keveset tudnak Garcia Lorcá- ról és úgyszólván semmit, de _ . „ • . „ . semmit az ötödik ecloga cim. Garaj Gabor, Rónai György es zettjéröl _ BáHnt Györgyrö;. Horgas Béla írásainak fel- használásával igyekezett hoz­ás alig valamivel többet Rad­nóti műfordítói tevékenységé­vé járulni az új salgótarjáni röl^ Horgas adatait az irodai- irodalmi színpad. A verses- mj szjnpacj tagjai is esetleges­blokk előtti kötetlennek tű- mondták, de ugyanakkor nő beszélgetes nyersanyagát hangsúlyozták: így is, esetle- is ezek az ^ írások jelentették, gességükben is figyelmeztetők, megannyi érdekes és újszerű ^Nem sikerült szembenézni megállapítás, amely alkalmas aZzal a ténnyel, hogy Radnó- lehet arra, hogy Radnótiról, a y költészetét nem szelíd an- vele kapcsolatos „hivatalos” tifasizmusa teszi naggyá.. értékelésről azok vitatkozza- — MILYEN VOLT valójá­nak, akik ismerik és szeretik ban ? — erre a kérdésre, ame- — a mai fiatalok. — Szere- iyet önmaguknak tettek fel. ted.-e, s ha igen, miért szere- igyekeztek versekkel válaszol- ted Radnótit? — ezt a kérdést ni a megyei József Attila mű­tette fél Horgas Béla húsz bu- velődési központ irodalmi dapesti negyedikes középisko- színpadának tagjai. „Az igaz­iásnak. Senki sem felelt nem- ra tanú”... „A legtisztább mel, de arra a kérdésre, mi- ember..(És kegyetlen, ls­ért szereti Radnótit, egy sem métlő vers), „Radnótinak a tudott eredeti megfogalmazás- tisztaság volt a természete” — sál válaszolni. Annak ellenére költeményeiben a rossz, az sem, hogy igyekeztek néhány embertelenség, az erőszak fo- töredókes mondatban íelelríi, és kozatosan leveti jelképes for- az is igaz, hogy senki sem elé- máját, néven nevezhetővé vá- gedett meg ilyen válasszal: lik, így lesz, ahogy ezt az át- „csak” ... alakulást Garai kifejezi — af­Ime néhány figyelemre mél- féle „Muszáj-Herkules”, poli- tó megállapítás, amely a mű- tikus költő Radnótiból. Felis- sor „elvi alapját” jelentette: merte a törvényt, a kor iszo­— a Radnótinak juttatott ál­talános rokonszenv kialakulá­sában jelentékeny része van az életsorsnak, a rabság és a meghurcoltatás tényének, s a megrendítő mártírhalálnak, amelyet a magyar tanárok egy része extrém történetként és nem történelemként tárgyal... A gyerekek a költő életét job­ban ismerik mint költészetét, vagyis rokonszenvüket nem a nyú törvényét, a végzetest, de nem megváltoztathatatlan. Ezért porolt ellene. Számára ez volt az értelem, amely arra, ösztönözte, hogy felleb­bezés és panasz helyett vala­mi végletesebbre készülődjön — ítéletet mondjon a felis­mert rossz törvény felett. Ezt az ívet mutatta fel a Rad- nóti-emlékműsor. Pataki László NÖGRÄD — 1969. júfos* 6., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents