Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
Szibériai útijegyzet: l áros, bhí a le foglulkoKáiod? Nyikolaj, aki elkísért. No- vokuznyeckbe, egy este ezzel kezdte magyarázatát: — Mindet! városnak megvan a maga foglalkozása. — Hogyan értsem ezt-’ ipara országos hírű. Bútorgyárai a legmodernebb külföldi gyárak termékeivel vetekszenek. Vegyipara jelentős, elsősorban a szénalapon termelt vegyianyagokban jeleskedik. — magyarázza Nyikolaj — Ezeket is itt gyártják. Novo- kuznyeckben . . . A* „éhező" város Most már semmin sem csodálkoztam. Viszont arra rájöttem, hogy egy városban első útja a riporternek mindig a pályaudvarra vezessen. Ott azonnal tájékozódik a település ipara felől. Lám, Novo- kuznyeckrŐl mennyi mindent elmesélt a teherpályaudvar rakodója. Még egy érdekesség: Novo- kuznyeckot az „éhség” városának is nevezik. Éhség? Na, igen! Munkaerőhiányban szenved a város. A Kuznyeckij Rabocsnij — városi lap rendszeresen 20, vagy még több felhívást közöl, munkaerőt keres, munkaalkalmat kínál a dolgozóknak. fTé- ha az egész negyedik oldalt ennek szentelik. Keresnek kohómérnököt és gépszerelőt, vegyészmérnököt és szereldei munkást. A vásárlók érdekében A bányavidék zöldellá(á§áról — No, de majdcsak megszűnik ez az „éhésg”! — cé« v V ' loztam a befejezés előtt álló gyárakra Valentyinnek, de csak a fejét ingatta. Vasútépítés a megyében — Egyszerű! A városok „foglalkozását” gazdasági fejlődésének iránya határozza meg. — Akkor hát Novokuz- nyecknek mi a foglalkozása? A szibériai acél szíve % — Ezt a várost Szibéria acélszívének nevezik . .. Éjjel és nappal, szakadatlanul indulnak a vasúti szerelvények Novokuznyeckből acéllemezekkel, öntöttvastömbökkel. Ez a Kuznyecki Kohászati Kombinát és a Nyugat-Szi- béria Gyár terméke., Ferroszi- líciumot, öntöttvasat és acélt az ország más városaiban is termelnek — külön-külön. Viszont Novokuznyeckben mind a három megtalálható; ez a város a sokoldalú kohászat hazája. No, de nem szabad lehorgonyozni csak az acélnál, a kohászatnál. Amikor a hatalmas' teherpályaudvar mellett elhaladtunk. Nyikolaj kimutatott a Volga ablakán és tovább magyarázott: — Az ott, látod, a rakodókon mind szén és koksz. — Tehát Novokuznyeck a bányák. bányászok városa is... — Nem szabad elsietni a dolgot.. . Novokuznyeckből évente kilencmillió tonna szenet indítanak útnak. Sok ez, vagy kevés? Ítéljen az olvasó. A kilencmillió tonna szén elegendő egy százmillió lakosú ország téli tüzelőjének. Van még egv adat: a Kujbisevi Széntröszt a termelésben a világ hatvan országát előzte meg. Avesevszkaja, 3—4 bánya igazgatója nyugodtan beülhetne Olaszország tüzelőanyagipari miniszterének a székébe, mert ez az egy bánya évente egymillió tonna felett termel, vagyis több szenet ad, mint Olaszország valamennyi bányája együttvéve. A szénbányászat volt a no- vokuznyecki nagyipar megteremtésének alapja, szülőatyja és már jóval a Nagy Októberi Szocialista Forradalom élőt* jelentős szerepet játszott. Mi lőhet még? Tehát bányaváros Novokuznyeck. de elsiettem a véleményalkotással. Mert a városnak még nagyon sok „foglalkozása” van. Például alumíniumFolytassam? Cementet" rakodtak nagy mennyiségben a pályaudvaron. — Novokuznyeckben termelik ... Hídalkatrészeket emeltek hosszú, platós vagonokba. Gépeket helyeztek féltő gonddal a vasúti kocsikba. Emelőket szállítottak hatalmas teherautókkal a rakodó-pályaudvar felé. — Ez is a novokuznyeckiek terméke... A ládákat óvatosan emelték le a kocsikról a munkások, majd villamos targoncákkal vitték a raktárba, ahonnan majd vasúton továbbítják Moszkvába, Kijevbe. LeSin- éráüba, vagy éppen külföldre. Mert a ládákon francia, angol, német feliratokat is olvashatott az ember. „Osztorozsnó!” — vagyis óvatosan, de miért? — Kristályvázák, edények, termékek vannak a ládákban — Tévéd az én nógrádi vendégem, mert az „éhség” egyelőre állandósul. Textilgyár épült, ezenkívül egy hatalmas fémfeldolgozó üzem, amelyben fontos termékeket állítanak elő. Oda pedig több tízezer szakképzett munkásra van szükség. Egy pillanatra otthon éreztem magam. Az építőiparra gondoltam és említettem is Nyikolajnak. Nevetett rajtam: — Arról még nem is szóltam, pedig, ha elkezdeném...! Negyven évnél alig több telt el Novokuznyeck születése óta. Korábban szegénység, barakkok és két sörfőzőüzem jelentette az ipart. Ma pedig Kuzbasszban nincs még egy hozzá fogható varos. És ami talán mindennél fontosabb: büszkék erre a városban. Nem a méreteire, a hatalmas gyárakat regisztráló számokra büszkék, hanem az eredményekre, arra, hogy Novokuznyeck Szovjetunió-szer- te ismert világhírneve egyre növekszik. — Hát akkor, hogyan is állunk Novokuznyeck ..foglalkozásával”? — kérdezte most már Nyikolaj tőlem. Tanakodtunk és megállapodtunk, hogy Novokuznyeck a „munka” és a „barátság” városa. (Folytatjuk) Gotyár Gyula EGYRE beljebb kerülünk a nyárba és ez nemcsak az üdülni indulók számában, hanem a lakosság zöldárufogyasztásában is mérhető. Egyre több, korábban primőrárunak számító kertészeti termék válik tömegcikké és áránál fogva mindenki számára elérhetővé. örvendetes, hogy a piacok felhozatala, kínálata állandóan növekvő, választéka bővülő. Ez a vásárlók erszényére is kedvezően hat, ha vannak is néha kisebb-nagyobb ingadozások. Aki évről évre a piacról él, de az is, aki csak esetenként szokott bevásárolni, örömmel nyugtázhatja a kedvező változást. A korábbi évekhez viszonyítva kétségtelen a javulás, amiben a szocialista mezőgazdaság fejlődése és a kereskedelem egyre nagyobb szervezettsége is tükröződik. Elöljáróban talán ennyit az általános tapasztalatokról. Mi azonban szűkebb területre, az ellátás szempontjából igen fontos bányavidékre látogattunk el tapasztalatokért. Éveken keresztül visszatérő probléma volt Mátranováktól Nagybátonyig, a munkás- és bányászlakta vidék zöldáruellátása. Ha a megyeszékhely piacára ráillett az a nem is mindig túlzott megállapítás: „mindent el lehet adni”, ezen a peremterületen ez még fokozottabban érvényes volt. A feltételek változtak. A szövetkezeti zöldséges üzlethálózat fejlődött, korszerűsödött. Boltvezetőktől, eladóktól tudjuk, hogy naponta túrajárattal, szinte meghatározott időben érkezik az áru. Az eladóknak ma már kevesebbszer kell mondaniok a vásárlóknak, hogy nincs. Amit legtöbben kifogásolnak a vásárlók közül, az a nagyobb áruválaszték hiápya és a zöldáru minősége. Néhány peremterületi üzletet meglátogattunk. Feltűnt, hogy mindenütt megsárguit, megbámult borsót árusítottak. A szemekről megállapítható, hogy szedéskor igazán szép áru lehetett, azonban mire üzletbe került nagyon elvesztette tetszetősségét Ez tapasztalható a legtöbb zöldárunál. Több vásárlóval beszélgettünk és különböző véleményt mondtak — ide akkor hozzák már, amikor máshol nem tudták eladni, ezért sok a fonnyadt áru — mondta az egyik mát- ranováki háziasszony. — Nézze, a termelőnek és a kereskedelemnek is érdeke, ha a primőrt jobb pénzért, esetleg exportra is értékesítheti. Mi itt később kapunk belőle es ez természetes. Az ember meggondolja, mikor engedheti meg magának a primőráru vásárlását — mondta a másik. Általában az a vélemény, hogy javult az ellátás, a választék is, csak az igény sokkal nagyobb a friss árura. Többen úgy fogalmazták, hogy jó lenne, ha nagyobb verseny alakulna ki ezeken a területeken is. A termelők általában frissebb árut szállítanak, mert közvetlen szedés után viszik piacra. Ügy vélik, a konkurrencia ösztönzőbb lenne, és ez végső soron a lakosság ellátásának javulását szolgálná. Ez pedig reális igény a vásárlók részéről. Van egy másik igen érdekes jelenség még. Sokan figyelemmel kísérik a lapok és a rádió piaci híreit és összehasonlításokat végeznek. Az ugyanis kevesebb embernek tűnik fel, ha nálunk történetesen valami olcsóbb, mint másutt, de az ellenkezőjét számon tartják. Sokan, például a szamócát hozták fel példának, amiből köztudottan megyénk elég sokat termel. Ennek ellenére későn, és a fővárosinál lényegesen nagyobb árért került forgalomba a bányavidéken. AZ ÉSZREVÉTELEK véleményünk szerint is jogosak. Kereskedelmi szerveinknek érdemes lesz a jövőben figyelembe venni a jogos bírálatot és jobban alkalmazkodniok a vásárlók igényeihez. A forgalom végső soron az eladón és a vevőn múlik. Szebb, frissebb és tegyük hozzá olcsóbb áruval, bizonyára sokkal nagyobb forgalmat lehet lebonyítani. ami nem lehet közömbös a kereskedelem számára sem. B. ,r. A képernyő előtt Történelmi és irodalmi igényesség jegyében Az elmúlt hét televízióműsora mindjárt a keddi nappal jól kezdődött. A Századunk sorozat — mely eddig is méltán tartott érdeklődésre számot, s értékes szolgálatot tett a marxista történelem- szemlélet formálása érdekében — most egy újabb korszak eseményeinek megeleve- nítésére vállalkozott. Az öt filmből álló sorozat Mi történt a Bankgassen ban ? címmel kerül a televíziónézők elé, s egyetlen történelmi epizód köré épül. Azt az eseményt dolgozza fel, hogy 1919 májusában a magyar fehéremigránsok egy kis csoportja betört a Tanácsköztársaság bécsi bankgassei követségére, elrabolt 140 millió koronát és elhurcolt két diplomatát. A filmsorozat közönséges bűncselekményt dokumentál, amelynek hátterében azonban sötét politikai szövevények húzódnak. Ez a történelmipolitikai háttér a lényegesebb, s ez teszi — bizonyára a továbbiakban is — hasznossá és tanulságossá a sorozatot. Kellemes, igényes szórakozást nyújtott szerdán este a Színpadról, dobogóról. . . című műsor, melynek keretében irodalmi karikatúrákat élveztünk Karinthy Frigyestől, Benjámin Lászlótól, Orbán Ottótól, Tímár Györgytől és Bárány Tamástól. Ez utóbbi szellemes összekötőszövege perdülékeny produkciót eredményezett, a műsor a műfaj legújabb alkotásai közül nyújtott válogatást. Sakkparti a siófoki banyászúdülöben (Koppány György felvétele) Szellemesen izgalmas lélektani párviadalnak lehettünk tanúi csütörtökön a Kis lázadás című angol kisfilmnél. A történet tulajdonképpen három szereplőre épül; egy színigazgató, egy színésznő és egy fiatal író remek pergésú vitájára. A filmből úgyszólván minden fizikai cselekmény hiányzik, a történet mégis az utolsó pillanatig lekötő érdekesgégű. Hozzájárul ehhez a szinkronban Tölnav Klári, Sinkó László és Mádi Szabó Gábor nagyszerű formálása is. Pénteken került sor a Vízszintes — függőleges című újszerű keresztrejtvényműsorra. A Vcllalkozás szellemes ötletre alapozott, de részelemeiben bet rettennek érződött, s olykor erősen ellankadt érdekességében. Szép élményt nyújtott szombaton teming- way: Akiért a harang siói című regényének amerikai filmváltozata nemcsak a kitűnő nű értéke kapcsán, de Gary Casper és Ingrid Bergman játéta miatt is. A tartalmas műsohét méltó befejezéseként vasárnap este a Világirodalmi Magazin új összeállítását élvztük. A gondos szerkesztésű, mondandójában egységes rűsor szerkesztői és közremüödői egyaránt elismerést édemelnek. (barna) Rendszeres szűrővizsgálat Megyénk ipáit az utóbbi időben beköveíezett előnyös változások einére is még mindig a netzipar túlsúlya jellemzi. Ezér'a dolgozók s fizikai , por-, hő-, és vegy, ártalmaknak Jbban ki vannak téve. m). a főleg köny- nyűiparral -ndelkező alföldi üzemek dgozói. A megyei NEB vizsgálata alapján az óbb említett ártalmak nég minisztériumi és négy tanác; üzemben 16 ezer dolgozót intenek. Közülük majdnem yolcezren szorulnak rendsres szűrő- és időszakos einőrző vizsgálatra mert ejszségre ártalmas munkakójen dolgoznak.
