Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
A közvélemény-kutató lapok nyomán AZ ÜZENET Napsüté” helyett esőben érkeztek A folyton zokogó felhők oisszeres csíkoku t húztak a Volvo ablakaira. Az ismerkedés a magyar nyár termékeny leheletével pár nappal későbbre halasztódott. Aztán kegyes lett az idő, s ők szemrevételezték a magában kinyíló és becsukódó turjánt völgyet, felszaladtak a nógrádi dombokra, itatta Hamngrev. a grafikus, pasz- lellt vesz kezébe, talán a délutáni horgászat adta inspirációkat vetíti kartonra. Harmincöt éves. kiegyensúlyozott stockhblmi művész, két gyermek apja. felesége szeme értően követi a meghúzott vonalakat. Hans egy figurális formába szorítja az absztrakt rajzot, a formák küzdelme a művész küzdelmét mutatja és ponta lát el hírekkel minket, s hallhatjuk, hogy ebben és ebben az országban mi történik. Svédországban boldogan cinek az emberek. S ezek a hírek nagy megütközést váltatlak ki nálunk, akár Vietnamról, akár Görögországról van szó. Nem akarjuk, hogy az emberiséggel együtt éljen a szenvedés, ez ellen hallatjuk szavunkat ... ■ fl őket Hollókő pazar színekben pompázó vilaga ... , ..az ember és a természet folyton 4olyvást változó élete, megnyilvánulásai lépnek színre most a műterem lámpájának késő éjszakába hajló fényében. Laponként kerül kezünkbe a nyitott könyv: katalógusok, rajzok, nyomatok, és eredeti alkotások egyszerre ránktörő, zuhatagszerü üzenetén kresztül, A vendégem, aki pár napja érkezett a messzi Északról, Svédország földjének és vizeinek levegőjét, saját művészeiének erejét hozta el magával. Vonalak és súlyos tömbök vonulnak fel a lapokon: az írógép stilizált rajza fölé sziklateherként nehezedik az új gépi csodákat szülő világ. Vajúdó és rezignált igazságok, a kutató szem túllép a látás keretein... ,.. Orpheusz. Az elvesztés, a vigasztalanság, a bánkódásá- ban is keresű ember himnusza. Fekete-fehér színek, több képből összeállított lap. Az élet fonala pirosba csukló rózsákkal, szalagként húzódik rajta. Nyugalmat áraszt a keresésben, a huszadik század apotheózisában. Nyitott mű, be lehet sétálni rajta, a kapu még jobban kitárul, a szem, a hallás egy látmány- nyá olvad össze. A végletek, a felületi és a kézzel fogható gondolati realitások hitelt adnak ezeknek a lapoknak ... ... keresztbetett lábakkal vitatjuk a látottakat. Hans mondja el önmagában. Művészi filozófia amit csinál, A művész a munkájával beszél, önmagával pöröl, vitatkozik a nagyvilágbán. És ez a művekben teljesedik ki... ... az emberiség féltésé. Ez olvasható ki a lapokból. Hogy az ember sohase a pusztulás útját keresse, hanem a boldogság útján járjon. Üjabb kép. Nyársakba zuhant ember kontúrjai villognak, emelkednek a fény felé. Féltés és azonosulás. Pörlekedés önmagával és a világgal. A művész sokszor saját magát is nyársra húzza, mert az alkotómunka szenvedés. És gyönyörűség .., ... egy másik képen vörösbe hajtó narancssárga színek. A kordbeli egyházi asszociációkat keltő formában katonák és űrhajók, gépekre és páncélosok, ra emlékeztető újabb formák. Figyelmeztető a brutalitás ellen, s arra, hogy az örök emberi szépségre vigyázni kell. Mindig és mindenkor. Két utat mutatnak be ezek a képek. A boldogság és a szenvedés útját. Mélyből fakadó életérzések. Kutatjuk az okát. mik válthatták ki ezeket a végleteket ilyen összetett módon, ezt az internacionalici- tást, ahogy azt Hans Hamng- ren csinálja és mondja. Gondolataink találkoznak. Egyszerre mondjuk ki a gyorsuló idő fogalmát. Aztán ö folytatja: — A mi világunk, amely gyorsan tudósít bennünket a televízió és a rádió révén, na... Hans Hamngren ismert művész Európában. Fametszeteit tavaly mi is láthattuk Besztercebányán a biennálén. Új munkáiban szürrealista tendenciák lelhetők fel, amelyben szerencsésen egyezteti saját elképzeléseit a már eddig elmondottakkal. Orpheusza az emberiséget szimbolizálja, a humanizmusért, a tiszta emberiségért, harcol művészetével. Műveivel nem. politizálni akar, hanem az általános emberi szépet keresi... ... egymás mellé helyezzük a grafikákat. Egyszerre érezzük a lapokból áradó erőt, a tömör súlyként ránk,nehezedő gondolatiságot. Szótlanul szemlélődünk,. ki tudja már hányadszor. A müvek mindent elmondanak helyettünk... ... kinézünk a műterem ablakán. Lent a völgyben nyugodtan alszik a város. Mit is mondhatnánk még egymásnak? Egymásra nézünk és elbúcsúzunk ... Molnár Zsolt lesrw 11 «81 „Az alkoholizmus széles körben elterjedi a megyében, Ezzel a kérdéssel többet kellene foglalkozni, főleg a, családok érdekében. Bemutatnám egy-egy család, vagy ember »életén« keresztül, milyen káros szenvedély az alkoholizmus.” Először úgy tűnik, nehéz lesz szóra bírni Szárnyasi Ferencet a Síküveggyár lakatosát. A kopár öltözőben leülünk, egy darabig csak kerülgetjük a témát. Az első benyomás nem egyezett meg azzal a képpel, ahogyan az alkoholistákat elképzeljük; rézvörös orral, sápadt accal, zavart, elkalandozó tekintettel. Szárnyasi Ferenc középtermetű zömök férfi közel a negyvenhez. Ha nem tudnám róla, mennyi buktatón, megpróbáltatáson ment keresztül az alkohol miatt, el sem hinném, hogy azok közé tartozik, akikre az ital hatással lehet. — Gyermekkoromban Budapesten laktunk — meséli magáról. — Éppen a háború alatt. Még jól emlékszem a bombázásokra, a szüntelen rettegésre... Éz kitörölhetetlen nyomot hagyott az életemben. Apám kisiparos volt, jelenleg is az. Fiatal koromban sok pénzem volt. Ez szinte csábított a köpnyelmű életre. Akinek sok pénze van,- annak barátja, ismerőse is bőségesen akad. Rossz társaságba keveredtem, akkor kezdtem el inni. Aztán tizennyolc éves koromban odáig jutottam, hogy ittasan vezettem a motort, elütöttem egy embert, aki meghalt. Másfél évet kaptam. De ez a tragédia nemhogy fölrázott volna, amikor kikerültem ott folytattam, ahol abbahagytam. Vontatottan, nehézkesen jönnek elő a szavak Szárnyasi Ferencből, Nem könnyű a mélvhe húzódó (öncsőkről hr., szelni. Ezen az úton egy fiatal lány szeretete, megértése sem tudta megállítani. Akkor vonult be a börtönbe, amikor a fia megszületett. A házasságból nem lett semmi. Nem érzett felelősséget másokért. Közbejött a katonaság. Az ital ott is közbeszólt. .. Ha a pohárhoz nyúlt Szárnyasi Ferenc, utána három, négy napig. vagy sokszor egy hétig nem volt megállás, amíg pénz és haver volt, alkohol a keze ügyében, nem hagyta abba az ivást. így esett meg. hogy a honvédségnél 4 napig önkényesen kimaradt, amiért hadbíróság elé állították, s másfél évre egy fegyelmező zászlóaljhoz osztották be. A katonaság után aztán elvette azt a kislányt, gyermekének anyját, akinek annyi szenvedést okozott, aki mégis, minden körülmények között kitartott mellette. — Szüleim ellenezték ezt a házasságot — mondja Szárnyasi Ferenc. — Ez is fölbolygatott engem, megzavarta a családi életemet. Meg az is rossz hatással volt rám. hogy sehol, egyetlen munkahelyen sem állapodhattam meg. Ha sok volt a munka, otthon maradtam az öregem mellett, ha kevés, elhelyezkedtem valamelyik üzemben. Mindig ittam. amikor lehetett, de úgy érzem azért Igazán alkoholista nem voltam. Egyszer két hónapig nem vettem italt a számba. Éppen ekkor köteleztek elvonókúrára. Ez nagyon elkeserített, ahogy hazaengedtek. újra jól betörülköztem. Később megszületett a második gyerek. Ekkor már Szárnyasi Ferenc gondolkozni kezdett, hogy ez nem mehet így tovább, tönkreteszi saját magát, a családját. Ettől kezdve mérsékelte az ivást, de leszokni nem tudott róla. Felesége bérfizetési napokon elment eléje a gyárkapuig, később már a keresetét egyenesen neki adták oda. De egy jókezű szakmunkásnál?, mint amilyen ő, mindig van lehetősége arra, hogy mellékeshez jusson. Ezt áltálában az utolsó fillérig elverte. Pedig a családnak sokszor erre a pénzre is szüksége lett volna. — Három évvel ezelőtt került hozzánk Szárnyasi Ferenc — emlékezik vissza volt brigád vezetője és munkatársa Takács István. A munka- könyve olyan volt . mint egy térkép. rengeteg bejegyzést találtunk benne, ami nem valami bizalomkeltő dolog. Ügy döntöttünk, mivel háromgyerekes apa, mégis megpróbálkozunk vele. Mert könnyű jó szocialista brigádot csinálni válogatott emberekből, de ne héz az ilyenekkel kezdeni valamit. Ráadásul rövidesen az1 is megtudtuk, az ital eléggé a hatalmába kerítette, sokszor nem bír magával. Mi aztán kezelésbe vettük őt. Hamarosan rájöttünk, van benne ha: - landóság a megváltozásra. Ha három, vagy négy napra kimaradt utána szánta-bánta „bűnét”. Csak arra volt szüksége. hogy olyan emberek közé kerüljön, akik- visszatartják az italozástól, jó szóval és jó példával hatnak rá .., A környezet formálja az embereket, A brigád minden erejét latbavetette, hogy leszoktassák szenvedélyéről. Szerencséje volt, hogy ebbe a kollektívába került. Korábban két-három hónapnál tovább nemigen dolgozott egy munkahelyen. Most már negyedik éve a Síküveggyárban dolgozik, megszerette ezt a munkahelyet, nem szívesen válna meg tőle. Az italt ma is megissza, azt a néhány korsó sört. ami jólesik, de a több napos dáridőknak végleg búcsút mondott. Megszűntek az igazolatlan mulasztásai, felettesei elégedettek munkájával, ma gatartásával. Szárnyasi Ferenc rajongással határos szeretettel beszél a családjáról, feleségéről, gyermekeiről. Büszke nagy fiára, aki szintén a Sík- üveggyárban dolgozik. Ügyes, jólnevelt fiú, aki az italboltoknak még a tájékát is elkerüli. Kiss Sándor Huszonhárommillióval termeltek többet A tanácsi helyiipari vállalatok termelése ebben az évben tovább ••növekedett. Az év első !•>.*;£' hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 23 millió forinttal növelték termelési értéktervüket. Ebből, a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó két vállalat. — Nógrád megyei Fémipari Vállalat és a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat — majdnem 49. a köny- nyűipari ágazathoz tartozó négy vállalat pedig több mint 99 millió forinttal részesedik. Az építőiparosok termelése megközelíti a 10 milliót. Vizsgáztak a zöldségt termesz*ok Szakmunkásvizsgát tartottak Szécsényben a mezőgazdasági technikumiján. A vizsgabizottság előtt, amelynek elnöke Sümegi János országgyűlési képviselő, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke volt, több mint 30 tanuló tett tanúbizonyságot felkészültségéről. A fiatalok, akiket a környező termelőszövetkezetekből küldtek Szé- csénybe, elméleti és gyakorlati vizsgát tettek. Érsek vadkerti nyelvlecke . j Senki sem állíthatja, hogy baj van az érsekvadkerti Bokréta-presszó színvonalával. Esztétikus környezet, príma kiszolgálás, nagyszerű italok — fővárosi nívó. Sőt, nyugodtan azt is lehet mondani, hogy világvárosi, hiszen a mellék- heíyiségekbe vezető ajtón három nyelven, magyarul, franciául és oroszul díszeleg a „mosdó” felírás. így hát a magyar (francia, orosz) férfivendég, ha valami dolga támad az ajtón túl, kinyitja azt, és egy folyosóra jut, •ahol két újabb várja, az egyik női, a másik pedig férfifejes. Megpróbálja kinyitni ez utóbbit, de be van zárva. Ha eleget ivott, azt Is látni véli, hogy a fej gúnyosan elmosolyodik. „Ejnye” — morogja magában a vendég (magyarul, franciául és oroszul) és az udvar felé veszi útját. Ha nagyon sürgős a dolga, megáll a fal mellett, ha ráér, átevickél, a pocsolyákon, s az udvar túlsó felén egy hamisítatlan XV. századi toalettra bukkan. S közben van ideje csodálkozni azon, hogy Érsek vad - kerten, a. Bokréta "-resszóhan mi minden található egy „mosdó” feliratú ajtó mögött?! (Természetesen magyarul, franciául vagy oroszul.l —b— ff,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, Ferike házasságon kívül jött a világra. Bár édesanyja szerette, családja többi tagjának a kisfiú volt az élő szégyenfolt. Nem csoda, ha zárkózott, vadóc gyerek lett belőle. Amikor Ferike a védőnőt látta közeledni, jó előre összegyűjtött két marékra való követ, és a gyerekek kegyetlenségével megdobálta a fiatalasszonyt. A védőnő azonban nem maradt el, sőt, mindig gyakrabban jött. A kisfiú egyre kevesebb követ talált, s egy nap megtörtént a csoda. Kacagva szaladt a védőnő elé, s nem köveket szorongatott a markában, hanem ügyetlenül szakított virágokat. Azzal dobálta meg a boldogan nevető asz- szonyt. Ettől fogva Ferike legfontosabb programja a mosdás lett. Hogy miért? A védőnő előtt mélyen titkolta, de édesanyjának megmondta; — Nekem muszáj tisztának lennem, mert énhozzám eljön a védő néni. Kupcsok Éva 20 éve védőnő már. de Ferikére máig is emlékezik. Kis páciensei közül ő volt a legkedvesebb, s nem tudja elfelejteni, hogy valaki a kedvéért kőből virágoi varázsolt. Tizenöt éve vezető védőnő Salgótarjánban Kupcsok Éva S ha valaki ennyi időn át állta a próbát, az már soha nem szakit a hivatásival. — Mi a védőnő dolga? — Röviden fogalmazva: családgondozás. De ebbe az TT "1 ■ r Köböl virág egy szóba olyan sok minden tér, hogy napokig lehetne beszélni róla. Gondozzuk a terhes nőket, a csecsemőket, a kisgyermekeket. A szakorvossal együtt tanácsadást tartunk, a gyámügyi segélyek elbírálásához környezettanulmányt végzünk, a mi dolgunk az oltások megszervezése és lebonyolítása. Ez utóbbi a legnehezebb. Elmeséli, hogy nem egy esetben rendőri elővezetéshez kellett folyamodni. Ritkán, de még ma is előfordul, hogy a szülő képtelen megérteni, mit jelent gyermekének az oltás” ..Hogyisne, hogy szegénykém napokig sírjon miatta!” — Igaz, hogy az oltás utáni néhány napon nyűgös a pici — mondja Kupcsok Éva. — Ezzel az egy-két napi kellemetlenséggel azonban több heti betegséget lehet, megváltani. Olyan betegséget, aminek mindig kétes a kimenetele, kicsi gyereknél különösen az. Minden szülő kötelességei között jegyezze, hogy gyermekét oltásra vigye. Salgótarján vezető védőnője barna szemű, barna hajú. magas, vékony lány. Látogatási körzete a Kossuth Lajos utcától a régi* Rokkantig húzódik, azon kívül övé a Rákóczi út is. Sok kilométert kell leróni hogy eljusson minden családhoz, ahol szükség van rá. — Rendszeresen meglátogatom a körzetem kisgyermekes családjait és terhes anyáit. Ilyenkor alaposan körülnézek a lakásban, egészségesen, helyesen élnek-e? Tanácsokat adok a kismamának, hogyan ossza be a napját, hogyan gondozza a kicsi gyereket. Most már egyre ritkább, hogy rendellen lakásba toppanok be. s ha mégis megtörténik, szabadkozik. szégyenkezik a mama, s szinte biztos, hogy legközelebb már nem kell szégyenkezni. Az is előfordul — bár egyre kevesebbszer —, hogy a védőnő látogatását zaklatásnak. felesleges háborgatásnak tekintik. A gyermekgondozási segély bevezetése gyökeres változásokat hozott. A mama most már nem kényszerül a nagymamára testálni a gyereket, s nem kell a téli fagyos hajnalokon bölcsődébe vinni a picit. Az első szót neki mondja először a baba. Persze nemcsak öröm a védőnői hivatás. Akad itt gond. nem is kevés. — Salgótarjánban különösen sok a koreszülések száma — mondja elkomorult arccal Kupcsok Éva. — A magas koraszülött számmal országosan vezető Budapesttel ..vetekszik” a város. Az okot még nem sikerült megfejteni. Pedig a terhes anyákon a legkülönfélébb vizsgálatokat végezzük el. Lehetséges, hogy a koraszülós- nek pszichés okai vannak. Remélem, a tudományos kutatások nem maradnak eredmény nélkül. Nincs minden rendjén a tanácsadásokkal sem. Az Arany János utcai tanácsadó korszerű, újonnan épült, a Pécskő utcai is, ennek ellenére szűkös, kicsi, bútorzata hiányos, a vásártéri tanácsadót most korszerűsítik, de nagyon kellene egy új tanácsadó az Öblösüveggyár közelébe is. Soknak tartom a kötelező adminisztrációt. Igaz. hogy igyekeznek csökkenteni az írnivalónkat, de a jelentések, kimutatások még így is sok időt rabolnak. — Vonzó a fiatalok előtt a védőnői pálya? — Sajnos, nem. Idén »sak egv fiatal jelentkezett a 2 éves iskolát megelőző gyakorlatra, de egyáltalán nem biztos, hogy az iskola elvégzése után visszajön Salgótarjánba. Pedig mindössze 13 védőnő dolgozik a városban: közülük is öten igénybe vették a gyermekgondozási szabadságot. Kevesen vagyunk, kellene a friss erő. Aki a védőnői pálya mellett döntött. ,iól vá’asztott Mert a védőnő munkája csodákra képes. Még arra is, hogy valaki virágot varázsoljon érte a kőből ... Szendi Márta NÓGRÁD - 1969. július 1., kedd \
