Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

Aratási vizsga A sokévi átlagnál alacso­nyabb volt a hőmérséklet jú­nius végén, mégis forróságtól vibrált a levegő. Mintha ma­guk az emberek terjesztenék ezt a forróságot. Mert annyi bizonyos, hogy az idei időjá­rás próbára tette a gazdálko­dók idegeit, hiszen úgy tűnt, gyenge termésre számíthat­nak. Az utóbbi hetekben vi­szont annyira meggyorsult a növényzet fejlődése, hogy tüs­tént gond lett a gabonafélék ló betakarítása. Ezt tárgyal­ják már napok óta a karancs- keszi termelőszövetkezetben is. Tavaly, amikor még az ál­lami gazdasási üzemegység területe nem tartozott a szö­vetkezethez, lényegesen köny. nyebb feladat előtt álltak. Ezen a nyáron azonban csak­nem 1300 holdról kell betaka­rítani a kalászosokat. — Nagy felelősséggel járó munka az aratás — mondja Farkas Ferenc, a termelőszö­vetkezet főagronómusa. — Ha­bár az egyik legjobban > gépe­sített munkafolyamai, még­is a legnagyobb erőpróba. Gvorsan, biztonságosa ii Az elhangzott szó valódisá­gát és a felkészülés komolysá­gát bizonyítja az a két terje­delmes terv is, amit a főag- ronómus elém tesz. Az egyik a kalászosok betakarítási rendszerét, míg a másik a munkavédelmi és • tűzrendé­szet! intézkedéseket foglalja magába. Ebben a két fontos üzemi dokumentumban rögzí­tették a karancskesziek mind­azokat az intézkedéseket, amelyek hivatottak elősegíte­ni a biztonságos, gyors és veszteségmentes betakarítást. — A legjobban elkészített terv is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle — jegy­zi meg Mátyás József tsz-el- nök. — Igaz, hogy nálunk az egész kalászos terület nyolc­van százalékát gépekkel taka­rítjuk be, de jelentős az a terület is, amelyet még kézzel kell learatni. Sőt, ha az időjá­rás továbbra is esős marad, ez a terület még növekedhet. Tehát nem ülhetünk nyugod­tan a babérjainkon, hogy ná­lunk biztosan miden úgy megy végbe, ahogyan a papí­ron rögzítettük. Az aratás, az élet betakarí­tása még a kis gazdaságokban is sok tennivalót rótt a gaz­dára. Egy nagyüzemi gazda­ságban ezek a tennivalók megsokszorozódnak és bonyo­lultabbak. Az aratók szerző­désének megkötésétől kezdve a tűzvédelmi szolgálat meg­szervezésén keresztül, a kötő- zőzsineg' és a szociális feltéte­lek biztosításáig, ezer meg ezer tennivaló várt az embe­rekre. — Ügy érzem, hogy az ara­tásnak, a jó betakarításnak minden szükséges és lényeges feltételét megteremtettük — mondja a íőagronómus. — A gépszemle sikeresen zajlott le. Kombájnjaink, aratógépe­ink, cséplőgépeink és szállító- eszközeink megfelellek a kö­vetelményeknek. Gépjavító szakembereink eddig jól vizs­gáztak, meglátjuk majd, hogy a menetközben jelentkező hi­bák gyors elhárításában mennyire jeleskednek. Mert rajtuk is sok múlik. Eddig huszonöt pár aratóval kötöt­tünk szerződést, de szükség lesz még a helybeli ipari dol­gozók segítségére. A cséplés zavartalansága érdekében két cséplőcsapatot szerződtettünk eddig, de másik két csapatot is szervezünk, mintegy biz­tonsági tartaléknak. Gabona a művelődési otthonban'( A tervek pontosan rögzítik a kombájn- és cséplőszérük, va­lamint a gabonatárolók helyét is. A termelőszövetkezet vi­szonylag kedvező helyzetben van a tárolóhelyek tekinteté­ben. azonban a vezetők szá­mítanak arra is, hogy a várt­nál jobb termés elhelyezésé­re nem lesz elegendő a rendel­kezésükre álló tárolóterület. Ezért megállapodtak a közsé­gi tanáccsal, hogy szükség esetén átmenetileg igénybe ve­szik a községi művelődési ott­hont is. A napokban megtartott ha­társzemle .eredményével elé­gedettek a termelőszövetkezet vezetői. Közvetlenül a határ­szemle után a vezetők meg­állapodtak, hogy a kettes szá­mú üzemegységben, a Sötétld- pa nevű dűlőben, az őszi ár­pával kezdik az idei aratást. Tóth István üzemegység-veze­tőre hárult tehát az idei aratás első intézkedése. — Bizakodással várom a kezdést, mert egyetlen évben sem készítettük elő ennyire alaposan a betakarítást — mondja az üzemegység-vezető. — A gabonák a szeszélyes időjárás ellenére is jól mu­tatnak, úgy érzem, hogy az üzemegységben a vártnál jobb terméseredményt érünk el. Karancskesziben az aratás a tervek szerint kezdődött meg. Hogy a gépek bejáródjanak... — Az őszi árpa aratását egyelőre központilag irányít- juK — magyarázza a főagro- nómus. — Az üzemegység-ve­zetők csak az aratás általános megkezdésekor kapják meg közvetlen irányításra a gépe­ket. Ezzel mintegy biztosítjuk azt is, hogy a gépek megfe­lelően bejáródjanak a munka dandárjának elvégzéséhez. Napok óta aratnak Karancs­kesziben. Az eddigi munka azt bizonyítja, jól felkészültek az emberek és lelkiismeretesen készítették elő a gépeket is. Azonban még az elején tarta­nak, a száz holdak még hát­ra vannak. A szövetkezetiek azonban szeretnének jól vizs­gázni, mert ők is azt vallják, vizsgáztató aratás ez az idei betakarítás. Az ember és a gépek, a nagyüzem érettségé­nek vizsgája. Pádár András Pedagógusok között Nevelők ős a gyorsuló időben Oktatás a kórházban Véget ért az első tanév a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Gimnázium Egész­ségügyi Szakközépiskolájában. Az iskola épületében egy ötletesen berendezett mini- kórterem állt a leendő egész­ségügyi középkáderek rendel­kezésére. A következő évben azonban — a speciális kór­házi gyakorlatok számának növekedésével — ez a gya­korlóterem kicsivé válik, s harmadik évben még kiseb­bé. Ezért, meg hogy ne kell­jen a lányoknak kórházi gyakorlati órára menve az iskola és a kórház közti tá­volságot naponta többször megtenni, a kórházban egy külön létesítmény épül kizá­rólag az iskola használatára. Az orvosok és egyéb egész­ségügyi szakemberek itt egész nap, megszakítás nélkül a szakközépiskolások rendelke­zésére állnak, s mód van a speciális szemléltető gyógyá­szati berendezések elhelyezé­sére is. Az épület, amelynek nemrég volt a műszaki bejá­rása, előreláthatólag 1—1,2 millió forintos beruházással az 1970/71-es tanévre készül el. Művészeti szemle A Tanácsköztársasági Mű­vészeti Szemle országos be­mutatóit öt városban ren­dezik meg augusztusban. A 19-én és 20-án tartandó rendezvényen Budapest, Pest, Heves és Nógrád megye, valamint a BM Határőrség legjobb beat-zenekarai, tánc- együttesei, fúvószenekarai, szólistái, szavalói lépnek fel. A kétnapos eseménysorozat alkalmából ismét Salgótar­jánban szerepel majd a nép­szerű Gerilla-, Vox-, és Kex- együttes, az Orion báb­együttes és a budapesti Pin­ceszínház. Hétfőn kezdődött az álta­lános iskolai igazgatók tanfo­lyama. Egy hét alatt mintegy kilenc előadás hangzik el, amelynek tematikája elsősor­ban pedagógiai elmélet és módszertan. Időszerűségét és fontosságát aláhúzza az okta­tási reform tartalmi célkitű­zéseinek és feladatainak a megvalósítása, az ötödik ne­velésügyi kongresszus előké­szítése — ezzel kapcsolatban a novemberi nevelési érte­kezletek előkészítése — s nem utolsó sorban az igazga­tó pedagógiai vezetőszerepé­nek megnövekedése és az új tanév előkészítése. A tovább­képzés első napján dr. Kál­mán György, a művelődés- ügyi Minisztérium Közoktatá­si Főosztálya Általános Isko­lai Osztályának vezetője tar­tott előadást Időszerű okta­tás- és művelődéspolitikai kérdések címmel. Az .előadás után beszélgetést folytattunk dr. Kálmán Györggyel, a címben foglalt kérdésekről. — A magyarországi isko­lareform 1963-ban elkezdő­dött folyamata alapján je­lölik ki a közeli és távlati feladatokat. Hogyan ítél­hető meg a magyar általános iskola a „gyorsuló idő” fogalmában? Milyen orszá­gos tapasztalatok alakultak ki? — Az 1963 óta eltelt hat év alatt az iskolareform alapel­vei, tantervei, nevelési terve lényegében bevált. Végrehaj­tását azonban — vagyis amit tanítunk és ahogyan tanítunk — még hatékonyabbá tehet­jük. Objektív tény, hogy a tudomány és a technika a viharos fejlődés időszakába lépett. Megfontoltan kell le­vonni ennek a konzekvenciá­it, hogy egy későbbi korszerűsí­tés vagy ha úgy tetszik, re­formunk továbbfejlesztésére 4_6 év távlatában komolyan felkészüljünk. Tudományos vizsgálatokat kell végezni, egyes tantárgyakban új kon­cepciókat kell kialakítani. Addig is jelenlegi dokumen­tumaink, tanterveink alapján sok mindent lehet tenni, hogy még hatékonyabbá tegyük a nevelést, illetve a tanulók gondolkodásának fejlesztését, általában a tanulók egész személyiségének fejlesztését. Ahhoz, hogy az általános is­kola teljesítse társadalmi funkcióját, már most fel kell készülni a távlatokra, párhu­zamosan pedig tökéletesíteni kell pedigógíai fegyvertárun­kat, hogy a mostani reformot is jól hajtsuk végre, Tapasz­talatunk azt mutatja, hogy a figyelem eléggé elterelődött bizonyos alapkészségekről (olvasási, helyesírási, kifeje­zőkészség), ami nélkül nem lehet modern és művelt em­bert elképzelni. Most az alsó­osztályokra irányítjuk a fi­gyelmet, itt kell megalapozni ezeket az alapkészségeket. A tanuláson nemcsak azt kell értenünk, amikor a gyerek új ismeretekre tesz szert, hanem azt is, amikor már meglevő ismereteit különböző feltéte­lek mellett alkalmazza. Az így felidézett ismeret ugyan­is tovább épül, tovább gaz­dagodik. — Generális kérdésnek nevezte a tanár—tanító—ta­nuló közös munkáját. Míg a régebbi pedagógiai szem­lélet alapján a tanár mun­kája töltötte ki az óra nagy részét, most megváltozott a helyzet. Aktív pedagógusok helyett aktív tanulók lesz­nek? — Ma az fiktív tanulókér­dés szerepel az egész világ modern pedagógiai törekvé­seinek tengelyében. A termé­szettudományos tárgyakban a kísérletező tanuló áll a kö­zéppontban, tehát a tanulás­ban aktívan résztvevő tanuló. Csak ilyen úton lehet felne­velni azokat a generációkat, amelyek felnőtt korukban ön­maguk is képesek lesznek újabb és újabb ismeretek megszerzésére. A gyorsuló időben az embereket már nem lehet csak az iskolában teiK.esz.item az. eietiv. on- ailo továbbtanulás joucmzi korunkat. A tudoraau.. es a tenchnika fejlődésen mi úgy is szokás jeiiemzem gu­runkat, hogy a permanens ta­nulás korszaka. — Előadásában arról is beszélt, hogy a tanításnál az elet valóságát kell figye­lembe venni. A tantárgyi rendszereket tulajdonkep­pen nem lehet felbontani, de a tantárgyak valójában széttördelik a világot, ami különben egységes. Éppen az emberi megismerés tö n fel. Hogyan lehet a speci­alizálódás után a szintézist megteremteni? — A tudomány hallatlan differenciálódásának vagyunk tanúi. Azonban ezzel egyíiti; jelentkezik állandóan a komplexitásra törekvő igény. A kérdés nagyon lényeges az iskolai munkában is. Amikor szakrendszerű oktatást csiná­lunk, arra kell törekednünk, hogy a tanulókban ne egy széttördelt világ képe rögzí­tődjön. ölt is az egységes világot lás­sák és az egységes világban lássák az embert. Szükség van az ismeretrendszerek közti kapcsolatra. Ez azt igényli, hogy a pedagógusok egymás munkájáról is tájékozottak legyenek. — A változó mindenna­pok hatását jobban kell tanulmányozni — mondotta előadásában. Ez részben a személyiség megismerésének tükrében zajlik. Beszélne erről bővebben? — A pedagógia régen vall­ja azt, hogy akkor lehet ered­ményesen formálni a tanuló­kat, ha ismerjük őket. Ehhez ismerni kell azokat a hatáso­kat is, amelyek az Iskolán kívül érik a gyerekeket. Mi­vel ezek a hatások a ml vi­lágunkban nagyon változók — változnak a mindennapok —, éppen ezért kell velük beha­tóbban foglalkozni. Számítás­ba venni azt, hogy a gyer­mekek a különböző informá­ciós forrásokban miről érte­sülnek, hogy a körülöttük élő szűkebb családi vagy tágabb rokoni környezet milyen mó­don hat rájuk. A gyerek csak úgy fejlődik egészségesen, ha emberileg is törődnek vele. A jó anyagi feltételek melett az éltető meleg em­berközi viszonyokat is bizto­sítani kell. Hat kérdés az elnökhelyetteshez A% MHSZ munkájáról, feladatairól Felkerestük Szederjesi Bar­nabást, a Magyar Honvédelmi Szövetség Nógrád megyei ve­zetőségének elnökhelyette­sét, hogy tájékoztatást kér­jünk az MHSZ munkájáról és feladatairól. 4 Hogyan áll az át­szervezés óta a szer­vezeti hálózat kiépí­tése? — Jelenleg megoldott az if­júság honvédelmi nevelése. A megye jelentősebb települé­sein szervezetileg és techni­kailag is megvannak a felté­telek. Pillanatnyilag 123 lö­vészklubunk, 33 tartalékos klubunk, 4 rádiós- és 3 model­lező klub működik a megyé­ben. A szervezeti hálózat tel­jes kiépítése 1970 Végéig fe­jeződik be. Addig a balassa­gyarmati, a salgótarjáni és a rétsági járásban 12 lövész- és 6 tartalékosklubot kívánunk létrehozni. Ezekkel együtt s megye minden jelentősebb la­kott területén biztosítva lesz a honvédelmi nevelő munka. Milyen az irányító • tevékenység? — Az átszervezés óta az MHSZ-nél egyszemélyi veze­tés érvényesül, s ez gyorsítja a munkát. A vezetőt a klub- tanácsok, és a tanácsadó tes­tületek segítik, s így a dön­tések sokkal megalapozottab- bak, következésképpen az MHSZ tartalmi munkája is javult. O Az MHSZ kapcsola- '*• tairól szeretnénk hallani. Az állami és a társadalmi szervekre gon­dolunk. — Kapcsolatunk jó és sze­retnék mindjárt néhány pél­dát Is mondani. Balassagyar­maton a városi tanács segít­ségével 20 lőállásos lőtér épül, még ebben az évben. Ennek továbbfejlesztése 1970- ben lesz meg. A Szécsényi járási Tanács — a helyi fiata­lok nagy örömére — 10 lőál­lásos lőtér építését finanszí­rozza. A munkálatok még eb­ben az évben megkezdődnek. Jelentős fiz a társadalmi ösz- szefogás, amely a megye ál­talános iskoláiban van. A be­vezetett honvédelmi alapis­meretek gyakorlati képzésé­hez az iskolák saját költségü­kön légfegyvereket vásárol­tak. Jó a kapcsolatunk a KISZ-szel, a salgóbányai ve­zetőképző táborban rendsze­resen megrendezik a honvé­delmi napokat, ahol a részt­vevők katonapolitikai elő­adásokat hallgatnak és külön­böző versenyeken vesznek részt. A KISZ Ifjú Gárda sza­kaszainak kiképzéséhez is gondoskodunk a technikai eszközökről. Gyümölcsöző a kapcsolatunk a fegyveres tes­tületekkel. Sok segítséget ka­punk tőlük a kiképzésben, a sportmunkában. A határmen­ti községek társadalmi határ­őreinek kiképzése nemrégi­ben fejeződött be. A honvédelmi elő- • képzés? — A sorköteles fiatalok kö­zül több mint 500-an ismer­kedtek a haditechnikával, a tereptannal, a különböző fegyverekkel. Nagy volt az érdeklődés a rádiósklub munkája iránt is. A gépjár­művezetéssel 300 sorköteles fiatal ismerkedett. C Az MHSZ által ren- dezett versenyekről kérnénk tájékoztatást. — A Iövészszaknsztályair^-- ban szereplő 400 minősített sportoló, bajnoki rendszerben versenyez. A fiatalok között rendkívül népszerűek az MHSZ által rendezett verse­nyek. Több mint 900 általános iskolás ismerkedett meg az alap- és középfokú modelle­zéssel. Az úttörő honvédel­mi versenyeken az általános iskolák tanulóinak 52 száza­léka, több mint 9 ezer vett részt. A középiskolások mes­terlövő bajnoksága — a kez­deményezés Nógrádból in­dult, s ma már országosan megrendezik —• az idén is sorra kerül a fegyveres erők napján. Az összetett honvé­delmi versenyeken szép ha­gyománnyal rendelkezik Nóg­rád megye. A klubokban már folynak az ÖHV-k. Az is biz­tos, hogy az idén lényegesen többen vesznek részt a ver­senyeken, mint tavaly. Jelentősek az ered- * mények, ám bizonyá­ra vannak olyan té­nyezők is, amelyek az MHSZ munkáját gátolják? — Igen. Sajnos, nem ren­delkezünk megfelelő objektu­mokkal (lőterek, tüzelőáliás). A járásokra gondolok, s azok­ra a helyekre, ahol középis­kolák vannak. Sok helyen nincs megoldva a rádiósklu­bok munkája. Műhelyek, gya­korlótermek kellenének. A modellezőkluboknál is ha­sonló a helyzet. Nagyobb tár­sadalmi összefogásra van szükség. Elsősorban a taná­csokra és a vállalatokra gon­dolok, ahol biztosítani kelle­ne a feltételeket saját MHSZ- klubjaik részére, mert egyet látni kell: a honvédelmi mun­ka nemcsak az MHSZ ügye, hanem társadalmi ügy — mondotta Szederjesi Barna­bás, az MHSZ Nógrád megyei vezetőségének elnökhelyette­se. — A most befejeződött tanév is sok új tapasztalat­tal gyarapította ismeretein­ket. A következő tanévben milyen konkrét feladatok várják a pedagógusokat? — Feltétlenül fontos fel­adat, hogy a minisztérium a jó kezdeményezéseket össze­gyűjtse és elterjessze az or­szágban. Továbbá az is köz­ponti feladat, hogy a jelenlegi osztályzást pontosabbá tevő, tehát a tanulók tudását biz­tonságosabban megállapítható módszertani kísérleteinket to­vább folytassuk, minél előbb lezárjuk és a kollegák rendel­kezésére bocsássuk. Az isko­lákban azt tartjuk a legfonto­sabb feladatnak, hogy minden pedagógus fejlessze pedagógia, módszertani felkészültségét. A tanítási órákon a gyerekek ne csak ismereteket szerez­zenek, hanem egész szemé­lyiségük, erkölcsi felfogásuk, világnézetük is fejlődjék. Ez a munka nagy türelmet igé­nyel, ami azonban nem azt jelenti, hogy elvtelenek le­gyünk. bizonyos alapállások­ból és követelményeinkből en­gedjünk. Határozottnak kell lenni és türelmesnek. Ez a kettő nem ellentmondásos. Arra kell törekedni, hogy az Iskolákban kiegyensúlyozott légkör legyen. Ez a reform megérdemli és a jövőt ille­tően nélkülözhetetlen is. hogy tovább fejlesszük a végrehaj­tását. Minden reménvünk és bizalmunk megvan arra. hogy pedagógusaink, akik eddig is oly sok nehézségen küzdöt­tek, át magukat, ezeknek a feladatoknak is eleget fognak tenni. (szokács) Molnár Zsolt NÓGRÁD — 1969. július 4., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents