Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

A holnap ápolónői I .......■■'IP.. ' «■ ■ Si-' * if»' ■ A csecsemő ápolását, gondozását tanulják az egészségügyi szakiskolások Műszaki fejlesztés = olcsóbb szén IWéaicesen az Éliizem címre pályáznak Segíthetne a MÁV... Tavaly még 28 millió forint egyik oldala a számításnak! A dolgozott műszakra ennyivel állami támogatásra szorult a befektetés, a haszon? több szén került a felszínre. Nagybátonyi Bányaüzem. Év — Már eddig 18 fő impro A tonnánkénti önköltség 21 elején írtunk az idei felaján- duktív létszám felszabadult, forint 14 fillérrel kevesebb a lésünkről, amely szerint ren- — A teljesítmények növelése, tervezettnél. A nem egészen tábilissá teszik a termelést, a jobb csilleellátás, a költsé- 225 forintért előállított szenü- nem szorulnak dotációra. Ezt gek csökkenése és a többi kért a tervezettnél többet, 230 az ígéretet az üzem aknáiban gazdaságossági tényező kerül forint 72 fillért kaptak ton- kell valóra váltani. Az egyik- szembe a számításoknál. Vé- nánként. Végül a legfontosabb ben, Ménkes-aknán tettük fel gül is egyöntetű a vélemény: gazdaságossági mutató: a költ- a kérdést: vajon ők mit tesz- megérte. ségszint öthónapos átlagban nek a közös cél érdekében? 97,5 százalékos, tehát nyeresé­— A korábbi munkánk, kö- A gyaluval jövesztett sze- ges. Összehasonlításképpen ér­zös erőfeszítéseink gyümölcse net páncélkaparó szállítja gu- demes megemelíteni: tavaly már érik és remélem, semmi miszalagra. Ez egy 400 csille még 132,8 százalékos költség­nem akadályoz beniinket, szén befogadására alkalmas szinttel dolgoztak ebben a bá- hogy amit tőlünk várnak, tel- föld alatti bunkerba kerül nyában. jesítsük — válaszolja Kormos ahonnan ugyancsak gumisza- * Ottó aknavezető. A beszélgetés lagon át jut a töltőállomásra. Nem titkolják, hogy a válla­során aztán kiderül, hogy vi- onnan pedig mozdony szállít- lati versenyben pályáznak az szonylag nem is hosszú idő ja a felszínre. Élüzem címre. Termelési, gaz­alatt milyen jelentősen fejlő- Már megérkezett a szüksé- dasági eredményeik mellett a dött a műszaki színvonal eb- ges anyag és várhatóan au- balesetek számát is felére ben az üzemben. gusztusban már egy helyről, csökkentették. Vannak azon­egy ember automatikusan irá- ban rajtuk kívül álló gondok Két koncentrált tömegter- nyithatja a gumiszalag, a csil- is, pl. a gyakori vagonhiány, melő munkahelyről kerül most letöltés és továbbítás munká- Sok a ki- és belapátolás, ami már felszínre az akna terme- ját. Üjabb hat ember szaba- napi átlagban 6 embert köt lésének mintegy 90 százaié- dúl fel, illetve telepíthető tér- le, szombat, vasárnap pedig ka. A két, egyenként 100 mé- melőmunkára. 10—20 ember túlórázik emiatt teres frontfejtésben maróhen- Az idén eddig mintegy fél­ger, illetve széngyalu végzi a A számok tükrében a kö- millió forint többletbérköltsé- jövesztést és a rakodást. Igen vetkezők derülnek ki. Az idén get jelent ez. .A MÁV segít- termelékeny gépek ezek, de a öthónapos átlagban az ossz- hetne, és akkor még fokozni koncentráció kialakításával ér- üzemi teljesítmény 60 kilóval tudnák eredményeinket, demes bővebben is foglalkoz- növekedett. Tehát minden le- Bodó János ni. Forintszemlélet es ami mögötte van Kevés olyan fórum van me- lyeztetve testi épségüket, egész- a folyamatos termelés feltéte- gyénkben. ahol a munkaerő- ségüket is. Lemondanak a leinek hiányában. Egyel lehet vándorlás valamilyen forrná- tisztálkodás elemi követelnie- erteni azokkal a munkásokkal, ban ne kerülne szóba. A gaz- nyélről, az étkezés kulturált- -,K'k azt vallják: aki becsül •- daságvezetők keseregnek, hogy ságáról stb. Azt hiszik, hogy tesen, kidolgozza a napi 4M) • percet, annak nincs kedve má­sutt továbbfolytatni. elképzeléseiket a nagyarányú jól járnak, pedig egy kis szám munkaerő-fluktuáció miatt vétó után hamar rájöhetnek nem tudják maradéktalanul amit kapnak a nagyobb bér­végrehajtani. Egyikük-mási- ben, azt elvesztik az alacsony kuk valamiféle központi intéz- színvonalú szociális és kultu- (Jkos intézkerléspkkel kedést óhajtana. rális munkakörülményekben. Ez a megállapítás azonban tovább is .mutat. Rávilágít ar­ra, hogy nem mindenütt eg forma a mérce. Ugyanezért > bérért egyik helyen többet. Az új mechanizmus eleve feltételez bizonyos mozgást a , , y munkaerőkben, s ez nem ijs -*■-'* Holnap.... káros, de megvan a határa. Megyénkben a vándorlás mér- A forint utáni vágyakozásban helyen kevesebbet teke jelenleg elerte a 30 sza- emberek pbv része elvesei dolgozni. Erősödik az a zalékot. a Salgótarjáni Kohá- reális érzékét a valósáéhoz rekvés* hogy minél többen de. szati Üzemekben még ennél is ^rőritk n«o gozzanak órabérben - mom. magasabb - 38 százalék. Sok ván. itt lehet egy kicsit la*, helyen a törzsgárda tagjai is nvos ' hehiznrvvítótt U ?ma” tani' Ee sokarl vannak oiva­vándorbotot vettek a kezük- t, ki kt , ., e •■ nok> akik azért válnak m ;. be Nem esészen nontos ada- l10®^ dolgozik, nem az üzemtől, mert nem hajla' oe. ínem egeszen pontos aaa termel hatékonyan. A napi dók elviselni vezetőiük rrso Ä-ÄS ÄttS SSTÄS“. SJS w;*.«“*!®**»™»!»#- >- ■r* rSSJSÄ V« BÄÄÄÄÄPÄ gyobb szerep. Aki viszont so- becsülik meg őket, ezért in­kát és főleg rossz körűimé- kább továbbállnak, nyék között dolgozik, annak _ , nincs ideje rendszeresen fe- Szükség van-e drákói rend- lülvizsgálni munkamódsze- szabályokra a munkaerő-ván- rét, elemezni tevékenységének bprlas megakadaljcpzasara? Az ésszerű lehetőségeit, felkutat- ^mult fvek b*blz?nyitotta ' Mi lehet e nagy mozgásnak az ^f^y«bb munkához ve- ^s^raúf mtókedése^ t- oka? Vannak, akik korábban ’ kasága nem vezet célra. Ez is otthagyták volna munkahe- a forintot hajszoló munkás- egyébként ellentétes is az új lyüket, mert nem érezték jól nak vagy műszakinak les- mechanizmus anyagi ösztön- magúkat. Most, hogy különö- többször nincs elég ideje arra zésre szól° elképedéseivel. MS- sebb hátrányok nélkül tovább- hogy megismerje a fejlődés új re van fzükséf? Sok> hasznos állhatnak, egyes gazdasági követelményeit, azokat az új, a munkasokat< ÄÄÄ S'aÄÄ - ** 3 ** * Ahol az érdekek találkoznak uk maradásra bíró intézkedéseK- zen értik meg, hogy megszűnt Val egyre intenzivebbé válik tásáról> akár a kivételezések munka körülményeinek javí­tásáról, akár a kivételezések megszüntStéséről, a törzsgárda korábbi kényelmes helyzetük, gazdálkodásunk, gyobb TsnzkTzr°“skió^yreTöb- Igazuk van azoknak, akik beknek a munkahely-változ- azt állítják: a jelenlegi mun- blzt ........................gy g t atás előbbrelépést, biztosabb kaerő-vándorlásnak káros kö- felvilágosításáról, egyenrangú jövőt, nagyobb lehetőséget, vetkezményeit még csak ez- partnerként való tekintéséről jobb megélhetést jelent, de után érezzük. Mert azok, akik van szó Mert az értelmet tisz­sokafcnál a vándorlás népgaz- visszaélve a munkavállalás . apelláló érvelő szó dasági lag is indokolt. szabadsagával meggondolt- telo> alla ape ^ . ^ lanul, egyik helyről a másik es az ezt erősítő kulonbozo m­Ami ebben aggasztó, hogy helyre vándorolnak a több tézkedések többet érnek ezer- sokán, a pénz hajszolásakor Pénz reményében, hamarabb Qyi drákói intézkedésnél, egy dologgal nem törődnek: az kidőlnek a munkából mint egészségűikkel. A forintszem- azok’ akik a lövőt is figye- A forintszemlélet egy blzo­lélet — tnondták a megyei lembe véve számot vetnek az- nyos határon túl már káros. Népi Ellenőrző Bizottság leg- za1, hogy nemcsak most’ ha- Nemcsak a dolgozók testi ép­utóbbi ülésén felszólalók — nem 10—20; vagy ennel tobta ségét, egészségét veszélyezteti, komolyan veszélyezteti a* ván- éV ™U.lvf 1S elvezm akarják hanem hátráltatja a népgazda- dorló munkások egészségét, munka3uk eredményeit, az elet sági célkitűzések megvalósulá- munkaképességét. És ennél a fepsegeit’ p®m pedlg g°irnyed' «át Egy-egy munkahely-vál­pontnál találkozik a nénsaz- ten’ kulonfele hajokkal kuz- toztatás átlagosan 30 napos pontnál talalkozi a nepg ködve siránkoznak elkótyave- termeléscsökkenéssel iár Nem daság, a vállalat és az egyéni termeiescsokkenessel jár. Nem érdek tyeh ifjúságukon. nehéz kiszámítani, hogy me­A forintszemlélet egészség- gyénkben ezen a tóren milyen Valóban, többen, havi 200 telen térhódítását elősegítik jelentös értékű társadalmi pro­vagy 500 forint többletért el- azok a negatív jelenségek buktam, társadalmi érték mennek rosszabb .munkakörül- amelyek fellelhetők gyáraink. megy veszendőbe. / ményeb közé dolgozni, vészé- üzem- és munkaszervezésében, Venesz Károly A bánya legtávolabbi része ~vvAA'n/v'Vvn/\/n/voy>xv4'n/\^v\^\/\^v/\x\A^v/\^\/'<A/\^i/vn/vxvvn/\^vvnAX\Ax\/\x\/\^vun/\^^ az úgynevezett alfa ereszkei BÖVlZ FERENC korán A 1 f 1! »«11 • resik fel, nemcsak este, hanem megtanulta, mit jelent hajnal- /» B O TS O C (Cfe. U Wf: fill 1^" &*• á^S"WT TI<1TI IO még vasárnap is, amelyet pe­tol késő estig robotolni a me- 1% W 1 id P Id dig a családjának szentel. Gye­zon. Hajlongani, amikor már a ft J T I reked javarészt kirepültek ott­fáradsagtól a derekát sem ér- ^" *■ honról, valamennyiből rendes zi, es kapálni me§ akkor is, . „ , emőort nevelt. Laci fiával esy~ amikor lefelé megy a nap. Ti- mire? Előfordul, hogy egysze- zajuk fordul. Bőviz Ferenc se Szécsény létkérdése volt. szerre járja az esti eavetemet zenöt éves korában saját ma- rűen csak gyönyörködni akar tagja a községi pártszervezel Szó szerint. Enélkül a fejlő- igyekszik is a tanulásban ne­ga kereste a kenyerét, cseléd- 32 épülő házban, a frissen le- és a járási tanács végrehajtó dés lehetetlen, a vízkérdés hogy lemaradjon a gyerek mö­ként az egyik szécsényi gazdá- rakott járdában, abban, ho- bizottságának, ami megint sok megold,ása viszont a további gptt nál. Az apjának valamikor egy Syan alakul, fejlődik az a fa- felelősseget és elfoglaltságot előrelépést jelentette. A mun­holdja volt, ami bőséget nem hl, amelyre a munkáját, az jelent. ........................... nyújtott a családnak, a meg- egész életét feltette. frontfejtés. Mélyen bent a Mátra alatt — a fedőkőzet itt- ott az 500 méter vastagságot is elér — terül el. Az eddig végzett kutatások szerint itt — bár azt még központi keret­ből folytatják — 10 évre ele­gendő, 3600 kalória fűtőértékű szén van. Itt alakult ki az új termelési koncentráció. Az akna műszaki vezetősége és a társadalmi. szervek veze­tői megtárgyalták a tenniva­lókat. A pártvezetőség a fel­adatok nagyságához mérten pártmegbízatásként kezelte ezt a kérdést. Molnár Antal, Bat- ta Joachim. Bakos István, Du­mák László és Verebélyi Já­nos vezetésével többszörösen kitüntetett szocialista bányász­brigádokat irányítottak az elő­készítésre. A gépészet, Józsa János gépész- és villamosmér­nökkel az élén, ugyancsak oroszlánrészt vállalt a mun­kából, Bagi László szocialis­ta iparosbrigádjával együtt. Az elképzelés és a megvalósí­tás legfőbb patronálója pedig Sült Tibor, a vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese és Szebényi Ferenc, a Nagybáto­nyi Bányaüzem főmérnöke volt. Kormos Ottó aknavezető, Józsa János gépészeti vezető­vel számol, mi, mennyibe ke­rült. A szükséges vágatok ki- haitása, szerelése, anyag- és bérköltség, új föld alatti bun­kerok, s csaknem egy.kilomé­ter hosszú gumiszalag beépí­tése és a gépek értéke. Ez az elheteshez kévés, az ehenha- amikor vFo/FTT a láshoz sok - ahogyan kese- , AMIKOR VÉGZETT a fa- rf.p„ pmWe.tték Aztán iött a luJarassal, nyolc óra korul, be- háború. Az édesapja is felöl- megy a hivatalába. Legtöbb- tötte a mundért, vittek a harc- szor varjak azok, akiknek térre. Nem is jött többet visz- “gyes-bajos dolguk elintezm- sza. Ott maradt örökre, a fia Ya,^uk van' ,A . tanácselnök nem is ismerte A szoleasors a tősgyökeres szecsenyi, itt szu- p . . , , 8. , letett, mindenkit ismer, nem fiatal gyereket sok mindenre , ,,, , , * , , ,, ,, csoda hat, ha sokszor olyan meg am o a. ügyekben is keresik, amelyek Elsősorban arra, hogy ne tö- tulajd,omképpen nem is rá tar- rődjön bele a helyzetébe, ha- toznak. De az emberek biza- nem harcoljon a jobbért. És lommal fordulnak hozzá, és ez Bőviz Ferenc élete ezt a har- a bizalom tiszteletet érdemel, cot dokumentálja. Sokat dől- Gyakran előfordul, hogy a ta­gozott és dolgozik ma is, a nácselnök személyesen kísér el közösség, Szécsény érdekében, valakit az illetékes előadó- Napja nem reggel nyolc óra- hoz, aki azt a „bizonyos ügye! kor kezdődik, hanem sokkal intézi, előbb. Reggel hat órakor már , . motorra ül és végigjárja a Ezutan kendődnek a targya­■- ■ fc. V Ilit ka tizenötmillióba került. A Mikor jut ideje a tanulásra? pénz nagy részét a községi ta- Esténként. Amikor más már nácsnak kellett előteremtenie, régen a televíziót nézni, a ta- Még elmondani is sok, hány nácselnök még javában köny- tárgyalásba, kérésbe, meggyő- ve> fölé hajol. Amit tanulás­zésbe került, amíg összejött a han elmulasztott annak idején, szükséges összeg. A tanácséi- azt akarja fokozatosan bepó- nök nem is ezt emlegeti, ha- tolni. nem, hogy az építés folyik és A TANÁCSELNÖK HELV- jovore befejeződik. És ez a le- ZEXE nem könnyű Sokrét­yeg. Ha valamilyen terv a munkája, előfordul, hogy megvalósul, az oromét jelent szép szóval sem tud meggyőz­szamara, ugy 1erzl> rr'lrv|®1' ni valakit. Vannak, akik nem meggyőzés helyett többet ismerík a törvényeket sza. mond a mi politikánk sikere- bályokat és úgy érzik; hogy a* ro ' elnök nem akarja elintézni Munkaideje sohasem fejező- ügyüket- De előfordult, hogy dik be délután fél ötkor. Ami- 33 uSyfél> akit annak idején kor estefelé magára marad az nenl lehetett meggyőzni és ha- irodában, még előveszi az ak- rassa^ meot el, egy év múlva tákat. Töpreng, hogyan lenne visszajött és azt mondta: „Bő- a legjobb az elintézése. Vagy vbz nekeb volt igazad, értekezletekre, beszámolókra elismerem” falut. Azt es végigjárja <=> meabeszélések mert ésv A MUNKA SORÁN előfor- . 1oeszamolo5ra . , . ' , , tartja, hogy a ta- dúlnak termeszein keszul> eseüeg jelentéseket ta- Azt hogy tanácselnök, meg­nácselnöknek mindent kell is- falu . körletének ^ irányítása hu^bo^oZt "f/vek nahnányoz. Sok gondja van a tiszteltetésnek érzi, nem szá­mernie, ellenőriznie. Ha vala- komoly dolo& Gyakran tárgyal okozott' lesüt óbb ok^fe, lakásépítésekkel kapcsolatos mólja, hogy a nap 24 órájából milyen építkezés vagy munka a. Szecsenyben levő üzemek jj^>kozo« l^utobb^sok fej- szanálásokkal is. Emberek ott- mennyit fordít munkára. A m lyen építkező vagy munka kepViseloivel, akikkel a koz- torest az elnöknek? A szenny-^ hónáról van szó, amit csakis községért teszi. Mert csak így folyik a községben, nem hagy- segi tanácsnak n-agyon jo kap- vízcsatorna, építése. Megannyi emberséggel és nagy-nagy kö- lehet előbbre jutni, közösen a ja nyugodni a felelősség, és csolata van. A fejlesztés, előbb- álmatlan éjszakát áldozott rá, rültekintóssel lehet intézni, közös célért, legalább minden másnap meg- & tóiá^nak^y^nem amíg töprengett, honnan sze- Előfordul, hogy a lakásán ke­nézi, haladtak-e a munkások, (.^(xía. hogy anyagiakkal is se- rezzék meg a szükséges össze­vagy nincs-e szükségük vala- gítenek, ha a tanácselnök hoz- get. A csatornahálózat kiépíté­Csatai Erzsébet r NÓGRÁD - 1969. július 4., péntek V

Next

/
Thumbnails
Contents