Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

AZ OLVASÓK Salgótarjánban igen, Balassagyarmaton nem kell klegyenlíte1" iák bet-e tekinle Szerkesztői üzenetek S. A. (Salgótarján): Mind az esti, mind a levelező tago­zaton tanulókat, a vizsgákon való részvéte] érdekében olyan szabad idő illeti meg, hogy beérkezhessenek a vizsga idő­pontjára az oktatási intéz­ményhez és a vizsgán részt vehessenek. Eszerint a mun­káltató a továbbtanuló dolgo- ót minden vizsgára köteles lengedni. A távol töltött idő. e átlagkereset jár. Levele ar- a utal, hogy munkáltatója jogtalanul járt el önnel, ami­Néhány hónappal ezelőtt ol- hagy a levélszekrényben, és akkor vasiam a lapban, hogy az OTP amelyben az áramszolgáltatás Bemutat e Salgótarjánban és Balassagyar- kikapcsolásával és a vele járó ni, ha a pénzbeszedő a bezár maion is új szolgáltatást vezet költségek reám hárításával fe- lakás ajtajának mutatja £el a be. A hír szerint a havonként uyegetve felhívnak, hogy X számlát? Ügy tudom, a pénz esedékes közüzemi és egyéb («szeget meghatározott napon beszedők kötetlen munkaidő- sor a vizsgákra mindössze 2 díjakat az OTP-nél nyitott és helyen, a megadott órák ben dolgoznak, tehát beszed- nap szabadságot engedélyezett folyószámláról lehet kiegyen- alatt — ami ismét egybeesik hetik az áramdíjat este is Erre a munkaügyi döntőbi­llteni. A hírnek kedvező volt a munkaidőnkkel — fizessek szombat délután is, no meg zottságnál kereshet jogorvos­a visszhangja, csak az a kár, be. Sem előbb, sem későbl — uram bocsá’ — esetleg va- lést hogy ebből Balassagyarmat nem lehet, mert a pénzbesze- sárnap is. Űgv vélem, az * > unatkozásában semmi nem dő csak a jelzett időben tar áramszolgáltató vállalat is el­lett. Érdeklődésünkre a hely- tózkodik a megadott helyen küldheti hozzám a díjbeszedő- „ n® (Balassagyarmat) beli OTP vezetője ugyanis kö- az ÉMÁSZ-kirendeltségen. lét olyan időpontban, amikor — A fizetéses szabadságot Al- zölte. hogy „a várható gyenge Előfordult már olyan eset is. velem személyesen is talál- kotmányunk nem gyermek- érdeklődésre tekintettel” Ba- hogy a felhívásban megadott kozni tud és akkor minden ápolásra, hanem pihenés cél lassagvarmaton ezt a szolgál- ’időpontban egyéb elfoglaltsá- fenyegetés nélkül is kifizetem jóra biztosítja. A Munka Tör- tatást nem vezetik be. Nem gom miatt a befizetést nem a számlát. Igaz. hogy csak az vény könyve szerint (98/A §. 2. tudom milyen felmérés alap- teljesíthettem. Ilyenkor a áram szolga Hatótól vásárolha- hek.) teljesen függetlenül at- ián állapították meg az érdek- pénzbeszedőt lakásán kellett tunk áramot, de véleményem föl, hogy a dolgozó anyának lődés gyengeségét, mert mun- megkeresnem a számla kifize- szerjnt a iejenteei van'e méS igénybevehető katársaim közül is többen ér- tése végett, nehogy kikapcsol- rendes, fizetett szabadsaga öeklÖdtek a lehetőség iránt, ják lakásunkból a villanyt. desl gyakorlata kissé tulhala- vagy nincs: „Ha a beteg gyer- Valószínűnek tartom, hogy Felmerül az a kérdés is. hogy dottnak tűnik, s kissé több mek egy évnél idősebb, de más, a miénknél nagyobb hí a pénzbeszedő helyesen járt-e udvariasságot várna el a fo- tízévesnél fiatalabb, a dolgo­vatalokban, illetőleg munka- el. A számla hátlapján közölt gyasztó az eladótól. ~~ helyeken, szélesebb körű tájé- tudnivalókban ugvanis az áll. koztatás után a szükséges ér- , az -,áramszámlát bemu. deklodes meg ma is jelenthez. tatáskor kell kiegyenlíteni”. zó nőnek — kérelmére —, az otthoni ápolás biztosítására, Ezért is jó lenne, ha az OTP amennyiben azt más család­útján fizethetnénk, mert meg­szűnne az örökös vita a fo­Dr. F. J. Balassagyarmat ti Bemutatás alatt azt értem, Feleségem is, én is, szomszé- hogy nekem vagv család&m g.vasztók és az ÉMÁSZ között dainkhoz hasonlóan, altalaban ‘ , reggel 8 órától délután 5 őrá- taSlai ko7ul valakinek szemé­ig dolgozunk. Az Áramszol- lyesen felmutatják a számlát gáltató Vállalat pénzbeszedője kéthavonként jelentkezik az áramdíjért, de rendszeresen Cikkünk DVOtnán . . . olyan időpontban, amikor nem ---------------------­--------------------— t artózkodunk odahaza. Ilyen­kor minden esetben — idézés hangú — „fizetési értesítést” Pótolták a porolókat Válaszol az illetékes: itt a logika Május 29-én a NÚGEÁD, kPzeiőségünk egész területén Olvasok fórumában Hol itt a vizsgájják felül a porolóállvá. A NÖGRÄD május 10-i szá- vántartotta és ezzel kapcsola­tijában cikket közölt „Hol tos megrendelését a javító­vannak a porolók ..címmel, részlegnek megadta, azonban Sajnálatos, hogy a szóban for- a fontosabb és sürgősebb fel- gó cikk konkrétan nem jelöl- adatokra való tekintettel a te meg, hogy a város mely te- megrendelés teljesítését ház. rületén hiányolják a poroló- kezelőségünk javítórészlege állványt. A megjelent cikk csak későbbi időpontban tud- alapján elrendeltem, hogy ház- ta teljesíteni. tag ellátni nem tudja, fizetés nélküli szabadságot kell enge­délyezni.” Ezt azt jelenti, hogy a mun­káltató nem „ad, ha akar”, hanem a rendelkezésnek meg­felelően mindenkor köteles megadni a fizetés nélküli sza­badságot még abban az eset­ben is, ha gyakorisaga nehéz­séget, problémát okoz a mun­ka menetében, * R.. Z. (Balassagyarmat): Az Mt. V. 54. §-a előírja, hogy a dolgozóknak évente legfeljebb 12 munkanap jutalomszabad- ság adható. Azt a kollektív szerződésben kell meghatároz­ni, hogy a vállalatnál milyen feltételek mellett, kik, s mi­lyen mértékű jutalomszabad­ságot kaphatnak. Azt is he­lyes a kollektív szerződésben ezzel kapcsolatban rögzíteni, hogy a jutalomszabadság illeti ___„ .. ______ ________ Közölhetjük, hogy a szóban ­l ogika? címmel megjelent nyo£ helyzetét*és a'jeYenTkező forgó poreúóállványpk már mennyi időre szólóan cikkre az alábbiakat közöl- biánvokat süraősen oótoliák azóta elkészültek és a fentebb meS a dolgozol A jutalom- jük: hiányokat sürgősen pótoljak. ^ kiszám, szabadság adományozása so­Kiderült, hogy a Pécskő u. (ást nyertek. ran arra is ügyelni kell, hogy „Salgótarján varos helyijá- j, az úttörők útja 31_35. a dolgozótársak munkaterhét r ati forgalmának tervezése és szdmd bérháznál jelentkezik Köszönjük, hogy felhívták általában ne növelje az ebből szerkesztése — éppen úgymint jiyen hiány, mely összesen 3 figyelmünket, s várjuk a jő- adódó többletmunka-végzési a Rokkant-telepre közlekedő darab poroíóállvány feláll!tá- 'Vőben is készséges segítségü- kötelezettség, ugyanakkor azt 8. sz. járaté is — az általános igényét jelenti. két a jelentkező hiányosságok is figyelembe kell venni, hogy felszámolására. Almási Zoltán sk. a gvakori, s hosszan tartó sza badságok miatti munkaerőki- esés a vállalati feladatok el­végzését ne veszélyeztesse utazási igények figyelembe' vételével történt. Tájékoztatásukra közöljük. ..... hogy ezt a hiányt házkezejő- „ A Rokkant-telepre közieke- s^gdnk már korábban nyil- az Ingatlankezelő V. igazg. dő járatok menetrendje a munkakezdés és végzés, vala­mint egyéb utazási igények figyelem bévé telivel lett szer­kesztve. A 21.20 órakor indu­ló járatot később közleked­tetni nem tudjuk, mert akkor nem tudna csatlakozni a III. műszakra közlekedő 21.40 és 21.42 órás járatokhoz. ,. , . . ., „A tsz télen munkát nem ad, szövetkezetnek hozzá kell já- mértékű fizetett szabadság A KokKant-teiepi Ja de azt sem akarják, hogy má- rulnia, hogy például holt- jár. Az állandó beosztásban menetiueje P ic, sutt vállaljak munkát. Hát idényben átmenetileg, más- dolgozó tagok részére heten­^1.30-re CIKÁZIK! /issza, ä J cX- 1- « rí r> C o tc7_n zilr r-. t o 1 o f ♦ czírTzii lnr»l trnllolhoocrtn mi mlróf o Izón f o.rfir ti i Vi zn n rí rl Q Ywt IC Vtl 7. M t i ii k a idő, p i he ii ő n ap. szabadság — a tsz-ben nincs a tsz-nek kötelezettsége hol vállalhasson munkát a a taggal szemben?” — írja L. tsz-tag. A. olvasónk. A rendelkezés értelmében a Az új (január 1-én életbe szövetkezeti tagok jogviszo- dig egy személynek — az is lépett) tsz-törvény kimondja, r.yai közelebb kerülnek a bér- esetenkénti — a 21.24 óra. De hogy a szövetkezet köteles bői és fizetésből élőkhöz. A érkező vonathoz biztosítunk gondoskodni tagjainak rend- tsz-ekben is meg kell állapi- csatlakozást.” menetrend szerint. Ezzel a já­rattal az általános utazási igé­nyeket elégítjük ki, (műszak­ba való szállítás) és nem pe­Józsa Mihály sk. 2. sz, AKÖV. szemforg. o. szeres, képzettségüknek meg- tani a munkaidőt, s aki egész felelő foglalkoztatásáról. évben folyamatosan dolgo­Mi történik ott, ahol erre zik, annak a munkaviszony- nincs lehetőség? — Akkor a ban álló dolgozókéval azonos ként egy pihenőnapot is biz­tosítani kell. A kötelezettsé­güket teljesítő tagokról beteg­ség vagy szülés esetén gon­doskodni kell. Az idős és rá­szoruló tagoknak szociális se­gélyt nyújthatnak. Nem használt a büntetés«». Tisztelt Szerkesztőség! 1969. június 25-én a megyei kórházban voltam, ahol olyan sajnálatos esetnek voltam szemtanúja, amelyet nem le­het szó nélkül hagyni. Az előcsarnokban, ahol a felvételre és az elbocsátásra váró betegek hozzátartozói tartózkodnak (körülbelül 50 volt jelen) kerekeken guruló hordágyon egy idős, körülbe­lül 60—62 éves férfi feküdt. Ezen a szinten két ápolónő is tartózkodott, akik a legkisebb figyelmet sem tanúsították, a szemmel láthatóan súlyos be­teg férfi iránt. A beteg a toló. kocsin elaludt, majd megbil­lenve a földre zuhant úgy hogy a fejéről, a bőr lejött. Feltettük a kocsira és kifogá­soltuk, hogy nem foglalkoz­nak a beteggel — aki közben elmondotta, hogy reggel 6 órá­tól van a tolókocsira feltéve — erre az ápolónő azt vála­szolta, hogy nincs orvos jelen, mert kevés az orvosok fizeté­se és oda mennek dolgozni, ahol pénzt keresnek. E miatt a válasz miatt az olt levő várakozók közül töb­ben méltatlankodtak, és nem­tetszésüknek adtak kifejezést. Ez az eset reggel 9,15 órakor történt. Ezután a beteget azon­nal bevitték az egyik helyi­ségbe. A rossz hangulatot to­vább fokozta a liftes dolgozó magatartása, aki egy idős. szintén körülbelül 60—62 éves asszonyra durván rászólt, hogy várjon a sorára, trióid később felviszi a 7. emeletre Ugyan­akkor többen láttuk, hogy a liftbep volt hely a néni szá­mára is. Mindezeket látva elhangzot­tak olyan kijelentések, hogy itt nem veszik figyelembe csak azokat a betegeket, akik 4—500 forint borravalót adnak az orvosnak, de még a liftke­zelő is borravalóra vár. Véleményem szerint — s azt hiszem ebben osztoznak velem e leVél olvasói is — a fenti magatartásukkal az említett személyek nagymértékben ron­tották az ott várakozók, jelen­levők hangulatát, s megérdem­lik, hogy szóvá tegyük szégyen letes magatartásukat. Szoó István Nagyba tony G. Kuborczki Ferenc olvasónk Júli­us 2-án szerkesztőségünkben pa­naszt tolmácsolt Füri János, a 2. sz. AKÖV gépkocsivezetője ellen. Ugyanis a 10.40 órakor Salgótar­jánból induló Mátranovákra köz­lekedő autóbusszal szeretett volna utazni, hogy elérjen munkahelyé­re. ahol 13 órakor munkába kel­lett volna állnia. Az említett in­dulási időt a busz vezetője, Füri János nem tartotta be, 2 perccel előbb kiindult. Két utast hagyott ott. kérésükre sem nyitott ajtót a felszálláshoz. Olvasónk az esetet jelentette a forgalmi szolgálatte­vőnél, §ki ugyancsak helytelení­tette Füri János magatartását. A mátranováki Járat állandó utasat ezúttal is azon kérésüknek adtak kifejezést: kérik vissza er­re a vonalra Albertus József gép­kocsivezetőt. akit nagyon megsze­rettek, figyelmessége, lóindulata pontos munkája végett. Egyben szeretnénk az AKÖV fi- yelmébe ajánlani, hogy a felelős- (égrevonás során ne feledkezze­nek meg Füri János érvényben levő fegyelmi büntetéséről, ame­lyet 1969. május 7-én az Mt. 55. § (1) bek. e. pontja értelmében szabtak kJ. A KISIPARI BIZTOSÍTÁSI IDŐ AZ IPARI NYUGDÍJTÖRVÉNY SZERINT NEM MINŐSÜL SZOLGALATI IDŐNEK K. N. olvasónknak nem adhatunk kedvező választ, mi­vel a munkaviszonyban nem állott kisiparosok nyug-Tin­tásra csak 1962. január 1. napjától szerezhetnek. jogosultsá­got. A kisipari biztosítási idő az ipari nyugdíjtörvény ren­delkezései szerint nem minősül szolgálati időnek. A kisipa­ri nyugd,íjszahályok értelmében viszont a kisipari biztosítási időt és az ipari nyugdíjtörvény szerinti szolgálati idol egy­be kell számítani, ha nincs közöttük 5 évnél hosszabb meg­szakítás. Olvasónk jelenleg nem rendelkezik résznyugdíj megál­lapításához szükséges minimális 10 évi szolgálati idővel Ez esetben a tanács által megállapítandó szociális járadékra lehet igénye. A szociális járadék feltétele, hogy legalább a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időnek felével rendelkezzék a dolgozó, és munkaképesség- csökkenésének mértéke az 50 százalékot elérje. Ebben az esetben 10 évnél kevesebb szolgálati időt is figyelembe le­het vermi attól függően, hogy olvasónk jelenleg hány éves. A rendszeres szociális járadék havi összege 300 forinttól 500 forintig terjedhet. Ha a leírtakból olvasónk úgy látja, hogy még rés7,nyugd.íjra sem jogosult, forduljon kérelemmel a tanácshoz szociális járadék megállapítása végett. Megilleti-e az évi hatezer forintot korábban ledolgozó nyugdíjast is a szabadság? A munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozók szabadsá­gáról már korábban írtunk olvasóinknak. Most azzal az új rendelkezéssel kapcsolatban, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozók, havi 500 .forintos kereseti lehetőségük­kel úgy is élhetnek, hogy rövídebta idő alatt ledolgozzák az évi 6000 foi-int keresetnek megfelelő munkát. Kérdés, ho­gyan illeti meg őket ilyenkor a szabadság? Változatlan az, hogy a dalgozó munkaidejét a munka­bérrel arányosan kell megállapítani. A nyugdíjas munkaide­je tehát sem kevesebb, sem több nem lehet, mint ami a ki­fizetett munkabérnek megfelel. A nyugdíjast is tehál az ál­talános rendelkezések szerint illeti meg a szabadság, és ha a dolgozó az évi 6000 forintot 3 hónap alatt kereste meg, akkor a 6000 forint után 1 évre járó szabadságát nyomban ki kell adni részére. Olvasónk 2000 forintos munkakörben dolgozott, koráb­ban havi 500 forintért, egy héten keresztül napi 8 órát. így egész évben munkában állt, de eigy hónapban csak egy he­tet dolgozott. Most az új rendelkezés alapján 3 hónap alatt megkereste a 12 hónap alatt elért pénzt. Olvasónkat károso­dás nem érheti, sőt előnyösebb helyzetben van, mert hama­rabb megkaphatja a szabadságot. A munkaviszonyban töl­tött idő alapján járó pótszabadság megállapításánál a nyug­díjazást megelőzően munkaviszonyban töltött időket is ala­pul kell venni. ■ír Katonai id,ő mikor számit be a munkaviszonyba, illetve a nyugdíjevekbe? N. K„ Sz. I. és T. J. levélíróink kérdéseire válaszolunk, mégpedig N. K. és T. J.-nek kedvezően, Sz. I. olva­sónknak viszont nem tudunk jót mondani. Február 12-én jelent meg a munkaügyi miniszter ren­delet«, amely szerint a munkaviszonyból’ katonai szolgálat­ra bevonult, munkaszolgálatra behívott, deportált, illetőleg hadifogságba esett, és a felszabadulást követően onnan visz- szatért személyek ezen idejét munkaviszonyban töltött idő­ként kell figyelembe venni, há a leszerelést, illetőleg a ha­zatérést követően 6 hónapon belül munkaviszon/ba áll­tak. Ha 6 hónap után lépett az ilyen dolgozó munkaviszony­ba, de még 1945 október hó 31. napja előtt, akkor is mun­kaviszonyként számit be ez az idő ugyanúgy, mint annak, aki azért nem tudott 6, hónapon belül munkaviszonyba lép­ni, mert egészségi állapota ezt nem engedte meg. Ez utób­biaknál a 6 hónapos időt a felgyógyulástól kell számítani. Lényegesen kedvezőbb tehát ez a rendelkezés a korábbi­nál, mert aszerint csak akkor lehetett ezeket az időket mun­kaviszonyként figyelembe venni, ha ugyanoda — ahhoz a vállalathoz, munkahelyhez — tért vissza leszerelés után a dolgozó, ahonnan katonai szolgálatra bevonult. Azt is kimondja az említett, nemrég megjelent rendelet, ha a dolgozó a felszabadulást követően, de még 1951. feb­ruár 1. napja előtt vonult be munkaviszonyból sor-, (első tényleges, valamint tartalékos, póttartalékos) katonai szol­gálatra, és leszerelését követő 30 napon belül munkaviszony­ba lépett, a katonai szolgálatban eltöltött idejét munkavi­szonyban töltött időként kell figyelembe venni. A nyugdíj szempontjából nem az említett rendelkezése­ket, hapem a nyugdíjjogszabály rendelkezéseit kell fi­gyelembe venni. Eszerint akkor számítható be a nyugdíj­évekbe a nem hivatásos katonai szolgálatban (fogságban) eltötltött idő, ha a dolgozó bevonulását megelőzően legalább 180 nap munkaviszonyban töltött id.őt igazol. Ha ezt a 180 napi munkaviszonyt nem tudja a dolgozó igazolni, altkor számítható be az az idő, ha iskolai tanulmány folytatása alatt vagy az iskolai tanulmány befejezését követő 6 hóna­pon belül vonult be, illetve ha a katonai szolgálat 1960. de­cember 17-ét követően kezdődött., Sz. I. olvasónknak, minthogy munkakönyvéből megálla­pítottuk, nem volt meg a 180 napjá, és az utóbb említett fel­tételek is hiányoznak, ezért nála a bevonulás előtti munka­viszonyban eltöltött idő, illetve az ezt követő katonai szol­gálat’és a fogság nem számítható be a nyugdíjevekbe. Mikor kell építési engedélyt kérni 'í „Gépkocsigarázst szeretnék há­zamhoz »ragasztani-«. Hallottam, hogy az építési engedélyek kiadá­sáról új rendelet jelent meg. Bizo­nyára másokat is érdekelné, hogy ennek főbb pontjait, tudnivalóit ismertetnék.” Az új rendelet lényegesen kiter­jeszti azoknak az építési mun­káknak a körét, amelyekhez nem kell engedély. Községekben enge­dély nélkül lehet felújítani, át­alakítani az épület homlokzatát, tetőzetét (ablakot lehet vágni, vagy befalazni). Kevésbé forgal­mas lakóterületeken építhető vagy átalakítható 12 négyzetméternél kisebb, 3 méternél alacsonyabb (nem lakásra szolgáló) kamra, fészer. A tulajdonosok iig/i ijí két kocsi elhelyezésére uépkoc színt építhetnek Tehát ünn nem kell engedély az épitkez; hez. Városokban és községekben, hát a forgalmasabb területeki építési engedély nélkül szabad rendes háztartási szükséglet elépítésére melléképületet «pite felújítani. Épületben vála&zfa vagy osztófalat építeni vagtf bontani, ha ezzel az épület rí deltetését, s a lakószobák szár nem változtatják meg. tfnged nélkül lehet lebontani a kis tér satu nem lakás célját szóig — melléképületei is. NÓGRÁD — 1969. július 3., csütörtök 5 T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents