Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Eksztázis 7-tői 10-ig

(1L)

Párizsi stranddivat

Az első részben azt igyekeztünk bizonyítani, hogy a tánczene iránti fokozott érdeklődés nemcsak ennek a kornak ..betegsége”. A vér- zivataros századokban meg a mennyországban is szerettük volna ezt a büféiéitől magunkkal vinni, mint erről egy Csuzy Zsigmond nevű katolikus pap a XVIII. századból értesít bennünket, amikor az mondja: „Ki merészeli tehat mondani, hogy ott (t. i. a mennyországban) tánc ne lenne?” aztán pedig hallgatói vigasztalására le is szögezi: „ez a világi élet egy tánciskola”. S ha már így van. akkor úgy kell ropni a táncot, hogy a lassúját Apor Péter szerint „szép halkan”, a tü- zesebbjét pedig Gvadányi szerint „nagy méltósággal” járjuk, mert így lesz igazi művészet a tánc. ahogy még Arany is látta: „Száz pár táncol, egyszerre mind/ Lesz véghetetlen labyrinth,/ Egy összeszőtt-font tömkeleg Megfoghatatlan egyveleg,/ Melyben ahány pár annyiféle/ A tánc alakja és szeszélye,/ Mégis azonegy zenemérték/ Kormányozza mindenki léptét.”

Kovács András filmjének szereplői azt vallják, hogy a beat-zenében megtalálják önmagukat, azért szeretik ezt a táncot, mert nincsenek kötött formái, mindenki azt csinál, amit akar. Ennek ellenére érzik, hogy ebben a táncban is szükséges a kontaktul a partnerek között, mert ha ritmusban és bizonyos mozgásokban nem azonosulnak, akkor disszonánssá válik az egész.

Nagyon tanulságos az az összeütközés ts, amely' a „hagyományos” tánczenerajongók és a beat hívei között a nemzeti hagyományok kérdésében történik. Az első tábor hívei „lélekromboló vadember-zenének tartják a beatet. s vele szemben az olyan számoknak adják a nemzeti pálmát, mint a Kislány a zongoránál szerű dalok. Nem nehéz nyomon követni ennek a „nemzeti” irányzatnak történeti előzményeit. A

XVII. század második felében terjedt nálunk a német muzsika. Az igaz magyarnak azonban ez nemigen kellett. „Német muzsika, s gyengén pengő lantocska kell azoknak. kik vízzel választják el a májat a tüdőtől. Duda, dörgősíp, hegedű, vlrgina, s koboz illik a bor mellé.” Gvadányi és Apor Péter is arról panaszkodik, hogy a német módi elterjedésével nincsen már „kelleti” a bö- csületes táncoknak. mert „Férfi, asszony, leány, mint kecskék ugranak,/ Tót, francia, német táncot kiáltanak.” Ez a derék eleink szerint nemzetietlen irányzat azután, tovább erősödött és a bécsi—pesti—hollywodi operetten kiművelt ízlés szinte napjainkig uralkodóvá vált.

Ezzel az irányzattal szemben a beat művelői arról vallanak, hogy számukra a Bartók és Kodály ■ meghonosította zenei ABC és a népdal már a zenei anyanyelv természetes eleme és büszkén hivatkoznak arra, hogy a népdal zenei világát, vegyítve a néger—amerikai dzsesszel, újra a fiatalok tízezreinek közkincsévé teszik.

Ha Illések kik fesztivál- győzelmük után ironikusan már „Magyar Állami Népi Beat-együttesnek” kezdték magukat nevezni, ebbe az irányba fejlesztik tovább a beatet. a nemzeti jelleg pálmáját nekik adjuk Kazinczy Ferenccel együtt. Jeles írónk ugyanis 1831-ben meglátogatta váci siketnémák intézetét. Kiváncsi volt, hogy ezeknek a testi fogyatékosságban szenvedő fiataloknak, milyen képzeteik vannak különböző fogalmakról. Egy papírra felírta a kérdést: tudod-e mi az táncolni? A kérdezett gyermek boldog mosollyal keringést rajzolt le kezével a levegőbe. Német vagy — mondta Kazinczy —. ha magyar volnál a bokáidat cserditetted volna össze.

A filmben Vitányi Iván szociológus az fejtegeti, hogy a beat azért is népszerű,

mert lehetőséget nyújt a ke zépszerűség valamiféle Láza dására. Megadja a lázadás illúzióját, ha valami nem tetszik itt, ebben a társadalomban, elmegyek, egy kicsit kitombolom magamat e: utána marad, minden a rég ben. Egy másik vélemény szerint a beat morálisa;, bomlasztja az ifjúságot.

A rajongók szerint a felnőtteknek nincs joguk az ifjúság morális álláspontját támadni, hisz amikor „egy Hitler nevű beat-énekes mondta el a „saját szövegét” igen hagy eksztázissal fogadták, ezzel szemben ma a beat a maga keretein belül egy bizonyos józan és a kor igényeinek megfelelő állapotba hozza a fiatalságot.

A kérdés persze így túlságosan leegyszerűsített. Karinthy Frigyes Krisztus és Barabbá-s c. írásában felidézi azt a bibliai eseményt, amelyben a tömegnek mód adatott dönteni, kit végezzenek ki, Krisztust vagy Barabbást. A nép Krisztus keresztrefeszítése mellett döntött. Utána a tömegben felvetődik, hogy mégis csak helytelenül cselekedtek. Hisz Krisztus csak jót tett velük mindig, Barabbás pedig egy közönséges bűnöző volt. Elhatározzák, ha mégegy lehetőségük támad hasonTő döntésre,. Krisztusnak szavazzák meg a kegyelmet.

S a sors mégegyszer megadja nekik a választás lehetőségét. És azok az emberek, akik egyenként mind Jézusnak akarták a kegyelmet megszavazni, ismét egyhangúan Barabbás nevét kiáltották.

Számukra nagyon kétséges, hogy a beat hívei,- akik a felnőttek társadalma és erkölcsei felett olyan fölényesen ítélkeznek, a nagy üvöltés közben észreveszik-e, ha helytelen jelszavakat ki- abáJtatnak velük, nem lesznek-e akartuk ellenére is azoknak szekértolói, akik valamiféle más hatalmat szeretnének a mai helyett látni. De ehhez egy kissé részletesebben kell megvizsgálnunk a kérdés politikai vonatkozásait.

Csukly László

Nyári művésztelep Szirákon

Nyár eleién évről évre szó esik a Nógrád megyei fiatal képzőművészek stúdiójáról. Arról is többször szóltunk már, hogyan segíti ez az amatőröket tömörítő stúdió az egyén fejlődését?

A segítés egyik formája — erről beszélgetünk Orosz Istvánnal, a salgótarjáni megyei József Attila művelődési központ művészeti munkatársával — a nyári művésztelepek megszervezése. 1965-től minden évben szerveztek művésztelepet, első alkalommal Eresztvény- ben, ezt követően pedig Szi- ráköh.

Ebben az évben július 28- tól augusztus 16-ig „táboroznak” itt a fiatalok. A fiatalok. A megyei képzőművész stúdió tagok és a szakkörvezetők nyári tanfolyamán a nyáron húszán vesznek részt. A művelődési központnak e továbbképzési rendszerét a Sziráki Állami Gazdaság támogatja. A gazdaság helyiségében nyugodt, szép környezetben dolgozhatnak a résztvevők. A teljes ellátást is a gazdaság adja.

A sziráki telep vezetője Irányi Ödön festőművész. Jelenleg a tokaji művésztelepen dolgozik, ezért Orosz István, a művelődési központ munkatársa tájékoztat a sziráki művésztelep programjáról:

— Idén új színnel gyarapodik a telep. Kovács Béla művészettörténész vállalta a szobrászattal foglalkozó fiatalok továbbképzését. A festmény, a grafika után tehát ezen a nyáron a szobrászat is „bevonul” Szirákra.

Az elméleti és gyakorlati

továbbképzés során előadások, filmvetítések szerepelnek. A résztvevők, egyében kívül, láthatják a Derkovits életéről, Meggyesi Ferencről, Mikszáth Kálmán életútjáról, Tornyai Jánosról, Picassóról, Uitz Béláról, Kodály Zoltánról, Vasza- ry Jánosról készült kisíilme- ket. De Egyiptom művészeti emlékeiről, a barlangrajzokról, az aranymetszésről, a kompozícióról, a térábrázolásról. a pásztorművészetről, szobrokról, képekről, az ikonok világáról hírt adó filmeket is vetítenek.

Az előadásokat neves képzőművészek, műtörténészek tartják. Iványi Ödön a kifejezési mód tartalomnak való alárendeléséről, az impresszionizmus „kísértéséről”, e jelenség művek tükrében való megjelenéséről tart előadásokat. Czinke Ferenc a realizmusról, Aradi Nóra művészet- történész korunk képzőművészeti problémáiról tájékoztatja majd a jelenlevőket.

A gyakorlati továbbképzésnek ugyancsak jelentős szerepet szánnak e nyáron is Szirákon. A részvevők szabadon választott témákat dolgoznak fel, sokat festenek a szabadban, gyakorolják a kifejezési formának megfelelő témaválasztást. csendéleteket festenek. Szerepel a gyakorlati programban fej és rajz festése stúdium jelleggel, a grafikai eljái'ások gyakorlása, teljes alak festése, kompozíciós feladatok megoldása, mozdulatrajz készítés, mozdulatokból kompozíció összeállítása, akt tanulmány rajzolás és festés, kroki készítés és más, a „szakmához” tartozó tudniva,SSS*/SSSSfSSJSfSf?SSSSSSS//S//SSSSSSS/AfSSSSSSSSSSSS/SSyS/SSS/SSSSSSSSrSSS/S/SSS/SSSSrsrSSSSfSSSffSSffSSSS/fSSSSSSSSffS/SSSS/SSSSf/

ló elsajátítása, illetve gyakorlása.

A stúdió tagságának egy része aktív rajzpedagógus. A stúdió szervezetébe való tömörítés, a nyári telepre való meghívás megkönnyíti a tájékozódást, irányítást és segítségadást a képzőművészeti oktató- -és nevelőmunkában az egész megyét átfogóan is. Ezenkívül rendkívül jelentős a stúdió tevékenységének szerepe a népművelésben, az ízlésfejlesztésben, a művészeti nevelés hatékonyabbá tételében is, amelyért sokat tesz a megyei művelődési központ, s amelyet a sziráki telep is tudatosítani kíván a résztvevőkben. Ezt szolgálja majd a művésztelepen készült munkákból a községben rendezett kiállítás megnyitása, s a téli stúdiótárlat is Salgótarjánban.

Tóth Elemér

A megszólításokkal gyakran ja magára. És itt a kérdés: de Első este vacsora után odavan problémája mindenkinek, hogyan? Kartársnő? Elvtárs- ballagtam a, presszópulthoz, és így nekem. is. Gyakori eset, nő? Kisasszony? Halló, ké- az éppen kávét főző csinos amikor az ember nem talál rém? Tündérbogárka? asszonykának bevált módszerá a megfelelőre, vagy csak Nos. ezt a gordiuszi csomói vemmel így szóltam: olyan kényszermegoldás-félét évek óta úgy oldom meg, hogy — Giziké, kérek egy jó dup- * választ. bármilyen korú felszolgálónő- iát,. '—

S okszor és sokfelé sodornak nek hangosan odaszólok. Ekkor a csinos asszonyka

dolgaim, így gyakran kerülök Giziké! mosolyogva felém fordult ét

eszpresszóba, ahol mint köz- És lett légyen bármi is a ne- kedvesen megkérdezte: tudomású, általában jóval több ve a megszólítottnak, még ed- — Honnan tetszik tudni a a- vendég, mint a felszolgáló, dig mindig odafordult hoz. nevemet?

ennek következtében, mikor az zám, majd barátságos mo- Meglepetésemet gyorsan leembernek már fogytán azide, sollyal kísért intésemre oda küzdöttem és merően a sze- je és türelme, megreszkíroz- is jött és kivétel nélkül ezzel mébe nézve válaszoltam:

za, hogy a közelben elsuhanó kezdte mindegyik: __ Megéreztem.

f

elszolgálónő figyelmét felhív- _ Nem Giziké vagyok, ha- Mire ő ugyancsak merően

nem... — és megmondta a rámnézett és csak ennyit szólt: nevét. — Jó szöveg.

Beutalót kaptam a siófoki És olyan erős kávét főzött, bányászüdülőbe. Csodálatos hogy csak hajnal felé tudtam hely, minden van ott, még elaludni.

házi presszó is. (v. i.)

Kifizetődő

pontosság

Az egyik angol vállalatnál minden héten sorshúzással dönti el, hogy ki nyeri el a 60 frank értékű „pontossági díjat”. A sorshúzásban részt- vehetnek mindazok, akik rendszeresen, pontosan érkeztek a munkahelyükre. A „pontossági díj” bevezetése óta a késés folytán elvesztett Idő 48 százalékkal csökkent.

NÓGRÁD — 1969. július 3., csütörtök

Megjelent a Fáklya legújabb száma

A Fáklya június 29-i száma Az olvasó a tartalmas és külön mellékletben közli Le- szép külsejű lapban Princz

onyid Brezsnyevnek, az SjZKP Központi Bizottsága főtitkárának „A kommunisták egységének erősítéséért az imGyörgy a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok néhány kérdéséről írt cikket. „A repülés bölcsője” címmel beperialistaellenes harc újabb mutatja a lap a Központi Aerofellendítéséért,” és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának.

dinamikai Intézetet, ah»l a repülőgép modelleket, repülőgépeket próbálják ki. Ol„A testvérpártok egységének vashatunk az Eger—Moszkva

erősítése a nemzetközi munkásosztály legalapvetőbb érdeke” címmel a kommunista és -munkáspártok júniusi nemzetközi értekezletén elhangzott felszólalását.

barátságvonat útjáról, a Balti-tengeren nyaralókról, az úttörő-űrhajósokról és a szovjet női tornászválogatott egyik tagjáról.

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ: 8.24): Rómeó Verbunkosok, katonadalok. — és Júlia. — 9.04: A Hanság és 12.20: Beethoven: D-dúr szerenád, a Fertő élővilága. — 9.29: Köny- — 12.47: Régi táncok. —- 13.03:

nyűzenei Híradó. (Ism.) — 10.05: Győri stúdiónk jelentkezik. — Mozart-múvek. — 10.57: Forgószín- 13.21.: örökszép áriák. (Ism.) — pad. — 12.20: Ki nyer ma? — 14.00: Ifjúsági randevú. — Keltö12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Igaz- tői hatig... — 18.10: Vendégségmondás nem emberszólás... — ben Fekete Gyulánál. — 18.30:

13.57: Pierre Monteux vezényel.—- Bartók: II. hegedűverseny. 14.30: Népdalok, néptáncok. — 19.06: Közvetítés a miskolci Nem15.10: Zengjen dalunk! — 15.40: zeti Színházból. — A lőcsei fehér Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor asszony. Romantikus dráma hó- operettdalokat énekel. — 16.00: A rom felvonásban. — Közben: 19.; : világgazdaság hírei. — 16.05: Há- Jó estét, gyerekek! — 20.25:—20.' ”; rom triószonáta. — 16.38: Berlini Üj könyvek (Ism.). — 21.51: író - memorandum. — 17.05: Időszerű sok az emigrációból. — 22.0«:

nemzetközi kérdések. — 17.15: Hangversenynaptár. — 22.16: KöOpcracsillagok — operaslágerek. — rösi Marienne énekel, Tarjáni Tóili 17.45: Ami a júniusi sajtókonfe- Ida cimbalmozik. — 22.32: Tan.los renciából kimaradt... — 18.13: Béla: I. vonósnégyes. — 23.10; Kit- Magnósok. figyelem! (Ism.) — kán hallott operákból.

18.58: Hallgatóink figyelmébe! —

19.25: A Magyar Rádió és Tele- TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorisnier- vízió szimfonikus zenekarának tetés. — 18.00: Hírek. — 18.05:

hangversenye a 6-os Stúdióban. — Vaszjukovkai torreádorok. Magya- Kb. 21.08: A gaulleizmus évtizede ru! beszélő szovjet kisfilm (Ism.) Franciaország történetében. — Kb.: — 18.25: Reklámmúsor. — 18.40: 21.38: Mahalia Jackson és Paul Ro- Göcsej 1969. — 19.00: Esti mese. beson énekel. — Kb.: 22.15: Jc- — 19.10: Tévészőttes... — 19.25: lentés az országos öttusabajnok- Aktuális riportmúsor. — 19.55: Szii- ságról. — 22.20: A jazz világa, net. — 20.00: Tv-Híradó. — 20.20:

— 23.10: Csehov három jelenete. Századunk — XIII. rész. Mi tör— 23.47—0.30: Nóták. tént a Bankgasseban. a „tárgyalás” második napja. — 21.20: A

PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Burai Re- Tv Galériája. — 22.00: Tv-Hírádó zső népi zenekara játszik. — 8.34: — 2. kiadás,

örsi napló. VII. rész. (VIII. rész

szombaton. P.: 8.30). — 8.51: Kül- BESZTERCEBÁNYA: 16.55: Sklo- politikai figyelő (Ism.). — 9.06: union Treplice—Inter Bratislava

Zenekari muzsika. — 9.42: Bővülő kupamérkőzés közvetítése. — 19.00: hatáskör — » agyobb feladatok a és 21.45^ Tv-Híradó. — 19.50: Tv- helyi tanács .ónál. (Ism.). — 10.02: film Svédországról. — 20.55: Do- A zene Ív Hámhosszán. — 11.45: rottya királynő nyila (tv-játék). — Arcok mt.nka közben, a 12.00; 21.15: Prágai tavasz, 1969.