Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
Fába faragott esztendők Idős Szabó István könyve A NAPOKBAN ízléses ki- kitűnően használható lenne, tének kialakulására, a kezde- allítasu könyv jelent meg a hiszen egész sorát telvonul- ti lépésekre kíváncsiak. Hi- könyvesboltokban. A Magve- tatja azoknak a figuráknak, szén ismeretes, hogy a mai tő Kiadó kiadásában látott akik ezen időszakban Nóg- képzőművészeti szervezeti élet napvilágot idős Szabó István rád urai, vagy éppen az is nehéz harc eredménye. A Kossuth-dijas szobrászmű-i urak elnyomottjai voltak, nógrádi csoport jelenlegi tagvész önéletrajzi írása Fába A szadista hajlamokkal te- jai közül szól a könyv Ivá- laragott esztendők címmel. A lített, nem épeszű bárót, aki nyi Ödönről, Czinke Ferenc- Nógrad megyében élők szá- minden ok nélkül nyomo- ről és a többiekről, az első mára különös öröm ez a rékká veri a béresfiút, Sza- művésztelepekről, s még több könyv, hiszen az idős művész bó István saját szemével lát- más, a képzőművészettörténet- itt alkot közöttünk, Benczúr- ja. De találkozunk a lapokon be való eseményről, falván. a kommunista gépész min- Idős Szabó István KossuthÉvek hosszú során át la- dennapjaival, akivel egy díjas szobrászművész bel- és punk hasábjain is több riport ideig együtt dolgoztak, vagy külföldi kiállítótermeiben is- keszült idős Szabó István- a főispánnal, sőt József fő- merős. szobrai jelentős sikert nal, aki minden alkalom- herceggel is. Egyszóval, min- arattak — egyében kívül — mai elmondott — akkori denki itt van a lapokon, Csehszlovákiában és a Szövi munkájának, terveinek is- aki hosszú időn át akár a jetunió nagyvárosaiban is. A mertetésén túl — egy-egy hatalom birtokosaként, akár megyeszékhely, Salgótarján emlékezetes epizódot életé- a hatalom áldozataként ala- lakjói örülnek, hogy a város bői. A Fába faragott észtén- kítója, formálója volt e számára az ő műtermében dők-et lapozva így néhány tájegység életének, történél- készül a partizánemlékmű is, résilet ismerős a riporter, s mének. amelyet a jövő évben avatsz emlékező újságolvasó szá- ... ___.,. . .... nak, s amely méltóképpen m ára , a , emlékezésből reprezentálja a történelmi Amint azt a fülszöveg is ludjuk' uradallnl .kerek' múltat. mint az tudjuk, az uradalmi kerékgyártó fia korán kitűnt megír SZAMOS illusztráció, s a művész szobrairól készült lelt az urasáéi kerékgyártó ra’. s minden üres helyre fénykép egészíti ki a szőve. f~c K . • rajzolt. Sorsa úgy alakult, get. Az olvasó a következő OVa_i _______r bogy szinte gyerekfejjel szobrok képeivel ismerked, „ , . . „ ■. , gyelő készségével, rajzaival. Az ban összefoglalni a Fata fa- lskolaban aB ma’gtárak fafaragóit esztendok-et. Hogyan kát végző fiából elismert „ . . megismerte az uradalmak hét meg: Bányászasszony bemuvesz . Ez azon an csa dolgozóinak, cselédeknek, teg gyermekével, Talpverető egy olyan monda , ame y mesterembereknek. uraknak bányász, Ébredés, Lóvontatá- ugyan utal a lenyegre, e sors^t de majdnem ezzel egy- sú csille, Kazári bányász. Ki- megsem azonos ve e. e- jdőben a bányászéletet is. kötik a bányászt (vázlat), Sze- j ugyams eppen az a Aztán következtek az alko- net hordó kovácsinasok, Olva- küzdelem, amelyet idős ^za- Talán a legelső sike- só bányász, Labdázó lány, Bábo István vívott a művésszé rek közé egy fegyverállvány nyásztoborzás I., Birkózó gye- éres nehez utján. faokkal tartozott. Aztán egy alkalom- rekek, Anya gyermekével, szebb es pontosabb az a ma[ egy kőfaragó meglátott Szélben a bánya felé. Arató, mondat, amelyet maga nála egy fából faragott bá- Mai bányász. Sztrájkoló bászerző írt le könyvének elő- nyászt, biztatta, próbálja meg nyászt kísérő csendőrök, Cső szavában: „Hogy mennyi kőből faragni, így kezdődött könyös csillevontató szamár, küzdelem, mennyi keserves az ismerkedés más anyagok- Bányászsztrájk, Munkaverés boldog esemény hullám- kaj Természetesen, nem vál- seny-megbeszélés. A mai bázik ezek mögött a iából fa- lalkozhatunk arra, hogy egy nyász disznóöléskor. Gereb- ragott szobrok mögött, azt uyen hosszú életutat. végig- lyéző menyecske. Bányászto- próbálja elmondani ez a kísérjünk. Az olvasó megta- borzás II., 1919-es veterán könyv”. lálja a művészélet legizgal- (vázlat). Az események, idős Szabó masabb eseményeit a könyv- A könyv nagy nyeresége István életének eseményei, ben. nemcsak képzőművészeti táraz első világháború tájékán inkább arról szólnánk még, gyű irodalmunknak, hanem kezdődnek, így a napjainkig hogy rendkívüli öröm lehet Nógrád megye szellemi éle- tartó történelmi korszaknak a könyv azok számára is, akik tének is. Bizonyára előkelő is valóságos tükre a könyv. az ország, illetve Nógrád me- helyre kerül a nóerádí köny- „Arcképcsarnok” helyett is gye mai képzőművészeti éle- vespolcokon. Tóth Elemér Itomorovtíí barátaink látogatása „Szeretettel várjuk nógrádi testvéreinket. — Barátságunknak sokkal öt fiatalból álló — kemerovói tájékoztatóiból kitűnt: a leg■b. a jövője, mint a pionírcsapat, amelyet négy általánosabb vonatkozásban És a jövő a fiataloké, olyan felnőtt vezető kísért el, közös feladatok állnak előta mai pioníroké, úttörőké, akik először jártak hazánk- tűk. Ezért örülünk olyan nagyon ban és megyénkben. A négy ennek a találkozásnak — vezető: Filjarov Bencion Bori- mondta pontosan egy észtén- szovics a kemerovói kerületi deje Kálovits Géza, a KISZ művelődésügyi osztály helyet- Nógrád megyei bizottságának tes vezetője, egyben a Nóg- titkára azon a búcsúdélutá- rádban járt csoport yezetője, non, amelyet a karancsberé- Patokina nyi vadászházban rendeztek a nyevna. a — Jó néhány nógrádi iskolában jártunk, ezek közül emlékezetes marad számunkra a kisterenyei látogatás — mondta Bencion. A nógrádi gyerekekről az a véleméTamara Jevgesz- nyünk, hogy jólneveltek és Novokuznyecki vá- jól képzettek. A pedagógusokmegyénkbe látogatott kemerovói pionircsoport tiszteletére. Barátságunk a testvéri Kemerovo idősebb és fiatalabb dolgozóival, pionírjaival és komszomolistáival egy évvel lett „öregebb”, újabb értékes tapasztalatokkal, szép emberi kapcsolatokkal, elvtársi és munkatársi együtteselekvés- sel, tervezéssel gazdagodott. Kéthetes nagyszerű balatoni táborozás után érkezett Wem tudom miért, mindig elfog az indulat, amikor civil távcsövezőt látok. Nem a kiszolgált katona „civil ba- gúzs” indulatát érzem, nem valamiféle militarista düh feszeget, ami arra ösztönöz, hogy felrohanjak a távcsöfyasdPHapf jegyzet vezőhöz és megkérdezzem ,,, ,, .... tőle: hogy jön ahhoz, hogy Colról egyutterzo, tetszés- runknak. Itt szeretnék nékatonai látcsővel pásztázzon nyilvánító azonban csak a mileg kapcsolódni az „Élet és { d ,-----rokonszenves lrodalom”-ban legutóbb ki- uoiga a munna. es nem s zínházban engemet. , . Az első, ami , , ... —— ** ,,társadalmi munka** t,-— eszembe jut: nem egészen ^gyen. Ott jo eszköz a guk- bontakozott vitához, amely- érett köztudathoz a fair dolog ez a távolról lát- her, mert segíti a színész ben egykent előfordul a tár- ^L^mZlndhez hatatlanul, de mindent látón niunkajahoz, művészétének sadalmt tevékenység szüksé- y leskeládés /mindenfaita les- beteljesedéséhez, közelvinni gességének hangsúlyozása és Ez is egyfajta távcső, a kelödést megvetek mert a nézöt a színpadhoz, anél- elitélése. legújabb optika, amelyen mindegyik a kívülállás, vagy hül, hogy zavarná az elő- Nézzünk néhány súlyosabb keresztül nézve minden tárkívülrekedtség megnyilvánu- udást. problémát, amelyet Molnár sadalmilag sürgető baj egyes lása). A második gondolat ^z ölet azonban csak bizo- Zoltán említ: családon be- egyedül megoldható a termemár nem ennyire személyes nVos értelemben hasonlít, mi rohamos mértékben meg- lékenység, gazdaságosság töltésű: nyilvánvaló, hogy va9V azonos a színházzal növekedtek a nevelés költ- növelésével. A legintenzívebb egy tipikusan kisvárosi, ép- (mindenki szerepet játszik ségei (kevés család vállal há- valóságos és nem társa- pen ezért tipikusan kíváncsi vallják egynémely gondol. rom gyereket, amely pedig a üalmi munka valóban a réteg képviselőit látom (elég ködök), az élet, a társadalom társadalom újratermelődésé- legfontosabb értéklétrehozó szép szambán) időről időre a éle}e munkában és munka- hez optimaUs lenne), az ál- tevékenység (ma még sok modem lakások erkélyein időn túl igényli, feltételezi, \am sokáig nem lesz képes kívánnivaló van ezen a te. gukkerrel a kézben. A két. szükségesnek tartja a köz- arra, hogy a társadalom köz- rületen!), de a társadalmi tőből jön azután a harmadik vétlen közelről fenntartott gondjává „előlépett” gye- my,nka, a társadalmi feladatgondolat: a távcsövezök — kapcsolatot a mindenkit rek (és ifjúság!) valamennyi vállalás sem „népállam-rend”- anélkül, hogy tudnának róla egyformán közvetlenül — neveltetési és elhelyezkedési ellenes és talán nem is any- — a legmodernebb és légkor- va9V közvetve érintő kö- igényét kielégítse, társadalmi nVira diszkreditált, mint in- szerübb formák között el- zös dolgok intézésének er- bizottságok kellenek és „ok- kább nem divatos. Bármenyidegenedett ember mintapél- dekében. Es éppen ez a tívák”, akik feladatokat vál- nVire igaza van is az intendanyai. Legalábbis nekem „társadalmi elvárás szenved iáinak a veszélyeztetett, ut- zíyebb, szorgalmasabb mun- ez jut eszembe róluk. csorbát manapság, mert nem c(jn csavargó gyerekek, hát- kút számonkérőnek: mégis Azt is megmondom, miért, divat a társadalmi munkával- rányos helyzetű tanulók, te- ez az elképzelés tűnik idea- A legegyszerűbb asszociáció, talás (nem, csak a parkok, jár- hetséges fiatalok felkutatása Usztikusabbnak (nagyon so- a legszimplább eszmetársítás dák építése, plusz műszakok £s támogatása érdekében, se- káig nem lesz olyan gazdag szerint — az a látvány, hogy vállalása jelenti a társadalmi gítséget nyújtanak az illeté- az állam, hogy a legkisebb a szemben levő ház nyolca- munkát), ma, amikor bat- kes tanácsi, egészségügyi és falvak ifjúsága is gond nél. dik emeletén távcsövező tőrbe szorulnak, „idealiszti- művelődési szerveknek, akik hül, teljes értékűen élje éleés ugyanazon épület negye- kusnak” tűnnek azok, akik egészen biztos örömmel fo- tét), sőt mechanikusnak is. dik szintjén a fentivel egy- a, munkaidőn túli feladat- ggdnák az önkéntes segítsé. mer^ elszakítja a kétféle, ya- időben, ugyanolyan optikai vállalást szorgalmazzák, és gej ßor Ambrus ezt a moz- lójában nagyon is összefüg- segédeszközzel leselkedő korszerűek, akik azt mond- gósító szándékot mondja munkát és arra ösztönöz hosszan és elmerülten néz a fdk: társadalmi munkával, idealisztikusnak, optimistá- e9yént és társadalmat, ami távolba, abba az irányba, társadalmi bizottsággal, mik, sőt, értelmetlenségnek, egyébként is elterjedt: ledolahol a bányász művelődési egyáltalán, ilyenfajta teve- Szerinte mindez feltételezi a 9°znl a munkaidőt, azután házat tudom, azt a gondola- kenységgel nem lehet sem- társadalom átlagos és általi- hazamenni és elf elejteni min- tot löki fel bennem: miért mit megoldani. nos felelősségtudatát, mun- üent, ami nem tartozik a kü nem megy oda, miért nem Hanem mivel? Vélemé- kakészségét, átalakított közkiváncsi arra is, mit tesznek, nyem szerint — most már a gondolkodását. A társadalmi mit gondolnak azok az em- legteljesebb mértékben abszt- munkát diszkr editálta, lejáberek, ott ahova most csak rahálva a jelenséget — sem- ratta a múlt. „Társadalmi ^ár^t^él^ys'éahez a mesterségesen meghosszab. miképpen sem „távcsöve- munkával ma nálunk, legföl- nnrignUn bított tekintete ér el?! zéssel”, kívülállással, ha jebb parkot lehet létesíteni, f, \uít távoli nonA távcsövezök sokkal töb- csak egyetlen problémát, a három hintát lehet felállít a S U 9V P° ben vannak, mint ahány fiatalok nevelését vesszük ni. Bizottságok ott keletkez rosi Komszomol-bizottság tit- kai folytatott beszélgetések kára, Martina Zoja Dimitri- után az a meggyőződés ala- jevna a'Novokuznyecki városi kult ki bennünk, hogy a me- Üttörőpalota igazgatója és gyei művelődésügyi osztály testvérmegynék munkásfiatal- jól végzi irányító munkáját, jainak képviseletében — Jesz- Mi otthon is és itt is kezde- lyiíejev Gennagyij Lavren- ményeztük, hogy kemerovói tyejevics a kemerovói karbo- illetve nógrádi pedagógusok litüzem Komszomol-bizottsá- kölcsönös látogatásaira sor ke- gának titkára. rüljön a közeljövőben. Ezt az A pionírok a balatoni tá- elképzelést a két megyei borban együtt éltek a magyar’ pártbizottság is támogatja, fiatalokkal, találkoztak a Szeretettel várjuk nógrádi nógrádiakkal is, megyénkben testvéreinket... Nógrádba az újabb — húszon- barátságot kötöttek a Kistere- Megyénk művelődési műnnyei Általános Iskola pajtásai- kájáról szólva a tanács illeté- val, a salgóbányai táborozok- kés osztályának vezetője két kai (a csoport Sálgóbányán alapvető feladatról. beszélt: volt elhelyezve, a szovjet, felkészíteni fiataljainkat az pajtásoknak'nagyon tetszett a életre és kinevelni megyénk gyönyörű természeti környe- új értelmiségét. Ez annál is zetben fekvő Lovász József inkább felelősségteljes és sok KISZ-vezetőképző iskola és a gonddal, problémával együtt- közelében felállított úttörő- járó feladat, mivel (az ország kemping), találkoztak azokkal más tájaihoz viszonyítva) ná- a nógrádi gyerekekkel is, akik lünk nem csak hátrányos tavaly Kemerovóban jártak és helyzetű tanulók vannak nagy azokkal akik e hónap végefe- számban, de az objektumokié utaznak a testvéri szibériai földre. És ha már szóba került az értékes, feltétlenül továbbfejlesztésre, elmélyítésre és ápolásra számot tartó elvtársi, munkatársi kapcsolat, érdemes beszámolni arról a találkozóról, amelyen a megyei tanács művelődésügyi osztályának dolgozói voltak a vendéglátók. Dr. Molnár Pál, a Nógrád megyei Tanács Művelődésügyi ha, munkaerkölcs munkaintenzitás, szorgalom vonatkozásában kell kialakítani és ha a társadalom „telelapátolja” az államkasszát, akkor hamarosan nem lesz szükség semmiféle társadalmi munkára, uz állam■ (és intézményei) minden ifjúsági problémát meg tud oldani. „A társadaszöbön belüli magánélethez. — Csak semmi kapcsolódás a társadalmi munkához, a tot. Hogy közben személyiségének egésze nem teljesül távcsőtulajdonos vám az or- figyelembe, akkor sem. Az nek szép számban, ahol meg- ki és ezt veszteséget a szagban. A távcső nem fel- ifjúság társadalmi, erkölcsi van a megoldatlan probléma, társadalom is megérzi — az tétlenül elengedhetetlen kel- és politikai nevelésének kér- de nincs meg a megoldáshoz talán eszébe sem jut. léke annak, hogy valakiből dése az egyik legvitatot- szükséges eszköz”. Az új köztávolról érdeklődő legyen. A tabb társadalmi gondja ko- tudatot mindenekelőtt a mun- Pataki László ban és hagyományokban szegényebb kulturális örökség miatt maga a megye is „hátrányos” helyzetben van. A megye kulturális életének a Nógrádban folyó oktató- és nevelőmunkának eredményeiről és gondjairól szóló részletes beszámoló ismertetésére ezúttal sajnos nem térhetünk ki — feltétlenül érdemes viszont néhány megállapítást és eredményt idézni a kemerovóiak beszámolójáOsztályának vezetője fogadta bői. Néhány jellemző _szám- nagyon nagy örömmel a ke- adat: 1519 iskola működik merovói kollégákat. A megyei Kemerovóban, ebből 306 kö- tanácson zajló beszélgetés- zépfokú intézmény. Az isko- ben részt vettek a balassa- Iákban összesen több mint ötgyarmati járási és salgótarjá- százezer gyerek tanul, 64 ezni városi művelődésügyi szak- ren középfokú oktatásban ré- emberek, általános és közép- szesülnek. Kemerovóban 30 iskolai igazgatók, tanfelügye- ezer pedagógus dolgozik. A lök, is. Barátaink nagy érdek- megyében 19 város és 12 melődést tanúsítottak a megyében folyó oktatás jelenlegi helyzete, elért eredményei és gondjai iránt. Ezt a beszélgetést megelőzte egy másik zőgazdasági központ van. Az ottani oktatásügy problémái nagyon sok vonatkozásban megegyeznek a miénkkel. Az iskolai oktatást rendkívül elvtársi tanácskozás, amelyet nagy mértékben segíti a ka- Havas Péterrel, az MSZMP binetrendszer széles körű be- megyei bizottságának osztály- vezetése és alkalmazása, vezetőjével folytattak. Érdé- amely lehetővé teszi, hogy az kés az a megállapítás, amely iskolai munka arányaiban na- a két beszélgetéssel kapcsola- gyobb súlyt helyezzen, a köztos és Filjarov Bencion Borf- szovicstól származik. Azt mondta a kemerovói csoport vezetője: — Végig az volt az érzésünk, az eredményeket és az itteni problémákat hallgatva, hogy nem Nógrádban, hanem Kemerovóban járunk. Meggyőződésem, hogy egy elképzelt munkatársi csere után a kemerovóiak Nógrádban — a nógrádiak pedig Kemerovóban ott folytatnák a munkát, ahol otthon abbahagyták. így igaz, és így természetes, hiszen mint ahogy dr. Molnár Pál és a kemerovói kerületi pontba állítsa az ifjúság kommunista nevelését. A kabinetrendszerű oktatásban Kemerovo élenjár. Ez a rendszer azonban a legkorszerűbb technikai ellátottságot feltételezi. Csak egyetlen példa: hét iskolai filmgyár, mintegy háromezer szemléltető filmet készít évente! Minden túlzás nélkül: óriási mértékű az a társadalmi segítség, amelyet a kemerovói iskolák az .üzemektől, kolhozoktól és szovho- zoktól kapnak. íme a körvonalak, amelyek ezernyi hasznos és érdekes — esetleg nálunk is alkalmazhaművelődésügyí osztály he- tó, fejleszthető részletet tar- lyettes vezetőjének kölcsönös talmaznak. (P. L.) NÓGRÁD — 1969. július 20., vasárnap i
