Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-15 / 161. szám
% Termelőüzem Kisterenyén A Nógrádi Szénbányák kis- noka, amely 70 méter hosszú terenyei bányatelepén egymás és 12 méter széles. Tervezését után épülnek a különböző a szénbányák tervezőcsoport- üzemcsarnokok A szénbányá- ja végezte. Az új üzem a szat leépítése folyamán új Ganz Villamossági Művek munkalehetőségeket keresnek részére készít különböző al- a megye és a szénbányák ve- katrészeket, transzformátorok- zetői. A napokban elkészült a hoz, villamoskapcsolókhoz és revolvereszterga-üzem csar- villanymozdonyokhoz. I. A 2-ea üzemrészben elektro mos bekötéshez készítik elő a gépeket t. Az 1-es üzemrészben, ahol már Jelenleg 5 darab revolvereszterga dolgozik, készülnek a különböző alkatrészek. Képünkön Ungai Ibolya r revolveresztergánál 3. Az elkészült első munkadarabokat Kovács Józsefné meós körülfutás-ellenőrző mikroszkóppal ellenőrzi, hogy megfelel-e a megadott méretnek Koppány György képriportja Hozzászólás Műszaki fejlesztés és a termelékenység iVem jelzőszám, hanem a legfontosabb mutató Felszabadulási emléktúrák Autóbusszal az országban 1970-ben ünnepeljük felszabadulásunk 25. évfordulóját. Az ünnepi időszakban az IBUSZ Felszabadulási túrákat indít az ország legkülönbözőbb tájaira. Két-, háromnapos kirándulásokat autóbuszokkal bonyolítják le. A kirándulások alkalmával az utasok megismerkedhetnek történelmi emlékhelyekkel, amelyekhez hagyományaink, vagy szocialista építésünknek egy-egy jelentősebb eseménye fűződik. A túrákon résztvevők — szakszerű vezetés mellett — megismerkedhetnek sok létesítménnyel, termelőüzemmel. A programokon ezenkívül a szokásos történelmi, néprajzi, táji látványosságok is szerepelnek. A túrák programjában baráti találkozók, koncertek, lovasbemutatók, népi műsorok is szerepelnek, méltóan a fel- szabadulás jubileumi évéhez. Az IBUSZ a Felszabadulási túrákra meghívja a szomszédos. baráti országok hazánkban tartózkodó turistáit is, továbbá a szovjet testvérvárosokból hozzánk érkező turistákat. Az 1970-es esztendőt a Magyarok Világszövetsége „Jubileumi év”-vé nyilvánította, s ebből az alkalomból igen sokan látogatnak majd haza a világ számos országában élő magyarok közül. A Felszabadulási -túrák útvonala az ország egész területét behálózza. Az ünnepi országjárás során sok tízezer ember ismerkedhet meg lakóhelyétől távoleső, más tájak látványosságaival, alkotásaival. Felszabadulási túrák a következő helyekre indulnak rövidesen különvonatokkal és külön autóbuszokkal: (helyi információk alapján). Hozzánk érkező vendégeket pedig a következő helyekről várunk: (helyi információk alapján, elsősorban a szovjet különvonatok és a más megyék területéről érkező csoportok érkezéséről lehet itt számot adni). Tarka vagy fehér? Csehszlovákiában a baromfitenyésztő tudományos kutató intézetben látszólag igen egyszerű kísérletet hajtottak végre. Azt akarták megtudni, hogy melyik csirke növekszik gyorsabban: a tarka, vagy a fehér? Kiderült, hogy a tarkák gyorsabban nőnek a fehéreknél, s az előbbiek közül is a leggyorsabban a sárga, majd pedig a barna tollazatú csirkék fejlődnek. Most a kutatóknak jóval bonyolultabb feladatot kell tisztázniuk: melyek azok a csirkék tollazatának színét befolyásoló gének, amelyeknek „második szakmájuk” a növekedés serkentése. A vitaindító cikk és a hozzászólások olyan kérdésekre irányítják a figyelmet, amelyek nem új keletűek, az új gazdaságirányítási rendszer első évében azonban sok tekintetben más vetületben jelentkeztek. A kialakult helyzet szinte kötelezővé teszi, hogy a termelékenység alakulásával hatékonyabban foglalkozzunk, főleg sürgősen intézkedjünk. A kettő elválaszthatatlau A szakszervezeti munka alapjában két fő területet ölel magába. Az egyik: a termelést segítő, a dolgozók nevelését szolgáló tevékenység, a másik: a dolgozók közvetlen érdekvédelme. Egyesek felvetik, hogy a szakszervezeti szervek nem foglalkoznak-e sokat gazdasági, termelési jellegű kérdésekkel az érdekvédelmi feladatok rovására. Szerintem nem! A kettő egymástól elválaszthatatlan. Mivel a szakszervezeti munka szorosan összefügg az üzemek, vállalatok gazdasági eredményeivel, azok alakulásával, nem közömbös számukra azoknak jó, vagy rossz munkája. Ezért a szak- szervezetek egyik legfontosabb feladata a gazdaságos termelés elősegítése, mert a dolgozók között csak azt tudjuk elosztani, amit megtermelünk. Az életszínvonal további egyedüli, tartósan járható útja pedig a termelékenység folyamatos emelése. Ügy érezzük, hogy az elért eredményekben tükröződik a szakszervezetek jó munkája is. Segítettük az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos feladatok megértetését, megkötöttük az új kollektív szerződéseket, közreműködtünk a csökkentett munkaidő bevezetésének előkészítésében, feltételeinek kialakításában. E munkák közepette azonban kevés gondot fordítottunk, illetve elfeledkeztünk a termelékenység alakulásának figyelemmel kiséréséről. A visszaesést előidéző dolgokkal és megállapításokkal egyet lehet érteni, mert jól elemzik az előzményeket, a körülményeket, jól vonják le a következményeket és vázolják fel a kivezető út lehetőségeit. A termelékenység stagnálását, alacsony ütemű növekedését, helyenkénti visszaesését nagyon sok körülmény befolyásolja. A fokozottabb növelést szolgáló módszereknél még csak fontossági sorrendet sem lehet megállapítani, mert a problémák megoldásának módjai, lehetőségei üzemenként igen eltérőek. Néhány kérdésről azonban általánosítva is lehet beszélni, tekintettel azok közös vonásaira. A kivezető utat az üzemeken belül, a problémák, a szűk keresztmetszetek megoldásában kell keresni. Gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásakor gyakran szóba kerül a műszaki fejlesztés alacsony hatékonysága. Némi javulás tapasztalható, de korántsem megnyugtató a helyzet a kisgépesítésben, pedig igen sokan foglalkoznak az anyagmozgatással, a balesetek nagy része is innen származik. Figyelembevéve a folyamatos és tervszerű normakarbantartást, a fő súlyt a műszaki fejlesztésre kell fordítani, mert többhelyütt csupán a munkaintenzitás további növelésére nem alapozhatunk. A termelékenység viszonylag alacsony ütemű növekedése annak a következménye Is, hogy a létszám a tervezettnél gyorsabban nőtt. A reform közgazdasági szabályozói sem voltak olyan szigorúak, hogy a vállalatokat nagyobb létszámmegtakarításra ösztönözzék. Ezen túl olyan ok is közrejátszott, hogy államunk — és ez érezhető volt a megyénkben is, — el akarta kerülni az átmeneti munkanélküliséget, továbbra is biztosítani akarta a foglalkoztatottság színvonalát, nem gazdasági, hanem elsősorban politikai okokból. Ha nem ezt teszi, akkor átmentileg ugyan, de sok embert szembeállított volna a reform egyébként helyes és végsősoron minden dolgozó számára kedvező koncepciójával. A felesleges létszámok tartása tehát gazdaságilag kétségkívül káros volt, politikai összhatását tekintve azonban nem, még akkor sem, ha elismerjük: egyes üzemeinknél jelenleg is bizonyos belső munkanélküliség van. A tisztességtelen munkaerőcsábításról A termelékenység növekedésének erőteljesbb kibontakozását fékezi a jelenlegi igen magas munkaerő-fluktuáció is. Nem az egészséges, a fejlődést elősegítő, a képességeknek megfelelő munkakörben való elhelyezkedések ellen szólok, hanem a vállalati, sokszor a népgazdasági érdekeket sértő, esetenként spekulációs, tisztességtelen munkaerő-csábításokról. A vitában olyan irányú figyelmeztetés is szerepel, hogy a vállalatok tervszerűbben képezzék a szakmunkás-utánpótlást és a műszaki gárdát. Vannak üzemek, vállalatok, ahol ennek megfelelően igyekeznek saját gondjaikat enyhíteni, s igen nagy anyagi áldozatokat is vállalnak. Ennek ellenkezője is tapasztalható. Egyes üzemek mások rovására, tervszerűtlen tevékenységük ellen- súlyozására „kész szakemberek” elcsábításával foglalkoznak. Mindezek fékezik a termelékenység növelését, mert a régi munkások pótlása nem megy máról-holnapra, az új munkakörök begyakorlásához is több idő kell, sőt még más emberek lekötöttségét is igényli. Nem lehet szemet hunyni az olyan módszer felett sem, amely a munkaerőhiány pótlása céljából az újonnan felvett dolgozóknak indokolatlanul magasabb pénzt biztosít. Ez nemcsak sérti a régi dolgozók önérzetét, hanem bérfeszültséget is okoz, ugyanakkor a jelenleginél nagyobb méretű munkaerő-vándorlást idézhet elő. A jelenlegi magas munkaerő-fluktuációt nem szabad csupán bérügyi, anyagi kérdésekre korlátozni. Hozzájárulnak olyan tényezők is, melyeknek 7 kiküszöbölése semmiféle beruházást, anyagi fedezetet nem igényel. Csupán a következetes vezetésnek nagyobb erkölcsi elismeréssel és emberségesebb bánásmóddal kellene párosulnia. Véleményem szerint legtöbb üzemünkben a törzsgárda fokozottabb megbecsülése nagyon kezdetleges. Sokat tehetnek a szocialista brigádok A termelékenység növelésében csak akkor tudunk nagyobb lépéseket tenni, ha a műszaki fejlesztés gyorsabb üteme mellett bátrabban támaszkodunk a szocialista brigádokra. Az éves versenyvállalások célkitűzéseiben, hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére szervezendő vetélkedésben erre kellene irányítani a szocialista brigádok figyelmét és olyan feltételeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb, termelékenyebb munkát. A felsorolt gondolatok, problémák mellett természetesen még nagyon sok tényező befolyásolja a termelékenység alakulását. Idetartozik az újítások számának és hatékonyságának növelése, az indokolatlan magas túlóráztatások csökkentése, stb. Akármiyen okok miatt alacsony is a termelékenység. lassú a növekedés üteme, változtatni kell rajta, mert nem egyik jelzőszáma, hanem a legfontosabb mutatója az ország gazdasági színvonalának. Bíró János SZMT-elnökségi tag Vasas Területi szervező Mellette áll a brigád... Jobbágy Károly verse, a Csillagfúvók jut az eszembe, amikor néhány lépés távolságból figyelem Percze Péter munkáját. Csillog-villog a folyékony üveg, a kádkemence körül a szivárványszínű üveggömbök szolgai alázattal formálódnak telt, kerek talpas poharakká. De nagyon hosszú az út attól a pillanattól — amikor valaki először belép az öblösüveggyár kapuján, addig —, amíg megtanulja, hogyan kell engedelmességre bírni az anyagot. Másfél évtizeddel ezelőtt Percze Péter félszeg, fiatal fiúként érkezett a gyárba. Lehet-e csodálkozni, hogy hamarosan megigézte a kemencék sziszegő, vörös izzása, a folyékony üveg formálóinak gyakorlott, harmonikus mozdulatai, a formák, a színek világa? Három éven keresztül több hasonló korú társával együtt ismerkedett az üveggyártás rejtelmeivel, az iparművészet ha. tárát súroló szakma fortélyaival. Tizenheten szereztek egyszerre szakmunkásbizonyítványt. Aztán egy—két év eltelt. s a tizenhétből négyen maradtak. A kemencékhez, az üveggyártáshoz csak azok tudnak eltéphetetlen szálakkal kötődni, akikben az évek múlásával sem homályosul el a szakma szeretete, a fáradságos munka öröme és szépsége. Tizenöt év alatt sokminden történt. A félszeg fiúcskából felnőtt férfi, megbecsült szakember lett. Ma már kétszeres Kiváló dolgozó, brigádvezető és szakszervezeti bizalmi. Ez utóbbinak négy évvel ezelőtt választották meg először, s mi sem bizonyítja jobban, méltó a munkatársak bizalmára mint az, hogy az idén ismét megerősítették tisztségében. Tizenhatan adták voksukat Percze Péterre, hogy képviselje érdekeiket, tudva azt, ügyes-bajos dolgaik intézése jó kezekben van. Sokszor nem lehet könnyű közmegelégedésre betölteni ezt a megtisztelő társadalmi megbízást, hangot adni a dolgozók véleményének, kéréseinek és javaslataiknak és tolmácsolni a vállalatvezetés álláspontját. Bár a szakszervezeti bizalmi munkájának egy részét szervezési feladatok teszik ki, az új dolgozók, a végzett ipari tanulók felvétele, a tagdíjak beszedése, a hátralékosok meggyőzése, jobb belátásra bírása, de az igazi teendő akkor kezdődik, amikor valamelyik dolgozó segítségért fordul hozzá. —~A dolgozók általában tudják, hogy mi az, ami jár, mi az, ami nem, jogtalan követelésekkel nagyon ritkán lépnek fel — vallotta Percze Péter. — A kéréseiket a szakszervezeti bizottság messzemenő megértéssel bírálja el. Elmondanék egy rendhagyó esetet, ami a közelmúltban történt. Két asszony hosszabb időre be. tegállományba került, s azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy nehéz helyzetükben segéllyel támogassuk őket. Ennek semmi más akadálya nem volt, hiszen rászorultságukhoz kétség sem fért — az egyikük négygyermekes, egyedülálló asszony — csak az, hogy egyéves szakszervezeti tagsággal még nem rendelkeztek, mégis módot találtunk gondjaik enyhítésére. A szakszervezeti bizalminak óhatatlanul mindenhez köze van, ami a dolgozókat, a munkatársakat foglalkoztatja, a normavitákhoz, a bérfejlesztes- hez, meg ahhoz is, hogyan is lesz, ha a kemence átépítése miatt áttérnek az éjszakai műszakra, mennyi pótlékot kapnak, milyen problémákat vet majd fel a kényszerű átcsoportosítás ... Percze Péter mindenütt igyekszik becsülettel helytállni: a kemence mellett, a szakszakszervezeti tagok, a munkatársak előtt, a kis kollektíva, a Percze.brigád élén, amelynek tagjai ebben az évben már a szocialista brigádmozgalomba is beneveztek. Törekvéseihez erőt ad az elismerés, a bizalom, az a biztos tudat, hogy nincsen egyedül, támogatják a szak- szervezeti tagok, akik megválasztották. mellette áll a brigád ... K. S. NOGRÁD — 1969. július 15., kedd 3
