Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)
1969-07-15 / 161. szám
LEDŐLT FALAK WE, Bekövetkezett, amit előre jeleztünk. Salgótarjánban, a Petőfi utcában napok óta életveszélyt jelentett a ruházati ktsz épületének tűzfala. Szerencsére az illetékesek megtették az óvintézkedéseket, lezárták a járdát — így a vasárnapi falomlás emberéletben nem tett kárt. tűzfal leomló téglasora borítja most az utcát. Az életveszély nem múlt el? Ezért kérjük olvasóinkat, hogy a lezárt úttesten, járdán ne közlekedjenek. Idejében szólunk. (Koppány György felv.) Külön szerencsesorsolás Az Országos Takarékpénz. tár Sportfogadási és Lottó Igazgatósága külön szerencsesorsolást tart a havi előfizetéses lottószelvények között. Kisorsolásra kerül személygépkocsi, továbbá 10 ezer, 5 ezer és 2 ezer forin. tos vásárlási utalványok. Lebonyolítására augusztus 18-án kerül sor. A sorsoláson való részvé. tel feltételei a következők: A június, július és az augusztus havi előfizetéses lottószelvények igazoló szelvények igazoló szelvényrészén a négylevelfl lóhere egy-egy levele található. A pályázónak a június, július vagy az augusztus hónapra érvényes négy darab előfizetéses szelvényről kivágott levélrészekből a négylevelfl lóherét kell összeállítani és levelezőlapra felragasztva beküldeni a Budapest 62., Postafiók 270 címre. A levelezőlapon fel kell tüntetni a beküldő nevét és címét. A beküldési határidő: 1969. augusztus 11-e. A külön szerencsesorsoláson való részvételbe a júniusi, júliusi előfizetéses szelvényeken kívül még az augusztus havi előfizetéses lottószelvényekkel is be lehet kapcsolódani. A Juventus „viharban” A képernyő előtt Ezúttal dicsérettel... A „Slágerhullám ’69” — az ŐRI felségvizein — a Juventus legénységének hajóját ringatja. A hajó — amelynek műszerfalánál, mellesleg a jazzargonánál és a zongoránál Pápay-Faragó László irányít biztos kézzel és jó ritmusérzékkel — szombat este Salgótarjánban kötött ki. A másodtiszt szerepében Angyal Jánost, a kitűnő parodistál üdvözölhettük. A matrózok — Fehér Alajos, Hanká Péter és Varga Dénes — ezúttal hang- szerekkel szorgoskodtak. Az utasok között örömmel fedeztük fel valamennyi kedvencünket, aki az utazólistán szerepel: a mindig vidám Aradszki Lászlót, az „örökké” bakfis Fenyvesi Gab it, a kellemes hangú, megnyerő modorú Harangozó Terit, a hosszú külföldi turnéról hazatért nagy Ígéret Késmárki Marikát, a „Made in Hungary" kétszeres győztesét, Korda Györgyöt, és a mindig elegáns teenager-kedvenc Poór Pétert. A Juventus személyzete és utasai a partmentiek —' korra, nemre, ízlésre való tekintet nélkül — igényes szórakoztatásáról hivatottak gondoskodni. A kapitány — egyben a rendező — Rácz György napiparancsa értelmében igénybe vehető eszközeik: — az orgonán, a zongorán, a gitáron és a dobon kívül — a népszerű, díjat nyert slágerek és az azzá teendő új, főként magyar számok. A jóízű helyenként a kelleténél csípő- sebb — humort, a szép, ízléses öltözetet és a kulturált magatartást ráadásként kap. tűk. A műsor régóta hullámzó vitát döntött el a jelenlevők számára megnyugtatóan: nem a fülsiketítő gitárzene, de nem is az andalító negédes muzsika, hanem a ritmus és a melódia együtt jelenti a hallgatásra szánt, valamennyi korosztály számára élvezhető tánczenét. Ezek után nem csoda, hogy képzeletbeli hajónk óriási tapsviharba került, amelyből csak ráadások és ismétlések árán tudott kimenekülni. A Juventus felszedte a horgonyt, elindult délnyugat irányába. A következő nagy kikötő: az Erkel Színház, a Magyar Rádió és Televízió Táncdalfesztiválja. — csongrády — Tar tál m ab és változatos műsorhetet hagytunk magunk mögött a televízióban. Ez alkalommal válogathattunk ízlés és érdeklődés szerint tudományos jellegű dokumentációkban, krimikben, irodalmi műsorokban. filmekben. színházi közvetítésekben egyaránt. Az elmúlt kedden láthattuk az Expedíció a világ tetején című, rendkívül lenyűgöző, h maga nemében páratlanul izgalmas dokumentumfilmet, amely, a Mount Everest 1963-as amerikai ostromlóinak küzdelmes útját kíséri végig a vjlág tetejéig, s képet ad egy ismeretlen világról. Szerdán a McGill-sorozat újabb bűnügyi története jelentett eseményt egy rafinált képhamisítási ügy kapcsán. Csütörtökön került sorra a Századunk ciklusban, a Ml történt a Bankgasseban? folytatásos dokumentumjáték harmadik részére, mely az előbbiekhez hasonlóan meglehetősen vontatott, önmagát ismétlő szerkesztésű s mindinkább azt az érzést kelti, hogy alkotói nem túlságosan remekelnek vele egészében sem. Élveztük viszont ugyanezen az esten az Elnapolva eímű kis játékfilmet. Az író. nikus hangvételű történet egy válófélben levő fiatal pár mulatságos, de egyben elgondolkodtató párharca, mely végül is megbékélésbe torkollik. Azt hiszem, a legtöbb tévénéző szívesen ismerkedett pénteken este azokkal a fiatalokkal, akik ebben az évben hagyják el a Színművészeti Főskolát, s az őszi idénytől különböző társulata ink tagjai lesznek. Rendkívül rokonszenveB gárdára figyelhettünk fel, közülük jó néhány arcra mér emlékeztünk Is épp a televízió korábbi műsoraiból, s a most megismerteket szintén érdemes lesz szemmel tartanunk az elkö. vetkezőkben. Az operettbarátoknak szombaton este Hervé: Nebánes- virág című művének tévé- változata kedveskedett igényes produkcióval, az est igazi élményét azonban Knut Hansun: Éhség című regényének svéd filmváltozata jelentette. A történet főhősét játszó Per Oscarsson méltán nyerte el teljesítményével az 1966-os cannes-i fesztiválon a legjobb férfialakításért járó dijat. A vasárnapi Irodalmi képeskönyv keretében kerüli vetítésre Iszaak Babel: A kezdet című regényének film. változata. A hatalmas sodrású mű magyar feldolgozása sok-sok epikus vonást hordoz, ennek ellenére megrázó drámai élmény. Az est műsorában Shakespeare tragédiája, az Antonius és Cleopatra tévéfilmváltozata erősítette meg benyomásunkat, hogy ezúttal értékes, tartalmas műsorhetet hagytunk magunk mögött, (barna) Itthon, Moszkvában, a tengerparton... Névadójuk a hős paiiizánlánv A gépjavító állomások dolgozóinak változatos üdülése A vállalatnál képződő ré- A hazai tájak megismerészesedési alapok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a dolgozók részére megfelelő ösz- szeget tartalékoljanak a belföldi és külföldi társasutazásokra, saját üdülőtelepek létesítésére. A Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága úgy döntött, hogy 1969-ben 70 ezer forintot ilyen célokra fordít. Az első kezdeményezés egy kétnapos jugoszláviai társasutazás megvalósítása volt, mely június 27- től július 3-ig le is zajlott. Ezen 31 dolgozó vett részt és szép élményekkel gazdagodva tért vissza. A résztvevők megcsodálhatták az Adriai-tengert, és hosszú Időre szóló élményt szereztek. A vállalat idei terveiben még további társasutazások szerepelnek. Mintegy 20 dolgozó jut majd el Lipcsébe, Moszkvába, Szász-Svájcba, a román tengerpartra. sére is több tarsaskirándulás szerepel a tervben: így pécsi kirándulás, a Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintése stb. A vállalat kezelésében levő 16 személyes bükkszéki üdülőtelepen Is tervszerűen folyik az üdültetés. A telep csinosítására már több intézkedés történt. A tervek szerint mintegy 120 dolgozó veszi igénybe ebben az esztendőben a rendelkezésre álló helyiségeket. A saját üdülőtelep létrehozásában a központilag biztosított, szakszervezeti, kedvezményes üdülési lehetőségeket Is figyelembe véve, az. idén a dolgozók több mint 20 százaléka vehet részt szervezett pihenésben. A vállalati támogatáson túl a Biztosítási és, önsegélyező Csoport megtakarított és erre a célra félretett összege is rendelkezésre áll üdültetésre, kirándulásra. Az egyházasgergei termelő- szövetkezet női dolgozói 13 taggal szocialista brigádot alakítottak. Megalakulásuk alkalmával felvették Turjanicza Anna, a kárpát-ukrajnai származású partizánlány nevét. Amikor a Szovjetuniót megtámadták, Turjanicza Anna önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Partízániskolában készítették fel a németek elleni harcra, majd 1943 júliusában Kilián Györggyel együtt útnak indították. Lengyelország felett ugrottak ki a repülőgépből, de aztán nyomuk veszett. A kutatások szerint Turjanicza Anna leszállása után tűzharcba keveredett a németekkel és megölték. Az egyházasgergei női szocialista brigád tagjai felvették a kapcsolatot a hős lány szülőhelyével, Nizsne Sztude- nével, névadójuk fényképét kérték, s érdeklődtek a kárpát-ukrajnai falu élete iránt. Július 24-én, Turjanicza Anna hősi halálénak évfordulóján kis ünnepség keretében megemlékeznek a partizánlány éleiéről, harcáról. ARKAGVIJ VEINER-GEORGIJ VEINER; nym^LeMtii FORDÍTOTTA: KASSAI FERENC 6.-— Miéri nem hívattad be? —. Célszerűtlen. Ha otthon teszem fel neki a kérdéseim, az baráti beszélgetés. Ha itt beszélgetek vele — az már kihallgatás. Kihallgatni pedig még korai. Egyelőre beszéigetni kell vele 1 Hát akkor csak kedvesen! — mosolygott Sarapov, Reggel újra esni kezdett a hó. Az idő melegebbre fordult, „A 42-es troli odavisz a Kuznyeekij mosztra. De okább gyalog megyek. Legalább még egyszer végiggondolok mindent” -- morfondírozott Tyihonov. Sztavickij egyáltalán nem olyan volt, amilyennek Tyi- donov elképzelte. Nem volt benne semmi édeskés. Magas, jóképű férfi nyitott ajtót, futó pillantást vetett a rendőrségi igazolványra és nyugodtan mondta: — Jöjjön be. Már vártam. — Miért9 — Gorombu tréfa lett volna a nyomozóezervek részéről. ha nem beszélnek azzal, aki talán mindenkinél jobban ismerte a meggyilkoltat, Staszt kellemetlenül érintette a kifejezés. Az ember a szeretett lényről nem beszél úgy, mint „a meggyilkoltról”. — Elhatároztam, hogy nem követem el ezt a hibát. Levette a kabátját, forgolódott, úgy tett, mintha ke-sné, hová akaszthatná, A fogason rövid, szürke kabát Sgott, a polcon fekete műbórdzseki hevert. Sztasz. együgyűen elmosolyodott’ — Bocsásson meg h tolakodó kérdéséri mennyibe •riilt ez a dzseki9 Sztavickij csodálkozó pillantást vetett rá f — 720 forintba. Magyarországon vettem. Miért? — 16 — — Ugyanllyet kínáltak nekem Is, kilencven rubelért. Drága, nem? — Ha tetszik, megéri, — Azt sem tudom, illlk-e hozzám ez a fekete szín. — Próbálja fel. — Szabad? — Persze. Sztasz felhúzta a cipzárat, megfordult a tükör előtt; — Ügy érzem, jó meleg. Télen is lehet hordani, kabát helyett. — Lehet. — Felelt Sztavickij. — Én ugyan általában csak az autóban viselem. Elhallgatott, majd némi töprengés után megszólalt: — Talán be is fejezhetnénk a jelmezbált. Nem áll jól önnek ez a dzseki. Kinyomja a pisztolya. Különben is mire kell ez? — Kíváncsi voltam, hogy áll. A pisztolyt illetően pedig tévedett. Egy doboz mentholos cukorka. Parancsoljon! — Köszönöm, nam kérek. Szóval, gyanakszik rám? — Nem. Nincs rá elegendő alapom. Beszélni szeretnék önnel. Sztavickij sértődötten hümmögött: — Hogyhogy, egy ilyen komoly beszélgetésre nem hozott magával revolvert? Tyihonov kényelmesen elhelyezkedett a karosszékben: — Nam hordom, csak ha nagyon muszáj, Nehéz. El is veszíthetem, akkor meg a fejem veszik érte. — Azt hittem, nem tesz egy lépést sem revolver nélkül. — A revolver ugyanolyan munkaeszköz a nyomozónak, mint a színésznek a maszk, ön magával viszi a maszkját bevásárlásra, vagy ha vendégségbe megy? — Szóval csak azért jött, hogy felpróbálja a dzsekimet? — Nem. Vendégségbe jöttem. Igaz, ezúttal meghívás nélkül. Munkám során néha kénytelen vagyok mellőzni a formaságokat. Gondoltam, jobb ha én jövök magához, mintha maga jön hozzám —■ Kinek jobb? — Hát, — Sztasz határozatlan mozdulatot tett. — ön szerint tehát civil körülmények közt hatékonyabb a kihallgatás? — Már mondtam, hogy ez nem kihallgatás. Ami viszont a hatékonyságot illeti — igaza van, Sztasz halkan és nagyon keményen beszélt, — Érthetetlen körülmények közt megöltek egy asszonyt, akit ön értesüléseim szerint szeretett, akit feleségül akart venni, s aki nemrég szakított önnel. Mindez elegendő annak feltételezésére, — 17 — hogy teljes erejével segíteni fogja a nyomozást. Ezért Jöttem ide. Ebben a civil környezetben, ahogy ön nevezi, sokszor megfordult Tanya Akszjonova, s önnek emlékez, nie kell mindarra, aminek köze lehel az ügyhöz. — De maga gyanakszik rám! Sztasz ránézett: — Mondja, mit csinált hétfőn este? Sztavickij járkálni kezdett: —- Hétfőn nem volt előadásom, öt felé, vagy talán fél hatkor felhívtam Tanyát a szerkesztőségben, kértem, hogy találkozzunk, beszélgessünk. Nagyon sietett valahová azt mondta, találkoznia kell valakivel. Kért, hogy szerdán hívjam fel, Gondoltam benézek Genka Grigorjevhez. — Ki az? — Egy barátom. 0 is színész. De nem volt otthon Ott lakik a Progressz mórinál. Más dolgom nem volt — jegyet váltottam 7 órára. Előadás után megvacsoráztam egy étteremben, majd hazajöttem aludni. Meg van elégedve? — Majdnem, Honnan hívta fel Tanyát? — Itthonról. — Hány perccel ezután ment el hazulról? — Talán harminc. — Grigorjev hol lakik? — A Lomonoszov sugárúton — Mivei ment oda? — 4-es trolival. — Nézzük csak: öt harminckor felhívta Tanyát. Ha: óráig készülődött. A 4-es troli megállójáig legalább negyedóra gyaloglás, plusz harminc perc a trolin, Három negyedhétre tehát Grigorjevnél volt? — Igen. — Amikor elment hazulról, látta valaki a szomszédok közül? ' — Fogalmam sincs Mintha nem találkoztam volne senkivel. — Menjünk tovább Qrigorjevéknól látta valaki? — Nem. Mondtam, hogy nem volt otthon. — Senki nem volt otthon? •— Nem nyitottak ajtót. — Rendben. Hét előtt fit nerccel nn tehát h moziná van. Mit játszottak? — Valami import-zagyvalékot. — Pontosabban ? Sztavickij láthatóan megerőltette az emlékezetéi: — Térj vissza, Beáta! (Folytatjuk} 18
