Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Országfásító fiatalok Az erdő nemcsali esztétikusán szép látvány. Az erdő' életszükséglet. Egy terület erdősítésének jelentőségét egy rö­vid újságcikkben nem is lehet kifejteni. Annyit azonban mindannyian tudunk, hogy a fák lombkoronája biztosítja a szükséges tiszta oxigént, a talaj biológiai egyensúlyának fennmaradását. De még az időjárásra is befolyásoló hatása van. Nem beszélve a fának, ipari nyersanyagnak szerepé­ről. Magyarország — különösen az alföldi területeken — szegény erdőségekben, tehát: kell az erdő. Az ember évszáza­dokig Irtotta az erdőt és gyakran nem gondoskodott az után­pótlásról. Fogytak a fásított területek, a meglevők elöreged­tek. városrészek vagy új városok nőttek ki a földből, sokszor az erdők rovására. Fát. fát, fát’ A kiáltást elsők között a KISZ értette meg. Azonnal je­lentkezett a feladat egy részének megoldására. Fiatal erdő­ségek kellenek? Ki lenne illetékesebb mint éppen a fiata­lok. A KISZ központi bizottsága ezért első kongresszusán vállalta, hogy egyik főszereplője lesz a nagy országfásító program végrehajtásának az azóta már bevált és népsze­rű módon: védnökséget vállalt fölötte. Néhány év alatt több tízezer hektár területen több mint 60 millió facsemetét és suhángot ültettek el. A KlSZ-alap- szervezetek és úttörőcsapatok fásítási programjában fő­leg a városoknak, községek belterületeinek, az új lakótele­peknek, gyermekjátszótereknek fásítása volt a feladat. A nagy erdők telepítésében kisebb feladat jutott a JKISZ-nek. A határozat kimondja, hogy a 3. ötéves terv hátrklevő idő­szakában mintegy 200 millió, a 4. ötéves tervben mintegy 500 millió facsemetét és suhángot kell elültetni és ezek ápolási, növényvédelmi munkálatait elvégezni. A KISZ központi bizottság kidolgozta az ifjúság erdő- telepítési és fásítási programjának elvét. A gazdasági me­chanizmus reformjának bevezetése nagyobb lehetőségeket te­remt az üzemek erdőtelepítési, fásítási tevékenységének szé­lesítésére. Ahogy nőnek a feladatok, természetesen a meg­valósítással egyidejűleg növekszik az e munkában résztvevő fiatalok száma is. Érdekes és igen helyes jelenség, hogy a védnökség! program keretében egyre több az erdészetben dolgozó szakmunkás és fiatal. A program megvalósulása érdekében szükséges, hogy a gazdasági vezetés biztosítsa a vállalások teljesítésének fel­tételeit. A védnökség! programon belül a KISZ-szervezetek ver­senyeket indítottak az ifjúsági munkacsapatok között és ezt évről évre figyelemmel kísérik. A versenyben első helyezést elért KISZ megyei bizottság elnyerni a KISZ kb és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának vándorzászlaját, okle­velét és emlékplakettjét. A fásítási munkában kiemelkedő eredményt elért megyei bizottságokat ezenkívül külön pénz­jutalomban is részesítik. <R) Új üzemrész Kisterenyén Az idén kezdték, és már átadták Kisterenyén a Nógrádi Szénbányák építörészlegének dolgozói az új üzemrészt. Ganz-Villamossági Művektől már szállítják a félautomata forgácsológépeket (Simonffy Jenő felvétele) Megkezdik a La Manehe alatti alagút építését Réges-régi terv válik valóra építése 3 év alatt fejeződik be. ezzel. A kontinenst Angliával A tenger alatti alagúton órán- összekötő víz alatti út építése ként kb. 4500 kocsi haladhat 1971-ben kezdődik. A jelenle- át 2 irányba, gi eíőirányzatok szerint kb 3 Az al út rentabmtósára milliárd frankba fog kerülni vonatkozó előzetes számítások (ennyi egy közepes nagyságú szerint a La Manche alagút kohászati üzem íelépítésének, már az első évtől kezdődően felszerelésének költsége) és nyereséges lesz. Akire mindig szükség van Az ajtó előtt javításra váró és már nem is javítható ko­csikerekek, szekérderekak, bent a műhelyben meg szer­számok, s egy rúdon patkók — nemcsak egy műhelyre, ha­nem egy egész falura való szerencsegyűjtemény. Gazdá­juk Galantes István a nógrád- marcali termelőszövetkezet ko­vácsműhelyének főnöke. A tsz-nek tíz fogata van, most a dologidőben be van .fogva, kopik, rongálódik mind. Mégis, nem velük van a leg­több gond. A most épülő do­hánypajta vasalásait, sarok­vasait itt, a kovácsműhelyben készítették el. Nem volt kis munka. Bár a termelőszövetkezet egyre inkább gépesíti a szállí­tást, a szekerekről nem lehet lemondani. így hát a javítá­sok mellett a kovácsműhely­ben most egy új szekér készül, bizonyítva, hogy Nógrádmar- calan értik még a kovácsmes­terség minden csínját-bínját, a patkolástól egészen a szekér­készítésig. A* a műszaki fejleszd Hová kerülnek a milliók? A pénznek van egy megle- vek összeállítását gazdaságos- hetősen furcsa szokása: nem sági számítások, szakszerű és szeret megmelegedni az em- fontos felmérések előzik meg. bér szebében. De mi az a pár A megvalósításra érdemes ja­forint, amihez megánember- ként hozzájutunk azokhoz a milliókhoz képest amelyek műszaki fejlesztésre, beru­házásra összegyűlnek az üze­mek, gyárak, vállalatok „bukszáiban”'? Lehet aztán, hogy a sok is kevésnek tűnik, ha a fejlesztés forintjait nem a zsebünkhöz, hanem az el­végzendő feladatokhoz mére­tezzük. Annyi bizonyos, nem mindegy, hogyan, mire költik el a vállalatok azt, ami van. A jó javaslat beépül a tervbe Széky Miklós, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek műszaki­fejlesztési főosztályának osz­tályvezetője így beszélt erről: — A műszaki fejlesztési ter­vaslatokat aztán beépítjük a fejlesztési tervekbe. A mun­ka zöme már az előző évben elkészül, a kisebb részt a ter­melés során felmerülő fej­lesztési elképzelések kidolgo­zására tartalékoljuk. Milyen szempontokat veszünk figye­lembe a tervek összeállításá­nál? Az elsőrendű követel­mény: minél több megtakarí­tást hozzon a vállalatnak. haszna jelentős részben egy későbbi időszakban csapódik ki. Mit tartalmaznak a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek hi- deghengerművének ez évi fej­lesztési tervei? Mik valósul­tak meg belőlük? — A Villamostechnikai Ku­tató Intézet közreműködésé­vel elkészítjük ebben az év­ben a négyhengeres henger­állvány automatikus leállító berendezését, amelyre félmil­lió forintot szánunk. — tájé­koztatott Széky Miklós. A Természetesen, nemcsak tervek többségét technológiai Üres helyek és ami mögöttük van Miért nincs elég ifjúmunkás-jelentkexő ax iXDH-ba­Élénk német beszéd üti meg a fülemet a salgótarjáni tóstraridon. — NDK-sok — jegyzi meg valaki. Akik 1967-ben mentek ki dolgozni, már többé-kevésbé jól beszélik ezt a világnyel­vet. Nagy nyereség ez mind a köz, mind pedig az egyén szempontjából. Ha még azt is tudjuk, hogy ezenkívül meg­ismer egy baráti országot, közel kerül annak népéhez, s olyan szakmát, illetve szak­mai tapasztalatokat szerez, amelyet hazatérve is kitűnő­en hasznosíthat, állíthatjuk, érthető az érdeklődés a Német Demokratikus Köztársaság iránt, ahol jelenleg mintegy 8006 magyar ifjúmunkás él és dolgozik a különböző üzemek­ben. met Demokratikus ság munkahelyein. Nógrádból körülbelül négy­százan dolgoznak az NDK- ban. Ebben az évben 202 fia­talra számítanak 18 és 26 év közötti lányokra, illetve nőt­len férfiakra. Jelentkezni le­het a városi tanácsok munka­ügyi előadóinál, megyei tanács osztályán július közepéig. Az üres helyek még várják a fiatalokat. Miért üresek azon­ban ezek a helyek? Köztársa- módra is találunk példát. A Jelenleg jelentkezési lapokon van egy záradék, amelyet a vállalat vezetőinek kell aláírni. Itt arról van szó, hogy a vezetők alkalmasnak tartják-e a je­lentkező fiatalt az NDK-ban végzendő munkára. Érthető, hogy az üzemek vezetőinek valamint a véleményét is kikérik, hiszen munkaügyi ők ismerik legjobban dolgozó­jukat. A vállalati igazgatók azonban több esetben egysze­rűen nem írják alá ezt a zá­radékot, s arra hivatkoznak, Tapasztalatok mutatják, hogy munkaerőgondokkal hogy nem egyértelműen az érdeklődés hiányáról van szó Nógrádban sem. Gondot okoz, hogy a vállalatok, üzemek a jelentkezés lehetőségét a fia­tal szakmunkások körében nem propagálják, sőt arra is van példa, hogy igyekeznek Érthető az érdeklődés, megakadályozni az ifjúmun­küzdenek, nekik is kell a munkás. Ahhoz természete­sen minden vállalat vezetőjé­nek joga van, hogy adott esetben: valakit alkalmatlan­nak nyilvánítson. Ahhoz azonban nincs joga, hogy he- , ]k t t 1d lyesnek, vagy helytelennek mondjuk. Az igazság azonban az, hogy nincs minden rend­ben az érdeklődés körül. S ha lenne is érdeklődés, nem megfelelő a szőkébb környe­zet, az üzem, a gyár, a válla­lat szemlélete. De lássuk sor­jában. A Nógrád megyei Tanács VB Munkaügyi Osztályára e napokban is érkeznek a fiata­lok kérelmei a megye és Sal­gótarján különböző üzemei­ből. Sajnos, nem annyi, amennyit várnak. 1967-ben és 68-ban számos nógrádi fiatal találta meg számítását a Né­tartsa a fiatalok jelentkezé­sét. Mégpedig azért nincs, mert a jelentkezés, az akció nincs kötve az ő javaslatá­hoz. Hatalmi pozícióból vi­szont csak visszaéléssel tart­hatja vissza a papírt. Más módja is van a jelentkezés miszerint megakadályozásának, ame- időszakban lyekre sajnos szintén tudunk konkrét példákat. Az is elő­fizetést aki je­lentkezik, vagy egyéb jutta­kások jelentkezését. A gond emiatt egyre súlyosabb, s mondjuk ki nyfl-tan, fenyegeti a kormányegyezmény végre­hajtását. Annak ellenére, hogy a gyakorlatban a két or­szág kormányai között létre­jött egyezmény két—hároméves magyar munkásfiatalok dol­gozhatnak az NDK-ban, jól fordul, hogy jobb funkcionál, s beváltja a hoz- ígérnek a fiatalnak, záfűzött reményeket. A fiatalok kedvét néhány tásokat helyeznek kilátásba, üzemünkben már eleve el- csakhogy maradjon, veszik a jelentkezéstől. Ho- E szemlélet, azon túl, hogy gyan? A legkurtább elintézési visszaélésekre is vezethet, rendkívüli szűk látókörűségre vall. Hiszen az akció sikere nemcsak az egyén számára nyújt előnyöket, a szép élet­pálya befutásának lehetősé­gét, hanem ezáltal az üze­mek, vállalatok számára is kamatozik. S ha igaz is, hogy van munkaerőhiány, az a ta­pasztalatmennyiség, ame­lyet egy—két év alatt a kint dolgozó fiatalok szereznek, az adott vállalat számára sokkal többet ér, mint a pillanatnyi gond enyhítése a fiatalok itt­hon tartásával. Milyen szakmákban várnak még jelentkezőket? Az építő­iparban ács és kőműves szak­munkásokat várnak, az NDK vasipari üzemei esztergályos, marós, lakatos és fúrós szak­munkásfiatalokra számítanak. Hatvan leány betanított mun­kára jelentkezhet, villamos­ipari üzembe. (Néhány szót erről részletesebben is szó­lunk. A budapesti rádiótech­nikai gyár idén a salgótarjá­ni Bányász Művelődési Ott­honban megkezdi a termelést. 1973-ban az új gyár is fel­épül, amely 1206 dolgozót fog­érettségizett fiatalokat. E dinamikusan fejlődő iparágban tehát az a hatvan fiatal is megtalálná a számítását, aki ezután jelent­kezne a még üres helyekre.) A kormányközi egyezmény végrehajtása Nógrádban sem csupán — és nem is elsősor­ban — a fiatalok ügye, ha­nem közügy. A jelentkezések megakadályozására tett kísér­letek arra is figyelmeztetnek, van még tennivalónk a hely­telen szemlélet elleni küzde­lemben. S ez a gazdaságirá­nyítás új rendszerének köve­telménye is egyúttal. Tóth Elemér forintban lehet lemérni egy fejlesztési elképzelés haté­konyságát. A megtakarítás mel­lett — vagy vele egysorban — nagyon fontos a minőség- javítás, a gyártás- és gyárt­mányfejlesztés, s lehetne még több olyan jellemzőt említe­ni amiknek eredményessége nem közvetlenül, hanem át­tételek révén jelentkezik. Csak egy példa: ha jobb minősé­gű az áru, keresettebb a pia­con, a vásárlók, ragaszkod­nak hozzá, több fogy belőle, növekszik az üzem bevétele, nyeresége. — Nem törvényszerű, hogy a megtakarítás már az adott évben nagyobb legyen mint a ráfordítás — hangsúlyozta Széky Miklós. — A műszaki fejlesztési tervek gyárrészle­gekre, üzemrészekre vannak lebontva. A műszaki fej­lesztési alapot nem egyenlő­en osztjuk el. így Is mond­hatnám: fontossági sorrendet állítunk fel — az előttünk ál­ló feladatok mérlegelésével — melyik üzemrésznek van leginkább szüksége a fejlesz­tésre. Nálunk az egyik köz­ponti téma a hideghengermű, amelynek műszaki fejlesztési alapja — a beruházási fej­lesztési alapon kivül — 2,3 millió forint, amiből az első félévben 0,5 milliót használ­tunk fel, ugyanakkor ez az üzemrész az év során eddig körülbelül 2 milliós megtaka­rítást hozott.., Négyszeres megtakarítás Lehetséges, hogy ezek a számok az első pillanatban meglepően hangzanak. Bű­vészmutatványnak tűnik a két adat egymás mellett:" fél­millió befektetés négyszeres megtakarítás, pedig nem az. Ennek is van kézenfekvő ma­gyarázata. A műszaki fejlesz­tés nem kampányszerű tevé­kenység, hanem rendszeres, állandó munka. amelynek változások, ésszerűsítések, kísérletezések teszik ki. Csökkentjük a lágyítókemen­cénél a villamosenergia-fei- használást. Másik téma: az anyagbetét-csökkentés, ami­nek a lényege, hogy egység­nyi nyersanyagból — külön­böző technológiai intézkedé­sekkel, új vagy még nálunk kevésbé ismert módszerek bevezetésével — minél több készterméket állítsunk elő. Ma is helytálló a közmon­dás, hogy sok kicsi sokra megy. Egymás mellé lehet rakni a tételeket. Az összes- dógép olyan végeredményt hoz ki, ami feltétlenül ezt igazolja. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeknél saját ter­vezésű csévedobokat gyárta­nak. Kikísérletezték a re- dőnyrugók előállítását, ezt az árut korábban külföldről im­portáltuk. Fejlesztették, kidolgozták, megkezdték — Egy új típusú automata mosógéphez, ami csak ezután kerül forgalomba, mi szállít­juk a kapcsolóba beépítésre kerülő jelzőrúgót — mondta Széky Miklós. Kidolgoztuk a narancsláda-kötözőszalag gyártási technológiáját, meg­kezdtük előállítását. Csupán a pácolósor gőzfelhasználásá­nak csökkentése 261 ezer fo­rint megtakarítást jelent. Ki­alakítottunk egy speciális csiszológépet, amelynek segít­ségével finom felületű sza­lagacélt tudunk gyártani. Er­re korábban nem volt lehető­ségünk. Érdekelt a hideghen­germű a DEXION-Salgó új üzemnél a termelés üzemsze­rű megkezdésében is. Jelenleg a festési eljárás kikísérlete­zésén dolgozunk. A hideghengermű kért és kapott műszaki fejlesztésre 2,3 millió forintot. Adott ed­dig 2 milliót, amit ez év vé­géig várhatóan további 3 millióval sikerül megtoldani. Kiss Sándor NÓGRÁD — 1969. július 2., szerdo

Next

/
Thumbnails
Contents