Nógrád. 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Szibériai útigegyzet: MR MO KI KOZ OTT XXI« Szervi* — kuznyecki módrsi Mesélték, hogy amikor egy Mindezt már csak azért is amerikai tudósító Novokuz- érdemes idézni, mert a kül- nyeckben járt, alaposan el- fí,, , csodálikozott. A régi, petrovsz- fo d hajlamos ráhuznl a lel" ki idők útleírásai alapján zőt erre a vidékre: Sötét Szi­képzelte el magának az acél béria. S azután, amikor köze­'SfflÉfli íí %* . " M* ' :: rv J városát. Egy másik újságíró, aki átkelt az óceánon. hogy igazi Szibériát lásson, Novo- kuznyeckben hallotta, látta először a színházban Strausst, a Strauss-operettet. Azután többször is szervizt emlege­tett, amire Rogyion Szeme- nyuk, a bretszki erőd egyik hős védője adta meg neki a választ. Gondok a plakátok olőtt — Értem én az urakat — kezdte Szemenyuk — a szer­viz az önök nyelvén azt je­lenti, hogyan élünk, hogyan Látják el nálunk a munkás­embert a különféle szolgálta­tásokkal és hogyan használ­juk azt fel a magunk javára. Ugye erre gondoltak? Az amerikai újságírók bó­lintottak. — Nálunk kuznyecki mód­ra valósul meg ez a szerviz. Amikor a kuznyecki munkás a Martin-kemencéknél, vagy pedig áz erdőben az új épít­kezéseken befejezi a munkát, bizony gondoktól terhes ábré- zattal áll meg a színházi mű­sorplakátok előtt. Hová is menjen el estére. A balettre, a drámai színház előadására vagy pedig az esztrádműsor- ra váltson jegyet ma este? Vagy pedig maradjon otthon és verses kötetet olvasson, amelyiknek a szerzője a teg­nap katonája, ma pedig váro­sunk egyik építője. Mert Szibériában a regény­írás. a költészet összeforrott a mindennapos munkával. Ma­ga az acél is dalt csilingel a fülükbe, csak legyen. aki meghallja, pápírra vesse, el­énekelje az irodalmi színpad műsorában. És akadnak ilyen munkásköltők, trubadúrok szép számmal lebbről megismerkednek vele, megváltozik a véleményük. A festőművész távirata Féltve őrzik ezt a nevezetes táviratot Novokuznyeckben. Roquell Kent írta. Az ameri­kai festőművész alkotásaiból kiállítást rendeztek az acél városában. Tízezrek tekintet­ték meg a képeket és több száz levélben és táviratban fejezték ki elismerésüket a messzi ország művészének. A szibériai emberek őszinte megnyilvánulására Kent távi­ratban válaszolt: „Drága Barátaimf Megkaptam az önök meleg hangú és szívélyes táviratait Kiéreztem belőle az önök kö­szönetét és háláját munkám iránt. Sietek ölelő karomat ki­nyújtani önök felé és kifejez­ni köszönetemet ezért r nagy figyelmességért. Az a tudat, hogy képeim az emberek szé-. les tömegének tetszését el­nyerték, különös boldogságot jelent számomra. £n osztom a szovjet festők és a műértő szovjet emberek véleményét, hogy a festőművészet az egész emberiség javát kell, hogy szolgálja. Olyan legyen, hogy azt mindenki megértse, ábrá­zolja az élet lényegét és szép­ségét. Minden elismerésem az önöké." Hát ez is a kuznyecki „szer­vizhez” tartozik. És az is, hogy Norbert Babion már másodszor fedezte fel Novo- kuznyecket. Harminc évvel ezelőtt járt a városban az osztrák formázó és a szovjet emberekkel közösen építették fel a vasművet. Most alapo­san elcsodálkozott a városón, a változáson. — Nem ismerek Novokuz- nyeckre — mondta. — Hol vannak a szűk barakklaká­sok. a sáros utcák, a fából ácsolt iárdák? Amikor a kuznyeckiek tu domást szereztek látogatásá­ról, meghívták a városi kór­házba, ahol ingyen gyógyke­zelik a betegeket. /. — Nálunk a kórházi keze­lés árába betegszik bele az ember... Elvitték az úttörőtáborba, ahol a gyerekek vidáman, gondtalanul nyaralnak. Nor­bert Babion a Duna-partot emlegette, mint a bécsi gye rekek egyetlen ingyenes „üdü­lőjét”. Meghívták az üzlethá­zakba is és megmutógatták az áruval megrakott kirakatokat. S ezután a bécsi formázó­mester Novokuznyeckben megtekintette a híres Strauss- operettet: a Nagy keringőt. Sporté kultúra étt pihenőn A novokuznyecki városi pártbizottságon újra szóba került az amerikai tudósítók szervizkérdése és megmagya­rázták, hogy Novokuznyeck­ben a szerviz nem csupán szolgáltatást jelent, hanem sportot, kultúrát, pihenést is. Az magától értetődik, hogy az emberek számára ivóvizet, villanyt, utat, közlekedést, mosást, javítást kell biztosí­tani többek között, mégpedig olcsón és jó minőségben. De az sem mindegy, hogyan szol­gálnak ki a boltokban. Betértem egy üzletbe. Nézelődtem, szókincsem nem is igen engedett volna meg többet. Azonnal észre­vették, azonnal hozzám lép­tek és megkérdezték, mit szeretnék vásárolni. Mikor megtudták, hogy magyar va­gyok, hívták az üzletvezetőt, mert a külföldi vendéggel kétszeresen figyelmesen fog­lalkoznak. Az arcokat figyel­tem. Sehol egy ingerült gri­masz, egy heves kézmozdulat, egy tolongó vásárló. Mindenki vár türelmesen a sorára és mivel türelmes és nem pró­bálja elvonni a kiszolgálók figyelmét, így ő is hamarosan sorra kerül. Mindenütt így van ez. Az autóbuszoknál, a villamoso­kon, a vasúton, a színházak, a mozik pénztáránál. És a szovjet emberek nem „csomó­ban” állnak sorban, hanem egymás mögött, legtöbbször libasorban. A sor egyenlete­sen, lassan, ritmusosan mo­zog előre, senki sem tolako­dik. Csak a kismamák és a harcok veteránjai kivételek, őket előre engedik minde­nütt. így hát az a bizonyos „szer­viz kuznyecki módra” min­dent jelent, ami összefüggés­ben áll az emberrel, a min­dennapos élettel. Szolgál­tatás és emberi magatartás, egymás kölcsönös megbecsülé­se. . . (folytatjuk) Gotyár Gyula Nyolcszáz­éves település A XI. század második felé­től településként tartják nyil­ván Patakot. Az első írásos emlékek az 1250-es évekből származnak. Valamikor főút­vonal vezetett keresztül a köz­ségen, ennek köszönhette fennmaradását, lassú, de ál­landó fejlődését. A község történetének megírásával Mosonyi László nyugdíjas pedagógus foglal­kozik, akinek már ükapja is tanító volt. A pedagógusdi­nasztia legfiatalabb tagja a lánya, aki számtan-fizika sza­kos tanár Vácott. Mosonyi La­ci bácsi számtalan generációt nevelt föl Pusztaberkiben és Patakon. Több híres tanítvá­nya van, mint Árpád Antal, aki orvos lett, s hosszabb ide­ig kórházparancsnok volt Ko­reában. Amióta nyugdíjba ment Mosonyi László, a kul- túrotthont vezeti, szabad ide­jében pedig a levéltárakban, parókiákon gyűjti az anya­got, a dokumentumokat a község történetéhez. Felkészüllek a tűzvédelemre Június másodiH leiében Nógrád megye tsz-ei, állami gazdaságai minden intézkedést megtettek, hogy a gabonabetakarítás tűzvé­delmi szempontból zavartalan le­gyen. A községi tanácsok vb-i, sőt a tanácsülések is mindenütt foglalkoztak a tűzvédelmi tenni­valókkal. Megszervezték az ellen­őrzést, és biztosították a felké­szülést az esetleges tűz esetére. A községi önkéntes tűzoltók felké­szülése .jónak modható. Mindent elkövetnek azért, hogy a gabona- betakarítás tűzmentes legyen. Az erőgépek tűzrendészet! szemléje is kielégítő volt. f nacsa MILYEN MÓDON LEHET IGAZOLTATNI A KATONAI SZOLGALATI IDŐT? Kérdezi K, F. olvasónk. A katonai szolgálattal összefüg­gő igazolások rendjéről az 1/1969. (H.K. 1) MNVKF. szá­mú utasítása rendelkezik. Ez a szabályozás a Munkaügyi Közlönyben is megjelent, ezért közöljük a rendelkezés­ből olvasónkat érintő részt: A tartalék — és nyugállo­mányban levő hadköteles ko­rúak (tiszt, tiszthelyettes, tisztes, honvéd) felszabadulás után teljesített katonai szol­gálatát érintő adatok igazolá­sa a területileg illetékes kie­gészítő parancsnokságok ha­táskörébe tartozik. Az emlí­tett utasítás közli, hogy az igazolás alapjául milyen ok­iratok fogadhatók el. A gyermekgondozási se­gélyre az jogosult — az egyéb feltételek esetén is — aki ti­zenkét hónapi munkaviszonyt tud igazolni másfél év alatt. D. S.-né olvasónk 1966-tól folyamatos munkaviszonyban állt 1968. augusztus 3-ig. Ez­után munkahelyét otthagyta, majd ez év januárjában újból elhelyezkedett. Szeptember­ben szülni fog. Kérdezi: meg­kapja-e a hároméves gyer­mekgondozási segélyt? Olvasónknak kedvező vá­laszt adhatunk. A gyermek- gondozási segélyről szóló, ja­nuárban megjelent rendelet szerint a dolgozó nőt a szü­lési szabadság lejártát köve­tően a gyermek 3 éves korá­nak betöltéséig gyermekgon­dozási segély illeti meg, ha a szülést közvetlenül megelő­ző másfél éven belül össze­sen 12 hónapig munkavi­szonyban állt, és legalább na­pi 6 órai munkaidővel dolgo­zott, továbbá, ha a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. E rendelkezés sze­rint másfél év alatt 12 hó­napi munkaviszonyt kell igazolni, amely munkavi­szonnyal olvasónk rendelke­zik is, tehát jogosult lesz a gyermekgondozási segélyre. Minden dolgozót a betöltött munkaköre szerint kell be­sorolni a részesedési kategó­riába. J. K. olvasónk kérdésére — akit nem a kollektív szerző­dés szerint soroltak be mun­kahelyén — kedvező választ adhatunk. A 13/1967. sz. Mü. M. sz. rendelet előié.ia. hogy a dolgozókat munkakö­rüknek megfelelően be kell sorolni a részesedési kategó­riába. Levélírónk szerint a vállalati kollektív szerződés a csoportvezetői munkakört a II. részesedési kategóriába sorolta, ezzel szemben őt et­től eltérően a TIT. kategóriá­ba tették. Olvasónk jogosult panasszal fordulni a vállala­ti munkaügyi döntőbizott­sághoz. Moziélet Jugoszláv és olasz film július első bemutatóin Július első játékhetében két film kerül a salgótarjá­ni mozilátogatók elé. Csütörtöktől játssza a No­vember 7 Filmszínház' a Két mamám és két papám van című, magyarul beszé­lő, színes jugoszláv filmet. A nagyon szellemes témájú alkotás mottójául legtalá­lóbban azt írhatnák a ké­szítők: családi élet anno 1969. A filmet kitűnő fel­nőtt- és gyermekszereplők játéka teszi élvezetessé. Július 6-tól 9-ig láthatjuk A tigris című színes, olasz filmvígjátékot. A produkció a kitűnő olasz rendező, Di- no Risi műve. Az érdekes, izgalmas filmvígjáték nem­csak történetével, de szerep­lőivel is remek szórakozta­tást nyújt. NÖGRAD - 1969, július 2„ szerda Kemerovoi a Balaton pionírok pariján Évenk ' ■' visszatérő hagyo­mány, bogi nógrádi es keme­rovoi úttörők” látogatnak egy­máshoz a nyári szünidő alatt. Vasánap a Ferihegyi repülő­téren Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára fogadta azt a pionír- csoportot, amelyik szibériai lestvérmegyénkböl — Keme- rovóból érkezett hozzánk. A szovjet pajtások vasárnap a fuvaros nevezetességeivel is­merkedtek. ellátogattak a Vi­dám Parkba is, a hét elején pedig megkezdték a balatoni szaktáborban kéthetes nyara­lásukat. A szaktáborban azok a fiatalok üdülnek, akik a ta­nulmányi versenyeken a leg­jobb ereóuvmyeket érték el. Szovjet úttörővendégeink már a táborozás alatt talál­koznak nógrádi pajtásokkal, hiszen a balatoni táborban nógrádi tanulók is vannak. Kétheti táborozás után me­gyénkbe érkezik a kemerovoi úttörők csoportja, amely 29 tagból áll, vezetőjük: Filnarov Bencion Boriszovics, a Keme­rovoi megyei Tanács Művelő­désügyi Osztályának helyettes vezetője. Az úttörőket még há­rom felnőtt vezető is elkísérte — Potokina Tamara, a novo­kuznyecki városi Komszomol- bteottság titkára és Marfiana Zója Dimitrijevna, aki a novo­kuznyecki városi úttörőház ve­zetője. Jesztifejev Genadij pe­dig a kemerovói munkásfia­talokat képviseli, ő a város kémiai kombinátjának Kóm- szomol-titkára. A szovjet pajtások látoga­tásának viszonzásaként Nóg- rádból harminc pajtás utazik július 24-én a testvéri Keme- rovóba. Egy kedves jelenei a Két mamám és két papám van című új jogoszláv filmvigjátékból A tigris című olasz filmvígjáték főszerepét a kitűnő Vitto­rio Gassman formálja

Next

/
Thumbnails
Contents