Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Folytatja munkáját a moszkvai tanácskozás Történelmi jelentőségű esemény (Folytatás az 1 oldalról.) „Ügy véljük — mondotta a továbbiakban —, a szocializ­mus félévszázados története megmutatta, hogy a szocializ­musban is keletkeznek ellent­mondások, mégha alapvetően más természetűek is, mint a kapitalizmusban. Ezeket az el­lentmondásokat meg kell ol­dani. A szocialista forradalom győzelme nem véd meg auto­matikusan a hibáktól, az el­mélet és gyakorlat közötti el­térésektől. Pártunknak az a véleménye — mondotta — hogy szükséges a vita mozgal­munk néhány alapvető prob­lémájáról. A véleménykülönb­ségek oka lehet egyik vagy másik párt helytelen magatar­tása, de lehetnek azok az ' -,i különböző feltételek is, ame­lyek között pártjaink a külön­böző országokban harcolnak”. Az OKP olyan elméleti, poli­tikai és ideológiai kérdésekről folyó vita híve, „amelyben nem kerül sor megbélyegzé­sekre, elítélésekre, kiélezett polémiákra” — mondotta vé­gül az osztrák pártküldöttség vezetője. S. A. VIKREMASZINGHE a Ceyloni Kommunista Párt elnöKc Megállapította, hogy a moszkvai értekezlet munká­jában több testvérpárt képvi­selői vesznek részt, mint az 1968. márciusában Budapes­ten tartott konzultatív talál­kozón, amelyen a mostani tanácskozás összehívását el­határoztak. A Ceyloni KP küldöttsége fenntartás nélkül támogatja az előkészítő bi­zottság által az értekezlet elé terjesztett négy dokumentu­mot. A ceyloni küldöttség vé­leménye szerint a fő doku­mentum egy vagy több részé­nek elhagyása megbontaná e dokumentum egyensúlyát és gyengítené erejét. Ezért a ceyloni küldöttség az előké­szítő bizottság munkája so­rán nem járult hozzá az olasz elvtarsak azon javaslatához, hogy a fődokumentumnak csupán a harmadik részét hagyják meg. Ezért nem já­rult hozzá a küldöttség az ausztráliai elvtársak javasla­tához sem, amely a fődoku­mentumot két okmányra bon­taná, arra, amelyet az érte­kezleten résztvevő minden párt képviselői aláírnának, valamint arra, amelyet csupán az azt jóváhagyó pártok kép­viselői írnának alá. Az auszt­ráliai javaslat elfogadása azt jelentené, hogy egyidejűleg demonstrálnák az egység meglétét, de hiányát is. Ez az értekezlet céljaival homlok- egyenest ellenkező eredmé­nyekhez vezetne. Ezért a kon­ferenciának meg kell vizsgál­nia és el kell fogadnia az előterjesztett fődokumentum­nak mind a négy részét. Természetesen a fődoku­mentum nem elemezhet min­den olyan kérdést, amelyben nézeteltérés állhat fenn. A ceyloni küldöttség véleménye szerint azonban a jelenlegi szakaszban célszerű a hang­súlyt arra helyezni, ami egye­sit bennünket, s a megoldat­lan problémákat félretenni további tanulmányozás és megoldás céljából. Nem lehet arra számítani, hogy az im­perializmus passzívan várja, amíg valamennyi nézetelté­résünket megoldjuk. „A Ceyloni KP nem hagy­hatja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a nemzetkö­zi kommunista mozgalom és valamennyi imperiaiistaelle- nes erő egységéért folyó harc jóval bonyolultabbá vált a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusán elfogadott ha­tározatok eredményeként, jól­lehet nem ragaszkodtunk ah­hoz, hogy a fődokumentum­ban hivatkozás történjék er­re a kérdésre. A KKP IX. kongresszusa nemcsak, hogy nem enyhítette a Mao Ce- tung-vezetés szovjetellenes, nemzeti-soviniszta, megosztó politikáját, hanem ellenkező­leg. véleményünk szerint erő­sítette azt a veszélyes poli­tikai irányvonalat, amely már Igen komoly és tragikus kö­vetkezményekhez vezetett az imperialistaellenes és kommu­nista mozgalom egyes oszta­gainál, amelyeknél ez a poli­tika időnként meghatározó tényezővé vált” — hangoztat­ta a Ceyloni KP elnöke, majd így folytatta: „A Brezsnyev elvtárs felszólalásában Idézett konkrét példákból teljesen világos, hogy a maoista ve­zetés veszélyes útra tért, amely nemcsak megnehezíti a közös célért folyó harcot, de tény­legesen ellenségeink kezére játszik.” A szónok ezután hangoztat­ta: a maoizmust vallási dog­mává és a népre ráerőszakolt erővé tették. Végzetes befo­lyását igyekszik kiterjeszteni a más országok munkásosz­tályában található állhatatlan és kalandor elemekre. A cey­loni küldöttség ezért nem já­rulhat hozzá az olyan- felhí­váshoz, hogy tartózkodjanak a maoista vezetés bírálatától. A Ceyloni KP Központi Bi­zottsága felhatalmazta a párt küldöttségét, tegyen meg min­dent a moszkvai értekezlet sikere érdekében. A küldött­ség meggyőződése, hogy a nemzetközi értekezlet hatal­mas ösztönző a világ népei számára abban a harcban, ■ímelyet az emberiség közös ellensége, az imperializmus ellen vívnak. K. LARSEN a Norvég Kommunista párt elnöke Felszólalásának elején kife­jezte azt a reményét, hogy az értekezlet lépést jelent a kom­munista pártok tartós egységé­nek helyreállítása és az impe­rializmus elleni harc erősödése irányában. Az imperialistaellenes harc­ban a Norvég Kommunista Párt legfontosabb feladata a küzdelem Norvégiának a NATO-ból történő kilépéséért. E feladat megoldása növelné a norvég nép lehetőségét, hogy maga határozza meg fejlődésé­nek útját, biztosítsa országá­nak önállóságát az európai kollektív biztonsági rendszer keretedben. Az európai katonai tömbök feloszlatása fontos hozzájárulás lenne a tartós békéért, az imperializmus el­len, az országok szuverenitásá­nak és területi épségének biz­tosításáért folyó világméretű harcban. A Norvég KP képviselője rámutatott arra, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lomban le kell küzdeni a né­zeteltéréseket, akcióegységet fcell elérni mindazokban a kérdésekben, amelyekben az altalános nézetek megegyez­nek. A Norvég KP véleménye szerint az egységet nem lehet elérni a pártok között mutat­kozó nézeteltérések teljes szám­bavétele, valamint azon elvi­tathatatlan joguk nélkül, hogy önállóan határozzák meg sa­ját politikájukat. A Norvég KP képviselője javasolta, vizs­gálják meg azt a kérdést, hogy különböző pártok képviselőiből bizottságot hozzanak létre né­hány olyan elméleti, ideológiai és politikai jellegű .kérdés ta­nulmányozása és megvilágítá­sa céljából, amelyekben jelen­leg véleménykülönbség áll fenn. Larsen felhívta az értekezlet résztvevőit, hogy az ilyen kér­désekben a vitát tárgyilagos, elvtársi szellemben folytassák, és az értekezleten tanúsítsa­nak maximális kölcsönös tisz­teletet és megértést, hogy a konferencia pozitív eredmé­nyekhez vezessen. A Norvég KP elnöke közöl­te, hogy Jártjának küldöttsé­ge hozzájárult az értekezleten megvitatott dokumentumok­nál javasolt módosítások egy részéhez, s a párt maga is egy sor észrevételt tesz, főképpen a fődokumentummal kapcso­latban. Larsen valamennyi párt széles körű egységére hív­ta fel a konferencia résztvevő­it, hogy az értekezlet minden meglevő lehetőséget felhasz­nálhasson a felmerülő felada­tok, az imperializmus ellen5 akcióegység elérése sikeres megoldása céljából. NÓGRÁD - 1969. június 12.. csütörtök TODOR ZSIVKOV. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára Zsivkov kijelentette, hogy a Bolgár Kommunista Párt kül­döttsége támogatja az érte­kezlet elé terjesztett összes dokumentumot, majd méltatta Leonyid Brezsnyev beszédének jelentőségét. A bolgár párt el­ső titkára hangsúlyozta, hogy a nemzetközi imperializmus továbbra is rendkívül veszé­lyes ellenfél, a szocializmus világméretű győzelmének leg­főbb akadálya. A nemzetközi fejlődés fő irányát — mondotta ezután — nem az imperializmus hatá­rozza meg, hanem a három fő forradalmi erő, a szocialista világrendszer, a kapitalista országok kommunista és mun­kásmozgalma, és a nemzeti felszabadító mozgalom közös harca. A mostani feltételek közepette — folytatta a szó­nok —, döntő kérdés a nem­zetközi kommunista mozgalom egysége. Todor Zsivkov nyugtalansá­gát fejezte ki a Kínában ki­alakult helyzet miatt, majd kijelentette, hogy a Kínai Kommunista Párt IX. kong­resszusán elfogadott határoza­tok új helyzetet teremtettek nemcsak Kínában, hanem a nemzetközi életben is. A testvérpártok néhány ve­zető tényezője — folytatta Zsivkov — úgy vélekedik, hogy a kínai kérdés csupán két part — az SZKP és a KKP, valamint két ország — a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság nézeteltérése. Kö­telességünknek tartjuk hang­súlyozni, hogy a kínai prob­léma mélységesen elvi problé­ma, amely kapcsolódik egész mozgalmunk és harcunk lé­nyegét érintő kérdésekhez. — A baloldali opportuniz­mus ellen fellépve semmi eset­re se becsüljük le a másik ve­szélyt, a jobboldali opportu­nizmust, különösen akkor, ha az valamelyik párt vezetőségé­ben döntő jelentőségre tesz szert, a párt hivatalos ideoló­giájává, vagy ha uralkodó pártról van szó, állami politi­kává válik. A szónok hangsúlyozta a Varsói Szerződés és a KGST- országok egységének jelentő­ségét. Nem érthetünk egyet az olyan kijelentésekkel — mon­dotta —, hogy a KGST állí­tólag korlátozza a tagorszá­gok gazdasági függetlenségét, a Varsói Szerződés pedig aka­dályozza az európai feszültség csökkentését és korlátozza a szocialista országok nemzeti függetlenségét és szuverenitá­sát. Az igazság ennek pont az ellenkezője. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára befejezésül kijelentette, hogy a demokrácia fejlesztése a szocialista társadalom belső szükségszerűsége, fejlődésének törvényszerű eredménye, majd hangoztatta, hogy a Bolgár Kommunista Párt hű marad Dimitrov hagyatékához, amely szerint a párt forra- dalmiságának próbaköve az SZKP-hoz, a Szovjetunióhoz való viszony. R. RODRIGUEZ, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárságának ♦agia Felszólalásában kijelentette, hogy a Kubai Kommunista Párt nagy jelentőséget tulajdonít a moszkvai értekezlet elé kitű­zött feladatok megvalósításá­nak. Ennek ellenére továbbra is fennmaradtak azok az okok, amelyek miatt a párt tartózko­dott az előkészítő munkában való részvételtől. Az SZKP és más pártok kérésére a Kubai Kommunista Párt részt vesz a tanácskozáson, szem előtt tartva, hogy távolmaradása ne válhasson fegyverré a világ­méretű kommunista egység ellenségeinek kezében. Kijelentette, hogy a Kubai Kommunista Párt egyetért a fődokumentumban rögzített alapvető tételekkel. Így az im­perializmus értékelésével, a kommunista és imperialista­ellenes mozgalom szerepével, az emberiségnek az imperializ­mus ellen vívott harcában a munkásosztálynak, mint az intiimperialista, dem»kratikus mozgalom vezető erejének és a szocialista rendszernek, mint az antilmperialista harc dön­tő tényezőjének szerepével. Hangoztatta, hogy a Kubai Kommunista Párt véleménye szerint mélyrehatóbb elemzés­re van szükség, hogy magya­rázatot lehessen adni, a munkás és kommunista moz­galom még meglevő gyenge­ségéire, azokra az okokra, amelyek akadályozzák, hogy a szocialista rendszer teljes egé­szében eleget tegyen küldeté­sének. Kijelentette még, hogy az Európában nemrég lejátszó­dott események megmutatták: a kapitalista országok mun­kásmozgalmai miért nem te­hetnek teljes egészében eleget a rájuk háruló feladatoknak. Utalt azokra az okokra, ame­lyek csökkentették a szocialis­ta tábor által a nemzeti fel­szabadító mozgalmaknak nyúj­tott támogatás hatékonyságát. Kijelentette: a Kubai Kom­munista Párt véleménye sze­rint az értékelés, amelyet a dokumentum szolgáltat a latin-amerikai kommunista pártok tevékenységéről, az an- tiimperialista harcban játszott vezető szerepükről, nem teljes egészében felel meg néhány latin-amerikai kommunista párt tényleges szerepének. Kijelentette, hogy a Kubai Kommunista Párt véleménye szerint az antiimporialista erők fő célkitűzésüknek az imperi­alizmus szétzúzását kell, hogy tekintsék, hiszen ez általáno­sabb és fontosabb történelmi feladat, mint a béke megőr­zése. Kijelentette, hogy ezeket a fő gondolatokat kívánta a Kubai Kommunista Párt meg­figyelői minőségben az érte kéziét elé terjeszteni. Hangsúlyozta, hogy a kubai forradalmat továbbra is ve­szély fenyegeti és Che Gueva­ra halála nem a vég, hanem a nagy ütközet kezdete. Elisme­réssel szólott a Szovjetunió­nak és a szocialista tábornak a kubai forradalom megvédé­se érdekében nyújtott segítsé­géről, majd hangoztatta, hogy jóllehet Kuba és a Szovjetunió között esetenként nézeteltéré­sek merültek fel, sőt ezek ki ts éleződtek, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga úgy véli, hogy a Szovjet­unió az imperializmus ellen vívott harc fő támasza, Ideiglenes forradalmi kormány Oéb Vietnamban Az APN hírügynökség kedd éjszakai jelentése szerint a Dél-Vietnam már felszabadított területén június 6-a és 8-a között megtartott kongresszus elhatározta egy ideiglenes for­radalmi kormány és egy tanácskozó gyűlés megalakítását. Egyidejűleg elhatározták a Dél-vietnami Köztársaság kiki­áltását. A kongresszust annak a konzultatív konferenciának a határozata alapján hívták össze, amelyen részt vett a DNFF küldöttsége és a Nemzeti Demokratikus és Békeerők Szövet­ségének küldöttsége. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta az új állam és szervei megalakításáról szóló fő határozatot, valamint az ideiglenes forradalmi kormány összetételét. A kormány és a tanácskozó gyűlés tagjai a kongresszus előtt letették az esküt. Felszólalt Trinh Dinh Thao, a Nemzeti Demokratikus és Békeerők Szövetsége Központi Bizottságának elnöke és Nguyen Huu Tho, a DNFF Központi Bizottságának elnöke. Nguyen Huu Tho a kormány elsőrendű feladatának ne­vezte a lakosság összes rétegeinek, az összes szervezeteknek és felekezeteknek összefogását a független, demokratikus, semleges és békeszerető Dél-Vietnam fejlesztése érdekében, amely a békés újraegyesítés útjára lép. A Felszabadulás rádió — a DNB'F rádióállomása — kedd óta rendszeres időközökben megismétli a dél-vietnami po­litikai helyzet alakulásának fontos eseményéről, az ideig­lenes forradalmi kormány megalakításáról szóló bejelen­tést. A közlemény szerint az új kormány elnökévé Huynh Tan Phat dél-vietnami politi­kust, a DNFF volt főtitkárát, neves saigoni építészt válasz­tották meg. A kormány három alelnöke: Phung Van Cunk — aki emellett a belügyminiszte­ri teendőket is ellátja —, Nguyen Van Kiét és Nguyen Doan. Külügyminiszter Ngu­yen Thi Binh asszony lett, akit ezzel egyidejűleg kine­veztek a DNFF Párizsban tárgyaló küldöttsége vezetőjé­vé is. Gazdaság- és pénzügy­miniszter Le Van Bo. A DNFF Párizsban tartóz­kodó küldöttségének környe­zetében kijelentették, a fel- szabadítási front és a Nemzeti Demokratikus és Békeerők Szövetségének részvételével megalakított ideiglenes for­radalmi kormány arra törek­szik, hogy tagjai közé felve gyen más személyiségeket is, akik a jelenlegi tagokhoz ha­sonlóan el akarják érni a bé­két, Dél-Vietnam függetlensé­gét és semlegességét. A saigoni rezsim jelenleg Japánban tartózkodó külügymi­nisztere az ideiglenes forradal­mi kormány megalakulását „a kommunisták taktikájának" minősítette. Saigonban az el­nöki hivatal nem volt hajlan­dó semmiféle kommentárt fűz­ni a bejelentéshez. a külügy­minisztérium egy szóvivője szerint „nyilvánvaló” hogy az Ideiglenes kormány teljes mér­tékben elfogadhatatlan Saigon számára. Washingtonban egy. a kül­ügyminisztériumhoz közelálló személyiség kijelentette, hogy a lépés jelentősége attól függ, mennyiben befolyásolja a DNFF küldöttségének a pári- zsi tárgyalásokon tanúsított magatartását. A Felszabadulás, a DNFF rádiója szerdán be jelen tét te_ hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front minden hatalmát átruházta az ideigle­nes forradalmi kormányra. A közlemény hangsúlyozza, hogy az intézkedés kiterjed a párizsi tárgyalásokon résztve­vő DNFF-küldöttség irányítá­sának jogára is. (MTI) Szovjet jegyzék Koholmány a kínai állítás A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma az alábbi jegy­zéket intézte a Kínai Nép- köztársaság Külgyminisztériu- mához: — A Szovjetunió Külügy­minisztériuma a Kínai Nép- köztársaság Külügyminiszté­riumának tudomására hozza az alábbiakat: — A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma jegyzé­ket tett közzé, amelyben dur­ván elferdíti a folyó évi jú­nius 10-én a Taszta-folyó térségében (Szemipalalyinszki terület), a szovjet—kínai hatá­ron lezajlott eseményeket. Ténylegesen a dolog a kö­vetkezőképpen történt: — 1969. június 10-én a kí­nai hatóságok a fenti térség­ben, a szovjet—kínai határon újabb provokációt rendeztek. E kalandjuk leleplezésére a kínai hatóságok, mint koráb­ban is, juhászokat és egyjuh- nyájat használtak fel. — Június 10-én 18 órakor egy kínai személy egy juh- nyájjal az említett térségben átlépte a szovjet határt, és 400 méterre behatolt a Szov­jetunió területére. A határ­sértést a Szovjetunió terüle­tére titokban benyomult kí­nai katonák egy csoportja fe­dezte. — Amikor a szovjet határ­őrök követelték, hogy a ha­társértő hagyja el a szovjet területet, a kínai katonák vá­laszul géppisztolyokból tüzet nyitottak a szovjet határőr­szakaszra. Ez önvédelemből kénytelen volt viszonozni a tüzet. Ezután a határsértők elhagyták a Szovjetunió terü­letét. Ami a kínai jegyzéknek azt az/ állítását illeti, hogy szov­jet részről tankokat és pán­célos szállító eszközöket hasz­náltak, ez provokációs célzatú otromba koholmány. — Annak ellenére, hogy a szovjet külügyminisztérium folyó évi május 4-én a Kí­nai Népköztársaság Külügy­minisztériumához eljuttatott jegyzékében szigorúan óvást emelt a kínai hatóságoknak az említett határszakaszon véghezvitt kihívó cselekmé­nyei miatt, a kínai fél nem vonta le a szükséges követ­keztetéseket, sőt — mint fo­lyó évi június 10-i akciója bizonyítja — tovább bonyolí­totta a helyzetet a szóbanfor- gó határszakaszon. — A Szovjetunió Külügy­minisztériuma határozott til­takozást jelent be a Kínai Népköztársaság Külügymi­nisztériumánál a kínai ható­ságok ezen újabb kalandjával kapcslatban és hatékony in­tézkedéseket követel annak érdekében, hogy ne szítsák tovább a feszültséget a szov­jet—kínai határon, a Taszta- folyó térségében. — A kínai hatóságok pro­vokációinak komoly követ­kezményeiért a felelősség tel­jes mértékben a kínai felet terheli. (MTI) Harminckét külföldi központ Ellenséges tevékenység Csehszlovákia ellen A pozsonyi Pravda közölte Pepichnek, a Szlovák Szocia­lista Köztársaság belügymi­niszterének nyilatkozatát az imperialista központok Cseh­szlovákia ellen folytatott el­lenséges tevékenységéről. A miniszter közölte, hogy a lökés országok hivatalos hír­szerző szervein kívül Cseh­szlovákia ellen dolgoznak kü­lönböző csoportok, központok. szervezetek és intézmények tucatjai. A szlovák állambiz­tonsági szerveknek kőnkre adatok állnak rendelkezésére 32 ilyen külföldi központ tevé­kenységéről. Ezek a szerveze­tek és csoportok elsősorban ideológiai területen működ­nek, közvetlenül szerveznek bomlasztó tevékenységet. Nagy aktivitást fejt ki a Va­tikán a szlovák egyházi emig­ráció számos csoportja révén, amelyek a római Cirill és Me­tód intézet körül tömörültek. Ausztriai és nyugat-német­országi fiókintézetek segítségé­vel ezek ideológiai frontot al­kotnak a marxizmus—leniniz- mus, a szocialista társadalmi rend ellen. A Vatikánból Szlo­vákiába juttatnak különböző szlovák nyelvű anyagokat. A nacionalista-cionista szer­vezetek bécsi fiókjainak te­vékenységével kapcsolatban a belügyminiszter elmondta, hogy azok információkat gyűj­tenek a csehszlovák élet valamennyi területéről, meg­szervezik a csehszlovák emig­rációt. Bizonyítékok vannak arra, hogy ezt a tevékenységet az izraeli hírszerzés utasításai alapján szervezik meg. A belügyminiszter hangoztatta, hogy Csehszlovákiát meg kel! védeni a külföldi ellenséges hírszerző szolgálatok akna­munkájától. (MTI) I

Next

/
Thumbnails
Contents