Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-11 / 132. szám
Szibéria5 útijegyzet: IIS. Tányérban a világ Moszkvát csak átutazóban oda és vissza — érintettük, de amolyan szibériai méretekben. Vagyis, már mentünkben három napot itt töltöttünk. A repülőtérről az AERO FLOTT volna ugyanezt a Karancsban is. íze egy. Csipetke is voll benne és a pincér hozzátette: — Nemzeti eledelünk! Magas, koromfekete hajú. szemöldökű, de meleg tekintebográcsban vizet forralnak és percek alatt kész a friss, tartalmas. ízletes ebéd. Tányérban az egész világ — bizony így van ez az Armé- nyija Étteremben. Kínai és : ?;1 .. i ’W 1Ä <■ 3f íj If gfji Kemerovo, » Szovjctsrkij l'roszpokt Szállóba vittek. Innen tettünk kirándulásokat a szovjet fővárosba. Világváros — hat és fél millió lakossal. Sokan leírták már ezt. Inkább csak megjegyzem, hogy a következőket is érzékeltessem egy kicsit. Ugyanis most nem amolyan hagyományos körsétára Invitálom az Olvasót, hanem kiragadok egy érdekességet a sok közül, A vendéglátás Az AEROFLOTT irodájától nem messze, vele csaknem szemben van egy mellékutca. Érdekes nevet kapott: Nyeg- linnoja, vagyis „nem agyagos” utca. Hát nem is. Kikövezett rendezett utcácska, élénk forgalommal, amit elsősorban az örmény étteremnek köszönhet. A Restauran Armenyija gasztronómiai különlegesség. Csupa tükör, csupa csillogás. Ügy Is fogalmazhatnék, hogy keleti pompa a falakon, a boltíves termekben. Már az épület is patinás, akárcsak az étterem, az örmény konyha. Nagy, kerek, családias asztalok fogadják a vendégeket. Bárki, bárkihez odaülhet és azonnal barátok lesznek a négy égtáj fiai. Itt nincs foglalt asztal, nem zavarnak senkit az evésben, beszélgetésben. Inni pedig egyszerűen — kell! Mégpedig örmény konyakot. Itt mesélték el. hogy a jereváni konyak hírnévben vetekszik francia testvérével, ízben, zamatban és erőben is. Van háromcsillagos, de van „jubileumi” örmény konyak is forgalomban, A jubileumiból csak keveset gyártottak. A konyak úgy készül — magyarázta szomszédom — hogy a gyenge minőségű, kaukázusi borból nyert szeszt érni hagyják. Ahány évig érik, annyi csillagos lesz. — És a jubileumi? — Az húsz évig érett... — Akkor hogyan bírja ilyen nagy pohárral? — Így... — és egy falat vajaskenyeret nyelt le. azután ecetezett uborkát rágott el és amikor megvetette az ágyát, szépen „ráfektette” a jubileumi konyakot is. Kié a töltött- káposzta? Az étlapról bablevest néz tem ki magamnak füstölt oldalassal. Bátran kérhettem tű örmény volt. Szóval nemzeti eledel? Na, akkor kérek utána töltöttkáposztát. Ezt is az étlap kínálta... S újabb meglepetés — Melyiket, hogyan parancsolja? — kérdezte a pincér. — Van káposztalevélben és van szőlőlevélben. — Káposztában... — Ahogyan önöknél szokták! — Honnét tudja, miként szokták nálunk készíteni a töltöttkáposztát ? — Jártak már Itt magyar vendégek és mind azt mondja, hogy ez az ő nemzeti eledelük, pedig a töltöttkáposzta Örményországból terjedt el szerte a világon. Nekem elhiheti. És elmagyarázta, hogy az Ararát hófedte csúcsai alatt született meg először a töltöttkáposzta és szőlőlevelet használtak „bundának”. Csak később tértek rá a káposztalevélre, elsősorban olyan vidéken, ahol kevés volt a szőlő, ahol könnyebben hozzájutottak a fejeskáposztához. Szibériai petmeny A Restauran Armenyijábar. ismerkedtem meg először közelebbről is Szibériával. A pincér — amikor meghallotta, hogy Kemerovóba készülök — javasolta, hogy feltétlenül kóstoljam meg a konyhájukban összeállított szibériai pelmenyt. Nagyszerű eledel. íme a receptje. Levestésztát elnyújtunk milliméter vastagra és derelyevágóval ötször öt centi nagyságú négyzetekre vágjuk. Finom fasirozottat készítünk, de nem teszünk bele áztatott zsemlét, vagy kenyeret. A szájunk íze szerint fűszerezett fa- sírozott húsból annyit teszünk egy-egy levestésztakockába, amennyi elfér benne úgy, hogy „barátfüle módjára” a két ellentétes sarkot összecsíphessük. Ezután a tészta széleit úgy összenyomkodjuk, hogy a hús nem látszik ki belőle, majd az egészet kifőzzük. Tejfellel, ecettel tetszés szerint leöntve tálaljuk. Hallottam arról is, hogy a húslevesben főzik ki a szibé riai pelmenyt — a húsos tésztát. Azt is elmesélték később Kuznyeckben, hogy a szibériai favágók szárítva, fehér tüll- zacskóban viszik magukkal az erdőbe a húsos tésztát. Amikor eljön a tél, tüzet raknak német, lengyel és kubai nemzeti ételekkel Is szolgálhatnak. — És mind van raktáron, tűzhelyen ? — Nem kérem, csak a nyersanyag, de a mi szakácsaink gyorsan dolgoznak és sokféle ételt Ismernek. Végül valami jó italt kértem az ebéd után. Kétfélét kínált a pincér: grúz muskatot, vagy a szárazabb somlói traminit. Nem tagadom, mind a kettőt megkóstoltam ... (Folytatjuk) Gotyár Gyula Flaubert- centenárium A francia irodalom most ünnepli Gustav Flaubert hí rés regénye, as Education Sentimentale megjelenésének 100. évfordulóját Ebből az alkalomból a roueni egyetem kollokviumot rendez Gustav Flaubert munkáiról, amelyre méghívta a francia, az amerikai, a belga, a szovjet és más nemzetbéli irodalomtörténészeket. ÉJ szovjet enciklopédia A Nagy Szovjet Enciklopédia harmadik kiadása ebben az évben jelenik meg folyamatosan. Minthogy időközben sok enciklopédia és szakszótár jelent meg, ennél fogva A Nagy Enclkfopédia terjedelme kisebb lesz. mint az eddigi kiadásoké. Tanévzáró hangverseny Ezen a héten a hangszeres vizsgák folynak a salgótarjáni zeneiskolában. A tanévzáró hangversenyt június 15-én, vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel tartják a megyei József Attila művelődési központban. A koncerten az iskola növendékei működnek közre A hangszeres növendékek a partitúra beosztása (fafúvós, rézfúvós, vonósok) szerint követik egymást. A zeneiskolába június 16-án lesz a beiratkozás, az új jelentkezők felvételi vizsgájára 17—18-án kerül sor. 1600 tárgy kering a Föld körül 1957-töl kezdve több mint ezer mesterséges holdat jutattak földkörüli pályára. Közü lük több mint 380 még mindig pályáján van. Ezenkívül a kozmikus térben számos más földi tárgy is kering (például a hordozórakéták utolsó fokozatai). Az amerikai légvédelmi radarkészülékek és számítógépek naponta több mint 1600 különféle tárgy földkörilli útját kísérik figyelemmel. A Vénusz titka A Vénusz—5 és a Vénusz— 6. az egyenkint 1130 kilogramm súlyú két automatikus szerkezet óránként 10 200 kilométeres sebességgel, 131 nap alatt tette meg a körülbelül 258 millió kilométeres távolságot. 131 napon át voltak kitéve a napsugarak és az irtózatos (több milliárd elektron- volt) töltésű részecskék bombázásának. A Vénusz—5 és a Vénusz— 6 hosszú és kemény megpróbáltatást jelentő utazás után elérkezett a bolygó légkörébe. Előzőleg még a Vénusz—4 283 kilogrammnyi tudományos kapszulát bocsátott le a bolygóra, amely viszonylag egyszerű, de erősen ellenálló felszerelést tartalmazott. Mérőeszközei megállapították, Hogy a Vénusz légköre 90—95 százalékban szénmonoxidból áll; 1,6 százalék benne a vízgőz és körülbelül 0,4 százalék az oxigén. Az egyméter átmérőjű golyót azonban erősen befolyásolta a légkör irtózatos hősége; a Vénusz felszínétől 18 kilométernyire beszüntette adását, villamosenergia és talán kellő védelem híján. De még mielőtt a Vénusz— 4 elpusztult volna, utolsó „elektronikus lehelletével" közölte az emberekkel, hogy a légkör nyomása a 18 kilométer magasságban is elérte a 20 atmoszférát (tehát hússzorosa a tenger szintjén mért földi légnyomásnak), míg a környező levegő hőmérséklete meghaladta a 280 C fokot. A szovjet rakéta segítségével nyert értesülések, arra engednek következtetni, hogy a Vénusz felszínén a légnyomás 80, sőt 100 atmoszféra lehet, s a talaj hőmérséklete meghaladhatja a 400 vagy 500 fokot I Az erdőterületek megváltásáról M. ANTALNÉT. CS. GA- BORNÉT és T. JOZSEFNET nemrégiben erdőterületük megváltásáról értesítette a járási földhivatal. Nógrádme- gyeri olvasóink most arra kérnek választ szerkesztőségünktől, hogy jogos-e erdőbirtokuk állami tulajdonba vétele, hiszen mindezideig zavartalanul használták. Az 1961. évi 7-es törvény, valamint a végrehajtására kiadott 33/1962-es számú kormányrendeletre épülő 21/1963. OEF utasítás értelmében az erdők használati és kezelési viszonyait rendezni kellett. Mindezzel az a cél, hogy megvalósuljon a meglevő erdők szakszerű kezelése, az új erdőtelepítések és fásítások révén az ország élőfakészlete tovább növekedjék, a népgazdaság és a lakosság több, jobb és olcsóbb fához, valamint egyéb erdei termékhez jusson. Mindezeket a célokat nem lehetett megvalósítani, míg az erdők egyéni kezelésben voltak. Ezért a jogszabály a kezelőnek, használónak az erdőgazdaságokat, állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket ielölle ki A kezelő szervek, a termelőszövetkezeti községekben, az egyéni használatban levő erdőterületekért meghatározott haszonbéi't fizettek. Erdőkezelésért pedis ugyancsak meghatározott ösz- szegü kezelési díjat számoltak fel. Ettől az időtől kezdve erdőbirtok egyéni használatban csak egészen kis mértékben lehetett. Mindenekelőtt olyan községekben volt rá példa, ahol a kezelési költség a használati díjakat messze túl; haladta. Az 1967. évi 4-es törvény- ügy intézkedik, hogy az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi 7-es törvény alapján az állami erdő- gazdaság (állámi gazdasági haszonbérletére került erdő’- - törvény hatálybalépésével á - lami tulajdonba mennek át/ Nógrádmegyeri olvasóink erdőterületei tehát a törvény erejénél fogva kerültek állami tulajdonba, amelyért megvály tási árat kapnak. Amennyiben olvasóink a tulajdonbavételt vagy a meghatározott térítés összegét sérelmesnek tartják, a határozatban megjelölt jogorvoslatokkal élhetnek Az utőrök illetményföldjéről K. LÁSZLÓ felsőtoldi olvasunk levéllel fordult szerkesztőségünkhöz. Érdeklődik, hogy az útőrök hol igényelhetnek Illetményföldet. íme a jogász válasza. Az illetményföld juttatására vonatkozó érvényes jogszabályok — az 1967. évi 3-as és 4-es törvény, valamint a 12/1968. MÉM rendelet — az illetményföld használatát elsősorban a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó üzemi és tsz-alkatmazottak részére teszi lehetővé. A földet a munkaadó biztosítja, mint olyan termelőegység, amelynek fő tevékenysége a mezőgazdasági termelés. Tekintettel arra, hogy a vasutasok, a gát- és útőrök is a KPM felügyelete alá tartozó intézmények és vállalatok alkalmazottai, földigényük kielégítésére elsősorban munkaadójuk hivatott. Azonban ezek az intézmények nem mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, a használatukban levő föld a munka egyik feltétele. Így alkalmazottaik illetményföld-használati joga csak részleges használatra terjedhet ki. Ez annyit jelent, hogy lekaszálhatják az útpart füvét, leszedhetik a gyümölcsöt, ha az üt mentét gyümölcsfasor szegélyezi. Teljes földhasználati jog csupán a vasúti pálya mellett, váltóknál elhelyezett őrházakhoz tartozó kertekre teszi jogosulttá az ott lakó vasúti alkalmazottat. K. László, mint útőr tehát csupán a korábban felsorolt lehetőségek között válogathat, csak ilyen kérelemmel fordulhat munkaadójához. Mosiélet * Uj magyar krimifilm Jelenet Az oroszlán ugrani készül című új. színes magyar krimifilmből. A jelenet két szereplője Bujtor István és Medveczk.v Ilona NÓGRÁD - 1969, június 11., szerda Tengeri vitorlások műanyagból A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi sporthajé üzemében polyészterbői és üvegszövetből két fajta tengeri vitorlás mintadarabját készítették el, s bemutatták a hamburgi kishajók kiállításán. A kiállítás nyomán számos megrendelés érkezett. Ebben az évben a hagyományos fából készült vitorláshajók mellett tíz műanyag bajót Angliának és tizenötöt NSZK-nak szállítanak. A csütörtöktől kezdődő mozihét műsorában mindössze egy film kerül vetítésre a salgótarjáni November 7 Filmszínházban. Ez alkalommal Az oroszlán ugrani készül című, új, színes magyar filmet láthatjuk, mely műfaji meghatározása szerint: krimi, sok iróniával. A film Djorde Lebovic és Drágán Ivkov: Pestis XX. című története alapján készült, Révész György rendezésében, Ajtay Andor, Psota Irén, Bujtor István, Medveczky Ilona, Madaras József, Szendrő József és Koós János színészi közreműködésével. A sajátos stílusú krimitörténet nemcsak izgalmat szolgáltat, hanem egyúttal magát a műfajt is kifigurázza. A szines filmet Jugoszlávia festői szépségű helyein forgatták.
