Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-11 / 132. szám
A forgalmiadó-rendszer változásai A forgalmi adó a legtöbb államban a költségvetés egyik jelentős bevétele. Nálunk is ez volt a szerepe a régi mechanizmusban, amikor elsősorban a termelő vállalatok fizettek forgalmi adót. s épből származott a költségvetés bevételeinek megközelítően egyharmada. f A forgalmi ad.ó 196« óta a termelői és a fogyasztói árukat kapcsolja össze. Az új me- cnanizmus bevezetésével egyidejűleg új — általában a hazai ráfordításokat elismerő — termelői árak léptek életbe. Ennek következtében a szocialista ipar egészében a termelői árak színvonala mintegy li százalékkal emelkedett. Mivel a fogyasztói árszínvonal a korlátozott körben és mértékben végrehajtott módosítások ellenére is lényegében változatlan maradt, a forgalmiadó- rendszemek kellett alkalmazkodnia az új termelői és a régi fogyasztói árakhoz. Amikor az áruk és s-yügál- tatások kiskereskedelmi ára fedezi az előállítás költségeit, tehát magasabb a termelői árnál, a költségvetés forgalmiadó-bevételhez jut. Ellenkező esetben, amikor a termelői ár magasabb a fogyasztói árnál, a differenciát a költségvetés fedezi, árkiegészítést fizet a fogyasztónak. A forgalmi adó és a fogyasztói árkiegészítés az új mechanizmusban tehát ol3ran pénzügyi eszköz, amelynek segítségével az állam a fogyasztói árakat különféle szempontok — az életszínvonal és az árpolitika, a termelési lehetőségek és fogyasztói igények stb. — figyelembe vételével eltéríti a termelői áraktól. múlt évben életbe léptetett új forgalmi- adó-rendszer mintegy 2000 ad,ó- és árkiegészítési kulcsot tartalmazott. Az adó és az árkiegyenlítés pénzügyi mérlege a következő: a kiskereskedelmi forgalomban — ha a forgalmi adóból levonjuk az árkiegészítést — 9,6 százalék a forgalmi adó aránya. (Más fogalmazásban: a termelői árakat átlagosan 9,6 százalék forgalmi adó terheli). A lakosság áru- és szolgáltatásfogyasztásának egészében a forgalmi adó aránya már alig haladja meg a 3 százalékot. Az elmúlt évben a költségvetés összbevételeinek kb. 14 százalékát alkotta IS,7 milliárdos forgalmiadó-befizetés, ugyanakkor a kiadások oldali Ián kb. 11 százalékos aránnyal és 15 milliárddal szerepelt a fogyasztói árkiegészítés. A forgalmiadó-rendszer nettó bevétele mindössze 3,7 milliárd. ami szemléltetően bizonyítja, hogy az új mechanizmusban a forgalmi adó elsődleges funkciója a fogyasztói árpolitika követelményeinek érvényesítése. Orálisnak akkor mondha- tok a fogyasztói árak és árarányok, ha a fogyasztó meghatározott pénzösszegért a társadalmi munka azonos mennyiségét kapja, függetlenül attól, milyen árut, vagy szolgáltatást vásárol. A lakosság teljes fogyasztásában a termelői és fogyasztói árszín- vona’at mindössze néhány milliárd forint választja el. A nagyszámú adókulcs és a kü- lön-külön Is tekintélyes ösz- szegű forgalmiadó-bevétel és az árkiegészítés ugyanakkor arra utal, hogy a termelői és a fogyasztói árarányok ma még széles körben eltérnek. (Az árualap kb. 10 százalékában értékarányosak a fogyasztói árak, egyébként felfelé, vagy lefelé eltérnek a ráfordításarányos áraktól.) Ez abban jut kifejezésre, hogy a különféle árucsoportoknál a forgalmi adó, illetve az ár- kiegészítés átlaga különböző. Az élelmiszerek átlagos forgalmi adója pl. 5,1 százalék, a ruházati cikkeké 26,7 százalék, a műszaki cikkeké 4, a vegyi - termékeké 24,8, a kultúrcik- keké 5—9, ugyanakkor a tüzelőanyagok árkiegészítési átlaga csaknem 53 százalék, a sz.olgáltatások árkiegészítése pedig 40—160 százalék. A forgalmi adó és az árkiegészítés mellett egyazon árucsoporton sőt cikkcsoporton belül is változó. Az élelmiszerek 5.1 százalékos forgalmi adó, átlaga pl. abból tevődik össze, hogy az alapvető élelmiszereit 16—44 százalékos árkiegészítésben részesülnek, még az egyéb élelmiszereket és élvezeti cikkeket 10—47 százalékos forgalmi adó terheli. A forgalmiadó-rendszer differenciáltságából adódik az egyszerűsítés, az adókulcsok összevonásának, nivellálásának feladata. Az egyszerűsítésre azonban nemcsak adminisztratív okokból van szükség. A vásárlóerőt a lakosság pénzbe- ni jövedelme alkotja, s a bérezésnél a munka szerinti elosztás elvét kívánjuk érvényesíteni. A társadalmi ráforN dításoktól jelentősen eltérő fogyasztói árak nincsenek összhangban a munka szerinti elosztás elvével, ezért az eltérés mértékének csökkentése, majd későbbi megszüntetése mindenképpen indokolt. yilvánvaló, hogy a forgalmiadó-rendszer gyökeres reformja s az értékarányos fogyasztói árrendszer kialakítása hosszabb távon — 10—15 esztendő alatt — valósítható meg. Az árkiegészítési kulcsok cikkcsoporton belüli indokolatlan differenciáltsága azonban megszüntethető anélkül is, hogy az adott cikkcsoport árszínvonala megváltoznék, hogy módosulna a cikkcsoport átlagos adója, ár- kiegészítése. Az ilyen egyszerűsítésnek az a lényege, hogy az adott cikkcsoport átlagos adó-, illetve árkiegészítési kulacsát alkalmazzák valamennyi — vagy csaknem valamennyi — választékra, méretre, áruféleségre. ami az egész cikkcsoport változatlan árszínvonala mellett az egyes választékok, méretek és áruk fogyasztói árát növeli, vagy csökkenti. z egyes cikkcsoportok egyszerűsített forgalmi adózásának lényeges feltétele, hogy a fogyasztói kereslet várható módosulása összhangban legyen az ipar kapacitásaival. Nem véletlen, hogy a forgalmiadó- és árkiegészítési kulcsok összevonására, a forgalmi adóztatás egyszerűsítésére 1969-ben elsőként olyan termékcsoportoknál — a textil-méteráruknál, a textil- ruházati termékeknél, a kötöttáruknál. majd pedig a bőr- és cipőáruknál, valamint a szeszes italoknál — kerül sor, amelyeknél az ipari kapacitások viszonylag gyorsan átállíthatok a különböző modellek, méretek, minták és árufajták gyártására. Az elmondottakból következik, hogy az egyes cikkcsoportok forgalmi adóztatásának egyszerűsítése évről évre napirenden szerepel majd. Márcsak azért is, mert az adókulcsok differenciáltságának csökkentése és a fogyasztói árak nivellálása előrelépés az értékarányos fogyasztói árrendszer megteremtése felé. Garamvölgyi István Kedvező elhelyezkedési lehetőségek Ebben az esztendőben a tudományegyetemek tanárképző szakain, a tanárképző főiskolákon, a tanító- és óvónőképzőkben összesen 3018-an fejezik be tanulmányaikat. Közülük 270 társadalmi ösztöndíjas. így pályázatra 2748-an jogosultak. A meghirdetett álláshelyek száma 4170, tehát az elhelyezkedési lehetőség 152 százalékos. Vidéken majdnem négyezer álláslehetőség várja a pályázókat. A tanító- és óvónőképzők egy-egy végzős hallgatóját átlagosan másfél állás várja. A vidék óvónőigénye azonban előreláthatólag csak részben elégíthető ki, mivel a főváros is 118 óvónői munkakört hirdetett meg. A nem pedagógus hallgatók közül a műszaki egyetemen végző 915 pályázatra jogosult fiatal számára 3560 állást hirdettek, s ennek csaknem fele fővárosi. A műszaki egyetemek valamennyi karán lényegesen meghaladja a pályázatra jogosultak számát az állások száma. A közgazdasági egyetemen tanulmányait befejező 317 pályázatra jogosult hallgatót 1146 állás várja, s ebből 737 Budapesten van. Az agráregye - temek 199 végzősének 358, zömmel vidéki munkahely áll rendelkezésére. A felsőfokú ipari technikumokban 1263-an végeznek, s 1838 munkahelyet, a felsőfokú mezőgazdasági technikumok 257 hallgatójának 291, többségében vidéki állást hirdettek meg. A felsőfokú szakiskolák végzőseiből 239-en jogosultak pályázatra — részükre 922 munkahely kínálkozik. Az idén 814 új fiatal orvos vár elhelyezésre. Részükre a különböző egészségügyi intézmények 850 állást hirdettek meg. Biztosított a munkahelye annak a 165 végzőg gyógyszerésznek is. akik most kezdték meg az államvizsga előtti szakmai gyakorlatot, A számok azt bizonyítják, hogy a felsőoktatási intézményeinkben idén végző hallgatók elhelyezkedési lehetőségei az elmúlt évihez viszonyítva mennyiségileg és minőségileg is kedvezőbbek. Nézelődés... (Koppány György (elvétele) Kozmikus tank Moszkvában a találmányi hivatalban van egy okmány, amely szerint Mihail Botvinnik, a hires szovjet sakkozó munkatársaival együtt még 19iS-ben egy olyan tankot konstruált, amely saját ma gasságának háromszorosára képes felugrani és távolba is óriási ug rásokat tud megtenni. Botvinnik a konstrukció elvét az atlétikából vette át, ahol a rúdugrók saját magasságuknak többszörösét at- ugorják. Javasolta, hogy a harckocsit lássák el egy különleges ke rettet, amely az ugródeszka szerepét töltené be az átjut-áskor az árkokon, kisebb folyókon A háború idején ezt a harckocsit túlságosan fantasztikusnak tartották, és nem is volt idő tökéletesítésére, így aztán előállítását 15 későbbre halasztották. Botvinnik most tovább dolgozik találmányán, hogy alkalmassá tegye azt más bolygókon járműként, valc felhasználásra. Botvinnik harckocsija olyan fémszerkezet lenne, amely a Ho1 don, a Venuson vagy a Marson 10 méter magasra vagy igen mész- ■szire tudna ugrani. Irányítása önműködő lenne, Természet járó úttörők Salgóhányán Több mint kétszáz természetjáró úttörő találkozott Sal- góbányan kedden, amikor ünnepélyes keretek között megnyitották az úttörő-turisták országos táborát. Az első turnust a hét közepén — csütörtökön követi a következő nagyszámú csoport. Az ünnepélyes megnyitón Szloboda Árpád, a Magyar Üttörők Országos Szövetsége természet- járó és turisztikai szakbizottságának vezetője mondott beszédet. A legkiválóbb természetjárók országos találkozóján számos olyan csoport is jelen van, amely jó eredménnyel teljesítette az országos úttörő kéktúra útvonalak követelményeit, bejárta hazánk legszebb, turisztikailag jelentős, műemlékekben gazdag tájait. Nógrád megyét húsz természetjáró úttörő képviseli a salgóbányai országos találkozón: a jobbágyi úttörők már jártak az említett kóktúra útvonalon. A találkozó programja lehetőséget nyújt arra, hogy az ország tájairól ide érkezeti pajtások megismerkedjenek Nógrád gyönyörű tájaival, megyénk forradalmi hagyományaival. A tegnapi programban sportvetélkedők, akadály- verseny és a somoskői vár meglátogatása kapott helyet, este a nógrádi várakról tartott (diavetítéssel) előadást a természetjáró úttörőknek dr. Ruzsik Mihály. Ma délelőtt Karancsberénybe látogatnak a pajtások, és megkoszorúzzál?: a herényi partizán-emléktáblát. A kirándulás után Salgótarján nagyobb üzemeiben ismerkednek a város iparával, majd az úttörőszemle aranyérmeseinek bemutatóját nézik meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődési Központjában. Köszöntés A Nógrád megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya június 15-én, vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel fogadást ad azoknak a középiskolásoknak a tiszteletére, akik a2 országos tanulmányi versenyeken, különböző országos szintű vetélkedőkön, az Egri diáknapokon kiemelkedő sikerrel képviselték Nógrád megyét. A fiatalokat Molnár Pál, a művelődésügyi osztály vezetője köszönti ebből az alkalomból. £»£= A fegyelem esztétikuma *£ Nem tehetek róla, a versenyre gondolva nekem nem a küzdelem, a kipirult arcú, lelkes fiatalok, hanem azok a szülők jutnak az eszembe, akik az Iskolai testnevelésnek minden formáját ellenzik, akiknek ez a verseny — az elő osztályos középiskolások számára tartott honvédelmi alapismeretek tantárgy „záróvizsgája” — elképzelhetetlen megerőltetésnek tűnik. Sajnálom ezeket a szülőket, mert részt vettek egy ilyen turaversenyen — a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium első osztályosait figyelve. m Gyülekezés reggel ” •nyolckor, a városi sportpályán. Versényi György- né testnevelő tanár innen indítja őket hűszpercenként, tízes rajokba osztva az erdőben, réteken, szántók között vezető ösvényeken át a verseny egyes álloriiásai felé. Három oldalon magasba emelkedő homoksáncok, a negyediken tíz, egy sorba fektetett pokróc — ez a lőtér. Előttük gyeptéglakupacok, velük szemben huszonöt méterre a lőtáblál? tartóállványai. Az első csoport, csupa fiú, futva érkezik. Molnár Ferenc tesnevelő tanár fogadja őket. Pattognak a vezényszavak: Futás a táblához! Lő- lapot felszegezni! Kész? Vigyázz! Balra kanyarodva a I lőálláshoz, indulj! A hason fekvő fiúk első próbalövései még egyszerre csattannak, de aztán „széthúzódik” a mezőny, egymásután, folyamatosan dörrennek a lövések. És a legjobb eredményt nem is fiú, hanem a későbbiek során egy kislány, Lisztes Málna érte el. Gratulálunk, Marika! A lőtérről a raj a kö- vetkező állomásra fut, ahol tereptani, tájékozódási alapismeretekből vizsgázik. Az iram óriási. Az állomásokon jegyzik a kiindulási es a beérkezési időt, az összesített pontozásnál ez is számít. A fiúk a legvadabb rohanásból átmenet nélkül vi gyázzba merevednek. Vezetőjük jelent: — Jelentem, az első E osztály harmadik raja megérkezett. — Jól van fiúk, üljetek le. — A kérdésekre érdemes felfigyelni. Melyek a domborzat legfontosabb alapidomai, hogyan lehet iránytű nélkül tájékozódni, melyek a tájoló alkatrészei. Mennyire más így fenyőfák között, az erdőben telelni a kérdésekre, mint tanteremben! Itt élőkben tudják megmutatni a terepalakzatokat, az égtájak meghatározásához kezükkel tapinthatják a fák mohos oldalát, s láthatják, hogy a tücsöklyukak nyílása valóban délre néz. Már a harmadik raj i.> elhagyott. Követve őket, az ösvény egyre lejt, végül egy jó pár méter széles elmocsarasodott állóvízbe torkollik, amelyen csak a vízben álló fák Mmeredő gyökerein lehet átugrálni. A mocsár mögött rejlő állomáson a próbatételt a fiúk számára drótakadály alatti át- kűszás jelenti, a lányok számára pedig ugyanezen drótszálak feletti átugrálás. Idő- ellenőrzés, aztán rohanás tovább a következő akadályhoz. /M Itt egy tisztáson Roz- • mán Vilmos testnevelő tanár fogadja őket. Az állomás „elméleti”, lőelmélettel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni. A gránátdobás könynyűnek ígérkezik. Egy 5x1,5 négyzetméteres . négyszögbe kell 20 méterről beletalálni, a lányoknak csak 15-ről. Magam is megpróbálkozom vele, az első két dobás csak amolyan 'felmérés — mindkettő mellé megy — aztán már csak úgy szórom a találatokat. Már éppen igen büszkének érzem magam, mikor felvilágosítanak, hogy az értékelésben csak az első két dobás számít. Feltűnő, hogy a lányok erejéből még méterre sem futja, a leg- fiú ha mellétalál is, in- túldob a célon. Az utolsó állomáshoz fellazult, homokos út visz, sokat kivesz a futókból. Egy képzelt folyó vár itt leküzdésre. Két fa között a magasban kötél feszül, ezen kell — akár lajhármászással, akár függeszkedve — átjutni. A lányok közül — bár nekik ez nem kötelező, ketten: Gréczy Mária és Pavkó Klára megpróbálkoznak az akadállyal nem is sikertelenül. A honvédelmi alapismeretek új tantárgy a gimnáziumokban. Az eredményeket felmérő túraversenyre az első osztályoknál országszerte az idén került először sor. Ge- dőczi Zoltán tanárt és Versényi György igazgatót szintén a verseny színhelyén találtam. Az igazgató arról beszélt, hogy a diákok fegyelmezett magatartása még rá is nagy hatást gyakorolt, és hogy ez a verseny iskolaigazgatói pályafutásának egyik legszebb eredménye. A fegyelem esztétikuma? A kifejezésnek első hallásra rossz hangzása volt, önkéntelenül is egyszerre csapódó fekete csizmákra, elharapott végű vezényszavakra, horogkeresztekre, Bachot és Beethovent hallgató hóhérokra asszociáltam, de aztán elhessegettem magamtól a képet: miért ne? A fegyelemnek — ha önként vállalt fegyelemről van szó — valóban lehet és van’ szépsége, esztétikuma. Baranyai László NÓGRÁD — 1969. június 11., szerda
