Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
Leonyid Brezsnyevbeszéde moszkvai értekezleten (Folytatás az 1. oldalról.) eszköze — keretein belül folyik. „A szocialista országok harca az imperializmus ellen nemcsak gazdasági és eszmeipolitikai harc. Az imperializmus, amely természeténél fogva agresszív volt és az is marad, szüntelenül növeli hadigépezetét és — mint azt a vietnami események is megmutatták — kész mozgásba hozni ezt a gépezetet. A szocialista vívmányok védelméhez erőre is szükségünk van, mégpedig nem kis erőre. Ez az oka annak, hogy az SZKP a többi testvérpárthoz hasonlóan, szüntelenül gondoskodik a szocialista államok védelmi erejének szakadatlan növekedéséről, szoros együttműködésükről a védelem területén.” „A szocialista államok közötti sokoldalú együttműködés fejlődésének magva, össze-; tartó alapja a kormányon levő kommunista pártok közötti aktív kapcsolat. Az utóbbi években pártjaink vezetőségei között operatívabbá, elvtársibbá és célretörőbbé váltak a kapcsolatok. Gyakorlatilag minden valamennyire is lényeges, közös érdeklődésre számot tartó problémát kollektíván vitatunk meg” — jelentette ki Brezsnyev. A világszocializmus sikerei vitathatatlanok. Ugyanakkor ismeretes, hogy a szocialista világrendszer fejlődésében akadnak nehézségek is — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Rendezzük sorainkat „Számos nehézség szoros kapcsolatban van az imperializmusnak azzal a törekvésével, hogy gazdasági, pilitikai és ideológiai nyomást gyakoroljon a szocialista világra. És ott ahol lanyhul az éberség, ahol a kommunisták lebecsülik a társadalmi jelenségek osztályszempontú megközelítésének fontosságát, ezeken a helyeken az imperialista mesterkedések bizonyos eredményekkel ' járnak: aktivizálódnak a jobboldali oppurtu- nista, sőt a leplezetlenül anti- szocialista elemek, erősödnek a nacionalista érzelmek”. „Fenntartás nélkül egyetértünk a tanácskozás fő dokumentumának azzal a tételével, hogy a szocialista rendszer tömörítésének fő iránya a szocialista internacionalizmus alapelveinek szakadatlan érvényesítése, a szocialista államok nemzeti és internacionalista feladatainak helyes összekapcsolása, az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség és kölcsönös támogatás, az ösz- szes szocialista ország egyenjogúsága — szuverenitásul? és függetlenségük, a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek következetes betartása mellett.” Érnek az átalakulás feltételei Az imperialistaellenes harc egyik döntő írontszakasza magukban a kapitális országokban húzódik — jelentette ki Brezsnyev. Megmásíthatatlan tény, hogy a kapitalista világban éleződik az osztályharc. Fontos hangsúlyozni a hatvanas évek időszakának egy másik sajáT tos vonását is — mutatott rá Brezsnyev. „Míg nemrégiben a kapitalista világban voltak olyan országok, amelyeket a burzsoázia az úgynevezett "társadalmi béke« honának tartott, ma már ilyen ország nem létezik”. Az imperialistaellenes harc lehetőségei a kapitalista országokban egyre fokozódnak — hangoztatta a továbbiakban az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. „Az imperialistaellenes harc lehetőségeinek fokozódásával mind nagyobb szerepre tesznek szert a kommunista pártok, fokozódik a tömegek körében végzett munkájuk. A kommunisták tevékenységétől sok tekintetben függ majd a világfejlődés a XX. század utolsó harmadában. Feltétlenül látnunk kell, hogy napjainkban mind jobban megérnek nemcsak az anyagi, hanem a társadalmi-politikai előfeltételek is ahhoz, hogy a kapitalizmust forradalmi úton felváltsa az új társadalmi rend, megérnek a szocialista forradalmak előfeltételei”. „Vitathatalanok azok a sikerek, amelyeket a kommunista pártok elértek” — mutatott rá ezután az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. — Tanácskozásunk azonban joggal összpontosítja figyelmét a még megoldatlan feladatokra, az imperialistaeüenes harc új lehetőségeire, az útjában álló nehézségekre. Márpedig ilyen nehézségek vannak és egyré- szük összefügg fejlődésének bonyolult időszakát átélő mozgalmunk helyzetével. Mozgalmunk egyes láncszemeiben igen jelentősen megbomlott az egység. Egyes testvérpártok kudarcokat, sőt vereségeket szenvedtek el”. A nehézségek okai E nehézségek különböző okokkal magyarázhatók — mondotta Brezsnyev. — Az egyik ok az, hogy korunk viszonyai között, amikor a szocializmus, az összes forradalmi erők nyomására, összeroppannak a régi világ társadalmi támaszai, megnövekszik a burzsoázia ellenállása. „A kommunista mozgalom és az egész forradalmi mozgalom belülről való bomlasztásának törekvése napjainkban az imperializmus osztálystratégiájának egyik legfontosabb iránya”. „A felmerült nehézségek másik oka az, hogy olyán emberek újabb millióit vonják be az aktív politikai tevékenységbe, akik különféle társadalmi rétegekhez tartoznak. Közülük sokan nagy adag forradalmi energiával, ugyanakkor az őket foglalkoztató problémák megoldási módjairól alkotott meglehetősen bizonytalan elképzelésekkel kapcsolódnak be a politikába. Innen származnak a szélsőségek — a heves politikai robbanásoktól a politikai passzivitásig, a reformista illúzióktól az anarchista türelmetlenségig”. „Nem mehetünk el szó nélkül a kommunista mozgalomban jelenleg fennálló nézeteltérések mellett, nem tehetünk úgy, mintha azok nem léteznének”. „Osztjuk azoknak a testvérpártoknak a véleményét, amelyek határozataikban felhívj át a figyelmet az ilyenfajta veszély ellen folytatandó erélyes harc szükségességére”. A marxizmus—leninizmustól való jobboldali és „baloldali” elhajlás, bármennyire* különbözzék is egymástól, végeredményben egyformán ártalmas következményekhez vezet: gyengíti a kommunista pártok harcképességét, aláaknázza a munkásosztály forradalmi pozícióit és az imperialistaellenes erők egységét. Sok kárt okoz Peking „Döbbenetes példája annak, hogy milyen kárt okozhat a kommunisták közös ügyének a marxizmus—leninizmustól való eltávolodás, az internacionalizmussal való szakítás, a Kínai Kommunista Párt vezetőségének álláspontja”. „őszintén szólva nemrégiben még nem állt szándékunkban ezt a kérdést érinteni a tanácskozáson. De az utóbbi időben bekövetkezett események és mindenekelőtt a KKP IX. kongresszusa által elfogadott határpzatök jellege, arra késztetnek bennünket, hogy foglalkozzunk velük.” Mindenekelőtt foglalkoznunk kell a kínai vezetőség politikájának nemzetközi vonatkozásaival — jelentette ki Brezsnyev. — „Annál is inkább fontos, hogy beszéljünk erről, mert a haladó közvélemény bizonyos része mindeddig hisz a jelenlegi kínai vezetőség forradalmi törekvéseiben, hisz olyan kijelentéseiknek, hogy az imperializmus ellen harcolnak.” „Nem lehet lebecsülnünk azt a kárt, amelyet Peking szakadár tevékenysége okoz. A kommunista mozgalmon belüli hegemóniáért, a marxista-leninista pártok ellen folyó harc elválaszthatatlanul összekapcsolódik a jelenlegi pekingi vezetőség nagyhatalmi törekvéseivel, más országok területeire támasztott igényeivel.” „A Szovjetunió elleni támadások valamennyi vonalon, a hazug propaganda, a szovjet nép, szocialista államunk, kommunista pártunk megrá- galmazása, a Szovjetunió elleni gyűlölet szítása a kínai népben, és most még a fegyverek alkalmazása is, a fenyegetőzés és a zsarolás más szocialista államokkal és a fejlődő országokkal szemben, kacérkodás a kapitalista nagyhatalmakkal, köztük az NSZK-val is, — így fest a mai Kína külpolitikai vonala” — mutatott rá Brezsnyev. A kínai vezetőség politikájának következtében kialakult helyzet új mozzanatot visz az antiimperialista egység problémájába — állapította meg Brezsnyev. „Elengedhetetlen, hogy mi kommunisták felelős és világos álláspontra helyezkedjünk. A kommunisták sorainak megbomlasztására, az antiimperialista erők megosztására irányuló politikával szembe kell helyeznünk szilárd egységakaratunkat, tetteinket és közös akcióinkat, amelyek elvezetnek az egységhez.” A kommunisták kipróbált fegyverrel rendelkeznek az egységért vívott harcban. Ez a fegyver a proletár internacionalizmus — hangoztatta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Elegendő objektiv feltétel „A burzsoá propaganda igyekszik minden lehetséges módon megrágalmazni a proletár internacionalizmus elvét, mesterségesen szembe állítani ezt az elvet a munkás és kommunista mozgalom nemzeti osztagai függetlenségének, szuverenitásának és egyenjogúságának elveivel. Ezzel a céllal fabrikálták össze és dobták be a köztudatba az imperialista propagandisták a »korlátozott szuverenitás« hírhedt elméletét. Ami bennünket, szovjet kommunistákat illet, mi úgy véljük, hogy a jelenlegi világnézet újult erővel igazolja a proletár internacionalizmus lenini koncepciójának helyességét ’ és életrevalóságát.” „A proletár párt ereje abban van, hogy képes teljes mértékben kiaknázni belső lehetőségeit a népe érdekeiért, országa haladásáért vívott harc, s egyidejűleg a forrada- ! lom és a szocializmus közös internacionalista ügyéért vívott küzdelem érdekében. Viszont azok a kísérletek, hogy a párt pozícióit az internacionalista kapcsolatok meggyengítésével, mitöbb megszakításával, a kommunista mozgalom más osztagaival való egységakciók megtagadásával "szilárdítsák meg« csupán azt eredményezik, hogy az ilyón párt elveszti ideológiai függetlenségét a burzsoáziával szemben, s elkerülhetetlenül ártalmára vannak az illető párt politikai tekintélyének.” A kommunista mozgalom egységének megszilárdítása — értekezletünk fontos feladata. Ehhez elegendő objektív feltétel áll rendelkezésre. Az egység nem alakul ki önmagától, az egységért küzdeni kell. „Már a tanácskozás előkészítése folyamán egyetértettünk abban, hogy a kommunista mozgalom egységének megszilárdításához fel kell kutatnunk a fennálló nézeteltérések leküzdéséhez vezető utakat — jelentette ki Leo- nyid Brezsnyev. A véleménykülönbségek leküzdését célzó irányvonalról Kedvezőbb körülmények, növekvő feladatok Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át Salgótarján egyik legszebb negyedében a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat dolgozóinak új székházát. Az avatón megjelent Jedlicska Gyula, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára; ’ Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetői, a megyei pártbizottság és tanács, a termelőszövetkezetközi építési vállalkozások, valamint a tsz-ek és állami gazdaságok vezetői. Vali Ferenc, a kirendeltség igazgatója üdvözölte a megjelenteket, s utalt arra, hogy mennyire jelentős esemény az új székház átadása, majd Ozsvárt Zoltán, a MEZÖBER Vállalat gazdasági igazgatója mondott beszédet. Hangoztatta hogy a vállalati kirendeltség gz eltelt két és fél évben példás tevékenységet folytatott. A megye mezőgazdasági beruházásainak előkészítésében, tervezésében és bonyolításában figyelemreméltó sikereket ért el. 1968-ban sikeresen oldották meg az új gazdaságirányításra való áttérést, ugyanakkor a mezőgazdasági beruházásoknak már a 95 százalékát készítették elő és bonyolították.' Fokozták a szakmai tanácsadást, az anyagbeszerzés segítését, a kivitelezések koordinálását. A mezőgazdasági üzemek 125 millió forint értékű beruházásából 199 milliónyit már a kirendeltség bonyolított. Kedvező az idei előkészítés is. Az üzemek beruházási kedve nem csökkent: az idén és jövőre 270 millió forintot szeretnének az üzemek beruházni. A kirendeltség rugalmasan, gyorsan oldotta. meg a kivitelezések bonyolítását, az, ezzel kapcsolatos vitás ' kérdések megoldását. Erre a jövőben még nagyobb szükség lesz, mivel a következő években tovább fokozódik a munka iránti igényesség, s a kollektívának alapvető szerepe van és lesz a mezőgazdasági beruházások megvalósításában. Ez pedig azt követeli, hogy a megyén belüli mezőgazdasági beruházások bonyolítását teljes egészében, a tervezését pedig 60 százalékban saját erőből oldja meg a kirendeltség. A jövőben többet kell tenniük a korszerűbb technológiák alkalmazásáért, az egyedi és speciális kivitelezések megoldásáért. Különösen nagy szerep hárul a kollektívára a szarvasmarha- és sertésprogrammal kapcsolatban. A feladatok megoldásában továbbra is a leghatékonyabb segítőtársaik a tsz-i építési vállalkozások. Az új székházat Váli Ferenc Igazgató vette át, majd baráti beszélgetésre került sor. Befejeződött a tanítás Szombaton az ország csaknem 6 000 általános és mintegy 600 középiskolájában véget ért a tanítás. . Az 1968—69-es oktatási évben az említett két iskolatípusban 1 473 000 diák gyarapította ismereteit. Az általános iskolák nappali tagozatán a „végzősök” száma meghaladja a 182 ezret, a középiskolákban pedig — ugyancsak nappali tagozaton — több mint 51 ezren fejezték be tanulmányaidat. A pedagógusok az utolsó tanítási napon zárták le az osztályzatokat. A bizonyítványokat június 14-én vagy 15-én sorra kerülő tanévzáró ünnepségen osztják ki. ' Az új elsőosztályosokat mind az általános, mind a középiskolákban 16-án és 17-én írják be. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen felhívják a figyelmet arra: helyes, ha a szülők a napközi otthon iránti igényüket már gyermekük beiratásakor bejelentik az iskolákban, mert így tudják a csoportokat kialakítani és biztosítani a napközi működéséhez szükséges személyi feltételeket. Az általános iskolákban június 20-ig, a középiskolákban július 2-ig tartják meg a tanévzáró értekezletet. Július 15-től augusztus 24-ig minden pedagógus számára biztosítani kell a zavartalan szabadságot. NÖGRÁD o. 1969. június 6., vasárnap A salgótarjáni Május 1. úti iskolától a tanév végén 77 nyolcadikos diák búcsúzott. Képünkön az V/a osztály tanulói vidáman hagyják el az Iskolájukat az utolsó tanítási napon (Koppány György felvétele) beszélve Brezsnyev három kérdéssel foglalkozott bővebben. Először — az imperializmus elleni közös akciók jelentősége a kommunista mozgalom összefogása céljából. „A mai korban, amikor a kommunisták közvetlenül felelősek népeik sorsáért, az emberiség jövőjéért, nem vethetjük fel a kérdést ilyen formán: oldjuk meg először a mozgalmunkban levő ellentéteket és utána majd megegyezünk a közös akcióban. Az élet más utat követel: a különböző kérdésekben .fennálló ellentétek nem akadályozhatják a kommunisták közös akcióit az imperializmus elleni együttes harcban; oldjuk meg közösen az egységes akciók lebonyolításával összefüggő gyakorlati feladatokat és a közös harc során kiderül majd, hogy mely nézetek felelnek meg a kommunista mozgalom általános érdekeinek és melyek állnak azokkal ellentétben, melyek zavarják, sőt károsítják közös ügyünket. Másképpen kifejezve arról van szó, hogy gyakorlati tevékenységünkben mindenekelőtt azt kell előtérbe helyeznünk, ami közelebb hozza egymáshoz a világ kommunistáit.” „Másodszor — mondotta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára — hangsúlyozni szeretném, hogy szükség van a testvérpártok közötti kapcsolatok és érintkezési pontok sokoldalú kiszélesítésére. A kapcsolatokra és az érintkezésekre szükség van egyfelől, mint nemzetközi akcióink Összegyeztetésének sajátos mechanizmusára, másfelől pedig mint a felmerült problémákkal kapcsolatos álláspontok egyeztetésének, az ellentétek rendezésének eszközére. Az ellentétek leküzdése, a kommunista mozgalom egységéért vívott harc harmadik fontos irányzataként Brezsnyev a pártok elméleti munkájának összefoglalását nevezte meg, s rámutatott, hogy a marxista—leninista elméletet ezen az alapon kell fejleszteni, a marxista-leninista elveket és alapeszméket ezen az alapon kell védelmezni. Győzelmet aratni az imperializmus elleni harcban, elérni mozgalmunk, valamint az összes antiimperialista erők szi- lárdulását lehetetlen, ha nem bontakoztatjuk ki a leghevesebb támadást a burzsoá ideológia ellen” — mondotta a továbbiakban Brezsnyev. Az imperializmus gigászi propagandagépezetet hozott létre, amely felhasználja az ideológiai befolyás minden modem eszközét. A dolgozókra való fokozódó imperialista befolyás elleni harc a kommunisták fontos cselekvési területe — jelentette ki Brezsnyev. „Most különösen időszerű, hogy emlékezzünk Lenin figyelmeztetésére, miszerint a kommunista ideológiai munka bármilyen gyengülése, a kommunista ideológiai munkától való bármilyen eltávolodás a burzsoá ideológia erősödéséhez vezet”. A szovjet nép sikerei A szovjet népnek a hatvanas éyekben végzett munkája eredményeit érintve Brezsnyev megjegyezte, hogy az ipari termelés a Szovjetunióban nyolc év alatt több mint kétszeresére növekedett, majdnem háromszorosára emelkedett a mezőgazdasági termelés. 43 százalékkal emelkedett a dolgozók reáljövedelme. Jelentősen csökkent az a távolság, amely gadasági téren elválasztotta a Szovjetuniót a világ leghatalmasabb és leggazdagabb tőkés országától, az Egyesült Államoktól. 1960-ban a szovjet ipari termelés volumene az amerikai termelés 55 százalékát, 1968- ban pedig már hozzávetőlege- san 70 százalékát érte el. „A tanácskozás fő dokumentumának tervezete hangsúlyozza, hogy a tudományosműszaki forradalom széles körű kibontakoztatása a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi verseny egyik fő területe lett." A tanácskozás hétfőn folytatja munkáját. (A moszkvai tanácskozás szombat délutáni ülésének és Brezsnyev beszédének további ismertetésére visszatérünk.)
