Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

iezetők az ifjúsági mozgalomban (I.)

II anapság magánbeszélgete- sekben, értekezletek, gyűlések vitáin és a sajtóban is egyre több szó esik a vezetőkről, a vezetésről, mint tevékenységről. Nemcsak az új gazdasági mechanizmus irányelvei fordították a figyelmet életünk irányító tényezői felé, búr kétségtelen, hogy most, amikor egy kollektíva tagjainak életszínvonala is sokban a vezetés munkájának a függvénye, a közösség árgus szemekkel, biztatással és kritikával nézi vezetőinek munkáját. A szemlélet változott: a vezető személyéről a vezető munkájára, tevékenységének hatására kell figyelni. Eltűnőben van a „főnök-szemlélet”, s helyébe mindinkább a lenini vezetéskoncepció megvalósításának igénye kerül. Ezzel magyarázható, hogy a tudományos kutatás is egyre nagyobb figyelmet szentel a vezetés elméleti problémáira.

4 társadalom figyelme a ve- '* zetés felé fordult, igényei vele szemben egyre konkrétabbak és tudományosabbak. Ez az érdeklődés gazdasági eredetű, ma már azonban az irányító-szervező tevékenységnek olyan területeit is érinti, amelyeken a vezetői és a közösségi munka hatásfoka nem százalékokban, forintokban mérhető. A nevelőmunka területére is, az ifjúsági mozgalom belső világára is vonatkozik ez a vezetők felé irányuló érdeklődés. A szocialista forradalom új szakaszában, amikor a tudat forradalmának megvalósítása van napirenden, ez természetes is. Csakhogy itt a vezetés értékelése — elemzése sokkal bonyolultabb, mint másutt, a szubjektív benyomásokon alapuló véleményformálásnak nagyobb a lehetősége. nagyobb a veszélye.

A neveltségi szint mérése a pedagógia szaktudományában is meglehetősen kidolgozatlan terület. Még inkább érvényes ez a nevelés olyan területére, formáira és eszközeire, mint az ifjúsági mozgalom, amelynek életében speciális törvények is hatnak,' amelynek sajátos formái vannak, amelynek talán még a kifejezésvilága is sajátos.

f sak .jelzésszerűen is elég utalni arra, hogy miért tekintjük speciális nevelési formának, nevelői tevékenységnek az ifjúsági mozgalmi munkát. Mindenekelőtt azért,

mert az ifjúság! korosztálynak egy olyan csoportját foglalja magába, amely a maga választotta szervezeti szabályzat szerint formálja közösségi életének kereteit. Olyan csoportról van szó, amelynek alapja a szocialista eszmeiség iránti igény, tehát a közösség tagjait belső motívum, a világnézeti-politikai együvétartozás érzése, tudata kapcsolja egybe.

A fenti értelemben vett speciális közösség vezetése, a vezetői munka hatásfokának le- mérése így három, egymással erősen összefüggő szempont alapján közelíthető meg: politikai, pedagógiai és ifjúsági igények együttese alkotja a vezetői munka alapjait az ifjúsági mozgalomban.

A vezető munkájában a tu- ' datosság a legfontosabb alapelv, tevékenységi szabály. Ma már szinte közhelynek hat, hogy a közösség irányítóinak négyszakaszos munkájukat (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés) alapos helyzetelemzés alapján kell végezniük. Ismerniük kell az általuk vezetett kollektíva helyzetét, politikai tudatának jel' lemzőit, a közösségi kapcsolatok fejlettségi színvonalát.

Az ifjúsági mozgalom speciális jellegéből következik, hogy a tudatosan megszervezett közösségi élet Irányítási munkája tulajdonképpen a közösség kezében van. Nemcsak a választott, vagy hivatásos ifjúsági vezetők képviselő- jellegéről van szó. Arról inkább, hogy az ifjúsági közösség önvezetésű, a fiatalok életüket maguk formálják, a vezető ennek az önvezetésű folyamatnak irányítója, szervezője. Ez a demokratizmus, amely az ifjúsági mozgalomnak belső szelleme, mégin- kább aláhúzza a vezetők személyes példamutatásának

szükségességét. A vezető igényessége önmagával szemben — a közösség igényességét is jelenti. Ebben a közösségi formában, ahol a vezetői tekin télynek egyetlen „aranyfedezete” van — a személyes példamutatás értéke — a kollektíva nevelőhatása is részben függvényévé válik a vezető személyes példájának.

C okféle követelményt “ tá^ masztanak a legújabb vezetéstudományi szakkönyvek a vezetőkkel szemben. Szinte mindegyik foglalkozik a veze- _______________________í______

t

ő személyes tulajdonságaival, kiemelik a kezdeményezőkészséget, a következetességet, az analitikus és globális látásmód képességét, a lelkiismeretességet, szervezőképességet stb. Ezek jórészt megszerezhető, fejleszthető képességek, amelyeket egyrészt maga a vezetési gyakorlat, másrészt az állándó, tervszerű önképzés adhat meg az igényes vezetőnek, S ez nemcsak az ifjúságra vonatkozó dokumentumok, határozatok ismeretét jelenti, jelentenie kell társadalmi, politikai, gazdasági és szellemi életünk ismeretét is. A politikai és világnézeti kérdések megválaszolásának képességét. a közösségi állásfoglalások formálásának képességét csak így szerezheti meg az eredményes munkára törekvő vezető.

|{ zek a követelmények,

^ amelyeket az ifjúsági vezetővel szemben a gyakorlat fogalmazott meg, sajátos szintézisbe olvadnak. A szintézist a politikus magatartás, a politikus gondolkodás ereje teremti meg. Hiszen az úttörőben és a KISZ-ben nem általában ifjúsági közösség tevékenysége folyik, hanem olyan szocialista tartalmú nevelési folyamatot irányítanak a közösségek vezetői, ajpelynek végeredményét társadalmunk igénye diktálja.

A politizáló magatartás amelyet ifjúsági vezetőinktől megkövetelünk, fiatalok között érvényesül, fiatalosnak kell lennie, mentesnek minden formalitástól, frázisosságtól. Amennyire örvendetes, hogy a mozgalmi munka egyik speciális formája — a klub — megyénkben is kedvéit formája lett a kulturális, ismeret- szerző és szórakoztató programoknak, s fejlődésével segítette a tartalmasabb KISZ- élet kibontakozását, annyira nehéz tudomásul venni, hogy milyen kevéssé használják ki vezetőink a politikai nevelésben ezt a vonzó, indirekt nevelési eszközt. Politikai jellegű klub csak elvétve működik a megyében, pedig egy jól működő Kultúrpolitikai klub, Gazdaságpolitikai vitafórum, Változó vi.lágunk-kör, UNES- CO-klub stb., a maga keretei között sokat tehet a politikusabb ifjúsági mozgalmi élet fejlesztése terén.

Kiss Aurél

KISZ MB középiskolai felelős

Gépkocsik a parkírozó helyen (Koppány György felvétele)

Felsőfokú gépkocsivezetői tanfolyam

A hónap közepén felsőfokú gépkocsivezetői tanfolyam indul a 2. számú Autóközlekedési Vállalatnál. Az alapfokú képzés állás vállalására jogosít, két év után a középfokú tanfolyam elvégzésére van mód, amely segédlevéllel, s ötéves gyakorlat, vagy gépipari technikum az előfeltétele annak, hogy valaki a felsőfokú képzésbe bekapcsolódhasson s mesterlevéllel egyenértékű képzettségre tegyen szert, Akik a középfokú tanfolyamot elvégzik, azokat a tíz, akik a felsőfokút, azokat pedig a húsz év gépkocsivezetői gyakorlatnak megfelelő fi zetési kategóriába sorolják be. Tavaly szervezték meg az első felsőfokú gépkocsivezetői

tanfolyamot A most induló kurzusra ma» eddig körülbelül nyol.-vanan Jelentkeztek. Akik a felvételi vizsgán megfelelnek, 530 forint, ellenében, — amely minden költséget, a tandíjat és a vizsgaköltséget Is magába foglalja — tízhónapos képzés keretében sajátíthatják. el a felsőfokú gépkocsivezetői tanfolyam anyagát.

Kitüntetett pedagógusaink

Nagy Imre

Tizenegy évvel ezelőtt megkettőzött figyelemmel fordult a pedagógia a gyakorlati ismeretek oktatásához. Az ismeretek hatványozódása, a gyakorlati életben való jártasság égető szükségessé tette az oktatás vezetői számára a tanulók politechnikai képzését. A többszöri újrakezdés, a kísérletezés bátorsága — ez utóbbi ma már természetesnek tűnik — korszerű gyakorlati ismeretekkel látja el a tanulókat.

Nagy Imre, a Malinovsz- kij úti Általános Iskola tanára, szakfelügyelő, a gyakorlati oktatás bevezetésének egyik úttörője volt megyénkben.

— A gyerekeket érdekli * gyakorlati foglalkozás mondja kérdésemre. Kíván ják, hogy foglalkozzunk velük, hogy tevékenykedjenek, így a cselekvési, alkotási vágyukat ki tudjuk elégíteni. A gyakorlati oktatásnak fegyelmező ereje is van. A más órán problematikus gyerekkel itt nincs bajunk, aktívan részt vesznek a munkában, de vezetni és serkenteni kell őket.

Nagy Imre 23 éve tanít. Először mint tanító, majd mint matematika—fizika szakos tanár. Pályája kezdetétől tevékeny szerepet vállalt az úttörőmozgalom fellendítésében. Volt városi és megyei úttörőtitkár. Több mint egy évtizedig dolgozott a megyei müveKét kiállítás

Daróczi Ferenc vezetésével eredményesen működik Ma- gyarnándorban az általános Iskolában a rajzszakkör, amelynek tagjai már eddig is többször bemutatkoztak az iskola nyilvánossága előtt. Jelenleg a szakkörnek tizenhat tagja van, akik a foglalkozásokon rendszeres esztétikai képzésen vesznek részt, természetesen életkoruk sajátosságainak

megfelelően. Áz oktatási év befejezésének időszakában a terv szerint, még e hónap közepén, gyűjteményes kiállítást rendeznek rajzaikból, amelynek anyagát Szentén is bemutatják.

KInMiönwtár

^«ráds>«aká!on

Az utóbbi időben több erőfeszítés történt Nógrádszakál községben a klubkönyvtár létrehozására, illetve a népművelői tevékenység eredményesebbé tételére. A korábbi szűk könyvtárhelyiségből „átköltöztek” a klubba, ahol tágabb környezet vár a művelődni vágyókra. A községi könyvtár állománya jelenleg 1600 kötet, az olvasottság a klubkönyvtár létrehozása után, a helyi népművelők szerint is, emelkedik majd. A klubkönyvtár vezetőjét Nógrádszakálon a közeli napokban választják meg. Ezután az új létesítményben elkezdődhet az érdemi munka.

Érsekvadkcrttől az Antarktiszi^

AM,! KEVESEK közé tartozik, akiknek arcán, fellépésén meglátszik, hogy különleges dolgok történtek velük.

Élete során mindenkivel megesik olyasvalami, amivel később eldicsekedhet — azt azonban, hogy 1959-től négy alkalommal egy-egy évet töltött az Antarktiszon, kevés ember mondhatja el magáról. A magyarok közül meg csak ő egyedül.

— Bocsánat. az Antarktiszon magán csak kétszer jártam, 1959-ben és 1962-ben a Wilkes-i és a Davis-i támaszponton voltam két expedícióval. A másik két alkalommal — 1961-ben' és tavaly — a Maquarie Islandon táboroztunk.

Pontossága, a tényékhez való ragaszkodása megkapó. Nemcsak a támaszpontok angol nevét írja nagybetűvel jegyzetblokkomba, hanem az ott-tartózkodás időpontját, sőt fonetikus ejtését is, — Island jeges földet, jégföldet jelent, ájlendnek ejtik. Kiterjedése, a Magyarországon használatos mértékegységre átszámítva mintegy negyvenszer négy négyzetkilométer, Ausztrália és az Antarktisz között, az előbbitől ezernégyszáz tengeri mérföldre fekszik.

Dr. Boda János, a magyar származású ausztrál állampolgár orvos, hosszú, kalandos utat tett meg Érsekvadkerttől Maquarie Islandig, de még jelenlegi állandó lakóhelyéig. Sidneyig is. Tíz éve él Ausztráliában, most régi ismerősei, rokonai meglátogatására jött vissza szülőföldjére.

— Az első expedícióról egy újsághirdetésben olvastam — idézi fel az eseményeket. — Jelentkeztem, s mivel orvosra nagy szükség volt, felvettek.

— Mi volt a célja az expedíciónak?

Bár magyar kiejtése tökéletes, a szakkifejezések kikeresése már nehezen megy, angolból fordítja vissza őket magyarra.

— A talaj mozgásokat vizsgáltuk, meteorológiai megfigyeléseket végeztünk...

— Miért? Az automata műszerek nem látnák el ugyanezeket a feladatokat?

— Nem. Az Időjárás óráról- órára való megfigyeléséhez, a szondák felbocsátásához, vagy például annak megállapításához, hogy az ég hány százaléka felhős, a helyszínen kell tartózkodni.

— Hány tagból áll egy ilyen expedíció?

— Tizennyolcán voltunk. Volt köztünk meteorológus, csillagász, elektromérnök, ács, szakács, radarkezelő és természetesen egy orvos, jómagam. Azonkívül, hogy mindenki a - maga területén tevékenykedett, amellett kivette a részét az út- és lakótelep-építés közös munkájából is.

— Mi volt az orvos feladata?

— Elsősorban a többiek egészségére felügyelni, betegség, sérülés esetén ellátni őket. Senki sincs bebiztosítva tüdő-, vakbél- vagy agyhártyagyulladás ellen. Gondoskodtam ezenkívül az élelmiszerek elosztásáról, megfigyeltem társaimnak az elzártsághoz és a nagy hideghez való alkalmazkodó képességét.

— A legsúlyosabb eseteim? Egyszer valakire — ez Wilkeseri történt — véletlenül ráment egy buldózer. Az illetőn már nem tudtam segíteni, azonnal meghalt. Egyszer meg valakit skizofrénia miatt repülőgéppel sürgősen haza kellett küldeni. Nem vagyok idegszakorvos, de hogy biztos legyek a dolgomban, a legközelebbi állomásról, a Mirnijről — Mör- ni-nek mondja — áthívtunk egy szovjet kollégát, azzal konzultáltam. Ö is ugyanazt állapította meg, mint én. A nevére is emlékszem Kosza- csevnek hívták.

Az Antarktisz térképét nézem, Mirnijt keresem, a legközelebbi állomást. Wilkestől való távolsága nincs számokkal feltüntetve, lehet vagy ötszáz kilométer. „Közeli” közép-európai ember számára furcsa és lenyűgöző ez a számára természetesnek tűnő értékhatár-módosulás.

Másik térkép kerül elő: Ausztrálián Antarctic Territory. A földrész 49° 8’ hosszúsági és 68° 5’ szélességi fokán egy hegycsúcs, a neve Mount Boda. Boda-hegy. Azzal sem sok ember dicsekedhet, hogy hegyet neveztek el róla.

— Hogyan tovább?

— NEMSOKÁRA visszatérek Ausztráliába. Sidneyben van a lakásom, ott fogok magánprakszist folytatni. Az expedíciók időszakának vége Sok érdekes emlékem van. de ezekből nem lehet megélni.

Baranyai László

lödésügyi osztályon. A hatvanas évek elején az elsők között szerezte meg a műszaki

ismeretek diplomáját.

— Ma már tudatos munkát

végeztetünk a gyakorlati foglalkozási órákon — mondja a szakfelügyeleti tantárgyáról. Az anyagismeret megszerzése, a megmunkálhatóság, a megfelelő szerszámkiválasztás a követelmény. Már az alsó tagozatban is erre törekszünk. Bár az általános pedagógiai elveket betartjuk, a gyakorlati foglalkozási óra más, mint a hagyományos óra.

— Hány szakma alapjait kell ismerni a nevelőnek?

— Kilencét, hogy el tudjon igazodni az anyagok, a szerszámok között. Szemmel kell tartania a technika fejlődését is. A TV, a különböző szaklapok révén, de a szülőktől is sok újdonságot hallanal: a gyerekek, akiknek többsége nemcsak krimit néz, hanem az ismeretterjesztő előadásokat is meghallgatja.

A gyakorlati oktatás legfőbb célja az, hogy a tanulók egyszerű rajz alapján, egyszerű munkadarabot készítsenek. így

— a folyamatosság révén — egyre közelebb jutnak a technikához. A sikerélmény biztonságot ad. A lányok sietve viszik haza a forrasztást — elismertetik magukat a családban. A legalapvetőbb szakmákkal és ismeretekkel való találkozás a pályaválasztásnál is nagy segítséget nyújt.

Nagy Imre 22 éve tevékenykedik az ifjúsági mozgalomban. Feleségével együtt alakította meg megyénk első úttörőcsapatát a Malinovszkij úti iskolában.

— A gyerekekkel nem elég csak az órán foglalkozni, az órán kívül is kontaktust kell találni velük. A megfelelő tanár-diák kapcsolat csak így alakulhat ki. A kötetlenség révén a gyerekek jobban felszabadulnak. mernek problémákat felvetni.

Csak a bátran kísérletező,

minden újat befogadó pedagógus képes arra, hogy saját gyakorlatán keresztül plántál - ja tanítványaiba az örök Tanulás igényét. „... A tanítvány nem edény, amelyet meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet fel kell lobbantam”

— mondta Igor Tamm, Nobel- díjas tudós 1962-ben. Nagy Imre is erre törekszik. Munkássága elismeréséül — a pedagógusnap alkalmából — a KISZ központi bizottsága KISZ Érdeméremmel tüntette ki.

M. Zs.

Erősítők it rádiónak és a televíziónak

Kigördült a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat zagy- vapálfalvi telepéről az a gépkocsi, amely 400 darab 40 W-os erősítőt szállított Budapestre. A formás, pasztellszínű készülékeket, — amelyek a nagyobb termekben a hangszórók hangerejének fokozására és nagyerejű gitárerősítőként egyaránt kiválóan használhatók, s belföldi forgalmi értékük megközelíti darabonként, a 8 ezer forintot — az Elektroakusztikai Gyárral kooperálva a vállalat elektroakusztikai -zereldéjének dolgozói készítették. A szállítmány egy része a RÁVILL nagykereskedelmi vállalat révén a forgalomba kerül, más részük szovjet exportra megy, de jut belőlük a rádiónak és a televíziónak is.

NÓGRÁD - 1969. június 5., csütörtök