Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

Hátrafelé jutottak

Aranyeső a levegőben

A karanvakeszi pajtások sikere — Űttörőbeesületből kitűnő

Négy éve írok riportokat, beszámolókat a nógrádi pajtások életéről, de ilyen szép nevű őrssel még nem találkoztam. Az Aranyeső őrsre — bármilyen szép is a neve — meg's más okból figyeltünk fel: a arancskeszi pajtások országos pályázatot nyertek. Mi- secska Katalin, a 313-as száelőadással az Aranyeső őrs — Amikor megérkezett hoz- vezetője, Gordos Erika nyolca- zánk az Őrsvezető olvasószerdik osztályos.

— Az igazán érdekes azonban a két szabadon választott gyakorlat. Harminc méteren hátrafelé szaladtunk, közben megkötöttük a nyaikken- dőnket — ez volt az egyik — mutatja a hüvelykujján. — A

mű úttörőcsapat vezetője erről másik gyakorlatunk abból állt, azt mondja:

— Az Őrsvezető című úttörő módsziertani lap áprilisi számában jelent meg az az érdekes pályázat, amelyre mi is elküldtük nevezésünket. A 4+2hogy kötelet kötöttünk egy fá ra, a kötélen azután fel- és le- mászott a két csapat.

— Megírtuk a levelet' az

es akadályversenyt országos őrsvezetőnek és vártuk a vá- szintem hirdette meg az út- laszt — meséli Misecska Ka- törőlap szerkesztősége és az tátin. — Őszintén szólva legMHSZ országos parancsnóksá- feljebb a harmadik helyre szá- ga. Négy kötelező és két sza- mítottunk és a tollaslabda- badon választott gyakorlatot készletre. A gyerekek beírták teljesítettek az őrsök és erről a levélbe, hogy a versenyen levélben kellett beszámolniuk, mindkét csapat egyformán A feladatra a mi iskolánkban szerepelt, ők nem tudták el- az Aranyeső^ őrs 12 tagja vál- dönteni, melyik volt a jobb, lalkozott, két csapatot alkot- de a játék végén az időseb- tak, az egyikben a kisebbek, a bek elhatározták: ha ők nye- másikban a végzősök verse- rjk a tollaslabdát — átengedik nyeztek. a kisebbeknek.

Később tudták meg, hogy Az országos akadályversenyt az országban nagyon sok őrs a rendezők 'április negyediké nevezett be a nem mindennapi Gordos Gyöngyi, Gergely tiszteletére hirdették meg. akadályversenyre. A sok levél ™aria> László Lídia, Tar jani

kesztője, Tuza István és az MHSZ egyik vezetője. Böczkös Ferenc őrnagy elvtárs — nagy volt az izgalom. A tollaslabda már biztosnak látszott, de arra gondolni sem mertünk, hogy a repülőutat nyertük meg. ..

így került a szép nevű Aranyeső őrs a levegőbe. A rendezők elmondták: érdekes és nehéz gyakorlatnak ítélték meg a hátrafelé futást, nyakkendőkötést, kötélen fára mászást, de ami igazán a mara- kodi pajtások javára billentette a mérleg serpenyőjét, az az idősebbek önzetlensége volt. Hogyan telt az utazás?

— Az utazás előestéjén rendkívüli őrsi gyűlést hívtunk össze Marakodipusztán, ahol lakunk, az ülésen megjelentek a szülők is. A nagymamák féltettek bennünket a legjobban és csak akkor nyugodtak meg, amikor visszatértünk és megszámoltak minket. Kik repültek? Gordon Erika, Mákos Klári, Fekete Ággyá- közül húszat választottak ki a

Mária és természetesen a csa— Mi volt a kötelező ------- --------------------------- _

k

orlat? rendezők és rövid latolgatás ^vezetőnk, Misecska Katalin.

— Háromméteres szakaszon után (egy nagykátai fiúőrssel Bogaandi Tibor, a repülőtér kúszás, tíz méteren futás, kis- voltak tudtukon kívül ver- Paran<5S:naka naigyon örült, labdával célba dobás, 20 mé- senyben a marakodi lányok) 10^ gyerekekkel repülhet térén segélyszállítás, majd há- az első díjat az Aranyeső őrs 6Syütt. A neves sportrepülő rocn tégla alkalmazásával át- egyik — a felajánlást fi gye- egy HA—ANA 2. tipusu csa- kelni egy öt méter szélességű lembe véve a kisebbekből álló Patszalhtó gépen vitte a leveszakaszon'— sorolja szakszerű — csapata nyerte.

A tanácsok nem felelősek!

Értekezlet a süllyedő társasház ügyében

Az utóbbi hetekben elég sok szóbeszéd témája Salgótarjánban az az ügy, mely a Munkás utcai szövetkezeti bérház körül kavarog. Legutóbb június 3-i számunkban foglalkoztunk újólag a süllyedő társasház lakóinak problémájával, a felelősség kérdésével, az eddig végzett vizstgálat eredményeivel. A megnyugtató döntés azonban — éppen az ügy bonyolultsága miatt — egyelőre várat magára.

A szövetkezeti ház lakói az elmúlt napokban igénnyel fordultak a megyei «...ácshoz, hogy a megromlott állapotú ház helyett biztosítson új otthonokat a veszélyeztetett húsz családnak.

Ezzel kapcsolatosan, az illetékesség tisztázására, valamint a probléma végleges kivizsgálása és lezárása érdekében tervező, kivitelező, jogi és egyéb szakemberekből álló értekezletet hívtak egybe. Ennek summázata az volt, hogy a szövetkezeti ház ügyében a tanácsot semminemű felelősség nem terheli, tekintettel arra, hogy a lakások az ott lakók tulajdonát képezik, nem, állami rendelkezésű otthonokról van szó. Irreális tehát az olyan igény, hogy a szövetkezeti lakástulajdonosokat állami lakásokkal lcárpótolják.

A jogi problémákat, vitás kérdéseket az OTP-vel, illetve a tervező és a kivitelező vállalattal kell tisztázni. Ennek ellenére a tanács megértve a szövetkezeti lakók gondját, kész segítő kezet nyújtani problémáik megoldásában, annak kivizsgálásában, hogy a ház valóban életveszélyes-e vagy sem, s a tapasztalhatókért kit terhel —, s terhel-e egyáltalán valakit felelősség.

A városi tanácsot, a megyei tanács elnöke felkérte, hívjon össze szakbizottságot a ház állapotának alapos vizsgálatára. s az eredményt e hét végéig közölje. Ezzel az elgondolással az értekezlet valamennyi résztvevője egyetértett, így az újabb vizsgálat és szakértői vélemény eredményétől függ, hogy szükséglakásokat kell-e biztosítani a Munkás utcai szövetkezeti ház 20 családjának, vagy az épületnek csupán olyan megrongálódásáról van szó, ami a vízhálózatban levő hibák kijavításával is megszüntethetők.

A tervezői, építői és jogi szakvélemények után az értekezlet egyetértett abban, hogy a tanácsok a szövetkezeti bérház ügyében a lakótulaj dánosoknak nem tartoznak felelősséggel, az ezzel kapcsolatos igényeknek nem tehetnek eleget, s csupán messzemenő megértésből vállalkoznak a oir la megnyugtató rendezésére.

Ideiglenes épületbe költözik a pályaudvar

Hivatalos helyről nyert értesülésünk szerint június 10-én adják át az utazóközönségnek az ideiglenes állomási épületet s Tarján patak mellett levő sétány szomszédságában. A korábbi tervek az átköltözés időpontjául június 3-át jelölték meg, azonban — különböző akadályok miatt — az időpont megváltozott. Az átköltözés napját most már véglegesen rögzítették: június 10-én a reggeli órákban történik meg, áthelyezik az ideiglenes épületbe a régi pályaudvar miden olyan részlegét, amely az utazóközönséget és a forgalmat közvetlenül érinti.

A június 10-én reggel 7 óra 30 perckor Hatvan felől érkező vonat jnég a régi állomáshelyre érkezik meg, de a 9 óra 28 perces budapesti gyors már az új megállóhelynél áll meg. A vasúti forgalomban bekövetkező változásról hangszórókon keresztül részletesen tájékoztatják az utazóközönséget, amit többször megismételnek, hogy mindenki időben értesüljön a várható eseményről. A régi pályaudvaron az átköltözés időpontjától felvilágosító szolgálatot vezetnek Be, hogy azokat, akik más forrásból nem értesültek a változásról, eligazítsák.

gőbe a kis csoportot. Az útvonal: Miskolc, Tisza, Hajdúszoboszló, Gyoma, Endrőd, Szarvas. Kiskunfélegyházán landoltak, addigra a sápadt szín is eltűnt a lányok arcáról.

Félegyházán az Őrsvezető Szerkesztősége teljes létszámmal várta a gyerekeket — a lap életében is először fordult elő ilyen esemény, mindenkit érdekelt. A KISZ látta vendégül a csoportot,, ebéd után megnézték a várost, a szélmalmot, a Petőfi Múzeumot. Másnap a nemzetközi sportrepülő-bemutatón így üdvözölték a gyerekek a HA— ANA 2-est: „Az ott a mi gépünk”. Ügy hírlik, a közeljövőben a másik csapat is repülőre ül. Megérdemlik a jutalmat. Kitűnőre vizsgáztak úttörőbecsületből és úttörőmunkából.

Pataki László

lények és tanulságok

Automatizált bosszúságaiuk

A fülsértőén recsegő, alig lem túl megértőén fogadja a jón érthetó-e, miért csak néhány napja vásárolt mosó- gyári mulasztásokat. Átveszi a készletként árusítják az írógépet a tulajdonos beszállítót- hibás, már a vevő előtti ki- port, rozsdamentes evőeszkö- ta a szervizbe. A szerelők a próbáláskor csődöt mondó gé- zöket, hatszemélyes készletet zaj hallatán azonnal tudták, pet, forgalomba hoz olyan vásároltatva meg a két- vagy mi a hiba. Dörzspapírt dug- árukat, amelyek alkatrészei- háromtagú családdal is? Értnek utánpótlásáról semmiféle hető-e, hogy porcelánáruból biztosítéka nincsen — sok hol csak herendi készletet, esetben importáru is így lie- hol meg ízléstelen ócskaságot rül forgalomba —. tehát az kapni? Érthető, menthető-e, ipar vétkeit áthárítja a fo- hogy tucatjával hordják gs- gyasztóra. Ez pedig nem korrekt magatartás. A vevőnek védelem kell, s ezt a védelmet elsősorban a kereskedelem adhatja meg.

tak a műanyagból öntött ke verötárcsa mögé, néhányszor megforgatták a motort, s a zaj megszűnt. A zaj oka: öntés után a tárcsáról nem tisztították le az ún. sorját. Ez karcolja a lemezt, ez adja a csikorgó hangot. Idő veszett el. szállítóeszközt vettek igénybe, adminisztrálni kellett — mindezt egy apró, gyári mulasztás miatt.

Napjaink háztartásában igen nagy szerepe van a gépeknek. Az ipari termelés adatai imponálók. 1968-ban 167 ezer mosógépet, 91 ezer centrifugát, 154 ezer hűtőszekrényt, 64 ezer porszívót, 35 ezer padlóliábák kerestetnek

ranciális javításra a Baby kávéőrlőket. hogy az alumínium edények műanyagfüle az erősebb meleg hatására elporlik, hogy — a patront most ne is említsük — hol szúrótű. hol tömítőgyűrű nincs az autosz.1- fonokhoz? Ezek a jól és fáradhatatlanul működő, vásár- ló-bosszantó „automaták” bizonyítják. hogy minden erőfeszítés ellenére sincs igazi gazdája a fogyasztási cikkek e - szférájának, hogy nem sikerült megteremteni a szervezeti összhangot, az igények, a kereskedelmi kínálat s az ipari alkalmazkodás között.

de mivel 'i

1969 március végén több mint 11 milliárd forint értékű vegyes iparcikk volt a kereskedelem pultjain. Mégis, e tekintélyes árutömeg ellenére, ketelo gépét gyártották hazanlk- sok esetben nemhogy a gyer- 969 els„° negyedévében a mek körül lenne baj hanem több. kozott 36 ezer mosogep, 49 még _ 5ábák sincsenek. Ren- ezei, hutoszekreny, -3 ezer geteg olyan, ún. apró cikk van, centníuga készült el. Ahogy melyek a háztartásban nélkümondani szoktak: gyártani íözhetetlenek, de amelyek i ciif i III ntilffltíl azonban nem eleg el is kell gyártásával nem foglalkozik l adni, amit termeltek. senki. A burgonyahámozótói a

kenyérvágó késen át a mű/Vpm nvártani anyag íaliakasztóig ezerféle

lem eieg dl ItUll apró, ötletes termékre lenne

szükség, ám ezeket csak ké- Gyártani s eladni sem elég peslapok hasábjain, a televí- azonban. Jó minőségű terme- zió híradójában, vagy — beket kell — kellene — eladni, mutatókon láthatjuk. Az üz- s megteremteni a műszaki letekben nem, vagy csak ei- cikkeknél, a gépeknél elen- vétve. A vevő ilyen esetekben gedhetetlen javítás, karban- bosszankodik, mert furcsának tartás feltételeit. Sajnos, an- tartja a merevséget, az üzleti nak ellenére, hogy az élmúlt szellem hiányát, hiszen sza- években sók minden történt bad árformába tartozó termé- — bővítették a GELKA-háló- kék ezek, s ha néhány magán- lása, a lötyögő székláb, a rósz zatot, felvevőhelyek sokasé- kisiparosnak megéri az előál- szui záró ablak kijavítása gát létesítették, rendelet Iá- lításuk, a nagy tömeget pro- nem igényel különösebb szaktott napvilágot a javítások dukálni képes tanácsi vagy ál- értelmet. Ám házunk táján, hihatáridejéről, a cserekészülé- lami iparnak miért ne érné ába ezermesterkednénk, ha az

kék kiadásának kötelezettsé- meg? A vevő az előbbi eset- üzletekben szerszámot, szöget,

géről stb. — napjainkban sem ben még csak bosszankodott, fúrót, rugót, gyalukést keres- megnyugtató a helyzet. Ma de már értetlenül áll, ha nem ve újra és újra azt felelik: már — eltérően a korábbi kap szöget — márpedig igen nincsen, nem tudjuk, mikor évektől — elsősorban nem az sűrűn nem kap —, s egyene- lesz.

a kérdés, hol lehet megjavít- sen dühöng, amikor arról ér- A háztartások korszerűsége, tatni valamelyik háztartási tesül, hogy a gyártómű ter- a sokat emlegetett környezeti gépet, hanem hogy mikorra meine elegendő alkatrészt, de kultúra fejlődése ma már nem javítják meg, s hogy megja- a kereskedelem nem rendel, csupán óhaj, hanem egyre reá- vítják-e egyáltalán, lesz-e al- Mint például az AUTOFÉM lisabb valóság. A városokban

A barkácsmozgalom, vagy ahogy hétköznapian nevezik, a csináld magad időtöltés is, de: kényszerű alkalmazkodás is. Más híján az ügyesebb kezű ember elvégezné a lakásban, a ház körül az apróbb javításokat, ha: kapna anyagot, s eszközöket hozzá. A mosógép ékszíjának cseréje, az ajtózár törött rugójának pótkatrész hozzá. A hűtőszekré- kávéfőzők esetében... nyék aggregátjainak krónikus

éppúgy, mint a falvakban,

______ H_____ , igényesebbek lettek az embeh

iánya, a hőszabályozás, az A példák szama tetszés sze- • rek> nemcsak gépeket akarimportból származó vasalók rint növelhető, hiszen minden- nak, hanem működő gépeket.

ki napról napra vásárol vala- nemcsak díszként szolgáló

... „ , - ,__,_____ „ - ___eszközöket, hanem olyanokat,

m

it a háztartáshoz, s eppen amiket h’asznáIni

fűtőbetétjeinek pótolhatatlan- sága, a kávéfőző alkatrészek utáni futkosás, mint példa sajnos, nem egyedülálló.

A háztartási gépek gyártásának számszerű növekedésével nem tartott lépést sem az alkatrészgyártás, sem a javító hálózat. Ez tény. Tény azon______ _________ is lehet.

e

zert napról napra azt is ta- Környezetünkben is tükröző- pasztalhatja, hogy szinte auto- dik a változó világ, nemcsak

matizálta az ipar és a kereskedelem azokat a bosszúságokat, melyek évek óta borzolban az is, hogy a kereskede- ják a vevők idegeit. Mert vagondolkozásunkban. A fakanállal valaha a lányokat ijesztgették a búcsúban. Ma az ételt kevernék vele. Ha lenne

<K. S.)

yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy

EZ A NEGYEDIK ESZTENDŐ, amelyet Mátyás József elnökként tölt a karancskeszi Március 15. Termelőszövetkezetben. Azelőtt helyettes volt.

Sok gond és baj közepette lépett leváltott elődje örökébe. Emelkedését nem kísérte

öröm. Inkább a szorongás hatalmasodott el benne. Minduntalan ott motoszkált benne a kérdés, hogyan tud megkapaszkodni, állva maradni? Hogyan tudja előbbre segíteni az elégedetlen nagygazdák és szegényparasztok akkor még nagyon is ingatag közösségét, a mindössze 12 forintos termelőszövetkezetet. '

Tudta, hogy a többség mellette áll. Ám az is világos volt előtte, megválasztásáért nem lelkesedik mindenki. Egy faluban mindenkinek akadnak haragosai, rosszakarói. Hogyne akadtak volna hát a szövetkezet elnökhelyettesének. Azok nehezteltek rá; akikkel bizony össze-összerúgta a port, ha ímmel-ámmal végezték a munkát. Olyan emberek voltak etek, akik keveset tettek a közösségért, de igyekeztek minél többet elragadni onnan, amikor a vezetők éppen másfelé néztek.

AZ AKCIÓT már az elnökvalasztó közgyűlésen elkezdték, s később is csendesen szították a tüzet. Mátyás József mint elnök még jóformán meg sem melegedett a szövetkezetben, máris szemben találta magát a tagokkal. Nyár volt, hordani kellett a gabonát, s a fogatosok sztrájkba léptek.

— Nem hordjátok? — kérdezte a dühösen hadonászó emberektől az elnök.

— Nem! Annyiért nem, amit adtok — így az emberek.

— És a közgyűlési határozat? Ti határoztatok így!

Az emberek makacsul hallgattak. Arra számítottak, hogy megijed az elnök, s úgy alkusznak, ahogy éppen nekik tetszik. De nem ez történt.

— Csak menjetek, mondta végül Mátyás József. — Majd behordja helyettetek más!

Még aznap nyakába vette a falut. Lótott-íutott az üzemi nyugdíjasok, párttagok, a KISZ-tagok után. Össze is jöttek néhányan és hordani kezdték a gabonát. Két nap múlva meggondolták magukat, visszafordultak, és beálltak a sorba a szövetkezeti kocsisok is.

Arra mindenesetre jó volt ez az eset, hogy az elnökben megerősödjék a gondolat: egyedül, sehogyan sem boldogul. Előbb-utóbb összecsapnak fölötte a hullámok, s belefullad a gondokba. Társakat, főagronómust, állattenyésztőt, könyvelőt keresett maga mellé. Aztán együtt hányták- vetették meg a szövetkezet dolgát. Tudományos kutatókkal dolgoztatták ki a közös gazdaság távlati fejlesztési tervét.

AKKOR MEG HÍRE SZALADT a faluban, hogy egyre felfelé törekszik, csupa tanult emberrel véteti körül magát

Az elnök beszél

az elnök. Az igaz, hogy szinte görcsösen ragaszkodott a kipróbált, sokat tapasztalt, jb szakemberekhez. Hiszen háromezer holdas birtokot sehogyan sem lehetett Irányítani, gyarapítani, azokkal a módszerekkel, amelyek még az egyéni időben megfeleltek. Mátyás Józsefnek meg nem volt módja, hogy tanulhasson. Hamar rászakadt a család, a megélhetés gondja. Még a szövetkezetben dolgozott, traktorosnak tanult, de azért összegyűjtögetett vagy 250 kötetre való könyvet, nagyrészt szakirodalmi munkákat. Amikor csak ideje engedte, azokat forgatta, hogy tartani tudja a lépést társaival.

Mert ahogy múlt az egyik év a másik után, úgy nyújtották egyre hosszabbra a lépéseket. Igyekezetük, a termelőszövetkezeti tagok igyekezete, tavaly már 16 milliós bevételt hozott a közös gazdaságnak. Kifizetett a tagoknak is egymillió-hétszázezer forintot. Könnyebb, egyszerűbb lett mindjárt a munkák szervezése, gyorsabbá vált a haladás. Hiszen hatvannyolc forintért meg a nyereségrészesedésért szinte hívás nélkül is munkába állnak most már Karancskesziben az emberek. A rendbontóknak, a titkon suttogóknak egyre nehezebb közéjük éket verni. 1

A MÚLT ÉVI PÉLDÁS gazdálkodással a karancskeszi Március 15. Termelőszövetkezet nemcsak a megyében szerzett elismerést. Kiváló eredményt ért el a termelőszövetkezetek országos vetélkedőjében is. A miniszteri elismerést, a dicséretet Mátyás József, az elnök továbbította a szakembereinek. Varga István tőállattenyésztőnek és Farkas Ferenc főagronómusnak. Őszinte szívvel gratulált nekik az eredményekhez. Mert mindjobban érzi, közöttük maga is sokat nőtt tudásban, tapasztalásban az elmúlt négy esztendő alatt.

Mindezeket maga az elnök mondta el azon az ünnepélyes közgyűlésen, ahol átadták a kitüntetést, a jutalmat a szövetkezet tagjainak, vezetőinek. Mátyás József alig győzte fogadni a feléje áradó elismerő szavakat. Tíz éve, amikor 1959-ben belépett a termelő- szövetkezetbe, alig hozott magával valamit. Nem volt földje, a felesége 3 és fél holdjával jött a közösbe. A megfontoltság, a józan ész adta kezébe a tollat annakidején, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. A józanság. a megfontoltság, az emberség íiiost sem hagyta el, hogy a négyezer-nyolcszáz holdra gyarapodott nagybirtokot vezeti, irányítja.

Vincze lstvánn«