Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

Hátrafelé jutottak Aranyeső a levegőben A karanvakeszi pajtások sikere — Űttörőbeesületből kitűnő Négy éve írok riportokat, beszámolókat a nógrádi paj­tások életéről, de ilyen szép nevű őrssel még nem találkoz­tam. Az Aranyeső őrsre — bár­milyen szép is a neve — meg­'s más okból figyeltünk fel: a arancskeszi pajtások orszá­gos pályázatot nyertek. Mi- secska Katalin, a 313-as szá­előadással az Aranyeső őrs — Amikor megérkezett hoz- vezetője, Gordos Erika nyolca- zánk az Őrsvezető olvasószer­dik osztályos. — Az igazán érdekes azon­ban a két szabadon válasz­tott gyakorlat. Harminc méte­ren hátrafelé szaladtunk, köz­ben megkötöttük a nyaikken- dőnket — ez volt az egyik — mutatja a hüvelykujján. — A mű úttörőcsapat vezetője erről másik gyakorlatunk abból állt, azt mondja: — Az Őrsvezető című úttö­rő módsziertani lap áprilisi szá­mában jelent meg az az érde­kes pályázat, amelyre mi is el­küldtük nevezésünket. A 4+2­hogy kötelet kötöttünk egy fá ra, a kötélen azután fel- és le- mászott a két csapat. — Megírtuk a levelet' az es akadályversenyt országos őrsvezetőnek és vártuk a vá- szintem hirdette meg az út- laszt — meséli Misecska Ka- törőlap szerkesztősége és az tátin. — Őszintén szólva leg­MHSZ országos parancsnóksá- feljebb a harmadik helyre szá- ga. Négy kötelező és két sza- mítottunk és a tollaslabda- badon választott gyakorlatot készletre. A gyerekek beírták teljesítettek az őrsök és erről a levélbe, hogy a versenyen levélben kellett beszámolniuk, mindkét csapat egyformán A feladatra a mi iskolánkban szerepelt, ők nem tudták el- az Aranyeső^ őrs 12 tagja vál- dönteni, melyik volt a jobb, lalkozott, két csapatot alkot- de a játék végén az időseb- tak, az egyikben a kisebbek, a bek elhatározták: ha ők nye- másikban a végzősök verse- rjk a tollaslabdát — átengedik nyeztek. a kisebbeknek. Később tudták meg, hogy Az országos akadályversenyt az országban nagyon sok őrs a rendezők 'április negyediké nevezett be a nem mindennapi Gordos Gyöngyi, Gergely tiszteletére hirdették meg. akadályversenyre. A sok levél ™aria> László Lídia, Tar jani kesztője, Tuza István és az MHSZ egyik vezetője. Böczkös Ferenc őrnagy elvtárs — nagy volt az izgalom. A tollaslab­da már biztosnak látszott, de arra gondolni sem mertünk, hogy a repülőutat nyertük meg. .. így került a szép nevű Aranyeső őrs a levegőbe. A rendezők elmondták: érdekes és nehéz gyakorlatnak ítélték meg a hátrafelé futást, nyak­kendőkötést, kötélen fára má­szást, de ami igazán a mara- kodi pajtások javára billentet­te a mérleg serpenyőjét, az az idősebbek önzetlensége volt. Hogyan telt az utazás? — Az utazás előestéjén rend­kívüli őrsi gyűlést hívtunk össze Marakodipusztán, ahol lakunk, az ülésen megjelentek a szülők is. A nagymamák féltettek bennünket a leg­jobban és csak akkor nyu­godtak meg, amikor visszatér­tünk és megszámoltak min­ket. Kik repültek? Gordon Eri­ka, Mákos Klári, Fekete Ág­gyá- közül húszat választottak ki a Mária és természetesen a csa­— Mi volt a kötelező ------- --------------------------- _ k orlat? rendezők és rövid latolgatás ^vezetőnk, Misecska Katalin. — Háromméteres szakaszon után (egy nagykátai fiúőrssel Bogaandi Tibor, a repülőtér kúszás, tíz méteren futás, kis- voltak tudtukon kívül ver- Paran<5S:naka naigyon örült, labdával célba dobás, 20 mé- senyben a marakodi lányok) 10^ gyerekekkel repülhet térén segélyszállítás, majd há- az első díjat az Aranyeső őrs 6Syütt. A neves sportrepülő rocn tégla alkalmazásával át- egyik — a felajánlást fi gye- egy HA—ANA 2. tipusu csa- kelni egy öt méter szélességű lembe véve a kisebbekből álló Patszalhtó gépen vitte a leve­szakaszon'— sorolja szakszerű — csapata nyerte. A tanácsok nem felelősek! Értekezlet a süllyedő társasház ügyében Az utóbbi hetekben elég sok szóbeszéd témája Salgótar­jánban az az ügy, mely a Munkás utcai szövetkezeti bér­ház körül kavarog. Legutóbb június 3-i számunkban fog­lalkoztunk újólag a süllyedő társasház lakóinak prob­lémájával, a felelősség kérdésével, az eddig végzett vizstgálat eredményeivel. A megnyugtató döntés azonban — éppen az ügy bonyolultsága miatt — egyelőre várat magára. A szövetkezeti ház lakói az elmúlt napokban igénnyel fordultak a megyei «...ácshoz, hogy a megromlott állapotú ház helyett biztosítson új otthonokat a veszélyeztetett húsz családnak. Ezzel kapcsolatosan, az illetékesség tisztázására, vala­mint a probléma végleges kivizsgálása és lezárása érdeké­ben tervező, kivitelező, jogi és egyéb szakemberekből álló értekezletet hívtak egybe. Ennek summázata az volt, hogy a szövetkezeti ház ügyében a tanácsot semminemű felelősség nem terheli, tekintettel arra, hogy a lakások az ott lakók tu­lajdonát képezik, nem, állami rendelkezésű otthonokról van szó. Irreális tehát az olyan igény, hogy a szövetkezeti la­kástulajdonosokat állami lakásokkal lcárpótolják. A jogi problémákat, vitás kérdéseket az OTP-vel, illet­ve a tervező és a kivitelező vállalattal kell tisztázni. Ennek ellenére a tanács megértve a szövetkezeti lakók gondját, kész segítő kezet nyújtani problémáik megoldásában, annak kivizsgálásában, hogy a ház valóban életveszélyes-e vagy sem, s a tapasztalhatókért kit terhel —, s terhel-e egyálta­lán valakit felelősség. A városi tanácsot, a megyei tanács elnöke felkérte, hív­jon össze szakbizottságot a ház állapotának alapos vizsgála­tára. s az eredményt e hét végéig közölje. Ezzel az elgondo­lással az értekezlet valamennyi résztvevője egyetértett, így az újabb vizsgálat és szakértői vélemény eredményétől függ, hogy szükséglakásokat kell-e biztosítani a Munkás utcai szövetkezeti ház 20 családjának, vagy az épületnek csupán olyan megrongálódásáról van szó, ami a vízhálózatban levő hibák kijavításával is megszüntethetők. A tervezői, építői és jogi szakvélemények után az ér­tekezlet egyetértett abban, hogy a tanácsok a szövetkezeti bérház ügyében a lakótulaj dánosoknak nem tartoznak fe­lelősséggel, az ezzel kapcsolatos igényeknek nem tehetnek eleget, s csupán messzemenő megértésből vállalkoznak a oir la megnyugtató rendezésére. Ideiglenes épületbe költözik a pályaudvar Hivatalos helyről nyert értesülésünk szerint június 10-én adják át az utazóközönségnek az ideiglenes állomási épüle­tet s Tarján patak mellett levő sétány szomszédságában. A korábbi tervek az átköltözés időpontjául június 3-át jelöl­ték meg, azonban — különböző akadályok miatt — az idő­pont megváltozott. Az átköltözés napját most már végle­gesen rögzítették: június 10-én a reggeli órákban történik meg, áthelyezik az ideiglenes épületbe a régi pályaudvar miden olyan részlegét, amely az utazóközönséget és a for­galmat közvetlenül érinti. A június 10-én reggel 7 óra 30 perckor Hatvan felől érkező vonat jnég a régi állomáshelyre érkezik meg, de a 9 óra 28 perces budapesti gyors már az új megállóhelynél áll meg. A vasúti forgalomban bekövetkező változásról hang­szórókon keresztül részletesen tájékoztatják az utazóközön­séget, amit többször megismételnek, hogy mindenki időben értesüljön a várható eseményről. A régi pályaudvaron az átköltözés időpontjától felvilágosító szolgálatot vezetnek Be, hogy azokat, akik más forrásból nem értesültek a változás­ról, eligazítsák. gőbe a kis csoportot. Az útvo­nal: Miskolc, Tisza, Hajdúszo­boszló, Gyoma, Endrőd, Szarvas. Kiskunfélegyházán landoltak, addigra a sápadt szín is eltűnt a lányok arcá­ról. Félegyházán az Őrsvezető Szerkesztősége teljes létszám­mal várta a gyerekeket — a lap életében is először for­dult elő ilyen esemény, min­denkit érdekelt. A KISZ látta vendégül a csoportot,, ebéd után megnézték a várost, a szélmalmot, a Petőfi Múzeu­mot. Másnap a nemzetközi sportrepülő-bemutatón így üd­vözölték a gyerekek a HA— ANA 2-est: „Az ott a mi gé­pünk”. Ügy hírlik, a közeljö­vőben a másik csapat is re­pülőre ül. Megérdemlik a ju­talmat. Kitűnőre vizsgáztak úttörőbecsületből és úttörő­munkából. Pataki László lények és tanulságok Automatizált bosszúságaiuk A fülsértőén recsegő, alig lem túl megértőén fogadja a jón érthetó-e, miért csak néhány napja vásárolt mosó- gyári mulasztásokat. Átveszi a készletként árusítják az író­gépet a tulajdonos beszállítót- hibás, már a vevő előtti ki- port, rozsdamentes evőeszkö- ta a szervizbe. A szerelők a próbáláskor csődöt mondó gé- zöket, hatszemélyes készletet zaj hallatán azonnal tudták, pet, forgalomba hoz olyan vásároltatva meg a két- vagy mi a hiba. Dörzspapírt dug- árukat, amelyek alkatrészei- háromtagú családdal is? Ért­nek utánpótlásáról semmiféle hető-e, hogy porcelánáruból biztosítéka nincsen — sok hol csak herendi készletet, esetben importáru is így lie- hol meg ízléstelen ócskaságot rül forgalomba —. tehát az kapni? Érthető, menthető-e, ipar vétkeit áthárítja a fo- hogy tucatjával hordják gs- gyasztóra. Ez pedig nem kor­rekt magatartás. A vevőnek védelem kell, s ezt a védel­met elsősorban a kereskede­lem adhatja meg. tak a műanyagból öntött ke verötárcsa mögé, néhányszor megforgatták a motort, s a zaj megszűnt. A zaj oka: öntés után a tárcsáról nem tisztí­tották le az ún. sorját. Ez kar­colja a lemezt, ez adja a csi­korgó hangot. Idő veszett el. szállítóeszközt vettek igénybe, adminisztrálni kellett — mind­ezt egy apró, gyári mulasz­tás miatt. Napjaink háztartásában igen nagy szerepe van a gépek­nek. Az ipari termelés adatai imponálók. 1968-ban 167 ezer mosógépet, 91 ezer centrifugát, 154 ezer hűtőszekrényt, 64 ezer porszívót, 35 ezer padló­liábák kerestetnek ranciális javításra a Baby ká­véőrlőket. hogy az alumínium edények műanyagfüle az erő­sebb meleg hatására elporlik, hogy — a patront most ne is említsük — hol szúrótű. hol tömítőgyűrű nincs az autosz.1- fonokhoz? Ezek a jól és fá­radhatatlanul működő, vásár- ló-bosszantó „automaták” bi­zonyítják. hogy minden erőfe­szítés ellenére sincs igazi gaz­dája a fogyasztási cikkek e - szférájának, hogy nem sike­rült megteremteni a szerveze­ti összhangot, az igények, a kereskedelmi kínálat s az ipa­ri alkalmazkodás között. de mivel 'i 1969 március végén több mint 11 milliárd forint érté­kű vegyes iparcikk volt a ke­reskedelem pultjain. Mégis, e tekintélyes árutömeg ellenére, ketelo gépét gyártották hazanlk- sok esetben nemhogy a gyer- 969 els„° negyedévében a mek körül lenne baj hanem több. kozott 36 ezer mosogep, 49 még _ 5ábák sincsenek. Ren- ezei, hutoszekreny, -3 ezer geteg olyan, ún. apró cikk van, centníuga készült el. Ahogy melyek a háztartásban nélkü­mondani szoktak: gyártani íözhetetlenek, de amelyek i ciif i III ntilffltíl azonban nem eleg el is kell gyártásával nem foglalkozik l adni, amit termeltek. senki. A burgonyahámozótói a kenyérvágó késen át a mű­/Vpm nvártani anyag íaliakasztóig ezerféle lem eieg dl ItUll apró, ötletes termékre lenne szükség, ám ezeket csak ké- Gyártani s eladni sem elég peslapok hasábjain, a televí- azonban. Jó minőségű terme- zió híradójában, vagy — be­ket kell — kellene — eladni, mutatókon láthatjuk. Az üz- s megteremteni a műszaki letekben nem, vagy csak ei- cikkeknél, a gépeknél elen- vétve. A vevő ilyen esetekben gedhetetlen javítás, karban- bosszankodik, mert furcsának tartás feltételeit. Sajnos, an- tartja a merevséget, az üzleti nak ellenére, hogy az élmúlt szellem hiányát, hiszen sza- években sók minden történt bad árformába tartozó termé- — bővítették a GELKA-háló- kék ezek, s ha néhány magán- lása, a lötyögő székláb, a rósz zatot, felvevőhelyek sokasé- kisiparosnak megéri az előál- szui záró ablak kijavítása gát létesítették, rendelet Iá- lításuk, a nagy tömeget pro- nem igényel különösebb szak­tott napvilágot a javítások dukálni képes tanácsi vagy ál- értelmet. Ám házunk táján, hi­határidejéről, a cserekészülé- lami iparnak miért ne érné ába ezermesterkednénk, ha az kék kiadásának kötelezettsé- meg? A vevő az előbbi eset- üzletekben szerszámot, szöget, géről stb. — napjainkban sem ben még csak bosszankodott, fúrót, rugót, gyalukést keres- megnyugtató a helyzet. Ma de már értetlenül áll, ha nem ve újra és újra azt felelik: már — eltérően a korábbi kap szöget — márpedig igen nincsen, nem tudjuk, mikor évektől — elsősorban nem az sűrűn nem kap —, s egyene- lesz. a kérdés, hol lehet megjavít- sen dühöng, amikor arról ér- A háztartások korszerűsége, tatni valamelyik háztartási tesül, hogy a gyártómű ter- a sokat emlegetett környezeti gépet, hanem hogy mikorra meine elegendő alkatrészt, de kultúra fejlődése ma már nem javítják meg, s hogy megja- a kereskedelem nem rendel, csupán óhaj, hanem egyre reá- vítják-e egyáltalán, lesz-e al- Mint például az AUTOFÉM lisabb valóság. A városokban A barkácsmozgalom, vagy ahogy hétköznapian nevezik, a csináld magad időtöltés is, de: kényszerű alkalmazkodás is. Más híján az ügyesebb ke­zű ember elvégezné a lakás­ban, a ház körül az apróbb javításokat, ha: kapna anya­got, s eszközöket hozzá. A mo­sógép ékszíjának cseréje, az ajtózár törött rugójának pót­katrész hozzá. A hűtőszekré- kávéfőzők esetében... nyék aggregátjainak krónikus éppúgy, mint a falvakban, ______ H_____ , igényesebbek lettek az embe­h iánya, a hőszabályozás, az A példák szama tetszés sze- • rek> nemcsak gépeket akar­importból származó vasalók rint növelhető, hiszen minden- nak, hanem működő gépeket. ki napról napra vásárol vala- nemcsak díszként szolgáló ... „ , - ,__,_____ „ - ___eszközöket, hanem olyanokat, m it a háztartáshoz, s eppen amiket h’asznáIni fűtőbetétjeinek pótolhatatlan- sága, a kávéfőző alkatrészek utáni futkosás, mint példa saj­nos, nem egyedülálló. A háztartási gépek gyártá­sának számszerű növekedésé­vel nem tartott lépést sem az alkatrészgyártás, sem a javító hálózat. Ez tény. Tény azon­______ _________ is lehet. e zert napról napra azt is ta- Környezetünkben is tükröző- pasztalhatja, hogy szinte auto- dik a változó világ, nemcsak matizálta az ipar és a keres­kedelem azokat a bosszúságo­kat, melyek évek óta borzol­ban az is, hogy a kereskede- ják a vevők idegeit. Mert va­gondolkozásunkban. A faka­nállal valaha a lányokat ijeszt­gették a búcsúban. Ma az ételt kevernék vele. Ha lenne <K. S.) yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy EZ A NEGYEDIK ESZTEN­DŐ, amelyet Mátyás József el­nökként tölt a karancskeszi Március 15. Termelőszövetke­zetben. Azelőtt helyettes volt. Sok gond és baj közepette lépett leváltott elődje öröké­be. Emelkedését nem kísérte öröm. Inkább a szorongás hatalmasodott el benne. Mind­untalan ott motoszkált benne a kérdés, hogyan tud meg­kapaszkodni, állva maradni? Hogyan tudja előbbre segíteni az elégedetlen nagygazdák és szegényparasztok akkor még nagyon is ingatag közösségét, a mindössze 12 forintos ter­melőszövetkezetet. ' Tudta, hogy a többség mellette áll. Ám az is vilá­gos volt előtte, megválasztásáért nem lelkesedik mindenki. Egy faluban mindenkinek akadnak haragosai, rosszakarói. Hogyne akadtak volna hát a szövetkezet elnökhelyettesé­nek. Azok nehezteltek rá; akikkel bizony össze-összerúgta a port, ha ímmel-ámmal végezték a munkát. Olyan embe­rek voltak etek, akik keveset tettek a közösségért, de igye­keztek minél többet elragadni onnan, amikor a vezetők ép­pen másfelé néztek. AZ AKCIÓT már az elnökvalasztó közgyűlésen elkezd­ték, s később is csendesen szították a tüzet. Mátyás Jó­zsef mint elnök még jóformán meg sem melegedett a szö­vetkezetben, máris szemben találta magát a tagokkal. Nyár volt, hordani kellett a gabonát, s a fogatosok sztrájkba léptek. — Nem hordjátok? — kérdezte a dühösen hadonászó emberektől az elnök. — Nem! Annyiért nem, amit adtok — így az emberek. — És a közgyűlési határozat? Ti határoztatok így! Az emberek makacsul hallgattak. Arra számítottak, hogy megijed az elnök, s úgy alkusznak, ahogy éppen nekik tet­szik. De nem ez történt. — Csak menjetek, mondta végül Mátyás József. — Majd behordja helyettetek más! Még aznap nyakába vette a falut. Lótott-íutott az üze­mi nyugdíjasok, párttagok, a KISZ-tagok után. Össze is jöt­tek néhányan és hordani kezdték a gabonát. Két nap múl­va meggondolták magukat, visszafordultak, és beálltak a sorba a szövetkezeti kocsisok is. Arra mindenesetre jó volt ez az eset, hogy az elnök­ben megerősödjék a gondolat: egyedül, sehogyan sem bol­dogul. Előbb-utóbb összecsapnak fölötte a hullámok, s be­lefullad a gondokba. Társakat, főagronómust, állattenyész­tőt, könyvelőt keresett maga mellé. Aztán együtt hányták- vetették meg a szövetkezet dolgát. Tudományos kutatókkal dolgoztatták ki a közös gazdaság távlati fejlesztési tervét. AKKOR MEG HÍRE SZALADT a faluban, hogy egyre felfelé törekszik, csupa tanult emberrel véteti körül magát Az elnök beszél az elnök. Az igaz, hogy szinte görcsösen ragaszkodott a ki­próbált, sokat tapasztalt, jb szakemberekhez. Hiszen há­romezer holdas birtokot seho­gyan sem lehetett Irányítani, gyarapítani, azokkal a mód­szerekkel, amelyek még az egyéni időben megfeleltek. Mátyás Józsefnek meg nem volt módja, hogy tanulhasson. Hamar rászakadt a család, a meg­élhetés gondja. Még a szövetkezetben dolgozott, traktorosnak tanult, de azért összegyűjtögetett vagy 250 kötetre való köny­vet, nagyrészt szakirodalmi munkákat. Amikor csak ideje engedte, azokat forgatta, hogy tartani tudja a lépést társai­val. Mert ahogy múlt az egyik év a másik után, úgy nyúj­tották egyre hosszabbra a lépéseket. Igyekezetük, a ter­melőszövetkezeti tagok igyekezete, tavaly már 16 milliós bevételt hozott a közös gazdaságnak. Kifizetett a tagok­nak is egymillió-hétszázezer forintot. Könnyebb, egy­szerűbb lett mindjárt a munkák szervezése, gyorsabbá vált a haladás. Hiszen hatvannyolc forintért meg a nye­reségrészesedésért szinte hívás nélkül is munkába állnak most már Karancskesziben az emberek. A rendbontók­nak, a titkon suttogóknak egyre nehezebb közéjük éket verni. 1 A MÚLT ÉVI PÉLDÁS gazdálkodással a karancs­keszi Március 15. Termelőszövetkezet nemcsak a me­gyében szerzett elismerést. Kiváló eredményt ért el a termelőszövetkezetek országos vetélkedőjében is. A mi­niszteri elismerést, a dicséretet Mátyás József, az el­nök továbbította a szakembereinek. Varga István tő­állattenyésztőnek és Farkas Ferenc főagronómusnak. Őszin­te szívvel gratulált nekik az eredményekhez. Mert mind­jobban érzi, közöttük maga is sokat nőtt tudásban, ta­pasztalásban az elmúlt négy esztendő alatt. Mindezeket maga az elnök mondta el azon az ün­nepélyes közgyűlésen, ahol átadták a kitüntetést, a jutalmat a szövetkezet tagjainak, vezetőinek. Mátyás József alig győzte fogadni a feléje áradó elismerő sza­vakat. Tíz éve, amikor 1959-ben belépett a termelő- szövetkezetbe, alig hozott magával valamit. Nem volt földje, a felesége 3 és fél holdjával jött a közösbe. A megfontoltság, a józan ész adta kezébe a tollat annak­idején, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. A józan­ság. a megfontoltság, az emberség íiiost sem hagyta el, hogy a négyezer-nyolcszáz holdra gyarapodott nagybirtokot ve­zeti, irányítja. Vincze lstvánn«

Next

/
Thumbnails
Contents