Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

Három lépés a politikáért A hivatásos ** leginkább politikusok hogy megmozgatja az embere- emberekre, akik tájékozottsá- csak alkal- két, bár egy kicsit ezt egvol- guk, műveltségük, józan poli- mi vendégkéi fordulnak dalának tekintik. Ám lenne tikai érzékük, vitakészségük meg egy-egy szocialista bri- csak közöttük az előadó, ami- és bátorságuk révén képesek gádban, de ez igazán nem le- kor hallgatókból alkalmi elő- jó értelemben vett politikai hét akadálya a politizáló mik- adókká válva szinte hajbakap- hangadókká, szóvivőkké vál- rocentrum ialakításának, nak egy-egy újságcikken, tele- ni, a brigádban és a brigád Néhány brigád ugyan tagjai víziós vagy rádióriporton, körül az állandó politikai köz- között tudhat még parlamenti Örömmel győződhetne meg ar- véleményt kialakítani. Akár képviselőt is. pártbizottsági és ról, hogy ugyanazok az embe- külső, akár belső embernek pártvezetőségi tagot, szakszer- rek, akik esetlég tisztelettudó- jut az a szerep, elengedhetet- vezeti vagy ifjúsági vezetőt, an végigbóbiskolják előadását, len a személyes és mindenna- Ezeknek a brigádoknak csak- most egymás szavába vágva pos kapcsolata azokkal, akik ugyan könnyebb. Köztük van kérdeznek, vitáznak, s jól körében politizálni akar. X vágj' Y elvtárs. aki szükség vagy rosszul állást foglalnak. , ..... esetén ismerteti, megmagya- Nem vitás, hogy ha ütóké­rázza, vagy ha kell. helyéx’e Lenne csak köztük! Dehát pes politikai szóvivő gárdát teszi 'mindazt, ami egy ilyen mi®rt nincs? Ha nem is ál- sikerül kialakítani, akkor kis közösségben szóba kerül- landóan — mert ehhez talán minden a tájékozottságukon hét, választ igényelhet De mit az orsza§ összes előadójának és tájékoztatásukon múlik. Ez tehetnek azok. akiknek nin- is kev®s ideje lenne —, leg- lehet tehát a második lépés a csenek „saját termésű politi- aiabb időnként. Olyankor, segíteni akaró pártszerveze- kusaik?” „Ugyan kérem, ez amikor erre is ideje jut az teknek. csak nem probléma, nálunk a kg^|d<s bolyán Teljesen igazuk van azok­politikához és a futballhoz kfvüb- faiért nak, akik azt mondják, hogy mindenki ért” - válaszolhat- ™ de azért ' ,tóizko7ottsáe ese­“'Tt l ~ dd,, Ul"dl: mégis rendszeres - sDontán csak kellő tájékozottság ese nak egyesek. E megallapitast SLetésSrf gondólolTaho^ tén képesek a mélyebb, az természetesen nem vehetjük emberek számára kevéssé is­komolyan, de segítség hiányán le^eg halTgató is! mert összefüggések todmácso­koltan" hisszük" "hogy rem °is Szőnyegre kerülhetne itt min- iására, ^ magprázására múlik a dolog. den. ami az embereket érdek­li, foglalkoztatja. A szóba jö nősítésére. A kis- és nagypo­litikában nincsenek és nem is „Szépen néznénk ki, ha még hető témák skálájának ez a lehetnek titkaik. Egyéb­ennyit sem nyújtanánk bri- rugalmas kitágítása persze ként is az emberek nem az padjainknak” -— fakadhatnának olyan előadót kíván, aki ha állami és katonai titokra la­ki joggal a mukahelyek párt- nem is mindentudó, de lehe- váncsiak, hanem azokra az szervezetei. De hogyan jelent- tőleg naprakészen tájékozott eseményekre okokra es oko- kezik a segítség, ez már nem a világ, az ország, a vállalat zatokra, amelyek körülöttünk, mindig ilyen egyszerű. vagy a gazdaság dolgairól. vagy a nagyvilágban zajlanak, amelyek így vagy úgy hatas­Kezdődik azzal, hogy azem- A pártszervezet azzal teheti sál vannak életükre, sorsuk- berek többnyire nem nagyon meg az első lépést, azzal kezd- ra. szívlelik az előre beprogramo- heti a segítséget, ha legalább ,, zott politizálásokat. Sok bűz- több-kevesebb rendszeresség- T me tehát a pártszervezetek gó propagandistát lehangol, gél, gyakorlott politikusokat * harmadik lehetséges se­hogy szépen, szabatosan, jó küld, de még jobb, ha az ott gítő lépése. Figyelemmel kell előre kidolgozott és tervbe dolgozók közül nevel a szocia- kísérni, hasznosítani a szocia- foglalt témák iránt gyakran jj ska brigádoknak. Nem okvet- lista brigádokban és brigádok a szocialista brigádok tagjai .... , . , ... .. „ körül kialakuló politikai köz­is érdektelenek. Egy-egy jobb lenul va ami nagykaliberu te- véleményt. Más szóval: vá- pártnapi vagy ismeretterjesz- noménokra kell gondolnunk, laszt keresni, igényelni és ad- tő előadás még csak vala- hanem olyan felkészültségű ni mindazokra a kérdésekre, amelyek — legyenek akár ké­nyesek, akár kevésbé kénye­sek — a közvéleményt foglal­koztatják. A tapasztalatok hasznosítását illetően pedig ér­demes arra gondolniuk a párt- szervezeteknek, hogy működé­si területekre vonatkozó elha­tározásaiknál, közelebbi és távolabbi terveik kialakításai­nál szilárd támpontot nyújt­hat számukra a brigádok min­denről tudni akaró, minden­ről állástfoglaló szocialista mó­don dolgozó és politizáló kö­zössége. A politika így termé­kenyítheti, színesítheti meg a szocialistává váló emberek életét, s az életet így kötheti a valóságnak megfelelően a Nyári iskolai tatarozások Salgótarjánban, az idei nyáron is jelentős iskola-tataro­zásokra kerül sor. A Rákóczi úti Általános Iskola felújítása már megkezdődött. A városi tanács művelődésügyi osztálya közel kétmillió forintos költséggel átalakíttatja az iskola utcai homlokzatát. Űj melléhely iség-rendszert alakítanak ki emeletenként. A korszerűsítés egyik legjelentősebb része a távfűtés bevezetése. Sor kerül a Mártírok úti Általános Is­kola központi fűtésének felújítására is. A munkálatok zö­mét már a télj szünetben elvégezték. A radiátorok kicseré­lése maradt csak a nyári szünetre. A zagyvapálfalvi alsó­falusi iskola mellékhelyiségének felújítására is ebben az évben kerül sor. A Néphadsereg úti iskolában egy meg­üresedett lakást osztályteremmé alakíttatnak át. A tervek már elkészültek. Augusztus 30-ig a kivitelezés is befejező­dik. Elkészült az óvodák nyári tatarozásának költségvetése is. Közel 150 ezer forint értékű munkát végeznek el 15 óvo­dában. Terven felül elkészítik a Malinovszkij úti hetes szá­mú óvoda távfűtésének bevezetését is. politikához. Gy. Z. Az új mechanizmus és a népművelés A Nógrád megyei pártbizott­ság kezdeményezésére, illetve szervezésében a megye nép­művelőiből munkacsoportot hoztak létre, amely a megyé­ben vizsgálatot kezdett. Tevé­kenységük során az új gazda­ságirányítási rendszer és a népművelés kölcsönhatását tanulmányozzák. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az új gazdaságirányítási rendszer milyen hatást gyako­rol a népművelésre, illetve milyen kölcsönhatás jelentke­zik. A vizsgálódás a népmű­velés valamennyi szektorára kiterjed, a munkaközösség tag­jai tizenhárom témakörben folytatnak vizsgálatot. Munká­jukkal július elejére készül­nek el. A tapasztalatok össze­gezése után módszertani anya­got készítenek. Társadalmi munka Magyarnándorban Magyarnándor lakossága is kiveszi a részét abból a tár­sadalmi munkából, amelynek célja, hogy mielőbb elkészül­jön á község új büszkesége, a művelődési ház. A KISZ-fia- talok eddig a földmunka egy részét, a színpad feltöltését végezték el. A MOKÉP vállal­ta a nagyterem fűtésének megoldását, a nyílászáró szer­kezetek drapériájának felsze­relését, a gépterem kialakítá­sát. A község fiatalsága a hét­végeken végzi a munkát. Hát­ra van még a környék par­kosítása, a földegyengetés, a törmelék eltakarítása, és az új létesítményhez vezető út építése. A magyarnándoriak augusztus 20-án avatják mű­velődési házukat. Készülnek a ventillátorok a FÜTÖBER nagybátonyi gyárá­ban. (Koppány György felvétele) Hogyan keletkezik a Jégeső? AZ EMBERISÉG REGI A JÉGESŐ általában nyá- lozsvárott 20 gyermeket és 10 VAGYA, hogy a mezőgazda- ron, a legforróbb napokban felnőttet sebesített meg súlyo­ság egyik legsúlyosabb elemi keletkezik. A talaj erősen san. A mi éghajlatunk alatt csapását, a jégverést elhárít- felmelegszik, átmelegíti a ve- főleg a mezőgazdaságra jeleni sa. Az aszály után a jég szedi le közvetlenül érintkező leve- súlyos veszedelmet a jégverés, a legnagyobb dézsmát, éppen gőt is. Éles ellentét alakul ki mert már az egy—másfél cen- ezért leküzdésére számtalan a magasabb, fagypont alatti timéteres átmérőjű jégszemek elméletet dolgoztak ki és még hideg és az alacsony, de túl- is nagy károkat okoznak. Kü- több kísérletet végeztek. Az- ságosan forró levegőréteg lönösen a szőlő, mák, papri­ka, dohány érzékeny, de erő­sen megsinylik a napraforgó, repce, olajosmagvak, a gabo­előtt a próbálkozások nem között. Ilyenkor az egyensúlyi vezettek sikerre. Amióta a állapot rendkívül bizonytalan kutatók már felderítették a és könnyen előfordul, hogy magaslégköri jelenségek tit- hirtelen óriási felhőtornyok nafélék, de az egyéb növe- kait, a jégverés elhárításának képződnek. A felhőt mikrosz- nyék is. kérdése ismét a tudományos kópikus kicsinységű vízcsep­A jégeső pusztítása Magyar­jégkristályokká országon igen súlyos: 10 év érdeklődés középpontjába ke- Pek alkotják, amelyek a nagy , mflcfaccácfhari * ipöUTictalvDHrn rült. magasságban fagynak. Ha ezek a rájuk fa 'S'SSSSSSSS/SSSS/-SSSSSSSSSSfSSSSfSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Az épület bejárati homlokzatán az Élüzem címet hirdető ötágú csillag fénylik a napfényben. Az udvart a tej illata tölti meg. Szinte fehér a levegő, fehérek az emberek is. A kövér tank­autó nehézkesen keres utat a csarnok felé. Most érkezett a falvakból. Hosszú gumicsővel megkönnyítik terhétől. A feldolgozó mély aknájába bugyog be­lőle a tej. Óramű pontossággal történik minden. A gépek egyenletes zúgása is erről beszél. Amit itt készítenek, azt az emberek naponta megszokott időre várják. Az üzemvezető emeleti, szerényen berendezett szűk irodájában hárman ülnek az asztal körül. Áz üzem vezető­je és a művezető fehérben. Itt ez a kö­telező viselet. A helyettes utcai ruhá­ban, élesen elüt a többiektől. Hevenyé­szen készített rajzot vizsgálnak, a mű- vézető készítette. A tej feldolgozásának új módszerét javasolja. Telt arca élénk, amikor szóval is megmagyarázza el­gondolását. Az üzemvezető mélyen gondolkodik, övé a felelősség: meg­bontani a munka rendjét, bár a fele­lősség miatt az újat soha nem tette félre. Esztendőkkel ezelőtt irányították Szécsénybe. Akkor naponta kétezer li­ter tejet dolgoztak fel. Most csaknem tízezer litert és legutóbb az ország leg­jobb tejüzeme lettek. Az üzemvezető a rajzból kiolvasta, hogy az eljárás lerö­vidíti a tejfeldolgozás idejét. Ránézett a művezetőre: — Felülvizsgáltatjuk a műszakiak­kal — Értettem, főnök! Amikor a művezető elment, az abla­kon át kinézett az udvarra. A gépek zúgása felhallatszott az irodába. Jól­esett hallania. Gondolataiba merült. Lentről, a sücvidekről indult, tejmes- teri bizonyítványa volt. Az egyik pesti üzemben (tokodénak vették fel. Egy na­pon több ezer liter tej vált hasznave­hetetlenné a szabálytalan kezelés miatt. Keresték a mulasztókat. Odament a : 7 űzkeresztség hatósági emberekhez és megmondta, hogy kár a fáradságért, a tárolás rend­jét kell megváltoztatni. Megkérdezték tőle: — Maga ezt honnan tudja? — Tejmester vagyok. Innen indult el a pályáján. Üzemve­zető lett, majd megszervezte az orszá­gos vállalatot. Közben bizonyítványai szaporodtak, statisztikus képesítéssel és agrármérnöki diplomával. Már megrit­kult a haja, amikor Szécsénybe irányí­tották. Léptei is nehézkesebbé váltak. Csak annyit tudtak róla, bőgj az új üzemvezető: Takács István, akit a köz­pont küldött. Az egyik gyűlésen megmondta az embereknek: — Engem az éri küldtek, hogy több tejet és tejterméket készítsünk, mert többre van szükség. Csend volt, csak a főgépész alatt csi­korgóit a szék. Aztán felpattant: — Ebből az üzemből többet nem le­het kipréselni. De ha maga tudja, hat csinálja. — Ha segítenek, menni fog — vála­szolt. Lassan emelkedett a termetes. Sokan az emberek közül már előre köszöntötték Takácsot. Egy napon több tízezer forint értékű tej gyűlt össze az üzemben.' S akkor, egyszerre megszakadt a gé­pek egyenletes zúgása. Vésztjósló egy üzemben a csend. Takács lement a gép házba. Állt a gép A főgépész széttárta karját: — Leégett a fötekercs. — Mennyi idő alatt tudjak megcsi­nálni? — Nincs alkatrész. Ha volna, akkor is kéne pár nap. Takács tudta, ha a gép este tízig nem indul meg, a tej tönkremegy, tetemes kár keletkezik. — Este tíz órakor meg kell indulni a gépnek! — mondta. — Szedje alkatrészt hozok! szét, Gyorsfutár indult Pestre. Takács in­tézkedett, hogy a gép kijavításáig jég­gel hűtsenek. A délutáni órákban újból lement a gépházba. Kereste a főgé- pászt. Annyit mondtak, hogy még dél­ben elment. Odakint magasra szökött a hőmérő szála. — Hozzák a szerszámokat! — mond­ta Takács. Átöltözött, és hozzálátott a munká­hoz. Ismerte a gépet, magabiztos volt minden mozdulata. A műhelyből jött egy ember segíteni. A feldolgozóból is egy fiatalabb, aztán egyre többen. Es­tére a futár is megérkezett az alkat­résszel. Az utolsó csavarokat húzták, amikor belépett, a gépházba a főgé­pész. Megállt a terem közepén Takács halkan megkérdezte: — Maga hoJ volt? — A szőlőben. Leszedtem azt a kis barackot, amit még meghagytak a tol­vajok. —Mennyi volt az a barack? — Vagy harminc kiló. .. Takács meghúzta az utolsó csavaro­kat, megtörölte olajos kezét és odaszólt az egyik embernek: — Indítsunk! A gép megrázkódott és elindult. Fel tizet mutatott az óra. — Szóval az a néhány kiló barack fontosabb volt, mint ez a több ezer fo­rint értékű tej? A főgépész zavartan lehajtotta fejét. A többiek elfordultak tőle és mentek Takács után. A következő hetekben már rohamo­sul emelkedett a termelés. Takács István összegombolta fehér köpenyét és visszafordult az ablaktól. Lement az üzembe. Mégegyszer, a gé­peken is ellenőrizte a művezető javas­latát. Felment az irodába és levelet írt a központba. Kérte, küldjenek ki mű­szakiakat, akik megvizsgálják a javas­latot. Hozzáfűzte, hogy okos a gondo­lat, meg kell valósítani! Bobál Gjurta gyó és átpárolg'ó vízrétegtől megnőnek, a fölfelé légáramlás már nem őket a magasban tartani, s lehullanak a viszonylag mele­gebb levegőrétegekbe. Itt újabb vízréteg fagy rájuk, átlagában 20 000 hektárnyi területen okozott százszázalé- szálló kos kárt. Az utóbbi három képes évben — az Állami Biztosító statisztikája szerint — a ter­melőszövetkezeteknek egy­millió holdján pusztított. A tönkretett mezőgazdasági esetleg fölfelé áramlás kultúrák értéke megközelítet­megerősödése ismét a magas­ba viszi őket, majd újra le­zuhannak. A jégszem mint valami gumilabda, hol a ma­gasba. hol az alacsonyabb légrétegekbe jut, de közben te az egymilliárd forintot. Ma még az anyagi károk csak igen közvetett módon térül­hetnek meg. A SZOMSZÉDOS ORSZÁ­megnövekszik és tekintélyes Ausztriában,11 ozovjetumoban­nagyságot érhet el. Végre ki­hull a felhőből, és ha a felhő alatti térben nem olvad meg, lejut a földre. Minél maga­Jugoszláviában jelentős kísérletek folynak a jégverés megakadályozása ér­dekében. Például a rakéták­kal, légelhárító lövedékekkel sabbról indul útjára, minél -TÍu- -M. - ,, „ ., . lelhokbe juttatott ezustjodid ^.fU,hb, al..feiho^tee:,a_T,elyen csökkenti az erősebb jégkép áthalad és minél erősebb a felszálló áramlás, annál na­gyobb lesz a jégszem. A LEGGYAKORIBB a bor­só nagyságú jégszem, de elő­fordul dió, sőt tojás nagyságú is. Hazánkban a legnagyobb jégszemek 30 dekásak voltak, de más országokban mértek már fél-, és egykilós jégdara­bokat is. 1888-ban Indiában ráolvasással, egyetlen jégeső 250 ember oldja majd a életét oltotta ki. 1928-ban Ko ződést. mert a magasabb réte­gekben hő szabadul fel és így csökken a hőkülönbség a ma­gasabb és alacsonyabb légré­tegek között. Hasonló kísérle­tekkel próbáljak csökkenteni a forgóviharok, tornádók ere­jét is. Ami nem sikerülhetett harangozással. viharágyúval, azt talán meg- korszerű tudo­mány. Cseres Tibor Szirákon Az ünnepi könyvhét közpon- lyóirat felelős szerkesztője kö­ti rendezvénye Salgótarjánban szöntötte. Ezt követően a mai tegnap zajlott le a Karancs magyar irodalom jelenlevő Szálló mozaiktermében. A mű- képviselő: számos, napjaink vészeti klub szervezésében emberét érdeklő problémát vi- megtartott rendezvényen Cse- tattak meg Cseres Tibov mj rés Tibor József Attila-dijas ... , . írót és Mezei András József délután három orakor Szirá- Attila-díjas költőt Kojnok kon találkozik a község Jakos- Nándor, a Palócföld című fo- ságával NÓGRÁD — 1969, június 4,, szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents