Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

Síibéfla^ utijegyzGt; XI® Visszaemlékezések Hiába, nem tudok még el- vies Szícsev, aki egyenesen a gáttá a bányászok követelését, szakadni Kemerovótól, a me- Központi Bizottságtól, sőt ma- a zsudzsenszki bányák államo- gyeszékhelytől. Annyi mindent gától Lenintől kapott utasí- sítását. A polgárháború és a feljegyeztem, annyi tényt, ada- tást arra, hogy a szibériai bá- külföldi intervenció alatt pe- tot közöltek velem ott-tartóz- nyászokat mozgósítsa a fórra- dig követelte Ural-Kuznyeck kodásom idején és annyi dalmi harcra. fokozott védelmét. N. Pudrov és brigádja leszállás előtt megbeszéli a feladatokat. könyvet, tájékoztatót, leporel- Csucsinnak, Robinovicsnak, S amikor eljött az újjáépí- lót nyomtak a kezembe, hogy Szuhovnak és a többi — tés időszaka, Lenin ismét érez­sajnál az ember minden betűt Seglovszkban, Mariinszkban, tette, hogy különös figyelem- ami kimarad a leírásból. Gurevszkben, Kuznyeckben, mel viseltetik Kuzbassz iránt. Kemerovóban és másutt élő — Az ő javaslatára határozta el , , bolsevikoknak köszönhető, a Munka és Védelem Tanácsa, Szibéria hogy 1917. november 11-én a hogy Kolcsugin-Prokopévszk kemerovói ércbányákban kiki- között vasútvonalat épít, hogy gyöngyszeme altották a munkásküldöttek felépítik a kemerovói és a gu­szovjetjének hatalmát. Tudom, revszki üzemeket, több bányát Kuzbass zt Szibéria gyöngy- ezek nevek olva- ........ .. . t méM_ szemének nevezik es nem ve- sóknak . nem sokat monda. helyreállítanak, újakat melyí-i- A _ 77iun­Hadsereg katonáival egyenlő ellátásban részesültek. letlenül. Ebben a meghatóro- nakj de odakint olyan ismert tenek. Az ott dolgozó zasban nemcsak a terület tér- ^ megbecsüit a harcuk, emlé- kások pedig a Vörös H< meszeti gazdagsága sűrűsödik kük hogy hálából magam is katonáival egyenlő ellc kük, hogy hálából magam papírra vetetem. A parancsnok lyuhacsevszkij Már 1918. február 26-án Kuznyeckben is győzött a for­mészeti gazdagsága sűrűsödik össze, hanem az emberért, jobb létért folytatott munka, harc is. Kuzbassz gazdag forradalmi hagyományokkal is rendelke­zik. Példák ezreit lehetne so­rolni. Valamit megpróbálok közülük! Leninnél együtt tartóztatták radalom és a tanácshatalom, le a századforduló után Gleb a győzelem nem volt teljes. Maximilianovics Krizsanovsz- Dj szakasza kezdődött a ha- kijt, aki tagja volt a pétervári falómért folytatott harcnak. A Harci Szövetségnek. Száműz- kemerovói, mariinszki, kyz- ték Szibériába, de itt sem nyecki gyárosok, bárók és cá- hagyta abba a harcot. A tajga ri tisztek visszavonulást szín­vasutasai között terjesztette a leltek ugyan, valójában azon- forradalmi eszméket. Nagy ban a föld alatt szervezték az hatással volt az emberekre és ellenállást a munkáshatalom- neki köszönhetik a Kuzbassz rnal szemben, lakói, hogy közelebbről mégis­merhették Lenint, munkássá- Egy báró, aki őrnagy! ran­gút, életét, emberi mivoltát. ?ot vlselt .? can hadseregben A tajgai bolsevik szervezet fs, e^lk kuzbasfezi banya megalapítója volt Sz. M. Ki- tulajdonosa volt azzal tartot- rov. Később az első orosz for- ta sakkban a tudatlan banya- radalomban a harci tevékeny- s«>kat; .^gy naponta levelet ség egyik vezetője lett. Kujbi- >rt nekik es csaladjuknak. Is­tenre es a cárrá hivatkozva Lenin személyes utasítására szállítottak kohófelszerelést és gőzgépet Pétervárról a gu- revszki nagykohóhoz... (Folytatjuk) Gotyár Gyula I Több százezerre tehető — ® azoknak a száma, akik ha­zánkban évente hasmenésben megbetegszenek. A megbetege­dések túlnyomó többsége láz nélkül, 1—2 napos hasmenés­sel — könnyű lefolyású. Van­nak azonban — különösen a csecsemők és a kisgyermekek között — akik súlyosan beteg­szenek meg. A legtöbb hasmenés a nyári hónapokban fordul elő, de a betegség az év többi szakaszá­ban sem tűnik el. A hasmenés sokszor valamilyen étel fo­gyasztásával látszik összefügg­ni. Ezért okát étrendi hibával magyarázzák, vagy a nyári meleget teszik felelőssé. Bebizonyított, hogy az eny­hén lezajló hasmenéses meg­betegedést fertőző, élő kór­okozó okozza. A fertőzéses hasmenés úgy jön létre, hogy a kórokozó az étellel a szájon át a gyomor­ba, innen a belekbe kerül, ott elszaporodik, mérget termel, ami a bélfal gyulladását idé­zi elő, hasmenést okoz. A kór­okozó a beteg szervezetéből a széklettel ürül ki, s ha fertő­zött székletrészecskék egy má­sik ember beleibe jutnak, az is megbetegszik. Kórokozókat nemcsak a beteg üríthet, ha­nem az úgynevezett kórokozó­ürítők is: ezeknek székletében kórokozó van anélkül, hogy náluk betegség tüneteit lehet­ne megállapítani. A fertőzéses hasmenés ragályos betegség, amit az is bizonyít, hogy a családon vagy egy közösségen belül többen is megbetegsze­nek. A fertőző hasmenést előidé­ző kórokozók közül a dizenté­ria (vérhas) bacilus a legna­gyobb jelentőségű. Hasmenést sok más baktérium és vírus is okozhat, amelynek egyik faj­tája hastífuszt, másik paratí- fuszt, vagy ételmérgezést okoz. O Az eredményes védekezés- hez ismerni kell e betegsé­gek terjesztési módját, vagyis azt az utat, amelyen a kór­okozó az ember bélcsatorná- jóba jut. A fertőző hasmenés terjesz­tésében legfontosabb szerepe a piszkos kéznek van: a fertő­zött székletrészecskék könnyen a kezünkre tapadhatnak. Ha előzetes kézmosás nélkül fer­tőzött kézzel étkezünk, fog­juk meg a poharat, a kóroko­zók emésztőszervünkbe kerül­nek: fertőzést okozhatnak. Az élelmiszerek és ételek azonban nemcsak a kéztől, ha­nem egyéb módon is fertőződ­hetnek, például amikor a nyersen fogyasztott zöldségfé­léket szennyvízzel öntözik, vagy helytelenül szállítják (a kenyeret szállító kosarat a jár­dán húzzák) stb. Fontos szerepük van a fer­tőzéses hasmenés terjesztésé­ben az élelmiszereket látoga­tó rovaroknak, elsősorban a le­gyeknek is. sev nevét megörökítette a tör­ténelem. Ö is élt itt és tévé- fenyegette őket és visszatérő kenykedett a bolsevikokkal kifejezés volt leveliben: eljön együtt. A tomszki bizottság me§ a leszámolás órája. megbízásából 1907 tavaszan Taiggban és Auzsero-Szud- zsenszkben vezette a forradal­mi harcot. Fedőneve: Szuhoverov A kolcsuginszki bányászok között 1915-ben feltűnt egy határozott fellépésű, mokány ember. Meg kellett hát védeni a fia­tal. szovjet hatalmat a belső és a közeledő külső ellenség­től. Ezért 1919 nyarán már húsz partizánalakulat volt fegyverben a Kuzbasszban. Az egyes alakulatokat olyan for­radalmárok vezették — többek között — mint Putyilov, Po- pov-Pugacsev, Fomin és má­sok. Kolcsak éá hadserege vesze­delmesen közeledett Kemero- Franc Szuhoverov — így vóhoz. A központból olyan uta­mutatkozott be és a munká­ban mindig elöl volt. Munka után sem pihent. Arról be­szélt a bányászoknak, hogy a cár és a kormányzók, a tábor­nokok és a földesurak hogyan bánnak el a néppel. Maga is sokáig ült börtönben elveiért és az újabb letartóztatás elől menekült Kuzbasszba. Felvet­te a kapcsolatot a tomszki bolsevikokkal, ahol mar erős szervezettel rendelkeztek eb­ben az időben. Csak később — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme után — derült ki. hogy Franc Szuhoverov tu­lajdonképpen Mihail /páro­sítást kaptak a paritzánok. hogy addig tartsák magukat, amíg a Vörös Hadsereg 5. had­osztálya megérkezik. A had­osztály parancsnoka a polgár- háború kiemelkedő hadvezére. Tyuhacsevszkij volt. Hama­rosan elfoglalta Tajgát, Seglov- szkot Mariinszket, Kuznyecket Kuzbassz szabad területe lett a tanácshatalomnak. Lenin figyelme Kezdettől fogva nagy fi­gyelmet fordított Lenin Kuz- basszra. Már 1917-ben támo­Szécsény, Varsány, Hugyae, *Őrhalom A vetőburgonya-fermesztés élvonalában A napokban az érdekelt mesztés élvonalába kerül. Ma­szakemberek megszemlélték a napsag azonban mál. az ország burgonyavetőmagot termelő . , .„ . , .......... s szövetkezeti gazdaságok ültet- 3elent°s teruletere szállítják a vényeit. Az Országos Vető- nógrádi vetőburgonyát. Vető­magfelügyelőség, a Magtér meltető Vállalat képviselői el­ismerően nyilatkoztak a látot­takról. A szécsényi és a ba­lassagyarmati járás négy ter­melőszövetkezetében — Szé- csény, Varsány, Hugyag és örhalom — több mint félezer burgonya-termesztésünk még további fejlődés előtt áll, s éppen ezért vitatták meg azt is, hogy az elkövetkező öt év­ben mit kell tenni a vetőbur­gonya iránti kereslet kielégí­hold burgonyatermő .területet tése érdekében. Mindenekelőtt vizsgáltak meg. Az országos a munkálatok gépesítésére kell szemlén részt vett dr. Sárvári intézkedést hozni, mert még István, a Keszthelyi Agrártu- kevés speciális ültető-, műve- dományi Főiskola tudományos jő- és szedőgép áll a termelő­kutatója is, aki egyik irányí­tója az ország vetőburgonya­termesztésének. Az or szó a sok részébe A határjárás tanácskozással ért véget, amelyen az őrhalmi termelőszövetkezet vezetői lát­ták vendégül a szemlét tartó­kat. Ebből az alkalomból cseh­szövetkezetek rendelkezésére. Szó lehet a vetőburgonyater­mő területek növeléséről is, azonban fontos követelmény, hogy a termelőszövetkezetek maradéktalanul betartsák a vetőburgonya-termesztés szigo­rú minőségi követelményeit. Hizlató remény NÓGRAD - 1969. június 20., péntek A vetőburgonyák szép fej­lődést mutatnak, s remény , ,, .... .. , van a korábbi éveknél jobb szlovák szövetkezeti vendegek termésátlagokra. További erő- is érkeztek Örhalomba, a szom- teljes védekezésre van azon- szédos határmenti Varbő köz- ban szükség az idén igen el- ségből. Ezen a tanácskozáson szaporodott burgonyabogár el- , , . , . , len. Ugyanakkor az utóbbi he­hangzott el, hogy nyolc-tíz eve tek esős id6jarása a fitoftóra még kevesen hitték, hogy Nóg- elleni védekezésre figyelmez- rád a burgonyavetőmag-ter- teti a szövetkezeteket. A légy a szemétben, az ar- nyékszékek tartalmában, trá­gyadombon tenyészik, ahol kórokozók mindig jelen van­nak, ezek a legyek testéhez tapadnak. Amikor a légy élel­miszerekre, kész ételre száll rá, testével átviszi a kóroko­zót. Fontos szerepe van a fertőző hasmenések terjesztésében a fertőzött ivóvíznek! Ha a kút közelében árnyékszék, szemét­gödör vagy tárgyatároló van, vagy a kút nincsen lefedve és karbantartását elhanyagolják — a kút vizébe könnyen bele­kerül a kórokozó. Akik a fer­tőzött kút vizét isszák, köny- nyeri megbetegedhetnek. fi Hogyan védekezzünk a ^•fertőzéses hasmenés ellen? A fő feladat: megakadályozni hogy a kórokozó az egészsé­ges ember szervezetébe jusson. Ennek módját egy szóban fog­lalhatjuk össze: tisztaság. Ennek érdekében: 1. Állandóan ügyeljünk ke­zünk tisztaságára! étkezés előtt és WC, vagy árnyékszék hasz­nálata után minden esetben — mossuk meg kezeinket fo­lyó vízzel, szappannál és kö römkefével. Ha környezetünk­ben fertőzéses hasmenésben szenvedő beteg van, kezeinket a kézmosás után Neomagnol-. vagy Sterogenol-oldatban fer­tőtleníteni is kell. 2. Ügyeljünk az élelmisze­rek és ételek tisztaságára! Mo- satlan kézzel ne nyúljunk ételhez, vagy élelmiszerhez. A gyümölcsöt és nyersen fogyass, tásra kerülő zöldségféléket fo­gyasztás élőtt (lehetőleg folyó vízben) meg kell mosni. A már elkészített ételeket, to­vábbá sütés és főzés nélkül fogyasztásra kerülő élelmisze­reket (tej, vaj, stb.) fogyasz­tásig hideg helyen (lehetőleg hűtőszekrényben) kell tárol­ni, a legyektől letakarással megvédeni. 3. Biztosítsuk az ivóvíz tisz­taságát! Védjük a kutakat a fertőzéstől lefedésével és kör­nyékének tisztántartásával. Trágyadomb. szemétgödör, ár­nyékszék, istálló a kúttól leg­kevesebb 15—20 m távolságra legyen. 4. Biztosítsuk a szemét és ürülék megfelelő elhelyezését! A szemetet környezetünkből rendszeresen el kell távolíta­ni. eltávolításáig fedett tar­tályban tárolni. Csatornázat­lan területen helyesen megépí­tett űrgödrös árnyékszékről kell gondoskodni, az űrgödröt amikor megtelt, ki kell üríte­ni, s a WC, illetve árnyékszék tartozékait, valamint környé­két tisztán kell tartani; a nyá­ri hónapokban az űrgödör tar­talmát fertőtleníteni kell. 5. Gondoskodjunk az élel­miszereket látogató rovarok, elsősorban a legyek, továbbá rágcsálók (egér, patkány) ir­tásáról! A legyek tenyészőhe­lyeinek megszüntetése céljá­ból fordítsunk gondot a trá­gya és szemét helyes tárolá­sára, az árnyékszékek űrgöd­reinek résmentessé tételére. Az élelmiszereket, ételeket le­takarással, szúnyoehálóval óv­juk meg a legyektől. 6. A hasmenéses beteget azonnal különítsük el és vizsT gáltassuk meg orvossal! A be­teg székletét csak oltott mész­szel, vagy klórmésszel való előzetes fertőtlenítés után sza­bad az árnyékszék űrgödrébe önteni, a beteg ruháit és egyéb tárgyait pedig fertőtleníteni kell. Az alsónemű és ágyhu­zat fertőtlenítésének legegy­szerűbb módja a kifőzés. Kü­lönösen fontos a csecsemők és kisgyermekek által használt pelenkák helyes kezelése: a piszkos pelenkákat lefedhető edényben, fertőtlenítő oldatban kell a mosásig gvűiteni, mo­sás után ki kell főzni, öblö­getni. majd forró vasalóval kell kivasalni. 7. Igen fontos feladat a fer­tőző hasmenés elleni védeke­zésben is az egészségű yvi fel­világosítás és nevelés. Min­denki oktassa ki környezetét, a gyermekeket nedig már ko­cán a tisztaságra. a rendszeres kézmosásra kell rászoktatni. Tökéletesítik a nyilvántartást Lukkártyás rendszerre tér­nek át a balesetek nyilvántar­tásában a Nógrádi Szénbá­nyáknál. Személyre szóló kar­tonokat készítenek, amelyeken követni lehet majd egyénen­ként is a sérülések számát, helyét, okát. Az így felfekte­tett statisztikákból következ­tetni tudnak majd a balese­tekkel kapcsolatos szinte va­lamennyi kérdésre. A kartono­kat automatikus berendezések kezelik a bányaüzemeknél, az egyenként négyezer forint ér­tékű berendezéseket már meg­rendelték. Ez a módszer egyéb­ként a várpalotai szénbányák­nál — ahol legelőször alkal­mazták — jól bevált. Az új módszer rövidesen meghonosodik Nógrádban is 4 hogy az iparban Közel félmillió forintot ál­doz a romhányi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet egy korszerű szociális létesítmény kialakítására, amely az ipari dolgozókéval egyenrangú mun- kalfeltételeket teremt a ter­melőszövetkezeti tagok számá­ra. Már építés alatt áll az az épület, amelyben tágas öltö­zők, fürdő, zuhanyozó várják majd a munkában elfáradt dol­gozókat, hogy tisztálkodhassa­nak, felfrissülhessenek a csa­pokból, zuhanyrózsákból bősé­gesen áradó vízsugarak alatt A kivitelezést a rétsági tsz- építők végzik. Új üzem Romhányban Régi gondja Romhánynak és a környékén levő kisebb köz­ségeknek a közintézmények karbantartása, a kisebb javítá­si munkák zavartalan és gyors e-lvégzése. Nemrégen olyan üzem kezdte meg működését a községben, amely arra hiva­tott, hogy a tanács ellenőrzé­se alatt, vállalatszerű keretek között fejtse ki tevékenységét. Az új üzem Romhányon kívül Bánkon, Szátokon és Kétbo- donyban is tevékenykedik majd, az építőbrigád, a szak­emberek a középületek — ta­nácsok. iskolák, óvodák és kultúrotthonok — karbantar­tási és javítási munkáit vég­zik el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents