Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

Csak becsületesen szabad... Asszony delegáció a NÓGRAD-nál Mit mond az epitésvezető'í Jó érzés tudni: szép számmal akadnak, akik nem sajnálják a fáradságot, hogy kiálljanak mások becsüle­tének védelmében. Különösen értékes a nyílt állásfog­lalás, ha nem csupán egy embert, hanem egész kollektí­vát kezd ki a pletyka, a szóbeszéd, amely — éppen azért, mert alaptalan, s nincsen aki a nevét adja hozzá — úgy rombol, hogy egyben megfoghatatlan, utolérhetetlen. Már az Öröm és gond a földgáz című írásunkban védel­münkbe vettük az indokolatlanul megvádolt gázszere­lőket, akik ezekben a napokban a megyei tanács mögötti lakótelep házaiba vezetik be a földgázt. Örömmel vet­tük, hogy álláspontunkat megerősítették azok az asszo­nyok, akik nálunk jártak, s kérték, hallgassuk meg őket is. Véleményüknek készséggel adunk helyet. Gáspár Jánosné: — Légin- befejeztek. Én elégedett va­kabb az a híresztelés esett gyök velük. Szépen beszéltek íljra a szeretőkről Nem kell félni hátha éppen mi jártunk a NÖGRÁD-hoz panaszkodni... Tettek-e nekem szívességet? Visszatették a függönytartót a helyére. Nem kértek érte semmit. Az ember együtt érez velük, egész nap itt izzadnak, dolgoznak, de még a kávét, a cigarettát sem akarják elfo­gadni. Ha valakinek lenne oka a panaszra, akkor én panasz­kodhatnék. Nemrégen festet­tük a lakást... De egy szót sem szólok. Nagyon vigyáztak a szerelők. Munka után min­den törmeléket összetakarítot­tak. Novak Gergely építésveze­tő: — Két brigádunk van, a Pál- és a Pindroch-brigád. Har­rosszul, hogy ragad a kezük... egymással. Ha a túloldalról át minckét emberünk szerel a la- Mi semmit sem zárunk el. is hallatszott néhány csúnya kasokban. Valamennyiükről el kéznél van az órám, a gyű- szó; amit én nem szeretek, leheű mondani, hogy rendesen, rűm, <fe nálunk nem veszett köztük soha nem fordult elő becsületesen dolgoznak, mert el semmi. Kérem, nem nyúl- ilyen dolog. csak így szabad... Az elején nak ezek a fiúk a máséhoz. László Lászlóné: — Amikor volt eST emberünk, aki nem Amikor idejöttek, sírtam, jaj, elkezdték a szerelést, meg- ^e'eh meg a követelmények- mi lesz velem. . . Aztán mi egyeztünk, hogy náluk hagyom nek’ r°gtön útilaput kötöttünk történt? Végül megszerettem a lakáskulcsot, dolgozzanak a talpára. ^Ugy érzem, jelen­őket. Három nap alatt berak- nyugodtan. Megbíztam ben- ’ ták a csöveket: Szétszedték nük, nem is csalódtam. Csak még a cserépkályhámat is, s a legszebbet és a legjobbat tu- egy fillért sem fogadtak el dóm mondani a Pál-brigádról. érte. Szerelés közben levették Látja, egy hete így vagyok, a függönytartómat, de szó nél- rendetlenség van a lakásban, kül vissza is tették. Csak jót de egy panaszos szavam sin­mondhatok róluk. Kik dolgoz- csen. A szerelés valójában tak nálunk? Hát, a Pál-birgád. nem tart sokáig, de aztán a Egy trágár szót nem hallottam nyomáspróba, tőlük. Amennyire lehetett, vl- az egyéb apró gyáztak, hogy ne legyen pi- elhúzódik az átadás. Én meg szók. Ahogy bevégezték a védem a fiúkat, nem enge- munkát söprűt kértek, össze- dem bántani őket. takarítottak minden szemetet. Varga Sándorné: — Csak Én mondom, ha velem kijöt- kimondottan jót lehet mondani tek, akiről mindenki tudja, róluk. Egyetlen egy sem akadt nu-ía , vo*t a„ beszélgetéseknek hogy életrevaló asszony va- köztük, aki okot adott volna József művezető és Kádusi gyök, akkor panaszra máshol a panaszra. Igazán érthető, holtán technikus, akik szintén sem adhattak okot. hogy ezeket az embereket, akik elmondták véleményüket. Az Csiszér Mihályné: — Nem mindig becsületesen, keményen bérházban dolgozó sze­örültem neki, amikor idejöt- dolgoznak, elkeserítette, hogy tek hozzánk a szerelők. Han- — ha csak szóbeszéd formájá- gosak, vidámak voltak. Fér- ban is — ilyen rágalmakkal jem betegen feküdt, gondol- illették őket. Azt megtették, hatja, hogy ez nem nagyon amikor László néninél dolgoz­tetszett nekeng. Aztán meg az tak, hogy átjöttek hozzám egy is, hogy mintha egy kicsit von- lábast kérni a reggelijük elké- tátottán, lassan haladt volna a szítéséhez, mert nem akartak „mumus > nem kell félni tőle. munka... De egyszeresük ész- belenyúlni a konyhaszekrény- Ahhoz, hogy a nehezebb ríapo- revették 'magukat, attól kezd- be. Pedig megtehették volna, kát átvészeljék a családok, ve naigyon tapintatosak vol- hiszen senki sem volt otthon. nern kell más, csak kölcsönös tak. Én rendes embereknek Nemhogy kértek volna valamit, bizalom és megértés. A szere- tartom őket. Tőlem nem kér- de még a lakók szívességét is kik mindannyian tudják bi­tek semmit Mi, igaz, a fiam- vonakodva fogadták el. zalmi munka, amit csinálnak, mai bontottuk szét a cserép- Marsi Jeremiásné: — Azt felelősség, az emberség pró- kályhát. Hogyan dolgoztak? mondom, nagyon rendesek haja, s dolgozni nem lehet Nem folyamatosan. Hol ide, voltak a fiúk. De az utóbbi akárhogyan, csak becsületesen hol oda mentek. Körülbelül időben tartózkodóvá, gyanak- szabad.. . két hétig tartott, amíg mindent vóvá váltak velünk szembe;». Kiss Sándor légi kollektíva kifogástalanul dolgozik, akármelyik dolgozó bármelyik brigád minden kö­rülmények között megállja a helyét, meg lehet bízni ben­nük. Olyan eligazítást kaptak a fiúk, ami eleve kizárja an­nak a lehetőségét, hogy prob­léma lehessen velük. Igyek- a festés meg szünk messzemenően figyelem- munkák miatt 6,0 venni a lakók kívánságait is, de csak az olyan kéréseket tudjuk teljesíteni, amelyeket a kivitelezési tervek, a szab­ványok megengednek. Az építésvezetőn kívül ta­relőkkel is beszédbe elegyed­tünk. Meggyőződtünk róla, mindent megtesznek azért, hogy ne legyen panasz rájuk, rendesek, szorgalmasak, tü­relmesek. Meggyőződtünk ar­ról is, hogy a gázbekötés nem „BékétlenebbüF a f áknál iíwwvoAr\AoAon^Ao/\^/vwvAr\/wwvr>AiW\/\WVVir}/VVWi«vv#V((VVv\rvv\/W(<v\rt/\(W' / A nőtincsi nyugdíjas iskola- energiát és időt emészt fel az művészeti csoport munkájába, igazgató élő meséket tud a fa- utazás is, sokan pedig csak s akiknek lehetőségük, idejük luról. Fél évszázadot töltött a hét végére jönnek haza a is megengedi ezt. Az irodalmi pedagóguspályán, 45 évig családhoz. Kékesi Gábor peda- színpad alakításának gondo- Nőtincsen tanított. Most egy gógus, a művelődési otthon latától egyelőre elállunk Nő- olyan házban fogad a temp- igazgatója látogatásunk idején tincsen. Ügy véljük, a község lom mögött, amelynek előszó- távol volt. Viczián Pál iskola- lakói még nem „nőttek fel" bájában mestergerenda bar- igazgató azonban részletes tá- irodalmi műveltségben, t.ájé- nul, tartja terhét, a mennyeze- jékoztatást ad a dolgokról, az- kozottságban, ízlésben e for­tét, a sarokban pedig modern előtt ő volt a népművelés fő mához. Inkább a színdarabok hűtőszekrény villog hófehéren, szervezője a faluban. számíthatnak sikerre. És egy olyan épületről beszél, * A KISZ-klub és a szakma­amelyet az 1850-es években Hogyan dolgoznak? A tár- közi bizottság szorosan együtt­emeltek, s amely a neoklasszi- sadalmi és a tömegszerveze- működik a faluban. A klub cista stílust őrizve most is áll tek egy-egy oktatási formára felszerelése közös tulajdon, az óriási park közepén, ott- előre bejelentik igényüket, így Egyelőre azonban ez a felsze- hont adva az általános iskola- lehetőség van az igényeknek relés hiányos, szükség van ki- nak. Építészeti érdekessége, megfelelő előadássorozatok in- egészítésére. Nemrég a párt- es hogy négy helyiség kéménye dítására. Ezzel a korábbiak- tömegszervezeti vezetők közös egybefut a padláson, különös ban és most is éltek, illetve tanácskozáson beszélték meg a „bűboskemencé”-re emlékez- élnek. Az előadások többségét nyilvánvalóan közös feladato­a helyi pedagógusok tartják, kát, amelyek rájuk hárul- de hívnak járási előadókat, nak a népművelési tevékeny- tovabbá a termelőszövetkezet- ség színvonalának emelésében, ben dolgozó agrárszakemberek Itt olyan döntést hoztak, kólába Viczián Pál isknlninn?- *s bekapcsolódnak az előadói hogy a pedagógusok vál- gató elmondja^ hogyazSkolát munkába. Az 1968-69-es nép- lalják például a KISZ patro­művelési évadban működött a nálását. Az ifjúsági szervezet, szülők akadémiája, a tsz-aka- nek erre szüksége is van, bár démia, s néhány egészségügyi az új titkár már eddig is előadás hangzott el. A szülők szép eredményeket ért el a fin­tetve. ★ El is értünk Nőtincs egyik művelődési centrumába, az is­övező parkot egy ideig, félig tréfásan, félig komolyan „kár- tyaklub”-nak hívták, mert a bokrokban egyes felnőtt fér- ...... . . . fiák szenvedélyesen vívták akadémiájának hat előadásán kártyacsatáikat, tekintet nél az iskolában folyó nevelő­kul arra, hogy példájuk nem munkáról, a szülők és az isko falok összefogásában, a fe­gyelmezett munka kialakítá­sában. éppen illett az iskola környé­kére, a fiatalokra. Ez azonban már megszűnt. Az öreg fák békésen zúgnak. Az életük valamivel „bé- kétlenebb”, mint a park fáié. la kapcsolatának fontosságáról a munkára való nevelésről, a pályaválasztás lehetőségeiről tájékoztatták a hallgatókat. Néhány szót még a községi könyvtárról. A könyvtáros csi­nos, fiatal lány — jelenleg w menyasszony — Récsey Anna­__ A jelenlegi gondok közül az mária. Pedagógus, Vácról jár Több gonddal küzdenek. A ti- öntevékeny művészeti csopor- Nőtincsre, harmadik éve. A zennégy nevelő közül hét be- tok átszervezése, illetve újjá- könyvtárban hetenként kel­járó, közöttük a községi köyv- alakítása a legégetőbb. A kö- szer kölcsönöz. Több mint táros is. (A könyvtári gondok- vetkező évadra remélhetőleg kétezerkötetes a könyvtár, ról még szó lesz.) Természete- újra megkezdi munkáját a körülbelül 140 olvasóval. A be- sen Nőtincsen is a pedagógu- tánc- és a színjátszó csoport. íratkozottak többsége fiatn' sok vállán nyugszik a falu Itt is a már említett gond ne- a szám önmagában talán ne népművelésének gondja, an- hezíti a munkát. sokat mond. A könyvtár álló­nak ellenére, hogy a helyi — Az utóbbi két évben a mánya ugyanis nem a légkor- párt- és tanácsi szervek és a fiatalok 99 százaléka Vácott, szerűbb. S talán az olvasó ne­tár sadalmi szervezetek igye- Dunakeszin és Pesten dolgo- vetését is több eszközzel men keznek segítséget nyújtani a zik — mondja Viczián Pál. — lehetne próbálni. Ha lenne munkához. A közelmúltban végeztünk idő. Erre is megoldást kell A népművelési tevékenysé- egy felmérést, melynek során találni Nőtincsen. get meghatározó tényező, hogy számba vettük a középiskolás a falu lakosságának nagy része tanulókat, s azokat a fiatalo- eljár a községből, s Budapes- kát, akik három műszakban ten, Vácott dolgozik. A fiata- dolgoznak Dunakeszin. Körül lók többsége e két város von- belül 10—12 fiatallal beszél - záskörében él. Tehát idejének tünk, akik hajlandók voltak kis részét tölti Nőtincsen. Sok bekapcsolódni az öntevékeny Tóth Elemér Verseny az aknák körött A napokban elkészült a Nógrádi Szénbányák optima­lizálási terve. Az aknaüze­mek legkedvezőbb termelési struktúrájának kialakítását célzó számítások sőbb is üzemelő bányákra. A hét aknaüzemre összesen 22 tervvázlatot, variációt dolgoztak ki. Ebben a tér melés mennyisége, a műsza­ki fejlesztés színvonala, az elkészültek" értékesítési lehetőségek sze­az 1975-ig, illetve a még ké- repelnek. Szanálás után Palotási tanulságok hogy a vezetők némelyike képtelen megbirkózni a meg­növekedett feladatokkal. Szakmai botlások bruttó termelési érték az 1967- es adatokhoz képest 36 száza­lékban csökkent és alig érte el a 26 millió forintot. S ez­után jön a nagy ellentmon dás: a termelés költségei még­is egy százalékkal növekedtek 4. Tiszta vizet a pohárba! Ezek a hiányosságok nem­csak konkrét vezetési, hanem , , szakmai téren is megnyilvánul- F Cliy e8 árnyék szanálási bi­zottság jegyzőkönyvéből kitű­nik, hogy a műtrágya adago­tak. Az ellenőrző bizottság vizsgálata például megállapí­totta, hogy öt hold paprikave­, , , , ,, , , . , , , , , tés tönkrement, mert az előírt A bizottság vizsgálata és a segek a palotást tsz-ben nem mutattak a régi módszerekkel növényvédelmi védekezést el­megyei tanács vb határozati csökkentek, ha levonják a kö- való szakításra. A korábbi mulasztották A javaslata csaknem minden kér- vetkeztetést az utóbbi évek üzem- és munkaszervezet szin­dést tisztázott. A tagság ag-, kisiklásaiból. Elemezni érdé- te konzerválódott, ami csak god alma, ami az erkölcsi és mes és hasznos az ügy tanul- fokozta az út- és közlekedési iásánáí'nem vették^ figyelő­től ee az anvaei felelősségem- sásait, amelvek a megye más viszonyokból és egyéb objek- be a/ aszajy jeieit és * ■ niatt ellenkező hatást értek el. Az öntözést, a tsz-en kívüli okokból, késve kezdték, de ak­szövetkezet Ugsaga^ faegyen- ,• a")sz.ek messzilál- ÍST öntöztek- Rosszul választották bá. áttekinthetőbbé a munka meg a tojoallomany fajtáját, díjazást, mert alapjaban veve a tyúkok 126 darabos tojáster- az üzemegységek vetélkedésé­főleg az anyagi felelősséget il- ságait, amelyek a megye más viszonyokból és egyéb objek leti jogos, de az anyagi ren- szövetkezeteiben is tanulsá- tív okokból származó nehéz . dezés ezúttal is humánus és gok. ségeket. A régi tsz-i üzemegy nyitva hagyta az anyagi érvé- valamikor néhánv észtén- í’é1gek között olykor egészség- oKoKb01 Kesve kezdték, deák nyesules kapuját. Amennyiben d ^Wesen eCTsferűs" tG rlvallz?las kezdődött Az kor meg szakszerűtlenül, túl a szövetkezet tagsaga kiegyen- aeJ®.,,g szlvesen egyszer usi- -­liti adósságait, a kiegészítő tettük; le a tsz-ek megszilar- ták a korábbi jövedelmi szin- részesedés sem marad el. A dítását két sorsdöntőnek tar- tet még a munkaegység-hígí- vb határozati javaslata ezt a t®* elemre: a vezetes minő- tás árán is, a központi vezetés következőképpen fogalmazza ségére és a munkadíjazási, jő- pedig az egyesült négy szövet- meg: „Ezen években részese- vedelemeaosztasi forrnak ősz- kezet legjobbjának eredmé- dési aíapot — kiegészítő ré- tönző voltára. „Ha a vezetés nyeit kívánta általánosítani, szesedés céljára — csak ab- í°> ka a tagság anyagi érdé- Ez ugyan tiszteletre méltó cél­ban az esetben képezhet, ha kéltségé biztosítva van” — kitűzés — ha az eszközök az éves ütemezés szerint elő- mondtuk élcelodve — „akkor nem vezetnek ellenkező ered- irt — amortizációs alap, for- az isten se mentheti meg u ményre. goeszköz visszapótlási, szaná- tsz-t a megerősödéstől! Ma bici hitel visszafizetési — kö- mar tudjuk, hogy a mostoha Nagyvonalúan mintauzem­lelezettsé°ének eleget tett a körülmények közt gazdálkodó, mé kívánták fejleszteni a tsz-t, tsz-törvényben és egyéb jog- vagy a más okok miatt gon- szinte Természetesen, ha a felhő eltakarja a Napot, az árnyék a földet is elhomályosítja. A vezetés „könnyedségének” ki­hatásai a tagság soraiban is megmutatkoztak. Senkinek nem jutott eszébe, hogy azért menjen a központi irodára panaszkodni, mert neki több munkaegységet írtak be a könyvébe, mint megilletné. Azért sem követelődzőit senki, hogy tegyék világosab­vüket csak 55 darabra teljesí- vei a tag nem járt rosszul, tették, s ezzel mintegy 666 Igaz, ez csak látszat, és bizo- ezerrel csökkent a várt hozam, nyára a tagok és vezetők kö- A 3,3 ezer hektoliter tej el- zül sokan meggondolják, hogy maradása további 1,3 millió az az igazságos és becsületes forintos bevételcsökkenést dolog, ha mindenki a munkája okozott. Természetesen ebben után részesül a javakból. Mert ugyanúgy, mint a növendék- lényegében azok, akik erejük marhák súlygyarapodásának és tudásuk megfeszítésével csökkenésében, nagy szerepet dolgoznak, könnyen rosszab- játszott a takarmányhiány. De bul járhatnak azoknál, akik mint másutt, itt sem lehet „jól igazodnak”. Termelés olyan összegben, szegben a rendelkezésre jövedelemből biztonsági pót is képzett.” gyarázni. A felsoroltakon ki- vedelem a járási átlagos szint álló ala­vül például a szőlő- és gyü­mölcstermesztésben is tapasz­minden gazdaságpoliti­plöírt&JTlar)okat dokkal küzdő tsz-ek megerő- kai elképzelést itt akartak ki- miruí ™ „ .... . sza ls. r AH ■ . sítése sokkal bonyolultabb fel- kísérletezni és bemutatni: ül- mindent az aszállyal megma- kell legyen amogott. ha a jo­megkepezte. Akkori^ csak ^ mindegy azonban tetvénytelepítési, baromfitar­ma sem, sőt a mai közgazda- tási, zöldségtermelési és öntö- sági gondolkozást igénylő vi- zési programot tűztek ki, ami­lágban különösen fontos, hogy re a tsz — a vb-előteriesztés talhatók voltak szakmai hiá- a vezetőség milyen szakérte- szerint — „nem volt képes a nyosságok. főként a növény­iemmel és önállósággal látja különböző okok következté- védelemnél és a betakarítás­éi munkáját. ben.” Nem titok: elsősorban nal­, , .. . . . . . . .az üzemegységekben, de bízó- , H<fv f ff*1™1 h,,tók az A palotási tapasztalatok azt , , . .. elszalasztott hozamok milyen mutatják, hogy a vezetők nem mértekig a központban következménnyel járnak, ar­Vak vezet világtalant? fölé emelkedik! A palotási tsz- ben pedig ez történt — de a kellő szintű termelés nélkül. Lakos György Következik: VESZTESÉG MELLETT. SZÉP JÖVEDELEM 99 Hektáros év Az adottságok jó és rossz oldalait figyelembe véve meg Napfényben fürdik a kert, ami­kor Bozó Géza boltvezetőt, a ee­redi fmsz méhész szakcsoportjá­nak egyik tagját Zabaron meglá­togatjuk. Negyvenöt méhcsalád tu­lajdonosa ő, amelyek közül 20 nagyboconádi, 25 pedig Hunor-ra kodó kaptárban végzi mézkészítö munkáját. Hogy mi a kettő kö­zött a különbség? A Hunor-rako dóból jobb minőségű mézet perget a méhész, mint a nagyboconádi- ból. — Hát ez hogy lehet? — Bizony a laikus elcsodál­kozik afölött: a kaptár formá­ja is befolyásolja a minősé­get. De mennyire! A szélesebb nagyboconádi nagyobb párol­gási lehetőséget nyújt, a ma­gasabb, keskeny Hunor kiseb­bet; következésképpen a ke­vesebb víztartalmú méz a iobb. És hogyan vélekedik Bozó Géza? — A kettőt összekeverve ala­kul ki a szabványminőség, amelyet az átvételnél megkö­vetelnek. Megkérdezzük tőle azt is, mit hozott a vándorlás? Nem­rég jöttek haza Tápiószecső- ről és Szentmártonkátáról. ahol egy hetet töltöttek. S az eredmény: 11 mázsa méz. így már a kannákban várja az dást az általa leszerződő! 10 mázsa mennyiség. S vajon a többit, amit még ezután hordanak a szorgal­mas méhecskék, hová teszi Bozó Géza ? — Kevés keretet kapott az fmsz — panaszolja — csak 25 mázsát, pedig a szakcsoport legalább ötvenet tudna érté­kesíteni. Itthon még jobb a hordás, mint az Alföldön volt. 16 kiló méz is begyűlt napon­ta az akácvirágzás idején. Utoljára 1964-ben volt ilyen jó nektáros év. — S a haszon ?. Mennyi a kilónként 19 forintos átvételi árból? — Harminc százalék — vá­laszolja Bozó Géza. — Ez bi­zony nem nagy fizetség akko­ra fáradtságért. De nem is a haszonért foglalkozom a mé­hészettel, hanem szórakozás­ból. Amikor a méheimmel bajlódom, minden gondomat elfelejtem. K. E. állapíthatjuk, hogy a lehető- sok hajlamot és bátorságot is mutatkoztak olyan jelek, ra jellemző, hogy Palotáson a NOGRAD m 1969. június 20., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents