Nógrád. 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

I/ILÁG PROLETÁRJAI, EGVESUUETEKI

XXV. ÉVF. 140. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. JÜNIUS 20., PÉNTEK

Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége

A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vett a kommunista- és munkáspártok moszkvai tanácskozásán, csütörökön este visszaérkezet) Budapestre. A delegációt Kádár János, a Központi Bizottság első titkára vezette, tagjai voltak: Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Nemes Dezső a Politikai Bizottság tagja.

A küldöttség fogadására a Nyugati-pályaudvaron megjelentek a párt- és a kormány képviselői.

Biztató iparfejlesztés—csökken Történelmi jelentőségű az elhelyezkedési gond tanácskozás unit

Ülést tar toli az ország gyűlési képviselők ISógrád megyei csoportja

Tegnap Nagybátonyban a községi tanács végrehajtó bizottságának üléstermében tartotta meg soron levő ülését az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának előterjesztése alapján foglalkoztak a megye munkaerő-foglalkoztatottságának helyzetével.

A képviselőcsoport ezt a témát legutóbb 1967. szeptemberében tárgyalta. Olyan álláspont született, hogy a megye saját erejéből nem tudja megoldani a jelentkező munkaerőgondokat, különös tekintettel a szénbányászatból felszabaduló dolgozókra, azok családtagjainak elhelyezésére, a nők és fiatalok munkába állítására. Kijelene tték, hogy

olyan hatékony ipartelepítési támogatásra van szükség,

amely ezeket a gondokat megoldja, lehetővé teszi az életszínvonal megtartását, illetve fejlesztését. Szó volt akkor a megye gazdaságainak igénye szerinti szakmunkás- képzés megvalósításáról is.

A megyei pártbizottságnak az előbb említett témával kapcsolatos határozata nyomán a megye állami, társadalmi és gazdásági szervei felismerve a probléma jelentőségét, hozzákezdtek az intenzív iparfejlesztéshez,1 a foglalkoztatottsági gondok megoldásához. A tanács intézkedési tervet készített az iparfejlesztés és az ifjúság munkába állításának előkészítésére. Megindult a különböző budapesti vállalatokkal az a tárgyalássorozat?*; amelynek eredményeképpen több új üzem kezdte meg működését megyénkben. Emellett bővültek a régiek. Az 5 éves terv magunk mögött hagyott időszakában a termelőágazatokban, a közös összefogás gyümölcseként 7700 fővel

emelkedett a keresők száma.

A foglalkoztatási gondok megoldásából sokat vállaltak magukra a salgótarjáni üzemek: az Öblösüveggyár, az Acélgyár, a Síküveggyár és a Tűzhelygyár. örvendetes,

hogy a rétsági járás párt- és állami vezetőinek szorgalmazására a járásban megindult az iparfejlesztés. Főleg a budapesti kisipari termelőszövetkezetek hoznak létre, elsősorban nőket foglalkoztató üzemeket.

Az újabb iparágak meghonosodásának eredményeképpen .

megváltozott, sokszínűbb

lett a megye gazdaságának iparszerkezete.

Olyan iparágak jöttek létre, amelyekben az érettségizett fiatalok is megtalálják helyüket.

A helyi és központi intézkedések eredményeként sikerült, különösebb zökkenők nélkül emberségesen megoldani a bányászatból felszabaduló munkaerők elhelyezkedését. Elmondhatjuk, hogy a párt- és gazdasági vezetés közös erőfeszítéseként pillanatnyilag egyensúlyi állapot van megyénk munkaerő- helyzetében, ez azonban csak átmenetinek tekinthető.

Mivel folyamatról van szó, az előbb említett állapot megváltozhat. Az eddig megkötött konkrét iparfejlesztések a jövőt illetően sok jóval biztatnak. A Jánosaknai Ruhaüzemben az idén újabb 150 főt alkalmaznak, jövőre szeretnék elérni 600 fő foglalkoztatását. Mizserfán, a Ganz MÁVAG most kialakuló üzemében az év végéig 209 fő foglalkoztatását tervezik. Néhány éven belül ebben az új üzemben több mint ezer fő talál megélhetést. Ezzel Mátranovák térségében megoldódik a bányászatból felszabaduló munkaerők elhelyezése. Salgótarjánban a BuTakarmánytermesztésünkről

Gyepgazdálkodási tapasztalatcsere

Nagy érdeklődéssel várt megyei 'gyepgazdálkodási bemutatót és tapasztalatcserét tartotta a napokban Karancskeszi- ben és Nagybátonyban. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyei állattenyésztési felügyelőség, a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tsz Területi Szövetség, valamint a megyei Agrártudományi Egyesület rendezvényén több mint félszáz szövetkezeti szakember vett részt.

A gyepgazdálkodás problematikájáról Forgó Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőhelyettese mondott vitaindítót a karancskeszi művelődési otthonban. Hangsúlyozta, hogy állattenyésztésünk, mezőgazdaságunk szempontjából, a tö- megtakarmány-termesztésben gondjaink vannak a megyében, ahol.

az állatsűrűség az országos átlagnál nagyobb, viszont a tömegtakarmányok termesztési színvonala alacsonyabb.

Ez utóbbi tekintetében elmaradunk az 1930-as színvonaltól. Az állattenyésztés — de mindenekelőtt a szarvaémarha- tenyésztés — számszerű és minőségi fejlesztésének záloga a

tömegtakarmánytermesztés és felhasználás gyorsabb, megbízhatóbb fejlesztése.

Ezt a célt szolgálják a né- hány éve kialakított mintalegelők,

amelyekhez az állam is jelentős összeggel, évente 3—4 millió forinttal járul hozzá. A mintalegelők rendszere, az állami támogatás, eddig több ok miatt kevéssé volt hatékony. A jövőben az állami séget

csak olyan szövetkezeti gazdaságokra koncentrálják, ahol a leggazdaságosabban megtérül.

Megyénkben nagy tartalékok állnak rendelkezésünkre a 80 ezer hojdnyi gyepterületen, amelynek ésszerű kezelésével és hasznosításával

lényegesen meggyorsítható a szarvasmarhaprogram végrehajtása.

A tanácskozás befejezéseként a résztvevők megtekintették a karancskeszi tsz egyik telepített legelőjét, ahol napi adagolt legeltetési módszert alkalmaznak. Itt ismerkedtek meg a résztvevők a villanypásztor felépítésének egy új módszerével, a hálózati ára- mos megoldással. A nagvbáto- nyi tsz-ben a sávos legeltetés fejlettebb módszerét tanulmányozták a gyepgazdálkodási tanácskozás résztvevői.

Kádár János beszélgetése a Moszkvából tudósító magyar újságírókkal

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottságának első titkára a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán résztvett magyar pártküldöttség vezetője és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, néhány órával a küldöttség hazaindulása előtt, szerdán délelőtt találkozott azokkal a magyar újságírókkal, akik a moszkvai tanácskozás munkájáról tudósítottak.

A másfél órás beszélgetésen részt vett Hável József és Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda, Nemes János, a Népszabadság, Kulcsár István, a Magyar Rádió és Televízió, Tatár Imre, a Magyar Hírlap és Diósdi László, a Népszava tudósítója. A kötetlen beszélgetésen Kádár János válaszolt a tanácskozás jelentőségét és a magyar pártküldöttség munkáját érintő kérdésekre.

dapesti Rádiótechnikai Gyár kezdi meg az idén termelését, majd egy új üzem építését, ahol 1973-ban 1200 dolgozó talál majd megélhetést. Az eddiginél gyorsabb ütemben iparosodik Pásztó, Szé- csényt pedig megyei segítséggel fejlesztik.

Az eszmecserében Schuchmann Zoltán, a pásztói szakmunkás- képzés nehéz körülményeit említette, majd utalt arra, hogy egyes vállalatok későn közlik a szakmunkásigényeiket az iskolákkal. Sümegi János a mezőgazdaságban' bekövetkezett műszaki fejlesztés hatásáról szólt. Elmondta, hogy Szécsény iparosításával le tudják kötni azokat a munkaerőket, akik a megyéből eljárnak dolgozni. Ozs- várt Ferenc, a salgótarjáni járási bizottság első titkára

a bányászok foglalkoztatásában bekövetkezett előnyös változásokról és a meglevő gondokról szólt.

Gajdos János, a Baranya megyei tapasztalatok alapján az állattenyésztés fellendítése céljából a háztájiba kiadott állattartás gondolatát vetette fel. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának elnöke ismertette a megoldásra váró problémákat, hangsúlyozva, hogy biztató folyamatról van szó.

A fejlődés során a fiatalok is megtalálják számításukat.

A 2007-es kormányhatározat pedig sokat segít a bányászprobléma további megoldásában.

A második félévi munkaterv elfogadása és Jedlicska Gyulának a legközelebbi par- lalmenti ülés feladatairól szóló tájékoztatója után Kenyeres Pál, a területi pártbizottság titkára tolmácsolta a képviselőknek a község dolgozóinak kérését, gondjait, amelyre Jedlicska Gyula válaszolt.

Szlovák delegáció Salgótarjánban

Háromtagú szlovák delegáció érkezik ma Besztercebányáról a TIT Nógrád megyei Szervezetének meghívására.

Háromnapos itt-tartózkodásuk alatt megbeszéli^ a határmenti baráti kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. A szlovákiai Szocialista Akadémia besztercebányai szervezete és a Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat öt éve tart fenn igen gyümölcsöző kapcsolatot.

Rendszeresen sor került kétoldalú tapasztalatcserékre.

I

Arra a kérdésre, hogyan értékeli Kádár János a tanácskozás eredményeit, s mennyiben feleltek meg azok pártunk ‘ várakozásainak? — a következőket válaszolta:

— A tanácskozás menete és eredménye megfelelt Központi Bizottságunk, a magyar kommunisták várakozásainak, sőt bizonyos értelemben jobbak az eredmények, mint ahogyan előzetesen reméltük. A testvérpártok nagy nemzetközi összejövetele és eszmecseréje — túlzás nélkül mondhatjuk — történelmi jelentőségű esemény volt, hiszen mozgalmunk a világ leghatalmatal- masabb társadalmi ereje.

— A tanácskozáson képviselt 75 kommunista és munkáspárt áttekintette a nemzetközi helyzetet, egyeztette nézeteit, hogy az imperializmus elleni harcban a jövőben még jobban összpontosíthassa erőit mozgalmunk nagy feladataira — a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a népek szabadsága és a béke védelme érdekében.

— A tanácskozás nem végcélja, hanem eszköze, a jelen körülmények között nélkülözhetetlen eszköze a testvérpártok küzdelmének. A nemzetközi kommunista mozgalom és a haladás erői új, hatalmas fegyvert kaptak. A tanácskozás után kedvezőbb feltételek között harcolhatnak, dolgozhatnak.

A polgári sajtó nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a kínai, valamint a csehszlovák kérI

dés szóbahozatala megzavarja a tanácskozás munkáját. Mi erről Kádár elvtárs véleménye? — hangzott a kérdés.

— Tudomásul kell venni, hogy világunkban különböző érdekek, különböző erők találkoznak és ütköznek össze, mindenekelőtt a haladás és az imperializmus erői, de mindenfajta közbüleső erők is. Ennél fogva a tanácskozáshoz

is különböző remények fűződtek.

— Az imperialisták és a polgári sajtóorgánumok azt remélték, hogy az értekezlet a nézeteltérések éleződéséhez vezet. Még a testvérpártok között is volt néhány, amely bizonyos nyugtalansággal tekintett a tanácskozás elé.

— Az előzetes eszmecserék során kitűnt, hogy különböző meggondolásokból nem volna helyes napirendi kérdésként tárgyalni sem a kínai vezetők jelenlegi politikáját, sem a csehszlovák helyzetet. Az említett két kérdés mégis szó- bakerült a tanácskozáson. A csehszlovákok kisebb mértékben, a kínai vezetők jelenlegi politikája viszont csaknem minden felszólalásban szerepelt. Ez elkerülhetetlen volt, mert a kínai probléma mozgalmunk valamennyi pártját erősen foglalkoztatja.

— Itt jegyzem meg, érdekes momentuma volt a tanácskozásnak, amikor az egyik testvérpárt képviselője fellépett azzal az igénnyel, hogy távollevő pártot ne bíráljunk. Ez az igény azonban elfogadhatatlan. mert ütközik egy rendkívül fontos alapelvvel, nevezetesen azzal, hogy minden párt szabadon kifejtheti álláspontját. '

— A kommunista mozgalom egységtörekvésinek és az öszA kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott.

A kormány egyetértett azzal, hogy a Magyar Népköz- társaság nagyköveti szinten létesítsen diplomáciai kapcsolatot a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányával.

A közúti járműgyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánító 1968 ban hozott kormányhatározat előírta, hogy a fejlesztés helyzetéről évente jelentést kell tenni a Minisztertanácsnak. Ennek megfelelően a kohó- és gépipari miniszter, mint a közúti járműipari tárcaközi bizottság elnöke, beszámolt az elmúlt időszak tapasztalatairól. Megállapította: az eddigi eredmények bizonyítják, hogy, a közúti járműgyártás fejlesztése a tervezettnek megfelelő ütemben halad. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette.

Az építésügy? és városfejlesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásával kapcsolatos korábbi kormányhatározat eddigi végrehajtásáról, és a továbszes antiimperialista erők tömörítésének útjában jelenleg a legnagyobb akadály — folytatta Kádár János —, a kínai vezetők politikája. A tanácskozáson képviselt pártok úgyszólván mindegyike — ha ez nem is egyformán jutott kifejezésre a felszólalásokban — elutasította ezt az egységbontó politikát, mint a kommunista mozgalomtól idegen áramlatot.

— A csehszlovák kérdést felszólalásában a mi küldöttségünk is említette, persze csak a saját szemszögéből nézve, mert annak elemzésére a legilletékesebb a csehszlovák testvérpárt küldöttsége volt. Érzésem szerint, a tanácskozáson a csehszlovák helyzet reálisabb, pontosabb és jobb megítélést kapott, mint korábban. Ez a csehszlovák küldöttség objektív, marxista állásfoglalásának is érdeme.

I

Artott-e az említett kérdések körül kibontakozott vita az egységtörekvésnek? — kérdezték a tudósítók.

— Nem ártott — felelte Kádár János — sem a kínai vezetők jelenlegi politikájának kritikája, sem a csehszlovák kérdés említése nem zavarta, ellenkezőleg, elősegítette a tanácskozás fő céljának elérését.

Miként szüntethetők meg azok a körülmények, amelyek miatt egyes testvérpártok t! vol maradtak a tanácskozásró', illetve mások részt vettek ugyan, de fenntartásaik voltak a fő dokumentummal szemben — hangzott a tudósítók következő kérdése.

— Azon az úton, amelyen az elmúlt másfél év alatt, és itt a tanácskozáson is jártunk

(Folytatás a 2. oldalon)

bi feladatokról a negyedik ötéves terv időszakában. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és határozatokat hozott. Felhívta az illetékes állami és társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak továbbra is segítséget a tans csóknak, és az érintett családoknak a célkitűzések mielőbb? megvalósításához.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az igazságügy - miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1970. évi népszámlálásró' szóló törvényerejű rendelet tervezetét, és úgy határozott, hogy azt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter két jelentést terjesztett a kormány elé a mezőgazdasági termelőszövetkeztek 1968. évi zárszámadásáról, s a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek helyzetéről szóló beszámolójában megállapította, hogy a közös gazdaságok teljesítették legfontosabb termelési és szövetkezet- politikai feladataikat. Ezután a nyári mezőgazdasági munkákról, a felvásárlásról volt s?ó.

A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

Megkezdődött az aratás a megyében i

Vág ják az őszi árpái Ecsegen

i

Tegnap kaptuk a hírt, hogy az ország legdélibb vidékei után, itt az északi részen is megkezdték a kalászosok aratását. A pásztói járásban, az ecsegi termelőszövetkezetben ért meg legelőször aratásra a gabona. Az utóbbi hetek meleg időjárását az időközben gyakran előfordult esőzések sem befolyásolták annyira, hogy a járás melegebb domboldalain be ne érjenek a kalászosok. így történt meg, hogy az idén elsőként a megyében az ecsegi közös gazdaság kezdhetett hozzá a gabonák betakarításához. Az ecsegiek az őszi árpa aratásával kezdték meg a munkát. A gabonát rendrearatóval vágják, majd rövid szárítás után kombájnnal szedik fel és csépelik.

Ülésszett a Minisztertanács